Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-05 / 30. szám
MA ESTE: Zenés autóstop Mint már hírül adtuk olvasóinknak, a Magyar Rádió szolnoki stúdiója ma este Ceglédről jelentkezik Zenés autóstop című adásával. A rádiósok, a meghívottakkal délután öt órakor foglalják el helyüket a városi KISZ-bizottság Gubodi u. 5. szám alatti épületében. Az érdeklődőket is szívesen látják az ott működő pinceklubban. Akiknek az adással kapcsolatban kérdésük, észrevételük van, a 10— 018-as telefonszámon jelentkezhetnek 17 és 19 óra között. Muzsikáló ifjúság Zeneiskolások bemutató hangversenye Felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére úttörő- és zeneiskolai zenekarok tartanak bemutató hangversenyt Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ színháztermében. A fúvószenekarok hangversenye vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik. A hangversenyen, melyet a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya, a Magyar Üttörők Szövetsége megyei tanácsa, a ceglédi városi tanács művelődésügyi osztálya, a szentendrei városi tanács művelődés- ügyi osztálya, valamint a ceglédi és a szentendrei zeneiskolák igazgatósága rendez, Pest megye kilenc településének zeneiskolás növendékei szerepelnek. A vonószenekarok megyei bemutatóját február 16-án rendezik meg Szentendrén, a városi tanácsháza dísztermében. ISMERETTERJESZTŐ előadást tartanak kéthetenként a törteti művelődési ház ifjúsági klubjában. A népszerű sorozaton legutóbb Sziráki Pétert, a ceglédi járási hivatal titkárát hallgatták meg, aki vitaindítóját az alkalmazkodásról tartotta. Előadásában a családi és társadalmi környezetre alapozta mondanivalóját. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI CEGLÉD XIX. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1975. FEBRUAR 5., SZERDA A népfront feladatai Felkészülnek a falugyűlésekre Művelődéspolitikai munkabizottság alakul A Hazafias Népfront járási elnöksége a napokban kibővített ülést tartott, amelyen megjelentek a községi nép- fronibvezetők is. Detrei Sándor járási népfrontelnök megnyitó szavai után Szabó Vera, a járási bizottság titkára ismertette az idei év munkájának programtervezetét. A népfrontmunka középpontjában 1975-ben hazánk felszabadulása 30. évfordulójának méltó megünneplése áll. Az első negyedév főként előkészületekkel telik el a településeken. Ebben az időszakban nagy figyelmet kell fordítani a falugyűlésekre, amelyek jó alkalmat adnak a hiányos népfrontvezetőségek kiegészítésére, a megüresedett tisztségek betöltésére. Erre mindenhol nagy szükség van, hiszen a mozgalom a jövőben reá háruló feladatokat csak így tudja színvonalasan megoldani. A májusi békehónap alkalmas keretet nyújt a községekben rendezendő barátsági gyűlésekhez, találkozókhoz, amelyeket az idén a korábbinál nagyobb számban tartanak. A baráti szovjet nép életének jobb megismerését szolgálja KISZ-lakások Nagykőrösön és Kocséron Korábban már hírt adtunk t róla, hogy az I-es számú If- ! júsági Lakásépítő Szövetkezet a helyi Építőipari Szövetke- í zettel 12 lakásos társasházat ' emeltetett a Tormásban. Ezt követően megalakult a j II. számú Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet is. Ez a szövetkezet, ugyancsak a Tormásban, újabb 12 lakásos KISZ-társasházat építtet, melynek alapozásához az Építőipari Szövetkezet munkatársai már hozzá is láttak, s várhatóan ez év őszére ké- ' szülnek el az új otthonok. | A IL-es számú Ifjúsági ; Szövetkezet további 24 la- j kásos KISZ-ház építését vette ! tervbe, mely szintén a Tor- j másban készül, 1976-ban. AI két és fél szobás korszerű lakások nagy részére már van jelentkező: A kocséri KlSZ-alapszer- vezetek pedig 12 lakásos ifjúsági társasház építésére indítottak akciót. A kocséri KISZ-ház a tervek szerint 1976 közepére épül fel a Körösi út mentén. Az igénylők közül többen fiatal szakmunkások, akik Kocséron szándékoznak véglegesen letelepedni. A kedvezményes házépítéshez az igénylőknek 40 —45 ezer forint készpénzzel kell hozzájárulni. Már csak négy igénylő hiányzik. Bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek az Üj Élet Tsz jogtanácsosa nyújt. K. L. az a kirándulás is, melynek során a tavasszal a fővárosban felkeresi a járásbeli népfrontaktívák egy csoportja a Szovjet Kultúra Házát. A Hazafias Népfront mellett működő 'községi nőbizottságok — a helyi lehetőségek és feladatok figyelembevételével — ebben az időszakban készítik el éves feladattervüket, amely szorosan kapcsolódik a népfront munkájához. Egy elnökségi ülés a nőbizottság tevékenységét vizsgálja meg e hó végén. Márciusban az április negyedikéi előkészületeket és a békehónap rendezvénytervezetét vitatják meg, áprilisban a népfrontmozgalom és a tanácsok együttműködése szerepel napirenden. Figyelemmel kísérik a munkás tanácstagok testületi és közéleti tevékenységét és azokat a lehetőségeket, amelyekkel a népfront segítheti munkájukat. Kiemelkedő jelentőségű lesz a májusi ülés, amelyen az MSZMP XI. kongresszusa határozataiból adódó népfront-feladatokkal foglalkoznak. Mezőgazdasági jellegű járásunkban fontos a szövetkeze, ti mozgalommal való együttműködés. Ennek tapasztalatai és további lehetőségei szintén fontos megbeszélés keretében hangzanak el. Az év további részében beszámol a törteti népfrontbizottság, tájékozódik a testület a kertbarát-mozgalom fejlődéséről az albertirsßi kezdeményezés alapján. Számbá veszik a KISZ és a népfront együttműködési lehetőségeit, majd a közművelődési határozatból adódó feladatok végrehajtását értékelik. Az év végén összegzik a negyedik ötéves terv járási feladatainak végrehajtását és a következő tervciklus főbb teendőivel ismerkednek meg. A járási bizottság ez évi öt ülésén az elnökségi összejövetelek anyagának egy részét tárgyalja meg. A járási népfronttitkár a továbbiakban a művelődéspolitikai munkabizottság felállítására tett javaslatot, amely hasznos támogatást nyújthat a községekben folyó közművelődési munkához. Ennek községi munkaközösségei is rövidesen megalakulnak, célul tűzve a tömeg politikai oktatás széles körű ki- terjesztését, az Olvasó népért mozgalom támogatását és a honismereti munka további fellendítését. Ezzel párhuzamosan ismét megszervezik a krónikaírók, helytörténészek számára a honismereti akadémiát. T. T. Lakókra vár a ház- ví..>.v.n~ vwWKy. ;< l»»y'y^w«.<«.oywy Cegléden, a Kossuth Ferenc utcában megtörtént az újabb, 75 lakásos épület műszaki átadása. A tanácsi értékesítése szövetkezeti lakásokba februárban kezdhetik a be- költözködést. Apáti-Tóth Sándor felvétele Téli vásár A tavaszra is gondolnak Hétfőn nagy érdeklődés mellett kezdődött meg Cegléden is a téli ruházati vásár. ' Bár még hópelyheket sodor a szél, s a téli ruhára és cipőre is szükség van, sok tavaszra és nyárra való használati cikket olcsóbban meg lehet vásárolni. A ceglédi ÁFÉSZ-áruházban másfél millió . forint értékű árut kínálnak kedvezményes áron. JÁSZKARAJENO Új létesítményekkel A TANYAI MŰVELŐDÉS* FELADATAI Jószkarajenőn a napokban tartották meg a pártértekezletet, melyen két település kommunistáinak munkáját értékelték, meghatározták jövő feladataikat. Jászkarajenő és Kőröstetétlen közös tanácsú községek történetében ez volt az első alkalom, hogy a pártértekezletet együttesen tartották meg. Az értekezleten részt vett Nagy Imre, a járási párt- bizottság titkára. Az eltelt időszakban végzett pártmunkáról, a községek gazdasági fejlődéséről Podmaniczki István, a községi pártbizottság titkára tartott elemző beszámolót. Eredményeik ismertetése mellett rámutatott arra is, hogy az értekezlet részvevőinek figyelmét felhívja a további tennivalókra. Szólt a közös gazdaságok helyzetéről a termelőszövetkezetek vagyoni helyzetéről és munkásságuk jellemzőiről. Beszámolt a helyi ÁFÉSZ munkájáról, az oktatási intézmények tevékenységéről, valamint azokról a beruházásokról, amelyeket az eltelt időszakban valósítottak meg. Kőröstetétlenen pédagó- guslakás és egészségház készült, Jászkarajenön iker pedagógusiházat, orvosi rendelőt és lakást, buszvárót építettek, bővítették az ivóvízhálózatot, a külterületi villanyhálózatot. Járda épült a két községben. Az értekezleten felszólalt Nagy Imre, aki hangsúlyozta a párttagok ideológiai képzésének fontosságát, a tanyai lakosság művelődésének szorgalmazását, valamint azt, hogy az idei év feladata lesz a helyi tejtermelés problémáinak rendezése. A pártértekezleten ezután 29 tagú pártbizottságot választottak, a járási pártértekezletre 16 küldöttet küldenek. A községi pártbizottság titkára továbbra is Podmaniczki István lett. FOGLALKOZÁSA: PEDAGÓGUS Nem könnyű pálya A TANÍTÁST IS TANULNI KELL Csillogó, figyelő tekintetek kereszttüzében magyaráz az osztálynak a tanítónő. A számtani műveletekkel ismerkedik a csoport. Nem könnyű megfelelő helyre tenni a buksi fejekben a számolás, számítás tudományát, a következtető, logikus gondolkodásra késztetni a kalandozó kis elméket. Bujáki Ánes tudta, milyen csodálatosan szép és cseppet sem könnyű pályát választ, mikor elkötelezte magát a pedagógus hivatásnak. — Nem adják ingyen senkinek a tudományt. Mindig szerettem megoldani magam a nehéz feladatokat — ez nemcsak a matematikára vonatkozik — és ez a pálya nagyon nehéz. Ágnes pályakezdő pedagógus. Tanulmányait levelező tagozaton fejezte be, mert édesanyja nyugdíjas lett, s ő maga kereste a további tanulás költségeit: Mint mondja, nehéz, de nagyon szép év volt. A kezdők fizetése sem sok, mégis, ha valaki komolyan úgy tervezte el, hogy életét tanításra szánja, az nem futa- modik meg. — Egyik külterületi iskolában helyettesítettem. A teremben egy első és egy har- i madik osztály volt, velük kel- j lett foglalkoznom. Látni kellett volna, hogy hadakoznak a számokkal! Végül mégis sikerült megoldani a példát. Közös volt a munka, közös az öröm. Ez pedig szinte nap ’ mint nap friss adag munka- | kedvet ad az embernek. Az j igazán pedagógusnak. Én az i szeretnék lenni. I P. M. Vásznain a város vén házai Réthy Lajos festőművész A MÚLT SZÁZADI MAGYAR FESTŐK és szobrászok gyakran jártak külföldi tanul- mányutakra és előszeretettél látogatták a nyugati iskolákat, kezdetben Münchent, később Párizst. A müncheni festőakadémiának a hetvenes években volt egy magyar hármasa, a „die drei Ungarn”: Deák Ebner Lajos, Kacziány Ödön és Réthy Lajos. A sors úgy hozta, hogy az utóbbi kettő huzamosabb ideig Cegléden élt. A kiváló Strahuber professzor volt a mesterük, később Seitz, végül a nagyszerű Lindschmidt Vilmos tanította őket a rajzolás és festés magas fokú ismeretére. Réthy apja győri kőfaragómester volt. Fiát szívesen nevelte volna jól fizetett építésznek, mert keze ráállt a rajzónra, kezdeti munkái tehetségesnek ígérték. Tizennyolc éves volt 1867-ben, a kiegyezéskor, mikor Pestre került a legnagyobb magyar építőművész, Ybl Miklós irodájába, rajzolónak. Akkor kezdőditek a nagy vállalkozások, épültek a gyárak, nagykereskedelmi vállalatok, rendeződtek a körutak, a sugárutak és emelkedtek tízesével a monumentális, világvárosi igényű épületek. A MESTER KEZE ALATT Réthy jól haladt az építőművészet útján, építésznek is tartotta magát addig, amíg ed nem hódította a festészet. Szabad idejében járta a képzőművészeti kiállításokat és bújta a múzeumokat. Addig-addig, amíg maga is kedvet nem érzett hasonlókat csinálni. A Magyar Nemzeti Múzeum java képeiről másolatokat festett, gyakran lehetett látni elmélyedt munkában a klasszikus alkotások előtt festőállványával. A csöndes, zárkózott fiatalember föltűnt a képtár tisztviselőjének, Ligeti Antalnak, a fiatal Munkácsy Mihály útja egyengetőjének. Nézegette a másolatokat, kikérdezte vágyai, foglalkozása felől, s úgy találta, hogy Réthyből kiváló rajzművész válna. Igyekezett hát erre rábeszélni. Az ifjú engedett a csábításnak, s elhatározta, hogy visszalép az építészettől, festőnek áll, elutazik a képzőművészetek Mekkájába, Münchenbe. Több éves tanulmányok után tért haza. A festészetből azonban nemigen lehetett megélni. Aki rászületett a bohém életre, azaz a lángoló lobogások melleit a hideg hónapos szobákra és koplalásokra, a pénztelenségre és a kopott nadrágokra, az úgy élt akkor Londonban, Párizsban, Münchenben és Budapesten. Bajorország utáni éveit nem ismerjük. Feltehetően reá is a nélkülözések vártak, akár Győrben, akár az egyre jobban kialakuló magyar fővárosban, mely ekkor már egyesült Pestből, Budából és Óbudából. Réthy vidékre kényszerült, akárcsak a „magyar hármas” másik két tagja. A finom, nyűt levegőt lélegző, egységes, világos tónusú, sok festői bájjal alkotó Deák Ebner a gondok-bajok elől a Tisza mellé futott és a Szajnához, a szűk színskálában mozgó, többnyire sötétkék színváltozatú képeiben egyéni költészetű Kacziány éppen Cegléden talált állást a polgári iskolában. Majd amikor elnyerte a szegedi főreál rajztanári állását, elköltözött innen. Eltávozása előtt írt Réthy Lajos barátjának, hogy vállalja utána a ceglédi tanárságot. A müncheni akadémiáról hozott komoly rajztudású, a szabad természet fényeihez igazodó tehetséges Réthy elvállalta Ceglédet, 1880. november 16- án. Ifit maradt haláláig, itt temették el, nyolcvankét éves korában. Sírja az öreg református temetőben van. Városunkban nősült, házasságában öt gyermeket nevelt föd, kiegyensúlyozott családi boldogságban. Az Erdő utcában lakott a 15. számú házban. Számos növendékéből később író, püspök, egyetemi tanár, világutazó, festőművész, újságszerkesztő vált, közülük néhányan még ma is élnek és szeretettel emlékeznek hajdani tanárukra. A helyi múzeum gyűjtögeti a ceglédi festők alkotásait, közöttük Kacziány és Réthy műveit, egy galéria céljaira, megíratja a mesterek biográfiáját és épületet keres a már jelentős mennyiségű festmény elhelyezésére. SZAMOS ALKOTÁSA rokonai és jó barátai tulajdonában van. A régi várost ábrázolta, dokumentumképei közt találunk szélmalmokat, vén házakat és az azóta eltűnt öreg téglaégető-kemencét, a szelíden folyó Gerjét, s a kitárulkozó nagy pusztákat, a tanyákat, legelésző állatokat. Művei közül nagy sikert ért el Arany János Toldijának illusztrációival, Kisfaludy Sándor költeményeinek rajzaival, Tompa Mihály Virágregéinek ábráival, és szerte a vüágon, ahol magyar protestánsok élnek, a Gályarabok című képének sokszorosított példányaival. Népszerű Réthy Rákóczi indulója és a Bánk bán illusztráció. A tanftás, gyermeknevelés mellett állandóan festett, még nyolcvanévesen is. Szenvedé- lyos országjáró volt, amerre járt, mindenhonnan vázlatokkal tért haza, itthon ezek vászonra kerültek. Szőleje volt a Kámánban, ide járt ki barátaival csöndes borozgatásokra. Érdekes, hogy a közelében volt Tömörkényék, később a keleti utazó Gubányi Károly présháza is. Réthy művészetét meleg hangon méltatta Deák Ebner Lajos, Kacziány Ödön, Alexander Bernát, Zichy Mihály és az Uránia folyóirat. Hídvégi Lajos
