Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

1975. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK 2 xMitap Cunhal nyilatkozata Alapfeladat: legyőzni a pillanatnyi nehézségeket f(5)kuS2 Derűlátás Kairóban DIPLOMÁCIAI „NAGYHE­TEK” köszöntének Kairóra. A látogatók sorát Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter nyitotta meg. öt követi majd Kissinger amerikai külügymi­niszter és az egyiptomi fővá­ros vendége lesz a tervek sze­rint Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára is. MÁR ÖNMAGÁBAN a sor­rendből is kiderül, hogy mind Moszkvában, mind pedig a Ní­lus partján nagy figyelmet szentelnek a két ország kap­csolatának. Annál is inkább, mert az utóbbi hónapokban egyes nyugati hírforrások szándékkal olyan híreket ad­tak közre, amelyek bizonyos mértékig eltorzították, szán­dékkal megkérdőjelezték a Szovjetunió és Egyiptom ha­gyományos együttműködését. Gromiko látogatása alaposan rácáfolt mindenfajta híreszte­lésre. Ez derült ki az elutazása előtt tett nyilatkozatából is, amely szerint tárgyalásai hoz­zájárultak ahhoz, hogy „derű­látóan tekintsünk a két ország jövőbeli kapcsolataira”. HASONLÓ HANGNEMBEN ír a szerdai A1 Ahram is. Kommentátora szerint a kö­zel-keleti probléma érzékeny pontja a szovjet—egyiptomi viszony, mert a feszült hely­zetben még fokozottabban kí­vánatos Egyiptom számára a szoros együttműködés partne­reivel, barátaival. SZADAT ELNÖK és Fahmi külügyminiszter előtt Gromiko részletesen ismertette a közel- keleti térség békéjének szov­jet koncepcióját. Ez minde­nekelőtt a genfi konferencia felújításával látja megvalósul­ni valamennyi éi-intett ország és népcsoport jövőbeni tartós békés együttélésének kimun­kálását. Ezzel összefüggésben Szadat elnök a szovjet kül­ügyminiszterrel folytatott 4 órás eszmecserét követően szétfoszlatott bizonyos félre­értéseket, amikor kijelentette az újságírók előtt: az izraeli csapatvisszavonás mind a há­rom fronton lendületet adna a további békés folyamatnak. Ebből úgy tűnik, hogy az iz­raeli forrásokból származó ér­tesülések egy esetleges részle­ges megoldásáról — magyarul: Kairó és Tel Aviv külön meg­állapodásáról — nem egyéb kísérleti léggömbnél, az arab közvélemény kipuhatolására irányuló manővernél. MINDENT EGYBEVETVE, Gromiko egyiptomi látogatá­sa bizonyára nemcsak a két ország kapcsolatában fontos határkő, hanem a félreértések eloszlatása révéin hozzájárul­hat a világ egyik legfeszültebb gócában a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásán alapuló tartós rendezéshez. CSAK RÖVIDEN... ANGOLA fővárosában, Luandában több minit 400 000 ember ünnepelte kedden Agostinho Netot, az Angolai Népi Felsaabadítási Mozgalom (MPLA) vezetőjét, aki 14 éves száműzetéséből tért vissza szü­lőföldjére. A PERUI fővárosban súlyos zavargások törtek ki azt kö­vetően, hogy a kormány a hadsereg felhasználásával vé­get vetett a hétfő óta tartó rendőrsztráj knak. GABRIEL ROMANANTSOA tábornok, a Malgas Köztár­saság állam- és kormányfője szerdán átadta valamennyi tisztségét Richard Ratsimand- rava eddigi belügyminiszter­nek. NYUGATI HÍRÜGYNÖK­SÉGEK Addisz Abebából kel­tezett és részben diplomáciai forrásokra, részben „szemta­núkra” hivatkozó jelentései szerint az Eritreában a köz­ponti kormány ellen fellépő szeparatista erők kedden este megkísérelték elfoglalni az asmarai repülőtérhez vezető utat. Más jelentések szerint Eritreán kívül, egy szomszé­dos tartományban felrobban­tottak egy stratégiailag fontos hidat. Mindazonáltal magában Asmarában kedden nyugalom volt és a város közvetlen kör­nyékéről sem jelentettek ko­molyabb összetűzéseket. „Portugáliában a demokra­tizálás folyamata lehetetlen a kommunista párt nélkül, vagy éppenséggel a kommunisták ellen” — jelentette ki Alvaro Cunhal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkára a Le Sodr című brüsszeli lapnak adott nyilatkozatában, a kommu­nisták és a szocialisták né­zeteltérésével foglalkozva. Cunhal leszögezte: ezetk a nézeteltérések annak követ­keztében álltak elő, hogy a szocialista párt jobbra toló­dott, megmásította magatar­tását, felmondta a két párt szövetségét, a kommunista- ellenes propaganda terjesztői közé állt. „Az étiét azonban nagy tanítómester, s ezt bi­zonyítja, hogy a szocialista párt végül is tagja maradt a kormánynak. Reméljük, hogy a párt felülvizsgálja politi­káját, ismét együttműködik a demokratikus erőkkel, az iga­zi ellenség, at jobboldali reak­ció elleni harcban... A kom­munista pártnak nem állt szándékában kiélezett hang alkalmazása, s ha ma kissé élesebben szól, akkor ez a szocialista párt kommunista­ellenes hadjáratának követ­kezménye. Ez azonban másod­rendű kérdés. Az alapvető feladat az, hogy leküzdjük a pillanatnyi nehézségeket, és előbbre lépjünk” — mondot­ta. A Portugál KP főtitkára a választások kilátásairól be­szélve megállapította: a párt a választások megtartása mel­lett foglal állást, azonban úgy véli, egyes körülmények meg­hamisíthatják a valós eredmé­nyeket. „Vannak még az or­szágban olyan részek, ahova mindmáig nem érkeztek el áp­rilis 25-e vívmányai, ahol nincsenek meg a szabadságjo­gok, nincs biztosítva a tiszta választás.” Cunhal rámutatott arra is, hogy bár a választáso­kon részt vehetnek a külföl­dön, így Brazíliában és az Egyesült Államokban élő por­tugálok is, e két ország kor­mánya nem engedte be terüle­tére a PKP küldötteit, holott a szocialistáknak és a demok­ratikus néppártnak engedélyt adott a propagandatevékeny­ségre. „A választások eredmé­nyét nem lehet egyelőre meg­jósolni, de annyi bizonyos, hogy a parlamenti helyek el­söprő többségét a koalícióban részt vevő három párt szerzi meg” — jelentette ki. Cunhal leszögezte: a kom­munisták véleménye szerint a .egyveres erők mozgalmára a választás után is fontos sze­rep vár a demokratikus társa­dalom építésében és védelmé­ben. „A népi mozgalom és a fegyveres erők mozgalmának szövetsége jelenti a portugál forradalmi folyamat mozgató­erejét. Portugáliában a de­mokrácia nem a katonák nél­kül, hanem velük együttmű­ködve épül.” „A demokrácia megterem­tése nemcsak lehetséges, ha­nem szükséges is, ez az egyet­len megoldás az ország prob­lémáira — hangsúlyozta nyi­latkozatában a PKP főtitkára. — A portugál helyzetnek, a forradalmi folyamatnak meg­vannak a maga sajátos voná­sai. Így a megoldásoknak is tükröznie kell ezeket a sajá­tosságokat. Olyan rendszert akarunk teremteni, amely a legnagyobb szabadságot bizto­sítja a népnek, amelyben a demokratikus változások le­hetővé teszik, hogy az ország legyőzze az elmaradottságot és a nyomort. így nem akármi­lyen demokráciát kell megte­remtenünk — ez portugál de­mokrácia lesz.” Marchais újra otthon Georges Marchais, a Francia Kommunista Part főtitkára Párizsban közölte, most, hogy kórházi ápolása véget ért, egy hónapra Franciaország déli részére utazik, mert orvosai­nak tanácsára még pihennie kell. „Kiütötte” Heath-t Gratuláló csók a remélt pártve­zérnek, azaz Margaret Thatcher asszonynak, aki a Brit Konzerva­tív Párt londoni vezetőség választá­sán kiütötte a nyeregből (11 szava- zatos többséggel) Edward Heath-t. Thatcher asszony győzelme azon­ban még nem végleges, mivel 42 szavazató® többség szükséges a megválasztáshoz. Az angol konzer­vatív párt ezért a jövő héten újabb szavazási fordulót rendez, amikor Margaret Thatcher ellen­fele már nem Heath, hanem Wil­liam Whitelaw lesz. Heath nem in­dul a második menetben. ALDO MORO olasz minisz­terelnök üzenetet intézett Leo- nyid Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához. Az üzenetet Piero Vinci, Olaszország moszkvai nagykövete adta át Vaszilij Kuznyecovnak, a szovjet külügyminiszter első helyettesének. Felépült betegségébe Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Képünkön felesé­gével. Az FKP főtitkára hozzá­fűzte, hogy igen jó orvosi el­látásban részesült a párizsi Lariboisiére kórházban, és hogy dél-franciaországi pihe­nés után ismét munkába áll­hat. Harminc esztendő a szakszervezeti egységért 1945. február 6. Még tartott a fasizmus el­leni háború. London utcáira még V—2 légi­bombák hullottak, amikor a szovjet szakszer­vezetek kezdeményezésére, a Brit Szakszerve­zeti Főtanács (TUC) szervezésében a londoni városházán megnyílt az első szakszervezeti vi­lágkonferencia. ötvenmillió szervezett dolgo­zó képviseletében 23 ország 53 szakszervezeti központjának küldöttei tanácskoztak a szer­vezett munkások helytállásáról a fasizmus el­leni harcban, a nemzetközi szakszervezeti egy­ség megteremtésének szükségességéről. A kon­ferencia egységesen határozott a Szakszerve­zeti VilágszöVetség létrehozásáról, amelyre 1945 októberében, Párizsban került sor. Az SZVSZ párizsi alakuló kongresszusán Kossá István vezetésével magyar küldöttség is részt vett Az SZVSZ alapszabályban mondta ki: folytatja a harcot a fasizmus gyökereinek kiirtásáért, a békéért, a dolgozók jobb élet- és munkakörül­ményeiért, a gazdaságilag elmaradott országok fejlesztésének segítéséért, a nemzetközi mun­kásosztály egységéért. Lényegében ezek ma­radtak a Szakszervezeti Világszövetség leg­fontosabb feladatai 30 év után is, de közben a dolgozók érdekeit következetesen szolgáló, vonzó programjával az SZVSZ földünk egyik legerősebb mozgalmává vált. Soraiban jelen­leg 59 ország 170 millió dolgozóját tömöríti, köztük a nemzeti függetlenségükért harcoló afrikai és latin-amerikai szakszervezeti köz­pontok dolgozóit. A hidegháború időszakában, 1949 végén, a jobb­oldali, reformista irányzatú egyesült államok­beli, kanadai, belga, holland, indiai, skandi­náv stb. szakszervezetek — megbontva a moz­galom egységét — kiléptek az SZVSZ-ből és létrehozták a Szabad Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségét. Az SZVSZ a világ dolgozóinak valóságos ér­dekeiből kiindulva azóta is a szakszervezeti mozgalom egységének megteremtésére törek­szik. Ennek a politikának eredményeként jöt­tek létre az első kétoldalú kapcsolatok a nem­zetközi együttműködés kiszélesítéséért a kü­lönböző irányzatú szövetségek között. A kétoldalú konzultációk sora után, most feb­ruár végén Genfben ismét össz-európai ta­nácskozásra kerül sor, amelynek témája a munka humanizálása. Korábban, amikor e ta­nácskozás témáját elhatározták, még kevés jele mutatkozott a kapitalista világ jelenlegi válságának. Ezek a válságjelek azóta élesed­tek, s egységes cselekvésre ösztönzik a szak- szervezeti mozgalmat, nem csupán Európában, de a világ valamennyi dolgozója érdekében. Az SZVSZ főtanácsának a közelmúltban Ber­linben tartott ülésén a felszólalók ezér^ han­goztatták, hogy a genfi tanácskozáson kerül­jön sor a tőkés világ munkásosztályát sújtó válság megtárgyalására is. A magyar szakszervezetek tevékenysége az SZVSZ soraiban nem csupán egyetértő a szö­vetség politikájával, hanem kezdeményező is a nemzetközi munkásegység megteremtéséért. Budapesten rendezték meg a Szakszervezeti Világszövetség kezdeményezésére 1951-ben a nők világkonferenciáját; 1967-ben a kereske­delmi szervezett dolgozók nemzetközi világér­tekezlete tanácskozott Budapesten. Két évvel később az SZVSZ VII. kongresszusa ugyan­csak itt zajlott le. A magyar szakszervezete­ket kapcsolataik ápolásában a nemzetközi munkásosztály érdekeinek képviselete vezeti, és minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy erősítsék a szakszervezetek közötti együttműködést, az egységet. Különösen érté­kesek az európai békéért és biztonságért, a földrészünk szakszervezeti együttműködésé­nek továbbfejlesztésére irányuló kezdeménye­zések. Ezzel a sokoldalú tevékenységével a magyar szakszervezeti mozgalom tekintélyt vívott ki magának. Diósdi László Eredményesen fejlődnek a magyar-lengyel kapcsolatok Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter életrajza 1931. augusztus 23-án szü­letett Torunban. Egyetemi ta­nulmányait Lódzban végezte. Középiskolai és egyetemi ével­jen különböző ifjúsági szer­vezetekben dolgozott; így a engyel Egyetemisták Szövet­sége főiskolai részlegének el­nöke, valamint e szövetség lódzi részlege elnökségének a tagja is volt (1951—1954-ben). A Lengyel Ifjúsági Szövet­ség központi vezetőségében tevékenykedett l§56-ig. 1955 és 1956 között Lengyelország képviselője volt a nemzetkö­zi diákszövetségben, Prágában. 1956—1960-ban a Lengyel Diákszövetség Főtanácsának ★ ★ Magyarország és Lengyel­ország kapcsolataiban, együtt­működésének fejlődésében meghatározó jelentőségű, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt között teljes a né­zetazonosság az alapvető ideo­lógiai és politikai kérdések­ben. A két párt illetékes kép­viselői rendszeresen találkoz­nak és tájékoztatják egymást országuk belső fejlődéséről, konzultálnak a külpolitikát, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat, valamint a kétoldalú kapcsolatokat érin­tő fontosabb kérdésekről. A pártközi, magas szintű kapcsolatok fejlődésének az utóbbi években jelentős ál­lomásai voltak: Edward Gie- rek és Piotr Jaroszewicz ba­ráti látogatása 1971. máju­sában Budapesten; az MSZMP Kádár János vezette kül­döttségének részvétele a LEMP VI. kongresszusán; Henryk Jablonski hivatalos látogatása 1972. novemberé­ben Magyarországon; Ká­dár János és Fock Jenő ba­ráti látogatása 1973. márciu­sában Varsóban; Fock Jenő baráti látogatása a lengyel fő­városban 1973. augusztusá­ban; Kádár János és Fock Jenő a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé­ben legutóbbi ülése alkalmá­ból találkozott a lengyel ve­zetőkkel Varsóban; Pjotr Ja­roszewicz 1974. augusztusá­ban baráti látogatást tett Bu­dapesten; Losonczi Pál 1974. októberében hivatalos baráti látogatást tett Lengyelország­ban. A magyar és a lengyel par­lament, a tanácsok és a kü­lönböző társadalmi szerve­zetek közötti kapcsolatok széles körűek. Az államközi kapcsolatok jelentős ténye­zője a két külügyminisztéri­um együttműködése. Külügy­miniszteri találkozó legutóbb 1973. szeptemberében volt Varsóban. A többi tárca kap­csolatai is igen élénkek, az utóbbi időben is sok minisz­teri szintű delegációcserére került sor. Kiterjedt és bensőséges kap­csolatok alakultak ki a test­vérmegyék, testvérvárosok együttműködésében: Győr­Sopron és Wroclaw, Somogy és Olsztyn, Fejér és Opole megye, illetve Budapest— Varsó, Debrecen—Lublin, Miskolc—Katowice, Szeged— Lódz, Székesfehérvár—Opole, Szolnok—Szczecin, Kiskőrös— Tamów város között. Gazdasági kapcsolataink évről évre bővülnek. Gaz­dasági együttműködésünk eredményei nem maradnak el a Lengyelország és a KGST többi tagországa közötti kap­csolatok szintjétől. A magyar —lengyel gazdasági együtt­működés fejlesztése érdeké­ben több jelentős tárgyalás történt 1974-ben is; január­ban a két ország műszaki fejlesztési bizottságának el­nökei, márciusban a tervhi­vatali elnökök találkoztak, májusban a magyar—lengyel gazdasági' együttműködési ál­landó bizottság ülésezett, au­gusztusban a miniszterelnö­kök, novemberben az állandó bizottság elnökei találkoztak. Kedvezőek — a szakembe­rek értékelése 6zerint — a két ország termelési kapcsola­tainak jövőbeni kilátásai is. Árucsere-forgalmunk évről elnöke, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága titkárságának tag­ja. 1960—1963-ban a LEMP poznani vajdasági bizottságá­nak titkára. 1963-tól a LEMP KB sajtóirodájának a vezető- je. Stefan Olszowski 1953-tól a LEMP tagja, 1964-től a párt központi bizottságának tag­ja, 1968 novemberétől a köz­ponti bizottság titkára. 1970. december 20-tól a LEMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára. 1971 decemberé­től külügyminiszter, továbbra is tagja a LEMP Politikai Bi­zottságának. ★ évre dinamikusan fejlődik, a forgalom növekedési üte­me az utóbbi esztendőkben évi 10—15 százalékos volt. 1974 végére magyar fizetési aktívum alakult ki. Tervsze­rűen folynak a magyar aktí­vum törlesztésére előirány­zott lengyel szállítások elő­készítő munkái. A közelmúltban szerződést kötöttünk öt tengeri hajó im­portjáról. Rövidesen sor ke­rül egy cukorgyár és egy fa­rostlemezgyár magyarorszá­gi felépítéséről szóló szerző­dés megkötésére is. Eredmény várható azoktól a tárgyalásokról is, amelyek lengyel részről további komp­lett objektumok — metanol­gyár, kénsavgyár — szállítá­sát irányozzák elő. Tárgya­lunk egy Lengyelországban közös beruházással építendő pamutfonodáról is. Kormány­közi megállapodást kötöt­tünk gumiipari termékek gyártásszakosítására, és szer­ződés-kiegészítést írtunk alá a Polski Fiat 126 P kiskocsi gyártásában már korábban megkötött kooperációs együtt­működés bővítésére. A központi tervező szervek a két ország 1976—1980. évi tervegyeztetésében eredmé­nyes munkát végeztek. A köl­csönös szállítások értékét az 1975-re várható teljesítéshez képest 1980-ra magasabbra irányozzák elő. Ez összhang­ban van a kormányfői tár­gyalásokon kitűzött feladatok­kal. A tervkoordináció si­keres lezárására rövid időn belül sor kerülhet, a tervhi­vatali elnökök 1975 első ne­gyedévében esedékes talál­kozóján. Országaink kulturális és tu­dományos kapcsolatai — a kulturális munkaterv előírása szerint — megfelelően fej­lődnek. A Magyar és a Len­gyel Tudományos Akadémia 1972—75-re együttműködési és közös kutatási megállapodást kötött. Felsőoktatási intézmé­nyeink közvetlen kapcsolatai kielégítőek. 1974 januárjában Jan Kaczmarek lengyel tudo­mányos, felsőoktatási és mű­szaki miniszter tárgyalásokat folytatott Budapesten, hogy 1980-ig terjedő megállapodást írjunk alá a felsőoktatási együttműködésről. A hírközlő szervek aktív együttműködé­sében mindkét részről törek­szenek a sajtó, a rádió és a televízió kapcsolatának minő­ségi fejlesztésére. Rendszeres az újságírók és a forgatócso­portok cseréje. A kulturális, tudományos együttműködési vegyes bi­zottság foglalkozik a kulturá­lis kapcsolatok fejlesztéséve'.. Eddigi három ülésszaka ked­vezően értékelhető. A meg­állapodás szerint központ: kulturális ünnepségként 197 szeptemberében Budapester lengyel kulturális napoka; rendeztek, s erre az esemény- sorozatra miniszterhelyettesi szintű lengyel delegáció érke­zett. A programban kiállításo­kat és filmhetet tartottak a magyar közönségnek, a Teatr Polski együttese pedig élvo­nalbeli színészekkel három színdarabot mutatott be. En­nek az eseménysorozatnak a viszonzásaiként magyar kul­turális napokat rendeznek 1975 márciusában Varsóban. A magyar és a lengyel fő­városban eredményesen mű­ködnek a partner országok kulturális intézetek t t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom