Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

Teljes katalógusra van szükség Zárszámadások pié Találkoztak a krónikaírók A ma emberének életéhez ma már az is egyre inkább hozzá tartozik, hogy alapo­sabban megismerje szűkebb hazája, községe lakóhelye küz­delmes, történelmi múltját. Éppen ezt a célt szolgálják az egyre szélesebb körű helytör­téneti és krónikaírói mozgal­mak. A Pest megyei Tanács január 29-én, szerdán, végre­hajtó bizottsági ülésen tár­gyalta meg a megyei közmű­velődési bizottság intézkedési tervét, amely kimondja: min­den községben — a helyi ta­nácsok irányításával — bizto­sítani kell a településtörténet feldolgozását. E munkák per­sze úgy lesznek igazán nagy hatásúak, ha minél többen be­kapcsolódnak a kutatásba, adatgyűjtésbe. Harminc év története A napokban, tapasztalatcse­rére hívta össze a helytörténeti gyűjtéssel foglalkozókat, kró­nikaírókat és honismereti kör­vezetőket a Hazafias Népfront járási bizottsága. Az összejö­vetel bevezetőjeként dr. La­katos György, a Pest megyei Levéltár igazgatója tartott vi­taindító előadást. Az összejövetelen húszán vettek részt, mindnyájan a helytörténeti kutatás „meg­szállottjai”, akik ezen a csü­törtöki délelőttön nem csak módszertani útmutatást kap­tak, hanem jobban megismer­ték egymást, tájékozódtak egy­más munkájáról, terveiről is. A helytörténetírók legfonto­sabb feladata ezekben a hó­napokban a települések utol­só harminc esztendejének fel­dolgozása, a felszabadulás óta bekövetkezett fejlődés nyo­mon követése. A csütörtöki értekezleten alakult egy munkabizottság is, amelynek nagyon is fon­tos feladat jutott. A népfront­hoz beérkező — természete­sen a krónikáírással, hely- történeti kutatással kapcsola­tos —gondokat, problémákat összegyűjtik, megbeszélik, s esetenként a helyszínre utaz­va segítik gyakorlati taná­csokkal a mozgalom vezetőit, összefogóit. Mert ha nem is nagyok, de akadnak gondok. Zsámbokon például az elmúlt évek alatt gazdag és sokoldalú helytör­téneti munka született, ké­szítője azonban megbetege­dett, így az anyag rendezésé­re már nem tud vállalkoz­ni. E feladatnak már a ta­nácskozás alkalmával akadt gazdája. Fény derült arra is, hogy a hagyományos helytör­téneti munkákon túl akad­nak kezdeményező, új utakat kereső írások is. Ilyen például Tóth József vécszentlászlói pe­dagógus munkája, amely új­szerű módon közelítette meg a fejlődés „mérföldköveit”, nevezetesen egy általános is­kolai osztály útját követte az elsőtől a nyolcadik osztályig. Az írást gazdag képflnyag egészíti ki. Mikor épült? Sajnos, az elkészült helytör­téneti írások nehezen hozzá­férhetők, sőt, legtöbbről nem is lehet tudni, hogy egyálta­lán létezik. Nem is beszélve az agráregyetemisták járásuk­kal foglalkozó szociológiai ér­tékű írásairól. Ezért lenne fontos, ha a járási-városi Ju­hász Gyula könyvtár létre­hozná a helytörténeti gyűjte­ményt, vagyis megfelelően tá­rolná az elkészült műveket, legalábbis részben, viszont teljes katalógust állíthatna össze róluk. Ugyancsak a do­kumentum értékű forrásköz­lést szolgálja az Aszódon lét­rehozandó hangtár és a fotó­archívum. A krónikaírás és a helytör­téneti gyűjtőmunka nemcsak a nyugdíjas pedagógusok fel­adata. Kitűnő kezdeményezés járásunkban, hogy e munká­ba bevonták az úttörőket is. Nagyszerű eredménnyel zárult a pajtások Mikor épült? el­nevezésű akciója, mely során járásunk összes falujának, nagyközségének minden utcá­ját bejárták, és felírták mi­kor is épültek a házak? Az adatok összegyűjtése után úgy gondolom, sok meglepetésre van kilátás ... Az úttörők má­sik akciója is sikeresnek bi­zonyult. Ugyancsak sorra járva a házakat, egy adat­gyűjtő lapra írták fel a la­kók által adott válaszokat a település fejlődésével, saját harminc esztendővel ezelőtti emlékeikkel kapcsolatban. Igazán örvendetes, hogy az utóbbi két hétben Gödöllőn és a járásban egyaránt fel­pezsdült a kutatási és kró- nikaírói mozgalom. F. B. A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM 1915. FEBRUÁR 4., KEDD A járási-városi KBT ülése nyomán Intézkedések a forgalombiztonságért Iskolai nyelven szólva: év­záró-évnyitó ülést tartott a napokban a gödöllői járási- városi közlekedésbiztonsági tanács. Az ülésén részt vett Plutzer Miklós, az MSZMP gödöllői városi bizottságának első titkára, Jósvai Lajos, a gödöllői járási hivatal elnök- helyettese, valamint Tóth Gyula rendőr alezredes, a Pest megyei KBT ügyvezető elnö­ke is. Mihály István rendőr alez­redesnek, a járási-városi KBT elnökének jelentése részlete­sen elemezte a szakbizottsá­gok tavalyi munkáját, s fel­tárta a még megoldásra váró gondokat. Rámutatott annak fontosságára, hogy a társadal­mi szervezeteket minél széle­sebb körben vonják be a köz- biztonság és a közlekedés rendjének megszilárdításába. Fekete kedd és péntek Megállapította, hogy a járá­si-városi KBT munkastílusa megfelelően kialakult, s terv szerint végrehajtották a kü­lönböző versenyeket, vetélke­dőket, rendezvényeket; s a munkába sikerült bevonni a fiatalokat is, főként az úttö­rőket. Feltárták városunk és járásunk balesetveszélyes gó­cait. ilyenek Gödöllőn: a Sza­badság tér és a 3-as út ke­reszteződése, s végig a Sza­badság út, továbbá a Dózsa György út. A járásban: Kere­pes, Szada, Pécel, Veresegy­ház, Aszód lakott és lakatlan területe, Kartal, valamint Tú­ra. Megemlítjük azt is, hogy fő­ként a délutáni órákban for­dulnak elő a balesetek, első­sorban kedden és pénteken. A szomorú statisztikában a ma­gán-személygépkocsik vezet­nek. Persze, az is eredmény­nek számít, hogy a gépkocsi- vezetők a hétvégeken most már óvatosabbak, sok esetben telik el úgy egy-egy hét vége, hogy a keddi újságban nincs helye a fekete krónikának. Hójárőr az utakon A forgalomszervezési és forgalombiztonsági intézkedé­sek sorába tartozik az új tí­pusú KRESZ-táblák kihelye­zése. Ez járásunk 70 százalé­kában megtörtént. Üj hír, hogy a Dózsa György úton egyirányúsították a tehergép­kocsik útját. A „monstrumok” csak a városból kifelé menet használhatják ezt az útvona­lat; a Szada felől jövő teher­kocsik elterelő útvonalon jut­hatnak a városba. Természe­tesen a célfuvarok kivéte­lek. A közlekedési ismeretek még jobb oktatását szolgálja maid az új Légszesz utcai is­kolával szemben épülő KRESZ-tanpálya, amelyet a tervek szerint az első félév folyamán átadnak. A járási-városi KBT kidol­gozott kooperációs munká­val készült fel az utak téli karbantartására. Eddig sok dolguk nem volt, ám a jelek szerint a tegnap leesett hő­mennyiség már ad munkát a gépeknek. Tegnap egy útellenőrzö gépkocsi járta elsősorban a 3-as számú főútvonal terü­letünkre eső szakaszát, de a járás alsóbbrendű útjait is. Ha valahol hóakadályt, avagy kiváltképpen rossz szakaszt találtak, rádión azon­nal jelentették a szadai út- mesterségre, ahol állandó, tehát éjjel-nappali ügyelet van. A rádiójelentésre innen vezénylik ki a szórókocsikat. Huszonötén beneveztek Örvendetes, hogy az idén január 1-től meghirdetett Ve­zess baleset nélkül mozgalom­ba eddig huszonöt vállalat és intézmény nevezett be. Az ülésen Rittecz Károly rendőr főtörzsőrmester ismer­tette a járási-városi KBT idei munkaprogramját és költség- vetési tervezetét. Beszámolt néhány új kezdeményezésről, mint például a pedagógus ön­kéntes rendőrök szervezéséről. Tervbe vették, hogy közleke­dési szakemberek meghívásá- Vál előadásokat tartanak a balesetek jogi következmé­nyeiről. Balesetek Elsőként Túrán A földeken ezekben a na­pokban korántsem pezseg az élet, annál inkább a gazdasá­gok irodáiban. Persze, az el­múlt napok során akadt tenni­való a szabad ég alatt is. Ahol még volt hátra valami, ott be­fejezték az őszi mélyszántást, s több helyen fogtak hozzá a tál: jelőkészítésnek. Február­ban már vetik is a borsót. El­kezdődött a palántanevelés is, legalábbis azokban a szövetke­zetekben, ahol szántóföldi zöldségtermesztés folyik. Az irodákban azonban már nem kattognak annyit a fürge kis számológépek, s a tollak is többet pihennek már az író­asztal lapján. A számoszlopok, statisztikák — egy főre és át­lagosan — elkészültek, legfel­jebb ellenőrzésük tart még. Járásunkban is megkezdő­dik a zárszámadások időszaka. Az első termelőszövetkezeti zárszámadás éppen ma lesz, a túrái Galgamenti Termelőszö­vetkezetben. RANGOS ELŐADÓK Mezőgazdasági szabadegyetem A gödöllői járási hivatal, az Agrártudományi Egyetem, a tsz-szövetség, valamint a TIT járási-városi szervezete tizen­két előadásból álló szabad- egyetemet szervezett járásunk termelőszövetkezeti vezetői­nek. A hallgatók számos, a gaz­daságokat érintő érdekes té­májú előadást hallhatnak, to­vábbá ötleteket és tanácsokat kapnak sajátos gondjaik meg­oldására. A mezőgazdasági szabad­egyetem első előadását ma tartják Gödöllőn, az Agrártu­dományi Egyetemen. Az elő­adó dr. Kopácsi Ernő, az AG- ROTRÖSZT vezérigazgatója, a mezőgazdasági termelőeszkö­zök forgalmazásának elvi és gyakorlati kérdéseiről beszél a hallgatóknak. Az előadásso­rozat iránt igen nagy az ér­deklődés, mintegy ötvenen je­lezték részvételüket. A második előadás február 25-én lesz, az előadó: dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Testület helyett egyesületek Valkói vagyonmentők Közgyűlések előtt az önkéntes tűzoltók A gödöllői járás területén tizennyolc községi önkéntes tűzoltóegyesület tevékenyke­dik. Közgyűléseiket, amelye­ken számot adnak eddig vég­zett munkájukról és meghatá­rozzák jövő évi feladataikat, ezekben a napokban kezdik és február 28-ig fejezik be. A tizennyolc egyesületben mint­egy ezerkétszáz környékbeli lakos tevékenykedik, s tizen­öt azoknak a szakköröknek a Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat kerepesi központi irodájába felvesz bérelszámoló, normás, könyvelői, pénztáros, munkaügyi, SZTK-ügyintézői, laboráns, titkárnői és adminisztratív munkakörökbe megfelelő végzettségű, dolgozókat. Jelentkezés írásban vagy személyesen. Gödöllőn, a Szabadság tér 28. sz. alatt, február 15-ig. Részletes felvilágosítás ugyanott száma, amelyek kétszázhar­minc társadalmi aktivistával végzik felelősségteljes munká­jukat. Tevékenységük elisme­réseképpen az önkéntes tűzol­tóegyesületek a jövőben na­gyobb önállósággal rendelkez­nek majd. Az aktivistákra ugyanis a lakóházak, középüle­tek ellenőrzése, felvilágosító és propagandamunka vár. Feladataikat sokszor szabad idejüket feláldozva végzik. Mindennapi munkájuk után vesznek részit a szakmai to­vábbképzéseken, gyakorlato­kon és versenyeken, hogy el­sajátíthassák a hivatásuk gya­korlásához szükséges ismerete­ket. Kezelésükben jelenleg mintegy félszáz kézi működte­tésű és tizenhat robbanó mo­toros kisfecskendő található, az ezeket kiegészítő felszerelé­sekkel együtt. Az egyesületek felszerelésének minősége, ha nem is a legkorszerűbb, de al­kalmas arra, hogy biztosítsa a járás tűzvédelmét. Nem kielé­gítő a galgamácsai és a péceli községi önkéntes tűzoltók szer­vezeti élete. A két községben a tűzoltóság gyakorlatilag nem működik, s a községi tanácsok­nak kellene odahatniuk, hogy az egyesületek élére arra rá­termett vezetőségek és pa­rancsnokok kerüljenek. A két község egyesületének felszerelése is pótlásra szorul, mert a jelenlegi körülmények között nem látszik biztosított­nak Galgamácsa és Pécel tűz­védelme. A községek tehát most még a gödöllői Járási és Városi Tűzoltóparancsnokság segítségére szorulnak és ez egyikük esetében sem a leg­megnyugtatóbb. A kivonulási idő mindkét lakóterület eseté­ben — ismerve a közlekedési és útviszonyokat — legalább 15—20 perc. Vannak azonban jól felsze­relt aktív alegységek a járás­ban és biztató, hogy ezek van­nak többségben. Az elmúlt év­ben a valkói önkéntes tűzoltók két olyan tűzeset oltásában vettek részt, amelyek hatal­mas értékeket veszélyeztettek és hasonló eredménnyel dicse­kedhet Dány, Aszód és Galga- hévíz tűzoltósága is. Az Elnöki Tanács és a Bel­ügyminisztérium rendeletéi ér­telmében a községi önkéntes tűzoltótestületek önkéntes tűz­oltóegyesületekké alakulnak át. A rendelet értelmében a községi tanácsok irányításával kell tevékenykedniük az egye­sületeknek. Indokolt tehát, hogy a tanácsok arra töreked­jenek, hogy a közeli napokban megtartandó vezetőségválasztó közgyűléseken arra alkalmas tisztségviselők kapjanak he­lyet az önkéntes tűzoltóságok élén. A nagyobb önállóság remél­hetőleg azt is jelenti, hogy a községi KISZ-szervezetek és ültön'csapatok a korábbinál nagyobb mértékben kapcsolód­nak be az egyesületek mun­kájába, amelynek célja a tár­sadalom, a lakosság javainak védelme, a bajbajutottak segí­tése. B. P. MOTORT TAROLT. Gödöl­lőn, a Csehszlovák—Magyar Barátság útja és a Dregonya utca kereszteződésében Ger- hát József gödöllői lakos az AF 47—82 forgalmi rendszámú személygépkocsival nem adott elsőbbséget az úton szabályo­san haladó Bugyi István gö­döllői lakos OL 37—07 rend­számú motorkerékpárjánaik. A két jármű összeütközött s a baleset következtében a mo­torkerékpár vezetője súlyos, életveszélyes, utasa: ifjú Bugyi István pedig könnyebb sérülé­seket szenvedett. ÁROKMASZÓK. Pécelen, az Isaszegi út 86-os számú ház előtt figyelmetlenül, nem az útviszonyoknak megfelelő se­bességgel vezette IN 81—11 rendszámú személygépkocsiját Hajdú József gödöllői lakos. A kormányozhatatlanná vált jár­mű végül az út menti árokban kötött ki. Obercán Józsefné aszódi lakos — a gépkocsi uta­sa — könnyű sérüléseket szen­vedett. AUTÓKOCCINTÓ. Néhány perccel azután, hogy a baleset színhelyére megérkezett a helyszínelő rendőrjárőr, nem messze az árokba fordult gép­kocsitól, Göncöl Gáborné isa­szegi lakos IS 13—09 forgalmi rendszámú személygépkocsijá­val nekiütközött a Tóth Zol­tán gödöllői lakos által veze­tett YC 68—36 rendszámú te­hergépkocsinak. A karambol oka Göncölné figyelmetlensé­ge volt. A koccanás során sze­mélyi sérülés nem történt, a két járműben keletkezett anyagi kár jelentős. NEM FIGYELT. Gödöllőn, a 3-as számú főközlekedési út és az Állomás út keresztező­désében, a benzinkút közelé­ben figyelmetlenül vezette az YD 43—50 rendszámú teher­gépkocsit Molnár Ferenc gö­döllői lakos. Molnár járművé­vel nekiütközött Gyuris Ká- , roly gödöllői lakos IT 11—05­ös személygépkocsijának. A karambol következtében egyik gépkocsi sofőrje sem sérült meg. Az anyagi kár jelentős. ITTASAN. Gödöllőn, a 3-as számú főközlekedési út és a Petőfi út kereszteződésében ittasan, jogosítvány nélkül ve­zette az UR 84—67 forgalmi rendszámú személygépkocsit Szűcs László budapesti lakos. A jármű a kanyarban meg­csúszott, kormányozhatatlan­ná vált, a HÉV-sínekre per­dült és az egyik villanyoszlop­nak ütközve állt meg. A kár 30 ezer forint. B. P. REJTVÉNYFEJTÖK FI­GYELEM! Február 1-én, szombaton jelent meg a Gö­döllő és Vidéke hasábjain a KISZ járási bizottsága Har­mincadik születésnap című rejtvénypályázatának máso­dik fordulója. Sajnálatos mó­don kimaradt e rejtvény be­küldési határideje, amely: február 22. És még egy helyesbítés; az első forduló helyes megfej­tése a következő: A harcot, amelyet őseink vívtak, béké­vé oldja az emlékezet’. Bat- tonya. E hibákért a KISZ járási bizottsága a rejtvényfejtők elnézését kéri. Jótékony konvejor Január elején adták át rendeltetésének a Ganz Műszer­művek gödöllői Árammérőgyárában a 25 millió forintos beru­házással készült elektrofonetikus festőüzemét. A konvejorpá- lyás új munkahely alaposan megkönnyítette a korábbi nehéz munkát. Koppány György felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom