Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

HOHOB'VIDln XVII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1975. FEBRUAR 6., CSÜTÖRTÖK Kiállítás a legjobbak műveiből Fél év után a szakmunkásképző iskolában Javult a tanulmányi eredmény — Bevált a kötelező szintvizsga Az ipari szakmunkásképző j is' 'ákban a szokásostól el­térjen a félév február 1-én fejeződött be. Monoron, a 203. sz. ipari szakmunkásképző is­kola kihelyezett részlegében kétszázötvenketten kapták kézhez az elmúlt napokban a félévi értesítőket. Amint Szabó Gyula igazga­tóhelyettestől megtudtuk, ja­vult a tanulmányi eredmény. A legjobb a Il/b. osztály volt, míg a legrosszabb eredmény­nyel a Ill/a. zárta a félévet, örvendetes — ilyenre rég volt példa —, hogy két tanuló ki­tűnő eredménnyel fejezte be a félévet. A monori kihelyezett rész­legben autószerelő, gép­es szerkezetlakatos, vil­lanyszerelő, kőműves, ács, szobafestő és mázoló, női fodrász, férfiszabó és fényképész szakmákban képeznek tanulókat. Kilenc osztály, 19 szakmai csoport alkotja az iskola ösz- sze tételét. örvendetes, hogy az elmé­leti és gyakorlati oktatás szín­vonala egyaránt javult az első félévben. Egyrészt azért, mert szűkítették a szakmákat, másrészt a tanulók nagy ré­sze tanműhelyekben végzi a gyakorlati foglalkozást. A tanulóképzésben különö­sen élen jár a monori ME­ZŐGÉP, a vecsési VIZÉP és a DÁV, ahol külön tanműhely áll a leendő szakmunkások rendelkezésére. A MEZŐGÉP tanműhelyét a következő tanévtől kezdve bázisnak akarják kialakítani fémipari szakmákat tanulók részére. Ahol az alapképzés nem volt megfelelő, onnan már eddig is ide irányították a tanulókat. Ebben a félévben iskolai méretűvé fejlesztették a kötelező szintvizsgát vala­mennyi szakmában. Ez igazi értékmérője a diá­kok felkészülésének. Azok, akik csoportos képzés­ben vesznek részt, átlagosan közepes, vagy ennél jobb eredményt értek el. Akik viJ szont úgynevezett szórvány- képzésben részesülnek, alig, vagy egyáltalán nem teljesí­tették a szakmai szintet és a tantárgyi követelmény előírá­sait. A tanulók 65 százaléka közepes, 10 százaléka elégsé­ges, 25 százaléka elégtelenre telj'&sítette a szintvizsgát. Az érdekesség, hogy az utóbbiak főleg a végzős növendékek közül kerültek ki. A munkáltató gazdasági egységek vezetőit az iskola értesítette az eredményekről, s felhívta a figyelmüket, a hátralevő félévben tegyenek meg mindent a tanulók szer­vezettebb képzése érdekében. A jövő tanévre szinte korlátlan felvételi lehető­ség áll a most végző nyol­cadikosok előtt. A beveze­tőben már említett szak­mákon kívül először indí­tanak gépi forgácsoló, esz­tergályos szakmában osz­tályt. Ezt a járás üzemeinek nagy igénye tette szükségessé. Né­hány divatos szakmában (női fodrász és autószerelő) lesz­nek csak korlátozottak a fel­vételi lehetőségek. Egyébként az iskolák már­cius végéig küldhetik el az itt tovább tanulni szándékozó mostani nyolcadikosok felvé­teli lapiait. Az első félév eredményei között meg kell említeni, hogy jól sikerült az iskolai diák­parlament. A tanulók ezen szóvá tették, hogy jó lenne, ha létrejönne az iskolarádió. Azóta megalakult a diákokból álló szerkesztőség Csendes Pálné magyar-történelem sza­kos tanár vezetésével, s he­tente egyszer önálló műsort sugároznak a tanulók számá­ra. A 203. sz. iskola a legjobb tanulók által készített tárgyakból önálló kiállí­tást rendez a felszabadu­lás 30. és az ipari szak­munkásképzés 25. évfor­dulója alkalmából. Cegléd után Monoron is bemutat­ják a legügyesebb tanulók műveit, önálló kiállításon. A kiállítást előreláthatólag márciusban rendezik meg a járási székhelyen. Az elkövetkező napokiban a monori iskola tanulói is részt vesznek a megyei szintű tan­tárgyi tanulmányi, valamint a szakma kiváló tanulója elne­vezésű versenyeken. Gér József Egy letépett hirdetés nyomában Papírcetlit kaptam, egy né­hai noteszlap maradványát. Az idő rágta, esőmarta papí­ron krétával írt szöveg rikí­tóit. Szószerint idézve: „Kőbá­nyai gyógyszergyári V. Admi­nisztrátor nőt kezdő is lehet és férfi rakodó munkást keres. Jelentkezni lehet Vecsés Sal- lai u. vége a telepen.” Első észrevételem az volt, hogy a szöveg minden eddigi viszontagság ellenére még mindig „élt”. Mintha a betűk tudatosan őrizték volna erede­ti színüket," formájukat, mint­egy „végkimerülésig” akarva eleget tenni rendeltetésüknek. A másik, ami megkapott — ez sem hallgatható el — a he­venyészett stílus, az írásjelek, vesszők, pontok hiánya. Az azonban, aki ezt a hirdetést elém tette, inkább az előbbie­ket kifogásolta. A helyszínre siettem. Ve­csés határában, szántóföldek közé ékelődve találtam a te­lepre. A távolság ellenére sem merném azt állítani, hogy már az első pillanatban az idegenkedés érzetét keltette. Mi több, az ostorlámpák látó­határig húzódó, egymásba íve­lő sokasága határozottan im­pozáns látványt nyújtott. Egy­hangúak talán a vashordók, ballonok piramis alakzatai le­hettek. Mutatom Vencel György megbízott telepvezetőnek a hirdetést. — Égeiően szükségünk van a munkáskézre. Mulasztást — mit tagadjam — legfeljebb a helyesírás terén követtünk el. Sürgős volt az ügy, gyorsan csináltuk... A forma? A köz­ponti vállalat valóban rangjá­hoz méltóan hirdet. Mi azon­ban még csak most vagyunk kialakulóban, nem látjuk szükségét a sokat ígérő hírve­résnek. Meg aztán az igazat megvallva, nincs is mivel hi­valkodnunk, csábítanunk. Ne­künk kizárólag egyszerű, be­csületesen. dolgozni akaró helybeli munkásokra van szükségünk. Különösen most, amikor országos program lett a takarékosság. (baky) Falugyűlés Gombái. Ma este 17.30 órakor falu­gyűlést tartanak Gombán, a művelődési otthonban. Közérdekű bejelentések a tanácstagi beszámolókon Elsősorban utakat, járdákat kért a lakosság Gyomrom 60 tanácstagi kör­zet van. Az elmúlt év novem­berében 59 körzetben tartották meg a tanácstagi beszámolót. A legtöbb hozzászóló az utak, járdák készítését és felújítását szorgalmazta. De sokán kérték a közvilágítás megjavítását is valamennyi utcában. Az isko­lahálózat bővítését, az ivóvíz- ellátás sürgős megoldását is felvetették a választópolgá­rok. A fentieken kívül többen ki­fogásolták a kéményseprő vál­lalat nem megfelelő munkáját. Foglalkoztak a Bimbó utcai telkek parcellázásának kérdé­seivel, valamint a Táncsics ut­cai állami telkek értékesítésé­nek problémáival is. Többen kifogásolták a propán-butángáz ellátás egyenetlenségét, amely ko­moly gondot okozott a háztartásokban. A sütő­ipari vállalat helyi kiren­deltségét is több bírálat érte a kenyér változó mi­nősége miatt. Erre az évre 150 ezer forint áll a tanács rendelkezésére járdák, utak készítésére, javí­tására. Ebből is megállapítha­tó, hogy csak abban az eset­ben lehet valami eredményt elérni ezen a téren, ha a la­kosság széles rétegei össze­fognak. Ebben az esztendőben meg­történik a megrongálódott hi­dak javítása, valamint a főbb utak csatorna tisztítási munká­latai. Az Erzsébet-telepi iskola bővítése mindenképpen szükséges lenné. Mivel azonban a Kossuth Fe­renc utcai óvoda költségei az erre a célra fordítható keretet kimerítette, csak az elkövet­kező években valósítható meg. Az üzlethálózat rendszeres ellenőrzésébe még több társa­dalmi ellenőrt kell bevonni a jövőben. A tanácstagi beszámolókból kitűnt, hogy az elmúlt évek­hez viszonyítva a tanácstagok szervezettebben, példamuta­tóbban látták el feladatukat. A beszámolókon egyébként 1142-en vettek részt, s száz- huszonnyolcán szóltak hozzá. G. J. Járási tsz-ck üdülője Hajdúszoboszlón A monori járás termelőszö­vetkezeteinek többsége már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy közös erővel üdülőt épít Hajdúszoboszlón. Eddig azon­ban nem tudták az építkezést megkezdeni. De az új év ele­jén megkezdődött a 16 szobá­ból álló üdülő építése a haj­dúsági városban. Az üllői Űj Tavasz, a sülysápi Tápió völ­gye, a pilisi Aranykalász, a gombai Fáy András, a vecsési Ferihegy, a monori Kossuth, az úri Béke tsz és a TÖVÁL tu­lajdonát képező üdülő építését a Hajdúszoboszlói Építőipari Szövetkezet végzi, vasvázas elemekből. Az építők ígérete szerint az új létesítményt, amely ötmillió forintba kerül, ez év végéig átadhatják rendeltetésének. Nemzetközi galambkiállítás Moneren A Magyar Galambtenyésztők Szövetsége „A 68” monori egyesülete magyar alföldi és kecskeméti keringő tenyésztek fajtaklubj.a február 8—9-én galambkiállítást; rendez a Vi­gadó emeleti helyislégében. Monoron azt megtudtuk, hogy eddig még nem látott szíves és egyszínű galambok sokaságában gyönyörködhet­nek majd a látogatók. A ki­állítás színvonalát emeli, hogy az NSZK egyesületei is kiállí­tanak galambokat, de képvi­seltetik magukat Ausztria, Ju­goszlávia országok egyesületei is. A kiállítás szombaton reggel 9-től 18 óráig, vasárnap reggel 8-tól 17 óráig tart nyitva. (v.) Készül a faliújsá Együttműködés Erre az évre is együttmű­ködési megállapodást kötött a gombai KISZ-szervezet és az MHSZ helyi szervezete. A szerződésben foglaltak bizto­sítják a két szervezet hatha­tós együttműködését és a «zínvonalas munkát. MŰSOR MOZIK Gomba: Felügyelő életve­szélyben. Monor: Felszarvaz­zák őfelségét. Vecsés: Közel­harc férfiak és nők között. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 15 órától nyolca­dikosok klubja, 19-től KISZ- klubest, házigazda a sportkö­ri KISZ-szervezet. Péteriben, 18- tól 22-ig klubfoglalkozás, 19- től 21-ig a sportvezetőség megbeszélése. A vecsési Kun Béla téri általános iskolában jó ideje működik a képzőművészeti szakkör. Felvételünkön Krausz Szii veszter igazgatóhelyettes, a szakkör vezetője chilei témával foglalkozó faliújságot készít a hetedikesekkel. * Ifj. Fekete József felvétele jf/érem intézkedjenek... Nem nézhetjük tovább szegény szomszédunk — név és cím — kínját... A fia ma­gas beosztásban van, de ami­óta beteg, csak egyszer járt nála... A felesége hetenként, de előfordul, hogy ritkáb­ban. .. Állandó gondviselő­re lenne szüksége... — hang­zik kivonatosan a levél, ame­lyet a minap kaptunk. Még a sokat látott, s ta­pasztalt tanácsi tisztviselő- nő is visszahátrál a látvány­tól, amely az egyik nagy­község virág nevű utcájában levő, szép kis családi ház ajtajában fogad bennünket. Ügy mellbe vág a bűz, hogy hirtelen az orrunkhoz ka­punk. Az asztalterítő a tá­nyérral és a pohárral együtt a földön hever. Az olajkály­hában annyira ég a tűz, hogy a csövek vörösen izzanak. Eldőlt székek. A gyűrt, szeny- nyes lepedőn egy kopasz, csohttá aszott, sárgásfehér ar­cú aggastyán alszik, tátott szájjal. — Csak nem halt meg? — kerülgetjük a széket és a la­vórt, amelyben kellemetlen j szagú rongyok áznak. — Te vagy az lányom — I suttogja az öreg. — Rakodjál össze és üzenjél apádnak... Beteg vagyok — és most ki­nyitja a szemét egy kissé. Aztán olyan gyorsan fel­A kör bezárul ül, hogy a meglepetéstől hát­rább lépünk. Az értelmes szavakat zavaros beszéd vált­ja fel. Legyekről és bogarak­ról beszél, öntudatlan egy- ügyűséggel, szánalmasan fé­lelmet keltő hörgő hangon. Az üvegesen ránk meredő szemekbe csak lassan tér visz- sza az értelem szomorkás ra­gyogása. — Elnézést kérek. Nemso­kára jön az unokám és ren­det csinál. Addig üljenek le valahová... — mutatna kör­be, de a szemei újra meg­merednek. Dobálni kezdi a testét. — A legyek, a bogarak... csiphek. Hajtsák el őket — mondja berekedve, s csak a kezei kalimpálnak tovább. Kifelé tartunk, amikor egy jól öltözött, csinos fiatal lány rohan befelé. — Már megint mi van itt, istenem! Szegény nagypa­pa — és az öreg emberhez szalad. Magához húzza a fe­jét és megsimogatja. Gyorsan rendbe teszi a szo­bát, a tüzet kisebb lángra kapcsolja, majd felkapja a lavórt és kirohan vele. Egy másik egészen kicsi szobában beszélgetünk. — Akármit csinálnak is velem, nem tudok változtatni a helyzeten — kezdi, de nem tudja, nem bírja folytatni, mert a hangja elcsuklik. Zo­kogva veti magát az egyik fotelba. — Tizenegy éves ha vol­tam, amikor meghalt az anyám. Apám megnősült, és hogy ne legyek útban, a nagy­papi magához vett. Nagyon jól elvoltunk. Egy éve bete­gedett meg. Általános érel­meszesedése van. Nem lenne szabad magára hagyni. Lát­ták, mit csinál, ugye? Na­ponta négyszer-ötször ren­det kellene itt tenni, de... én dolgozom. Férjhezmenés előtt állok, kell a pénz. Csak ez az enyém, amit itt látnak — és körbe mutat. — Jó állásom van... — és öreges szomo­rúsággal néz ránk... — Sze­retnék férjhez menni. A vő­legényem azonban nem jön ide. Miért is, amikor szép házuk van Pesten. Lenne ott helyünk, de hogy hagyhat­nám itt a nagyit, amikor ő nevelt. Csak tőle kaptam sze­retetek .. — és újra sírni kezd. A második zsebkendőjét kotorássza elő retiküljéből. — Ajánlkozott egy néni, aki havi 2500-ért gondozná. Ve­le lenne éjjel, nappal. De- hát erre nem telik. A nagy­apám nyugdíja és az én fize­tésem sem tesz ki ennyit. Egy szót nem szól, csak flegma fintorral méreget, mi­közben aranygyűrűs ujjaival az asztalon dobol. Mostoha lá­nya javaslata azonban célba talál. — Mit mond? Kétezeröt­százat havonta? — szisszen fel dühödten a szomszédos községben lakó menye. — Vi­gyék az elfekvőbe. Ö is fizet­te, és mi is az SZTK-t. Kü­lönben is a férjem elintézi — mondja sokat sejtetően és az elintézési szót külön is hangsúlyozza, szinte szótagol­ja —, mert a férjemnek — újabb kiemelés —, magas be­osztása van. Belevágok a szavába. — A munkahelyén a főnö­ke jeíenlétében beszéltem ve­le. Mintha kígyó marta volna meg! Előbb felszisszen, majd felugrik, miközben a szeme villámokat szór felém. Önkéntelenül is a kijárat felé nézek. A kör nem zárult be. Az apa tehetetlen, gondozásra szorul. Unokája tulajdonkép­pen csak lakó, és mégis a fia­talsága egy részét feláldozza azért, hogy munkaidő után a nagypapát gondozza. Éj­jel virraszt, mert roham ese­tén a nagyi még az udvarra is kimászik mezítláb. Napközben, ha szűnik a reggel bevett csillapítószer ha­tása, összevissza kiabál. Le­jön az ágyról, és ami csak a kezébe akad, földre rántja. A szoba ajtaja zárva van. A szomszéd néni, akinél a kulcs van, napközben szíves­ségből egyszer-kétszer benéz hozzá. Visszateszi az ágyra, vizet ad neki. A fia soha, a menye néha meglátogatja. Ilyenkor egy autónyi enni­valót hoz neki, amire nem­igen van már szüksége. Sze- retetre, ápolásra azonban an­nál inkább —, de ezt nem kap tőle. Kettőjük havi jövedelme 10 ezer forinton felül van. Luxuslakás, két autóval. Gyermekük nincs... Amint mondották, csak egy-két nap­ról van szó, és a papa helyet kap az elfekvőben. Több mint öt nap telt el azó­ta. Egy üzenetre vártam a beteg bácsi fiától, aki külföl­di kiszállásra utazott aznap, amikor beszéltem vele. He­lyette a lányától, az unoká­tól kaptam hírt. A nagypapát kórházba szál­lították és az éjjel meghalt... A kör tehát mégis bezá­rult. Kovács György

Next

/
Oldalképek
Tartalom