Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-05 / 30. szám
Ötletgazdag készülődés április 4-re \ ’ , * Pest megye népfrontbizottságai a 30. évforduló méltó megünnepléséért A népfrontbizottságok már tavaly tavasszal megkezdték azoknak az eseményeknek a szervezését, amelyek megye- szerte méltóvá teszik a felszabadulás 30. évfordulójának megünneplését. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége által az 1974-re meghirdetett megyei településfejlesztési és -szépíté- si verseny is a XI. kongresz- szus és a 30. évforduló jegyében zajlott. A települések eredményeit a megyei tanács tervosztályán és a népfront megyei bizottságán ezekben a napokban ösz- szegezik. Pontos megyei számadatok tehát még nem ismeretesek, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a társadalmi ösz- szefogás tavalyi eredménye minden előző évit felülmúlt. A győztes településeknek és a kiemelkedően sikeres társadalmi munkát végzőknek a jutalmakat, elismeréseket hagyományosan az április 4-i ünnepségek keretében fogják átnyújtani. A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa lehetőséget biztosított arra, Növekedés P est megye ipara az országos átlagnál gyorsabban növelte 1974- ben termelését, s a termelés bővülésének több mint nyolcvan százalékát a termelékenység emelkedése fedezte. Tömör, száraz mondat. Mégis, ne helyezzük a hasonlók mellé, szokványosnak tartva. Érdemes arra, hogy boncolgassuk a benne sűrűsödő tényeket. Nem arról van szó ugyanis, hogy az ipar egyszerűen többet termelt, mint a megelőző tizenkét hónapban, hanem döntő mértékben olyan termékekből állított elő nagyobb meny- nyiséget, amilyenekre mind a termelői, mind a lakossági felhasználásban nagy szükség van. Erősödő, fokozatosan megszilárduló lalapokra támaszkodó folyamat ez a megye iparában, s fontosságát, hatását nehéz lenne túlbecsülni. 1970. novemberében, a megyei pártértekezleten még elmarasztalóan kellett minősíteni a termelésnövekedés legfőbb jellemzőit, mert azokban nem tükröződtek a felhasználói, fogyasztói igények. Tetemes volt a készáruk felhalmozódása, a termelésnövekedés mögött elavult, korszerűtlen cikkek tömege húzódott, meg. Az azóta eltelt több mint négy esztendő nemcsak az arányokon változtatott — a korszerű, keresett áruk javára billentve azt —, hanem átformálta a gondolkodásmódot is. Egyre több helyen értik meg, hogy a termelés elválaszthatatlan az értékesítéstől, a kettőnek azonos úton kell har ladnia. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár például ebben az időszakban lépett a dinamikusan fejlődő iparvállalatok közé — tavaly a termelés 18 százalékkal bővült —, holott korábban, hosszú esztendőkön át csigatempóban haladt. A dinamizmus foi'rása a termékszerkezet átalakításával társított termelésnövekedés; bekapcsolódás a közúti járműprogramba, új ipari szerelvények — pl. szivattyúk — tömeggyártásának megszervezése, licencvásárlás. K ell -az ilyen többlet? De még mennyire! Ahogy hangos igenléssel kell fogadnunk • a Nagykőrösi Konzervgyárból kibocsátott nagyobb áru- mennyiséget is — itt 1974- ben 6,5 százalékkal növekedett a termelés, s ennek négyszeresével a tőkásex- port —, mert nemcsak a tonnák számának emelkedése áll mögötte. Hanem új termékek sora — a gyár, a hetvenes években esztep- dőnként 15—20 új cikkel lépett piacra —, közöttük Kőrösön addig nem gyártott húskészítmények, ezekre nem gond vevőt találni. A harmadik példa, annak igazolásául, hogy mind szélesebb körre kiterjedő változásokról van szó, az ikla- di Ipari Műszergyáré. Itt a hagyományosnak számító villamos motorok is biztos megélhetést kínálnak a kollektívának, de már nem t adtak szilárd alapot a termelésbővítés gyorsításához. A megoldást az új, korszerű — nemzetközi műszaki követelményeknek megfelelő — termékek ígérték. Csakhogy bátorság kellett a különböző nemzetközi kooperációkba való bekapcsolódáshoz, a kockázatról sem feledkezhettek el, hiszen, mi lesz, ha... 1974- ben Ikladon 12,6 százalékkal gyarapodott a termelés, döntő mértékben a változó termékszerkezet előnyeit váltva forintokra, rubelekre és dollárokra. Napjainkban az ikladi termékek éppúgy eljutnak a KGST-országokba, mint a Német Szövetségi Köztársaságba, sőt az Egyesült Államokba is, s persze, a hazai piac nem maradt mostohagyerek. Ami nagyon fontos: mindezt nemcsak a szóban forgó három gyárról, hanem jó néhány megyei üzemről elmondhatjuk, s ez már alapos ok arra, hogy az 1970-ben, a megyei pártértekezleten megfogalmazottakat a gyakorlatban megvalósulónak lássuk. L ényeges eleme ez az ipari fejlődésnek? A legfontosabbak közül való! A termelésnövekedés ugyanis — eltekintve, az ötvenes évek első felének két esztendejétől — állandó jellemzője volt a megye iparának, s mivel megszokottá vált,1" természetesnek lehetett tekinteni. Elkövetkezett azonban egy időszak — a hatvanas évek második felében —, amikor kiderült: e természetes jelenségben a pozitívumok mellett súlyos negatívumok ■ is rejlenek. A termelés növekedése mögött gondok, problémák kusza szövevénye állt, látszatra jól dolgozó gyárakról derült ki rövid idő alatt, hogy termékeik eladhatatlanok vagy csak jelentős árengedménnyel találnak vevőre. Ma visszatekintve már egyszerűnek látszik a felismerés, ami szerint a termelésnövekedés hátországa egyre inkább az új, korszerű gyártmányok tömege legyen, ám azokban az években elfogadtatása kemény küzdelmek közepette ment végbe. .Nem csupán azért, mert a vállalatok idegenkedtek a változásoktól, hanem azért is, mert ilyesfajta tevékenységhez nem volt semmiféle tapasztalatuk. Tanulni kellett tehát, s négy esztendő a bizonyság: sok a „jó tanuló”. Túlzás nélkül állíthatjuk: napjainkban a vállalatok többségénél már szorosan kötődik a termelés- növekedés és az értékesítési lehetőség. Erre támaszkodva most a finomabb kezet követelő simítások kerülhetnek napirendre, a többi között a termelésbővítés anyag- és energiaigényének részletes elemzése, az élőmunka-ráfordítások alakulása, a termelési költségek csökkentése. Mindaz, ami tartós alapokat teremt a dinamizmus megtartásához, a termelésnövekedés és a felhasználói, fogyasztói igények találkozásához, azaz a népgazdasági szükségletek zavartalan kielégítéséhez. Mészáros Ottó hogy a népfront megyei bizottsága kitüntető emlékplakettet alapítson. A plakettet első ízben április 4-én nyújtják át a közösségért legtöbbet tevékenykedőknek. A népfrontbizottságok, együtt a pártbizottságokkal és a járási hivatalokkal, megye- szerte felhívással — a budai járásban például levélben — fordultak a községek, városok lakosságához: építsenek felszabadulási emlékparkot! A települések egy részében a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére megépített parkot most, a 30. évforduló alkalmából megnagyobbítják, megszépítik. Cegléden, a felszabadító szovjet csapatok bevonulásának útján, a Körösi út mentén parkosított emlék- sávot alakítanak ki. Nincs és szinte nem lesz olyan esemény az elkövetkező hónapokban, amelyekből a helyi népfrontbizottságok ne vennék ki részüket. A községek túlnyomó többségében magyar—szovjet baráti találkozót szerveznek és mind általánosabbá válnak az úgynevezett rétegtalálkozók. A ceglédiek tervében például magyar—szovjet asszonytalálkozó szerepel és immár hagyományosnak is nevezhető az érdi gimnáziumban tervezett magyar—szovjet pedagógustalálkozó. Budakalászon, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat kultúrtermében békegyűlésen emlékeznek a felszabadulás 30. évfordulójára és erre az ünnepségre meghívják az 1945- ben, 1955-ben és 1965-ben születetteket. Szigetszentmiklósón ifjúsági békeestet rendeznek Hazám, te mindenem címmel. A váci járás több községében működik népfrontklub. Ünnepi klubfoglalkozásaikon ismertetik a község 30 éves fejlődésének krónikáját. A monori járás párt-, állami és társadalmi szervei közösen hirdették meg a Községem 30 éve képekben című fotópályázatot, a legsikeresebb képekből járási fotókiállítás nyílik április 4-én. Ugyancsak a monori járásban hirdettek irodalmi pályázatot. Az iskolásoknak, felszabadulási, irodalmi színpadi bemutatót, honismereti vetélkedőt, járási művészeti ankétot, felszabadulási fórumot rendeznek. Nagy érdeklődést váltott ki tavaly nyáron a Pest megyei Tanács, a népfront megyei bizottsága, a megyei KISZ-bi- zottság és a lapunk által közösen meghirdetett Harminc év élménye című irodalmi pályázat. A február 1-i határidőre 55 pályamű érkezett be, ezeket most értékelik. Ugyancsak nagy érdeklődés nyilvánult meg a megyei népfrontbizottság, a megyei KISZ-bi- zottság és a Pest megyei Levéltár által kiírt - krónikaíró pályázat iránt. Eddig 37 pályamű érkezett a meghirdető szervekhez, s a jelzések szerint nyolc újabb pályamű is elkészült már. D. G. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM ÁRA #0 FILLÉR 1975. FEBRUAR 5., SZERDA Kairó Szadaí-Eromiko találkozó Mo kezdődik az Arab Védelmi Tanács rendkívüli ülése külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja kedden találkozott Anvar Sza- dattal, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökével. A találkozón a felek részletesen megvitatták a szovjet— egyiptomi kétoldalú kapcsolatok helyzetét, s megbeszéléseik során kifejezésre juttatták országaiknak azt az eltökéltségét, hogy a Szovjetunió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződés alapjain továbbra is folytatják e kapcsolatok kiszélesítésének és elmélyítésének folyamatát. Miközben a szovjet külügyminiszter Kairóban tanácskozik, az egyiptomi főváros repülőterére egymás után érkeznek meg az arab külügy- és hadügyminiszterek gépei. Ma kezdődik ugyanis az Arab Védelmi Tanács rendkívüli ülése, amelyet Libanon kérésére hívtak össze. A megbeszélés témája a Dél-Libanon ellen folyó izraeli agresszió. Kairóban Szadat elnök szívélyesen Üdvözli Gromiko szovjet külügyminisztert. Kedden délelőtt folytatódtak a megbeszélések Andrej Gromiko szovjet és Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter között. A tárgyalások első szakaszának lezárásaként mind Gromiko, mind Fahmi nyilatkozott;. A szovjet külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyalások átfogják a szovjet—egyiptomi viszony valamennyi területét és természetesen a közel-keleti térség helyzetét is részletesen megvizsgálják. „Nézeteink sok ponton találkoztak — mondta a szovjet külügyminiszter —, természetesen egy megbeszélés nem volt elegendő minden kérdés alapos megvitatására.” Andrej Gromiko szovjet A kongresszusi irányelvek vitája négy megye pártbizottságának ülésén Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága, .kedden Kecskeméten tartott ülésén megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának kongresz- 6zusi irányelveit. Az ülésen részt vett és felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A Nógrád megyei pártbizottság salgótarjáni székházában tartott ülést, amelyen Lo- sonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke is részt vett és felszólalt. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága ugyancsak tegnap tartott ülést Szolnokon. A pártkongresszus irányelveinek vitájában összegezték a megye több mint ezer párt- szervezetében lezajlott taggyűlések tapasztalatait. Az ülésen megjelent és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. A Tolna megyei pártbizottság ülésén — amelyen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vett részt és szólalt fel —, a kongresz- szusi irányelvek vitájában elemezték a megye pártbizottságai kongresszusi előkészítő munkájának tapasztalatait. Túl a tízezredik padlóvázon Prolongálják a közúti jármű programot — Mit terveznek az idén, milyen feladatok várnak a gyár dolgozóira az év végéig? — kérdezetem H. Kovács Józseftől, a Csepel Autógyár termelési főmérnökétől. — A közúti járműprogram — eltérően az eredeti elképzelésektől — nem fejeződik be az idén, hanem folytatódik az ötödik ötéves tervben. — Adósak maradtak talán az érdekelteik a programból rájuk háruló feladatok végrehajtásával? — Az igények nőttek meg közben, s akkor maradnánk Tartószerkezetek A hernádi Március 15. Termelőszövetkezet lakatosüzemében 1974-b%n mintegy 60 ezer négyzetméternyi tetőtérre készítettek tartó- és vázszerkezeteket. 1975-ös tervük ugyanennyi lesz. Jelenleg a kisvárdai baromfifeldolgozó üzem szerkezeteit készítik. adósak, ha ezeket nem vennénk figyelembe. — Hogyan tükröződnek a növekvő igények a gyár termelésében? — Ügy, hogy évről évre emeljük az Ikarus Gyárnak készülő padlóvázak mennyiségét. A gyártás első évében — 1971-ben — 1300 darabbal kezdtük; a következő esztendőben 3000-et gyártottunk, tavalyelőtt 6600-a.t, 1974-ben 9300-at, az idén pedig 10 400 darab padlóváz gyártását írja elő a tervünk. Még ezt a mennyiséget is növelni kell a következő ötéves tervben, 3000 darabbal, arai azt jelenti, hogy a gyár termékszerkezetének átalakítása csak a hetvenes évek végére fejeződik be. — A második fontos termékünk a szervokormány, amiből az idén ötezerrel gyártunk többet, minit tavaly, összesen 19 ezer darabot. A speciális szállítókocsik termelési volumene azonos marad a tavalyival. Ezeket a tej-, víz-, sör-, olaj-, és cementszállító kocsikat elsősorban exportra készítjük. Haza: és külföldi megrendelésre készülnek ,a szippantókocsik, a tejszállítók viszont a lengyel mezőgazdaságot segítik. — Nem esett szó még az alkatrészgyártásról. — Nem bizony; a tavalyihoz, de még az idei évre szóló, eredeti előirányzathoz képest is emelkedik. Tavaly novemberben még úgy terveztük, 650 millió forint értékben gyártunk az idén pótalkatrészeket. Aztán további 100 millió forinttal megemeltük a pótalkatrészgyártás tervét. — Végül is mennyivel lesz magasabb a gyár idei termelési terve a tavalyinál? H. Kovács József azt mondja-: — Két százalékkal. Mielőtt lebecsülné, hadd tegyem hozzá: ez nálunk százmilliós nagyságrendet jelent! És teljesítése elég nagy ' erőfeszítéseket követel, a termelésemelkedésnek 80 százalékát ugyanis a termelékenység növelésével, húsz százalékát pedig a munkaintenzitás fokozásával kívánjuk elérni. Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja vezeti az MSZMP Központi Bizottságának küldöttségét, amely tegnap Marokkóba utazott a Haladás és Szocializmus Pártja kongresszusára. Francois Le Douarec alel- nök vezetésével tartózkodott hazánkban a magyar ország- gyűlés meghívására a francia parlamenti küldöttség. A delegáció hivatalos látogatásának befejezésével tegnap visszautazott Párizsba. Dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár meghívására tegnap Budapestre érkezett Kemál Abdallah' Khodja, algériai tervezés- ügyi államtitkár és kísérete, hogy megbeszéléseket folytasson a gazdasági együttműködés kérdéseiről. . Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete kedden fogadást adott az Interparlamentáris Unió belgrádi ülésszakán részt vevő magyar delegáció és a jugoszláv vendéglátók tiszteletére. 1
