Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-06 / 31. szám
Hozzászólúscsokor Pénteken befejeződnek a tanácstagi beszámolók Amikor e sorok megjelennek, még javában tartanak a tanácstagi ’számolók. Nem telik úgy el egyetlen délután, kora este sem, hogy valamelyik Iskola, vagy intézmény, vállalat egyik helyisége be ne népesülne. Jelenleg a beszámolók hetven százalékán már túl van a város. Az eddigi — persze elég korai — tapasztalatok szerint a beszámolók j" voltak, s a választópolgárok pedig többnyire aktívak, s ezt a valóban közérdekű hozzászólások is bizonyítják. Az eddigi beszámolók összefoglalásaként ez utóbbiakból nyújtunk át egy csokorra valót. A hozzászólások túlnyomó része természetesen az adott körzet gondjaival foglalkozott: elsősorban pedig út- és járdaépítéssel. Kérték például az Ülés I. út megjavítását a Szabadság és az Antalhegyi út között, mivel ez a szakasz esős időben járhatatlan. Gyalogjárdát kértek a Duna utcába, s járdafelújítást a Kossuth Lajos utcában. Cerő Mihály, a 48-as körzet választópolgára azt tette szóvá, hogy a Kállai Éva és Guszev utca között nagyon rossz az úttest, a járművek a járdán járnak, s a fuvarosok erre a részre már egyáltalán nem is vállalnak szállítást. Kérte azt is, hogy a Körösi Csorna utca lakói ne a Guszev utcára hordják ki a szemetet, jobban kellene vigyázni a terület tisztaságára. Balisán Imre, a Guszev utca lakója többek nevében mondta el, hogy vállalnák a Guszev tér rendbetételét, a bokrok megmetszésiát, a gyep nyírását, s új homokot is hoznának a homokozóba, s mindezért csak festéket kémek. Ami a felajánlásokat illeti: a Kiss J. utca lakói vállalták, hogy társadalmi munkában megépítik utcájukban a járdát, míg az 51-es körzet polgárai azt kérték, hogy az Isaszegi úton található szeméttelep helyén legyen inkább játszótér. Ennek érdekében a lakóik társadalmi munkát is felajánlottak. A Röges utcaiak többek között azt kérték, hogy utcájukban tűzzék ki az árkot, ők majd társadalmi munkában elkészítik, sőt virágosítanak is. Sokszor a lakosság is ió várostervezőnek bizonyul. Hiszen valóban vannak esős időben járhatatlan utak... ám van véges pénzkeret, és fontossági sorrend is. A 47-es tanácstagi körzet lakói például előrelátóan tették szóvá azt, hogy nem tartanák szerencsésnek, ha a tanács a Török Ignác—Kállai Éva és a Tavaszmező utca közötti szakaszon járdát építene, tekintettel arra, hogy az ott folyó építkezések, főként pedig a szállítások miatt a járda hamar tönkremenne. Többen foglalkoztak a kereskedelemmel is... Gortva Oszkámé, a 16-os körzet választója azt nehezményezte, hogy a Munkácsy lakótelepen levő élelmiszerboltból délutánra elfogy a kenyér, így a munkából hazatérők már nem tudnak vásárolni. Több helyen kértek nyilvános telefonállomást. Az 57-es körzetben például Tóth Zoltán, a lakóbizottsáig elnöke emelt szót ennek érdekében. Jól megközelíthető nyilvános telefont kértek az 50-es körzet lakói is. Újra egy kereskedelmi téma: Berze Béla kérte a Dregonya utcai élelmiszer- üzlet „felülvizsgálatát”. Ebben a boltban tapasztalatai szerint például ritkán kapható egyszerre tej és kenyér. Ugyancsak a 47-es választói körzet lakosai javasolták, hogy a Mikola téri labdarúgópályát — amelyet egyébként többnyire a felnőttek használnak — balesetveszélyessége miatt helyezzék át például a lebontott Gizella fürdő he- • lyére. Gyetmi János, Blaha úti lakos, a 25-ös tanácstagi körzet lakója azt panaszolta, i hogy a postás arra a részre nem hordja az újságot, sőt a küldeményeket, a táviratokat sem kapják meg. (Ez a 7-es kézbesítői járás.) Feltűnően sok hozzászólás foglalkozott o közvilágítás elégtelenségével, a hibákkal, a hiányzó égőkkel. Itt felso- ro’ á-sba nem bocsátkozunk, mivel jóformán minden körzetnek vannak gondjai ezen a téren. Végezetül megemlítjük, hogy két körzetben, a 7-esiben és az 53-asban tették szóvá azt, hogy a MÉH szervezze meg a papírhulladék begyűjtését a lakosságtól, illetve a köztisztaság javítása érdekében az iskolákban is. Természetesen az itt felsoroltak, a hozzászólások és bejelentések csak kis hányadát teszik ki. Célunk nem is a teljesség volt, hanem inkább az, hogy bepillantást adiunk a tanácstagi beszámolók hangulatába, érzékeltessük a lukosság közéleti érdeklődését, javítani- és tenniakarását. F. B. Tanfolyam az iskolában Losonci Miklós, a TIT Pest megyei Művészeti Szakosztályának elnöke és Remsey Iván festőművész volt a két előadója annak a tanfolyamnak, amelynek a Munkácsy úti iskola adott otthont kedden este. czangár Gyula felvétele II. ÉVFOLYAM, 31. SZÄM *1 ^ | fii IJiVfli 1975. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Negyedszázad a közösben Eredményes év a Oaigamenti Tsz-ben Több mint félezren szorongtak kedden a túrái Bartók Béla Művelődési Házban és udvarán, hogy meghallgassák a Gaigamenti Termelőszövetkezet vezetőségének beszámolóját a tavalyi munkáról. A fenhelőszövetkezet jelvényével feldíszített színpadon i az elnökségben foglalt helyet Lakatos Tibor, a Pest megyei tanács elnökhelyettese, dr. Sü- pek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Bozsó Lászlóné országgyűlési képviselő. Dér Jánosáé, a járási pártbizottság munkatársa, Szilágyi Péter, a túrái községi pártbizottság titkára, Takács Gyula tanácselnök. Új gépek, vegyszerek Az 1974-es év gazdálkodásáról, a vezetőség nevében Lévai Ferenc elnök számolt be. Elmondotta, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére az ember és a technika összehangolt munkájával eredményes évet zárt a termelőszövetkezet. A tagok munkájához új lendületet adott a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére kezdett munkaverseny. A jó munkakedvet a mostoha időjárás sem zavarta meg, s a szomszédos galgahévízi termelőszövetkezettel létrejött egyesülés után a tagság ereje megsokszorozódott. Ezután a termelőszövetkezet elnöke a technikai fejlődésÉs a vizsgálat után...? (1.) Óvodák, boltok, kisiparosok Jelen esetben szakítunk a hagyományokkal... írtunk már néhányszor a gödöllői járási-városi népi ellenőrzési bizottság alapos vizsgálatairól, a népi ellenőrök lelki- ismeretes munkájáról. Legtöbbször igyekeztünk összegyűjteni egy-egy lefolytatott vizsgálat valamennyi lényeges megállapítását; gondoljunk csak a köztisztasági rendelet betartásának, a környezetvédelem helyzetének, vagy éppen a lakosság sütőipari termékekkel való ellátásának vizsgálatára. Lényegesen ritkábban volt alkalmunk hírt adni azokról a felelősségrevonásokról, intézkedésekről, amelyek a hiányosságok feltárását, a vétkes mulasztások kivizsgálását, a mulasztók leleplezését követték. így született a gondolat: ez utóbbiak tükrében mutatjuk be most a NEB elmúlt esztendei munkáját. Körlevél — hiába A járási-városi NEB az elmúlt esztendőben is a legaktuálisabb témák vizsgálatait tervezte munkatervébe, melynek készítésekor kikérték a párt- és a tanácsi vezetők véleményét is. A munkatervbe így kilenc téma vizsgálata került be, s akad közöttük országos és megyei feladat is. Az öt terven felülivel végül is ösz- szesen 14 vizsgálatot folytatott le tavaly a NEB. Ez a 233 tagból álló népi ellenőrzői hálózat munkáját dicséri. (Közülük legtöbben a községi népi -nőrzési csoportok tagjai.) Érdekesnek bizonyult a gyermekintézmények működésének és gazdálkodásának utóvizsgálata, mely járásunk 11 községét érintette. A munkában részt vevő 32 népi ellenőr megállapította, hogy a korábbi, úgynevezett alap- vizsgálat során feltárt hiányosságokat a legtöbb helyen megszüntették, viszont e feltétlen javulás ellenére sem vették mindenütt figyelembe azt az utasítást, amely szerint a gyermekintézményekben megengedhetetlen idegen, tehát külső személy étkeztetése. Nem mindenütt voltak megfelelőek a raMfcári nyilvántartások: a papírokon feltüntetett és a ténylegesen meglevő anyagok mennyisége között eltérés mutatkozott, az utóbbiak javára. Ebből persze könnyen lehet arra következtetni, hogy a gyermekek részére előírt nyersanyagmennyiséget nem mindig használták fel. Megállapították azt is, hogy a gyermekek egészségvédelme nem mindenütt megfelelő, annak ellenére, hogy az alapvizsgálat után a járás és a város valamennyi orvosa ezzel kapcsolatos körlevelet kapott. „Fegyelmieső" Az utóvizsgálat során megállapították, hogy egyes gyermekintézmények vezetői nem tartották be a gazdálkodással kapcsolatos előírásokat, így munkaköri kötelezettségeiket szegték meg. A NEB javaslatára ezeket a vezetőket — Pécel, Túra és Valkó községekben fegyelmi úton vonták felelősségre, s részesítették őket különböző fegyelmi büntetésben. Megvizsgálták a közületi gépkocsik rendeltetésszerű használatát, s a menetokmányok vezetését. Kiderült például, hogy a csömöri Haladás Termelőszövetkezet gépkocsielőadója és néhány gépkocsivezető nem tartotta be a menetokmányok vezetésével kapcsolatos előírásokat, s így sorozatos mulasztásokat követtek el. Négy dolgozó ellen a NEB fegyelmi eljárást kezdeményezett, melynek során mind a négy dolgozó írásbeli figyelmeztetést kapott. A gépkocsielőadó és egy gépkocsivezető ellen szabálysértési feljelentést is tettek; mindkét dolgozó bírságot fizetett vétségéért. Más szerepkörben A lakosság sütőipari termékekkel való ellátásának vizsgálata során fény derült például arra, hogy több kiskereskedelmi boltegységben nem törődtek átvételkor az áru minőségével és mennyiségével, továbbá nem csomagolják be a sütőipari termékeket — noha erre előírás is van —, így sorozatos mulasztásokat követtek el. A „recept” ugyanaz: a NEB fegyelmi eljárást kezdeményezett. A Vác és Környéke Élelmiszer ■ Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója nyolc boltegység vezetőjét szigorú figyelmeztetésben, s a Zsám- bok és Vidéke ÁFÉSZ elnöke három boltvezetőt elnöki figyelmeztetésben részesített. A magánkereskedők munkájának -és a magánkisioaro- sok közvetlen áruértékesítési tevékenységének vizsgálata során több jogszabálysértésre is fény derült. Néhány általános megállapítás: nem mindenki veszi figyelembe mi is van kiírva cégtáblájára; a vizsgált 22-ből tizenhárom magánkereskedő és közvetlenül értékesítő kisiparos esetében nem lehetett megállapítani a forgalom méretét a nyilvántartások és a bizonylatok tükrében, így aztán jövedelmük is homályban maradt. Hét helyen vagy egyáltalán nem, vagy szabálytalanul vezetik az előírt könyveléseket. Találtak olyan rövid-, és divatáru magánkereskedőt, aki helyben egyáltalán nem árusít, csak vásárokon, ott is kisiparosoktól vásárolt bazárárut. Az egyik műszakicikk- kereskedő szegényes árukészletéből kitűnt, hogy főként az autók vizsgáztatásához szükséges cikkeket árusítja. Van aztán, aki műanyag babákat és dömpereket gyárt, amelyeket az ország legkülönbözőbb vidékein értékesít. Az egyik lakatos és ugyancsak műanyag-feldolgozó kisiparos lakossági szolgáltatást egyáltalán nem végez, ellenben félmillió forintos szerződést kötött egy vállalattal. Egy műanyagtisztító és -felújító kisiparos hulladékot vásárol magánosoktól és guberálóktól, valamint a Papíripari Vállalat csomasológvárától, majd az ezekből előállított műanyag alaoanvagot kisiparosoknak adja el. A NEB a fenti vizsgálat után 12 kisiparos és magán- kereskedő ellen indított szabálysértési feljelentést. Végezetül még annyit: mindezeket egyáltalán nem az általánosítás kedvéért írtuk le. A kisiparosok legnagyobb része becsületesen, az előírásoknak megfelelően dolgozik nagyon is fontos szerepet betöltve a lakosság helyi ellátásában. Fehér Béla (Folytatjuk) ről, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredményekről beszélt. Elmondta, hogy a szemester- mény-szárító üzemeltetőinek lelkiismeretes munkája nélkül bizony nem tudták volna megoldani a gabona- és a magas víztartalmú kukorica tárolását, szállítását. Az őszi termények betakarítása idején új NDK és a John Deere gépek biztosították, hogy az esőzések ellenére időben védett helyre kerüljön a termés. A termelésben egyre nagyobb tért hódít a kemizálás: 1974-ben huszonkilenc százalékkal több növényvédő szert és ötvenöt százalékkal több műtrágyát használt fel a Gaigamenti Termelőszövetkezet mint 1973- ban, és a korábbi éveknél szakszerűbben, gördülékenyebben ment a helikopteres növényvédő egységek kiszolgálása is. 20 százalék A növénytermesztés 36 millió 700 ezer forintot hozott a szövetkezet konyhájára. Hektáronként 421 mázsa paradicsom, 242 mázsa uborka és 36,6 mázsa kenyérgabona termett a szövetkezetben. A növekedő árbevétel elsősorban ezeknek az eredményeknek köszönhető. A tavalyi évhez tartozik még, hogy a túrái kertészek termékei a főváros piacain találtak vevőkre. A jégkár és az esős ősz ellenére igen szép eredményként könyvelhető el a hektáronkénti 136 mázsás almatermés. is. Lévai Ferenc beszédében megköszönte azt a segítséget, a nagyszerű összefogást, amelynek eredményeképpen a zord időjárás ellenére sikerült megmenteni a termést. A község KISZ-esei és mintegy négyszáz úttörő dolgozott hosszú hónapokon át a termelőszövetkezet gyümölcsösében. A budapesti 1-es Volán Vállalat szocialista brigádjai és a katonák is derekasan helytálltak az őszi munkák idején. Tavaly a kormány programjának megfelelő eredmények születtek az állattenyésztésben is. Sikerült kimozdítani a holtpontról a tejtermelést, s a hetenkénti tej hozam húsz százalékkal nőtt. Ezeknek az eredményeknek köszönhetően a szövetkezet összjövedelme 38 millió 429 ezer forint volt 1974- ben. A tagság egyéni jövedelme három százalékkal nőtt, s év végi juttatásként a nyereségből tizenöt százalékos részesedést fizet a Gaigamenti Termelőszövetkezet. A vezetőség beszámolója után az ellenőrző, a döntő- és a nőbizottság ismertette múlt évi munkáját, majd a tagság kapott szót és mondhatott véleményt a gazdálkodásról, annak múlt évi tapasztalatairól. György László hozzászólásában a takarékosság fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy a szövetkezetben meghirdetett takarékossági mozgalmat nemcsak a népgazdaság érzi meg, hanem maga a tagság is, amikor kézbe veszi a borítékot. Deményi László azokra az alapító tagokra emlékezett, akik huszonöt évvel ezelőtt létrehozták a szövetkezetét és hitet tettek a szocialista mezőgazdaság jövője mellett. Lakatos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese hozzászólásában a szövetkezet eredményeit méltatta, majd a személyi és a csoportérdek kapcsolatáról beszélt. Értékelve a tagság tavalyi munkáját, elmondta, hogy a Gaigamenti Termelőszövetkezet 1974-ben is példásan vette ki részét az országos zöldség- és húsprogram megvalósításából. Brigádjutalom A zárszámadó taggyűlés a felszólalások után jóváhagyta a beszámolókat és a jövedelemről szóló határozatot. Ezt követően Dolányi Zoltán, a szövetkezet pártszervezetének csúcstitkára lépett a mikrofon elé és értékelte a szocialista brigádmozgalom eredményeit. Elmondotta, hogy a benevezett brigádok vállalásaikhoz híven dolgoztak, tanultak és éltek. A zárszámadás időpontjáig felajánlásait az Ubrizsy Gábor növényvédő brigád teljesítette, így munkájuk elismeréseként elnyerték a szocialista brigád címet. A zárszámadó közgyűlés után Dolányi Zoltán elmondotta, hogy a termelőszövetkezet gondjait csak a község problémáival együtt lehet és kell megoldani. Ezeknek a gondoknak egyike a nők helybeli foglalkoztatottságának biztosítása, s hogy a lányoknak, asszonyoknak ne kelljen ingázniuk. A termelőszövetkezet nemrég létrehozott egy olyan mosószer-csomagoló részleget, ahol harmincán juthattak helyben munkához. A további tervek, már a csomagolóüzem bővítéséről is szólnak. A közgyűlés után a tagság átvette nyereségrészesedését, majd az este vidám műsorral folytatódott. Szarvas László SPORT -I- SPORT -I- SPORT + SPORT ÚTTÖRŐ-OLIMPIA Botszky negyvenegy kosara Az első helyen végzett csapat tagjai érmet kaptak, a második és harmadik helyen végzett csapatok pedig oklevelet. A verseny során a legtöbb pontot Botszky Judit, a Légszesz utcai iskola játékosa szerezte meg: szám szerint negyvenegyet, ezért a teljesítményért elismerő oklevelet kapott a rendezőségtől. Győzelmével a Légszesz utcai iskola csapata elnyerte azt a jogot, hogy a megyei döntőn indulhasson. A városi úttörő-olimpia mérkőzései február 18-án •» fiúk versenyével folytatódnak. Kedden a Munkácsy úti iskola tornatermében rendezték meg a városi úttörő-olimpia egyik érdekes versenyszámát: o lányok kosárlabdaversenyét. Izgalmas, az utolsó pillanatig nyílt bajnokság volt, amelyen végül is a pontarány döntött. Első helyen a Légszesz utcai iskola csapata végzett. A győztes csapat összeállítása: Botszky, Dezső. Ványi, Ravasz, Mészáros, Monori, Szanyi, Adám. Harsányi, Ribárszki és Tatár. 2. Imre utcai iskola, 3. Petőfi iskola, 4. Szabadság úti iskola. i
