Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

1975. FEBRUAR 5., SZERDA \MAav Magyar tanulmány Mérnökképzés — két fokozatban Párizsba^ az UNESCO okta­tásügyi szakemberei megtár­gyalták azt a tanulmányt, amelyet felkérésükre a Veszp­rémi Vegyipari Egyetem készí­tett a kétfokozatú mérnökkép­zés első tapasztalatairól. A tanulmányból kitűnik, hogy hazánkban a kétfokozatú mér­nökképzés már az első eszten­dőkben elismerést szerzett. Több egyetemen az első há­rom esztendő után azok a hallgatók, akik ezt igénylik, üzemmérnöki diplomát kap­nak. A tanulmány foglalkozik a kétfokozatú mérnökképzés gazdaságossági veteületével is, amely szerint ez a forma lé­nyegesen kifizetődőbb, mint új iskolák nyitása, fenntartása. A tervek szerint az angol nyelvű tanulmányt, más nyel­vekre is lefordítják és több országba elküldik. Elsősorban a fejlődő országoknál^ kíván­nak segítséget nyújtani felső- oktatásuk kialakításához. Rozsda ellen: Klorosil Új korrózióvédő anyagot ál­lítottak elő a veszprémi Ne­hézvegyipari Kutató Intézet szakemberei Klorosil néven. A szilikát tartalmú újdonság az Egészségügyi Minisztérium engedélye és minősítése alap­ján kiválóan alkalmas ivóvíz­rendszerek védelmére. Bizton­ságosan megóvja majd a kor­róziótól a nagy kapacitású cső­rendszereket, tárolókat, hidro- glóbusokat. Az új korrózióvé­dő anyag olyan szilárd belső t©k get képez, amely két at­moszféra nyomásig nem sza­kad át és az esetleges csőmeg­hibásodáskor is megakadá­lyozza a hirtelen vízkitörést. Az elmúlt évi kísérletek után a Klorosil gyártását eb­ben az évben kezdi meg a BUDALAKK. „Leltárba veszik” a madarakat Ornitológusok járják a kis­kunsági nemzeti park terü­letét, hogy számba vegyék a madárvilágot. Örömmel ta­pasztalják a megduzzadt szi­kes tavak, tocsogók példátla­nul élénk téli madárforgalmát. Az átvonulok és az itthon te­lelők ezres seregeit vehetik számba. Eddig 33 otthonos és vendég madárfajt írtak össze. A téli szemle után, a költés idején, ismét „leltárba” ve­szik a kiskunsági nemzeti park madarait az ornitológu­sok. TÚRÁI PÉLDA, ÜGYVITELSZERVEZÉSRE Tükör a vezetőknek A gép könyvel, a könyvelő informál Nincs elegendő fölkészült szakember a megye közös gazdaságaiban, különösen a gépészmérnök, az agrárköz­gazdász, az üzemi állatorvos, a növényvédő szakember, s az üzemszervező hiányzik. Bő­ven hagy kívánnivalót maga után a termelőszövetkezeti ve­zérkarok egyik-másik tagjá­nak iskolázottsága — 13 szá­zalékuknak nincs szakkép­zettsége — s a hatáskör vo­nalát sem mindig a hozzáér­tés, valamint a rátermettség alapján húzzák meg. E ténye­ket a megyei tanács mezőgaz­dasági, élelmezésügyi és szö­vetkezeti bizottsága legutóbbi ülésén a szakember-ellátott­ságról rendezett eszmecsere során említették. S elhang­zott az is, hogy másfelől vi­szont a kelleténél többen végeznek adminisztrációs szellemi munkát a tsz-ekben. Túlságosan is sok az íróasz­tal. A gazdálkodás lendítöje 'Mindebből világosan követ­kezik a teendő: a termelés szervezése, a hatékonyabb gazdálkodás, a felelősségtel­jes ügyintézés megkívánja a szakképzettség szintjének nö­velését, továbbá az ügyvitel gépesítését. Mert persze, téve­dés ne essék, a számviteli munka nem valami bürok­ratikus ténykedést jelent, el­lenkezőleg: rendszeres adat­szolgáltatással, helyzetelem­zéssel lendítöje a gazdálko­dásnak, szinte napról napra tükröt tart a gazdasági­szakmai vezetők elé. 1 Írásunkban ez utóbbi témá­ról, a modern ügyviteli mun­ka lényegéről faggatjuk a szá­mok, emberét, Könczöl Feren­cet, a túrái Galgamenti Tsz főkönyvelőjét. Amikor leg­utóbb találkoztam vele, ép­pen a mongol pénzügymi­niszter e gazdaságban tett lá­togatásáról .tudósítottam az olvasót, s mondanom sem kell, hogy kettejük szakmai diskurzusából, amely jobbára módszertani kérdésekre össz­pontosult, vajmi keveset ér­tettem. Néhány hónappal később kezdtem kapiskálni valamit az ügyvitelszervezés jelen­tőségéről két „életből ellesett pillanat” eredményeként. A fóti Vörösmarty Tsz irodá­jában Kovács Árpád elnök- rhöz éppen akkor léptem be, amikor egyik ágazatvezetőjé­től — a belső információs szolgáltatás nyomán — afelől tudakozódott, vajon mit kí­ván tenni az előző hónap­importált censrmsga Ára csak TI so Ft oTP-nítee csak a KERAVILL-nä kapható! vidékre is szélűt a kesaviu áruhAz> Budapest V., Kossuth Lajos u.2. ban, avagy tán dekádban tör­tént elmaradás, termelési ér­tékkiesés pótlására. A másik példa: az Örkényi szövetke­zet könyvelőségére dühösen berontott az egyik műhely­főnök, közölve, hogy szá­molják újra az önköltséget, mert nyilván valaki másét is az övékhez csapták. Ha a gazdaságban csak az év vé­gén készítenek alapos zárla­tot, ugyan ki jött volna rá er­re a dologban vétlenek ered­ményét rontó tévedésre. Belső adatszolgáltatás Ez hát, amit laikus észjá­rással is felfoghat az ember az ügyvitelgépesítés elő­nyeiről. Az egyéb kulissza- titkok földerítésében aligha nélkülözhető a szakértő ka­lauzolás, amelyben a túrái tsz-ben Könczöl Ferenc ré­szesít bennünket, éppúgy, mint azokat az ország kü­lönböző gazdaságaiból érke­ző szakembereket, akik szinté egymásnak adják itt a kilin­cset. — A Pénzügyminisztérium számviteli és szervezési ön­álló osztályának segítségé­vel bemutató szintű ügyvitel­gépesítést és belső informá­ciós rendszert teremtettünk meg — adja okát a szokásos­nál nagyobb vendégjárásnak a főkönyvelő. — Készségesen vállaltuk azt is, hogy a hoz­zánk forduló szakembereket tájékoztatjuk ügyvitelszerve­zésünkről, bemutatjuk gé­peink működését. — Mielőtt erre most is sort kerítenénk, a gazdaságról is essék szó. — Kezdjük ott, hogy 1970- ben egyesült a két túrái ter­melőszövetkezet. Az új gazda­ság 3983 hektár közös terü­leten gazdálkodik, ebből a szántó 3023 hektár. Tagjaink száma. 993, közülük 792-ten dolgoznak, a többiek nyug­díjasok. A tsz termelési ér­tékéből 13 százalékkal része­sedik a szántóföldi növény- termelés, 24 százalékkal a zöldségtermelés, 7 százalékkal a szőlő- és gyümölcskertészet, 22 százalékkal az állatte­nyésztés, 11 százalékkal az élelmiszer-feldolgozás, 10 szá­zalékkal a kereskedelmi háló­zatunk; a szállítás és egyéb tevékenység bevételi aránya pedig 13 százalék. Az egyesü­lés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, módunk nyílt az ipari rendszerű technológiák alkalmazásának előkészítésé­re, a szakosodásra, s meg­valósíthattuk azt az úgyneve­zett vertikális egységet, mely­nek keretében a megtermelt áru egy részét földolgozzuk és magunk is értékesítjük. A szakvezetés színvonalára jel­lemző, hogy míg kezdetben három, jelenleg 13 főiskolai végzettségű tagja van a gaz­daság irányító testületének. Hamarosan felismertük, hogy az intenzív gazdálkodás, a műszaki fejlődés feltétele a korszerűen szervezett szám­viteli munka, ha az admi­nisztráció rendszeresen el­lenőrzi, elemzi a gazdálkodás részterületeit, s az utólagos adatrögzítés mellett mind na­gyobb szerep jut a belső adat­szolgáltatásnak. Őrzi a memóriaegység — A fölismerést tettek kö­vették ... — Elnézést a bonyolult szó- használatért, de egyszerűbben aligha tudom megfogalmazni: két irányú feladatot oldottunk meg, egyrészt a könyvvitel és az ehhez tartozó nyilvántar­tások gépre szervezését, más­részt’ a könyvviteli adatokból származó információ rendsze­rének kimunkálását. Mindehhez persze alapos előkészítő-szervező munka kellett, továbbá gépek, nyom­tatványok, minisztériumi tá­mogatás és helyi igyekezet. Éppen egy esztendeje, tavaly februárban egészült ki a Gal­gamenti Tsz ügyviteli kisgép­parkja, ekkor v_vásároltak két nagy teljesítmenyű Soemtron —382-es típusú elszámoló automatát és két Ascota— 170/45 típusú könyvelő auto­matát. E gépek agyának cellái, a memóriaegységek őrzik a gaz­dálkodás napi információit, amit egy írógép-billentyűzet­hez hasonló klaviatúra közve­títésével napról napra „betáp­lálnak” a könyvelő kisasszo­nyok. A szakember még el­mondja, hogy az ügyviteli géptípusok megváasztásához nagy körültekintés kívántatik, figyelembe kell vermi, hogy a feldolgozandó bizonylatok nem arányosan elosztva érkez­nek a hónap folyamán, továb­bá — demonstrációs táblán szemléltetve — hogyan lehet összekapcsolná más-más gép munkáját, és így tovább. Nyilván akad az olvasók kö­zül, akit részletesen is érdekel a téma, de föltehetően majd módot talál a tájékozódásra Épp ezért ne hatoljunk most túlságosan mélyre e szakmai dolgok rejtelmeibe, inkább kérdezzük meg: Nyilvántartás, számla, leltár — Végül is, mit tudnak ezek a gépek, pontosabban kezelőik általuk? — Korábban is gépi úton dolgoztuk fel az anyag- és a fogyóeszköz-, a termény- és az állatállomány-, az állóeszköz­nyilvántartást, a főkönyvi ki­vonatot. Ezentúl most az új gépek segítségével végezzük a tagok munkadíjának számfej tését, számlázzuk le eladott termékeinket, készítünk leltári összesítőt, naprakészen vezet­jük az árbevételt, s ekkor még nem is említettem mindent. Az adatfeldolgozás közben elkészítjük azokat a belső in­formációkat, amelyek a gaz­daság vezetőinek munkáját segítik. Ezt a kísérleti jelleggel bevezetett belső információs rendszert a műszaki vezetők igényeinek megfelelően módo­síthatjuk, tovább tökéletesít­hetjük. Ezek szerint még nem telje­sen tiszta ragyogású az a tü kör, amit a gazdasági-szakmai vezetők elé tárt az adminiszt­ráció, ám a tervszerű gazdál­kodáshoz igazán fontos ténye­zők máris fölvillannak benne. Ilyenek: információ a legfon­tosabb napi teendőkről és azok teljesítéséről, a bérala­pokról és a teljesített munka­órákról, jelentés az állatállo­mány alakulásáról, valamint a hizlalás mutatóiról, kimutatás az energiaszolgáltató üzemek teljesítményéről, az értékesíté­si és szállítási szerződések tel­jesítéséről, a raktári készle­tekről. S mindebből bízvást levonható a következtetés, amit Könczöl Ferenc így fog­lalt össze: — A nagyobb termelési ho­zamokra törekvő műszaki fej­lesztéssel, hangsúlyozom szinkronban kell lennie az ügyviteli munka színvonalá­nak is. E két pólus mindenko­ri helyzete hatással van egy ■másra, ösztönzi vagy hátrál­tatja a fejlődést. A. Z. 70 milliárd betétben Vidéken takarékosabbak Pest megyében több mint 5000 lakás építését segítette a* OTP Az Országos Takarékpénz­tár vezérigazgatója, Szirmai Jenő kedden délelőtt sajtó- tájékoztatón számolt be az OTP 1974. évi eredményei­ről és idei terveiről. A tavalyi 8,8 milliárd fo­rintos növekedés révén ha­zánk lakosságának betétállo­mánya meghaladta a 70 mil­liárd forintot. Ebből az ösz- szegből Pest megye mintegy 3 milliárd 376 millióval vet­te ki részét. A betétállomány vidéken na­gyobb mértékben emelke. dett, mint a fővárosban. A népszerű autónyeremény- betétkönyvekből tavaly év végén 6,7 milliárd értékű volt a lakosság birtokában és ki­sorsoltak 2568 személygépko­csit. Pest megyében a több mint 56 ezer nyereményköt­vény 214 millió 638 ezer fo­rintot képviselt. Az OTP a meglévő beté­tekből képzett pénzösszeggel gazdálkodik, azokból nyújt különböző célokra kölcsönt. A múlt évben az OTP pénz­ügyi közreműködésével épült fel az országban 76 650 la­kás, az átadott lakásoknak 85 százaléka. Nőtt a tfírsas- ház-lakás-,- s némileg ' csök- gent a családiház-építés. A takarékpénztári lakások 91 százalékát egyébként a taná­csok osztották szét, elsősor­ban a munkások,' a vállalati támogatásban részesülő dolgozók és a fiatal há­zasok között. Lakásfelújításra, korszerűsí­tésre összesen 540 millió fo­rintos kölcsönt adtak a la­kosságnak. Az OTP Pest megyei Igaz­gatósága tavaly 465 millió fo­rint kölcsönösszeggel 4422 la­kásépítőt támogatott. Saját beruházásban ugyanezen idő alatt 1016 lakást adtak át, és jelenleg 1496 lakás épül. A leggyakrabban igénybe vett hitel az áru- és a sze­mélyi hitel volt tavaly is. Áruvásárlásra az országban 3 milliárd 1 milliót folyósí­tottak, megyénkben közel 400 milliót. Személyi hitelre 2 milliárdot kölcsönöztek, Pest megyében 122 millió 540 ezer forintot adtak kölcsön ilyen címen. Köztudott, hogy az 1971- ben végrehajtott bankreform óta a tanácsok pénzügyleteit ugyancsak az OTP bonyolít­ja. Az elmúlt évben a' taná­csok fejlesztési alapja 29,1 milliárd forint volt — Pest megyéé 1 milliárd 437 millió —, míg a tanácsi beruházá­sok összege 19,9 milliárd fo­rintra emelkedett. Pest me­gyében millió forint ér­tékű volt a beruházás. Szirmai Jenő a továbbiak­ban elmondotta: eddig más­fél millió forint értékű ál­lamkötvényt fizettek vissza és összesen 547 millió totó- és lottószelvényt adtak el.- Totóra-lőtt óra 1 milliárd forint értékű pénznyere­ményt fizettek és 120 millió forint értékű tárgynyereményt adtak ki. Az OTP az idén körülbe­lül 9—9,5 milliárd forint be­tétállomány-növekedésre szá- : mit. A hitelpolitikai irány- ! elvek alapjában nem vál- i toznak, várhatóan az előző évivel azonos lesz az áru- és a személyi hitelkeret, illetve igény. Fejleszteni kívánják a laKáskarnanxartási és -kor- ! szerűsítési kölcsöníormát és 1 előnyben részesítik a mező- gazdasági (hitelt kérőket. Jövőre lakásépítésre és -vá­sárlásra előreláthatóan 8,3 milliárd forintot folyósíta­nak. K. M. Teljes üzem a szabadkikötőben A MAHART csepeli szabadkikötőjében az enyhe tél kedvez a ki- és berakodásnak. A MAHART 172 szárazárus uszállyal, 34 tankuszállyal és 40 vontatóval dolgozik. A különböző tengeri kikötőkből nagymennyisé­gű nyers foszfát és szuperfoszfát érkezett. Folyamatos az exportált vasérc és szén kirakodása is. A hűtőtárolók te^e vannak Afrikából és Kubából vásárolt déligyümölcsökkel. Magyar mezőgazdasági berendezések Iránban Egy most aláírt megállapo­dás értelmében az AGKO- BER egy hatezer hektáros mezőgazdasági terület fejlesz­tési elképzeléseit tervezi meg Irán részére, míg a KOMP­LEX Külkereskedelmi Válla­lat mezőgazdasági gépet szál­lító berendezéseket, silókat és komplett juhtelepeket szállít iráni partnerének. A szerződés értéke 2,2 millió dollár. A fe­lek abban is megegyeztek, hogy a keretszerződést továb­bi 2,5 millió dollárral bővítik a közeljövőben. A magyar és az iráni partnerek egy tízezer lakásos lakótelep felépítésé­hez szükséges magyar házgyár szállításáról is tárgyalnak. M un ka erő-felvétel 2. sz. m r >> FELVESZ gépészmérnököt gépésztechnikust gyors- és gépírót elektrotechnikust építésztechnikust lakatost hegesztőt villanyszerelőt vízvezetékszerelőt segédmunkást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom