Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

1975. FEBRUAR 5., SZERDA

A SZENTENDREI PAPÍRGYÁRBAN

Többmilliós

megtakarítás

A Szentendrei Papírgyár dolgozóinak közössége a termelés egészét — gyártást, feldolgozást — átfogó vállalást készített és teljesít az MSZMP XI. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére. A munkaverseny eddigi eredményeiről kértünk tájékoztatást Ács Károly igazgatóhelyettestől. Elmondta, hogy a munkaversenyben részt vevő 20 szocialista brigád áldozatkész és aktív munkájával a papírgyártásban a nemesrostanyaggal való ésszerű gazdálkodás és a hulladékanyag fokozott fel- használása révén 2 millió forintot takarítottak meg. Minden üzemrészben fokozottan törődnek az energiatakarékossággal, ennek eddigi eredménye meghaladja a félmillió forinttá. Sikerült elérniük, a gőz költségének a tervhez viszonyított csökkentését is ,— kétszázezer forinttaL

Mindezt a gyári közösség tervszerű, összehangolt munkája teszi lehetővé.

Ebben a munkában természetesen a szocialista brigádok járnak az élen, tagjaik aktivitása összefogja, erőteljesebb tevékenységre ösztönzi, serkenti azokat a dolgozókat is, akik nem brigádközösségben munkálkodnak.

Teljesítették vállalásuk egyik lényeges részét is, amely a minőségi munka fokozott javítását szolgálja: bevezették a Dolgozz hibátlanul munka- módszert a vertikumi termelésben. A brigádok üzemrészenként külön szerződéseket kötöttek az alappapír gyártásától a késztermék csomagolásáig. Vállalták, hogy minőségileg kifogástalan terméket készítenek. Példaként említette Ács Károly igazgatóhelyettes a papírgyártó és gépi kiszerelő üzem öt szocialista brigádjának szerződését, amelyet a kézi kiszerelő brigáddal kötöttek. Ök viszont a kézi és gépi borítékkészítő brigádokkal állnak minőségi versenyben.

A szocialista brigádok több mint ezerötszáz társadalmi munkaórát is vállaltak,

ebből ez ideig ezer munkaórát teljesítettek a sportöltöző építésénél. Az üzemi önkéntes véradáson 21-en vettek részt, 451 dolgozó vállalt és telesített vietnami műszakot.

A. J.

ÉVFORDULÓK A PEST MEGYEI RNA-INÁL

Repülősök, repülőgépek

A görög mondavilág úgy tartja: Daidalos — a híres festő, szobrász, építész és feltaláló — Minoszknosszoszi király tilalmát megszegve, elhagyta Kréta szigetét. Mivel a tengeren át — amelyet hajóhad őrzött — nem menekülhetett, elhatározta, hogy levegőben szökik meg. Maga és fi®, Ikarosz számára madár- toliakból szárnyakat szerkesztett és elrepült. Ám fia nem fogadta meg tanácsát; a tenger felett egyre magasabbra hajtotta a repülés vágya, s a nap közelébe érve — az égitest sugárzásától — elolvadt a tollakat összetartó viasz, s Ikarosz a tengerbe zuhant.

Évszázadok, évezredek teltek el, amíg az emberek rég óhajtott vágya valóra - vált: hosszas kísérletezések és megfigyelések után 1903. december 17-én az amerikai Dayton gépével a levegőbe emelkedett. Repülése alig egy, percig tartott. Magyarországion 1909- ben — több mint 65 évvel ezelőtt repült először Blériot, s hatására sokan kezdtek foglalkozni a repüléssel.

Az eltelt 65 év a tudomány és technika óriási fejlődését hozta. A repülőgépek munkaeszközökké váltak. Kényelmes utasszállítók segítik a közlekedést, ám a termelésben is — különösen a mezőgazdáságban — megnövekedett a szerepük.

Napi hat óra a levegőben

A repülősök hivatásáról munkájáról a Pest megye. Repülőgépes Növényvédő Állomás fiatal, 25 éves pilótáját, Sebők Győzőt kérdeztük meg.

— Szép hivatás a miénk, de gyakran sok fáradsággal jár. Kora tavasztól késő őszig segítjük a mezőgazdaságot. A trágyázás, permetezés idején napi hat órát vagyunk a levegőben. Ez körülbelül hatvan felszállást jelent.

A repülőgépek hasznosítása a mezőgazdaságban nagy távlatokat nyit a talajművelés számára; sok termelőszövetkezet fog össze, hogy repülőgépeket vásároljon. Kezdeményezésüket az állam is támogatja. A közös gazdaságok napjainkban végbemenő koncentrációja — megnövekvő anyagi lehetőségeik következtében — bizonyára nagy előrelépést jelent a mezőgazdaság gépesítésében e téren is. Bizonyítják ezt a repülősöknek a növényvédelemben és növényápolásban elért eredményei is.

Hivatásuk — amely a kívülállók számára veszélyesnek tűnik — számukra megszokott, veszélytelen. Nem repülnek nagy magasságokban, s ez sok ’ figyelmet, szakismeretet követel. Műtrágyázáskor 15— 20 méteren szállnak, permeteaurus Abroncsgyár

Bugyiról, Domonyból, Kartalról, Tinnyéről, Piliscsabáról és Pilisvörösvórról — ha nálunk dolgozik —

VÁLLALATI AUTÓBUSSZAL VISSZÜK BE

A TAURUS ABRONCSGYÁRBA.

Jelentkezhetnek:

szakmunkások, férfi és női segédmunkások a munkaügyi főosztályon,

1965 Budapest Vili., Kerepesi út 17.

(a Keleti pályaudvar mellett).

Szecsöröl Újpestre mellnek tanulni

Folytatódik a rekonstrukció Tápiószecsőn

Sc'j6;í: Győző pilóta a motorCíkarókat ellenőrzi. maamrn

Az újpesti gyapjúszövőgyár 1973. január 1-én vette át a tápiószecsői részleget. Azóta folyamatosan korszerűsítik. Alkatrészraktárt, villanyszerelő-műhelyt, kazánházat építettek, a telepet bekerítették. Bővítették a szociális helyiségeket, kutúrtermet és irodát építettek.

Mindezzel párhuzamosan ; folyt a technológiai rekonstrukció is A több mint 30 esztendős gépeket fokozatosan fiatalítják.

Jelenleg — több más mellet. — 44 szövőgép működik Sze- csőn, ezeknek körülbelül a fele már viszonylag korszerű. Az idén újabb nyolc gépet cserélnek ki.

A szövetgyártás során a munkafolyamatot 28 műveletre bontják, ebből csak néhányat végeznek Tápiószecsőn. Így tehát termelési értéküket nem lehet pontosan kifejezni, csak hozzávetőlegesen: 550

ezer négyzetméternyi szövet előállításában vesznek részt.

E mennyiség 60 százaléka fésűs, poliészter-gyapjú, és poliészter-viszkóz alapanyagú, 40 százaléka pedig kártolt szövet.

Ma már a gyár többnyire fésűsszövetet állít elő, és csak minimális a kártoltszövet mennyisége, ugyanis itthon és külföldön egyaránt csökken iránta a kereslet. A központi gyárban, Újpesten már nem is készítenek kártolt szövetet. Szecsőn szövik az egészet, s ennek nagy része szovjet exportra kerül.

Mint Szabó József, a törzs- vállalat igazgatója elmondta, szoros kooperációt építettek ki a szecsőiekkel, ugyanis az újabb gépek kezelését meg kell tanítani.

E célból két-háromhetes időtartamra Újpestre mennek a szecsői asszonyok.

Amikor a gép megérkezik a vidéki telephelyre, műszakiak kísérik, hogy jelen lehessenek a beállításnál, az indításnál. És nemcsak a betanítás idején nyújtanak segítséget, hanem a szakmunkásképzésben is. Éppen a múlt héten indult egy alapfokú szakmunkásképző tanfolyam, amelyet újpesti előadók tartanak.

Cz. V.

Eredményes kereskedelemszervezés

Kupcsulik Tamás az L—2 Róma tör

zéskor azonban csak 2—3 méterre távolodnak el a földitől. Gyakran a pilóta is érzi — mint mondták —, amit érinti a repülőgép kereke a kalászokat.

Pontosan, fegyelmezetten

Az RNA is részt vesz a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. Ám — sajátos helyzete miatt — nem többletmunka vállalásával.

— Dolgozóink tevékenységét csak nehezen mérhetnénk mennyiségi adatokkal. Ám a nálunk becsúszó hibák, figyelmetlenségek okozta károk sok millióra nőhetnek. Ezért a KISZ-szervezet — s dolgozóink 65 százaléka fiatal — a gépek fokozottabb ellenőrzésére, a pontos, hibátlan és fegyelmezett munkára hívta fel a vállalat dolgozóit. A pilóták számára a repülési technológia előírásainak betartása a legfontosabb — mondja Lantos Árpád, az RNA KISZ- szervezetének csúcsvezetőségi tagja.

A dolgozók az idén hivatásukhoz méltóan készülnek a magyarországi repülés 65 éves hagyományainak megünneplésére is. Á hangárok mögött húzódó műhelyekben egy L—2 Róma nevő gépet építenek újjá a Közlekedési Múzeum felkérésére. Az 50 éves repülővel hajdanában három repülési világrekordot is felállítottak, s közülük egy még ma is érvényes.

'Régen, műszerek nélkül

Történetéről annyit, hogy 1925-ben készítették, és pilótái közül — ma már szinte hihetetlennek tűnik — Bánhidi Antal 1928-ban európai kőrútján 300 kilométeres repülési szakaszokban 5 ezer kilométert tett meg. Mindezt műszerek segítsége nélkül, saját tájékozódási készségében bízva. A repülő később elégett a második világháború idején, de most Bánhidi Antal, az egykori pilóta, Bagossy Pál és héber Károly irányításával, az eredeti roncsokat felhasználva újjáépítik. A munkához nagy segítséget nyújt az RNA KISZ-szervezete. A rekonstrukció költségei több mint 150 ezer forintba kerülnek.

— Érdekes és örömteli számunkra a gép rendbehozatala. Felhasználunk mindent, még jó, eredeti alkatrészt is. Sokat azonban már nem pótolhatunk. A kerekeket például egy Riga mopedről szezsének összeszerelésén dolgozik.

Nagy Iván felvételei

reltük le és alakították át élethűvé — mondja Kupcsulik Tamás repülőgép-szerelő, aki a KISZ-esek közül a beszállítás óta segíti a rekonstrukciót. A felújított gépet február végén ünnepélyesen adják át a Közlekedési Múzeumnak.

Virág Ferenc

Várakozáson felüli sikert könyvelhet el a szigetszent- mártoni .ÁFÉSZ ABC-áruház. Első, tízhónapos évében (tavaly márciusban nyílt meg)

12 millió forintos forgalmat bonyolított le.

Az előzetes számítások alapján egy teljes naptári év alatt terveztek ilyen összegű bevételt. A korszerű szaküzlet több, a községben szétszórtan működő bolt árukészletét egyesíti, s ennek révén valóságos bevásárló- központ.

[ A fölszabadult üzlethelyi-. ' ségeket pedig

az ellátás egyéb céljaira alakíthatták át.

így kapott kisvendéglőt a köz- | ség lakossága belterületen, i amely megoldotta az étkezési | problémákat. Házhoz is igen I sokan viszik konyhájáról az I ebédet. ,

Egy másik felszabadult üzlethelyiséget a legkülönbözőbb napi olcsó szükségleti cikkek árusítására rendeznek be, amelyben a petró- : leumtól a rőfös árukon át a j növényvédő szerig igen válto- I zatos lesz a készlet.

Hirdetés a fán

,MAGUK ÚGYIS FIATALOK"

Budapest, Szent István körút. A posta előtti buszmegállóban „maszek” hirdetés a fán: „Szoba kiadó. Bútorozott, különbejáratú, alagsorban. Ezer forint havonta, egy évi bérét előre kell fizetni. Cím: Achestädler Erzsébet, Budakeszi, Rákóczi u. 86.”

Sár es sár. üt nincs, járda van. Autók rugózását alaposan próbára teszi a latyakos, enyhén lejtős út.

Budakeszi, Rákóczi út 86. Régen épített villa. A csöngetésre idős hölgy jelenik meg az üvegezett verandaajtóban. A lépcső tetejéről kiált:

— Lakásügyben?

Bólintok. Elindul a lépcsőn. Amikor közelebb ér, furcsán végigmér. Arcán mély ráncok. Nem titkol semmit, rögtön a lényegre tér.

— Két személyről lenne szó?

— Igen. A feleségem is jönne.

— Nem tesz semmit. Az ágyon elférnek. Az összeg változatlan. Ha eddig a szüleiknél laktak, onnan ne jelentkezzenek ki, mert ide csak ideiglenes bejelentővel jöhetnek. Meg aztán, ha meghalnak, az a lakás úgyis a maguké lesz.

Bevezet a kiadó szobába. Az eredeti villához „hozzáragasztott” 2x3 méter széles, két méter giagas, kamraszerű építmény, nagy ablakkal, különbejáratú ajtóval. Annyiban alagsori, miszerint három frissiben készített betonlépcső vezet lefelé a bejárathoz. Erős mészszag érződik.

A bútor: rozoga faágy, amely széltiben éppen olyan, szinte kicentizve, mint a szoba, fehérre' festett éjjeli- szekrény, agyonkoptatott asztal kiselejtezett székkel.

Villany van — víz, mellék- helyiség, kályha sehol. t

Meglepetésemet ^ látva nyomban belekezd a pontos „használati utasításba”. Szinte levegővétel nélkül darálja monológját.

— Vizet az utcai csapról kell hozni, vödörben, lavórjuk biztos van, abban mosakodhatnak. Kályhát szerezzenek, mindegy, hogy milyen, lehet olaj- vagy akár szén- tüzelésű, csináltattam kéménylyukat. De olyat hozzanak, amin főzni is tudnak, a resó sokat fogyaszt. A latrina még nincs kész, az udvar végébe gondoltam, az nem probléma, két nap alatt ki- ásatom... Ha napot. akarnak, kinyitják az ajtót. De- hát maguk úgyis fiatalok, sok mindent kibírnak még.

— Elég nyirkos a helyiség. ..

—Ugyan már! A betonpadló alá kátránypapírt raktak, ez jól szigetel, vesznek egykét szőnyeget, aztán rendben lesz a dolog. Nos, megfelel?

Válasz nélkül hagyom. Ügy látszik, ez egyáltalán nem zavarja. Az asztalon két üres papírlap, közötte indigó. Kezébe tollat vesz.

— Megköthetjük a szerződést, ha úgy gondolja. Alakbér havi ezer forint és maguk fizetik a villanyszámlát is. Biztos hoznak tévét, meg mosógépet.

— Soknak tartom az öszszeget. •

Gondolkodik. Vagy inkább úgy tesz, mintha töprengene. Megsajnálhat, nagylelkűen enged:

— Rendben van, ezer forint, a villanyszámla is benne van. Bár ki tudja, menynyit fognak fogyasztani. És Budakeszin ennél olcsóbb lakást különben *sem kap.

Ez már igazán nagy engedmény. Mintha büszke lenne magára. De újra a lényegre tér.

— A tizenkétezret, a lakás egyévi bérét, persze egyszerre kell lefizetni. Tudja, nyugdíjas vagyok, ennek a szobának az építésére sokat költöttem, akad adósságom bőven. Szóval, njennyi pénzt hozott?

— A tizenllétezret nem tudom egyszerre kifizetni, mert...

Félbeszakít. Az ok teljesen mindegy. A pénz a lényeg.

— Kérjenek kölcsön. A felesége és maga is dolgozik, a vállalatuktól biztosan kapnak valami segítséget. Vagy ha ez nem megy, adjanak be egy értékes ezüst tárgyat a zálogházba. Fiatal koromban én is gyakran így jutottam pénzhez. '

— Kölcsönt nem kaphatunk, zálogházba nincs mit adnunk. Talán, ha részletekben. ..

Megrándul az arca. Nem így gondolta. Teljesen elrontják az üzletet.

— Akkor adjon most ezer forint foglalót. A hónap közepéig összekaparnak ötezret. Aztán egy kis levegőhöz jutnak, a többi hatezret pedig február végén fizetik ki. Akkor kérem a foglalót.

Megint az indigós papírlapot veszi kezébe. Persze, a szerződés.

— Nincs most nálam any- nyi pénz...

— Menjen haza, beszélje meg a feleségével, de még ma estig hozza az ezrest. Tovább nem tudok várni. Többen is jelentkeztek a hirdetésre. Aki fizet, azé a lakás.

Ez világos beszéd. Búcsúzom: este jövök a foglalóval. Kikísér. A lépcső alján kis faajtó kulcsra zá,rva. Talán a pincébe vezet. Észreveszi, merre nézek.

— Fiatalasszony lakik itt a kisgyerekével. A másik albérlőm. Ez is külön bejáratú. Reggel mennek, este jönnek, magukat biztosan nem fogják zavarni.

Falus Gábor