Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

t AZ ALSÓPARKBÓL JELENTJÜK Készülőben az ötödik és a hatodik Egymás után sorakoznak fel az Alsőparkban a tetszetős magas házak. Képünkön ^ hatodik épület hetedik szintjét ké­szítik, jelenleg a betonozás végén tartanak. S miközben a fenti munka folyik, még dolgoznak az ötö­dik épületen is, amelynek oldalfalán szorgalmasan emelkedik és süllyed a falmászó lift, s a rajta álló dolgozó pedig elhe­lyezi a hőszigetelő lapokat. Ez a kép nyilván a lakók örömére szolgál, akiknek a nyá­ri zápor után nem kell már térdig sárban járniuk, hiszen ;észiil az út. (Barcza Zsolt képriportja) « rtoi. IVIC.V v;.,íÍ5í‘ ;■ II. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1975. FEBRUAR 28., PÉNTEK BEFEJEZŐDÖTT A NYILVÁNOS ÜLÉS Szakemberek fóruma Január 25-ón, kedden reg­gel vette kezdetét a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Iyitézet Tudományos Taná­csának kétnapos, nyilvános ülése, amelyet dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter nyitott meg. Az első előadást Bányai Zsolt tudományos osztályve­zető tartotta az agrokémiai köaponthálózat kialakításá­nak feltételeiről és lehetősé­geiről, Ezt az előadást a kor­referátumok követték; szó esett az imént említett agro­kémiai központok kialakítá­sának tapasztalatairól, üzem­gazdasági problémáiról. Elő­adás hangzott el továbbá a mezőgazdasági üzemek által tervezett lineáris programozás gyakorlati alkalmazásáról, a nagy teljesítményű trak­torok alkalmazási lehető­ségeiről, a keverő-kiosztó kocsikkal történő szarvas­marha-takarmányozásról, a műszaki, munkavédelmi követelményekről. A tudományos ülésen ven­dégül látták a külföldi társin- lezetek képviselőit is, így NDK-beli, csehszlovák es NSZK-beíi szaíkemberaket. Az első napon például előadást tartott E. Moser nyugatnémet szakember, témája: az inten­zív kertészeti kultúrák ter­meléstechnológiai fejlesztésé­nek legújabb egyesült álla­mokbeli eredményei. Az ülés második napján hat szekcióban folytatták a mun­kát a szakemberek. Kora dél­után fejeződött be a mérés- és számítástechnikai, a ker­tészeti gépesítési, a szántó­földi gépesítési, az állattartás- gépesítési, a gépek javítása, valamint a munkavédelmi szekció illése. Az átfogó, s a legújabb eredményeket is megemlítő előadások, a széles körű viták nemcsak szélesebb körű kitekintést ad­tak a szakembereknek, ha­nem a tapasztalatcserét is nagyban elősegítették. Az elő­adások közül néhány témát — csak a példa kedvéért — meg is említünk. Foglalkoztak a szántóföldi munkafolyama­tok automatizálásával, a be- takarítási, szállítási és táro­lási feladatok számítógépes megoldásával, a kombájn szemveszteségjelzók vizsgá­latával, a KGST-országokban levő kertészetek gépesítésé­vel, a zöldségtermesztésben szükséges öntözővíz elosztá­sának gazdasági kérdéseivel, a legújabb esőztető Öntöző­Felvételünk a Tudományos Tanács kétnapos nyilvános megnyitóján készült. A képen (balról jobbra) dr. Tóth László, tudományos osztályvezető, az MGI párttitkára, Kis Emil, az MSZMP gödöllői' járási bizottságának első titkára, dr. Héger József, a MÉM Tudományos Kutatási Főosztályának vezető helyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Bánházi Gyula, az MGI igazgatója, dr. Gölön­csér Gábor, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatója, valamint Méray Tibor, a városi pártbizottság titkára. (Módos Gábor felvétele) berendezések üzemeltetési ta­pasztalataival, a nagy befo­gadóképességű silók kialakí­tásával, vagy éppenséggel az információrendszer szerepé­vel, a műszaki ellátás fejlesz­tésében ... A kétnapos tudományos ülés — amely immár hagyo­mányosnak is joggal nevez­hető — jól szolgálta a szak­emberek tájékoztatását, s az elhangzott témák méltán tart­hatnak számot országos ér­deklődésre is. Kanásztánc — zongorán Felejthetetlen zenei ese­mény zajlott le február 24- én a gödöllői kastélybeli szociális otthonban, a nagyte­remben. A Pest megyei Zene- pedagógusok! Szakszewezeti Bizottsága, a gödöllői kör­zeti Állami Zeneiskola tanárainak közreműködésé­vel az otthon gondozott­jai számára klasszikus ze­neszámokból összeválogatott hangversenyt rendezett. A műsor első számaként Ránki Két bors ökröcske cí­mű művét adták elő. A ná­lunk kevésbé ismert, pajko­san játékos művet Nagy Má­ria és Lezega Judit gondo­san összetanulva vitte a kö­zönség elé, igen kedvező si­kerrel. A műsor máso­dik számaként Zsolt Nándor, Szatír és driádok című mű­vét játszották. Hegedűn Győ­ré Emese, zongorán Lezega Judit remekelt. Harma­diknak következett Kozák György, zongorán mutatta be Bartók Béla ismert és sokat hallott mozaikműveit, az Iregi nótát, a Megöltek egy legényt, az Elmégy ró­zsámat és a Kanásztáncot. Ö is remekelt. Negyedikként egy fiatal, de rendkívül tehet­séges fuvolaművész-remény­ségünk, Borovy Klára adta elő Qanitz, G-dúr fuvola­versenyének II. Arioso téte­lét. Frescobaldi Toccatája Tóth Teréz, gordonka és Nagy Má­ria zongoraelőadásával ugyan­csak nagy tetszést aratott. Nyolcadik számként Corelli La Folia című ismert és sze­retett művét hallhattuk. Az előadás során Wendler Mar­git hegedűjátékában gyö­nyörködhettünk. A műsor utolsó számaként Liszt Ferenc E-dúr legendá­ját hallhattuk átllggon felüli művészettel interpretálva. En­nek volt a legnagyobb sike­re, s a könnyeket is kicsaló előadásban nemcsak a nagy­szerű szerzőnek, hanem az előadóművésznőnek, Nagy Máriának is rendkívül nagy része volt. Így aztán a program csak­ugyan felejthetetlen élmény volt. Németh László Gödöllő Életműve ma is tisztán ragyog Az első Kossuth-dsjas népművelőre emlékezünk Az Ipari Műszergyár, Iklad műszaki végzettségű, gyakorlott r f r TERVEZŐ ÉPÍTÉSZT ÉPÍTÉSVEZETŐT, SZERKESZTŐKET, ANYAGBESZERZŐT, TOVÁBBÁ MŰSZAKI RAJZOLÓKAT KERES. A jelentkezéseket írásban, vagy személyesen, az Ipari Műszergyár Személyzeti Osztályára (Aszód Pf. 2.) kérjük. A gödöllői járásban élők és W a Pest megyei Hírlapot rendszeresen olvasók örömmel tapasztalhatták, hogy a Galga menti népművé&zeíi találkozó eseménysorozata milyen pezs- dülést jelentett járásunk köz­ségeinek kulturális életében. Bagón alakult a Muharay Ele­mér népi együttes, Veresegy­házon a régi lakodalmas be­mutatása a község apraját- nagyját mégmozgatta, Verse- gen falumúzeumot nyitottak meg, és a sorban még sok nagyszerű eredmény bizonyít­hatja állításunkat. A sok híres és kevésbé is- ■ mert népművelő, népművész közül a legjelentősebbet kell elsősorban kiemelni, aki a Galga menti népi kultúra megőrzésében, a népművészet fellendítésében, a népi hagyo­mányok mai életükbe való átültetésében a legtöbbet, a legnagyobbat tett. Halála év­fordulóján, Kovács Lászlóról emlékezünk. Az ország első Kossuth-díjas népművelője volt, aki járá­sunk községében, Túrán, pá­ratlan energiával szervezte meg a lakosság kulturált mű­velődését, kutatta fel a nép dallamvilágát, népszokásait. Nagyszerű pedagógiai és ki­váló szervezőképességével egyszerű munkás- és paraszt­fiatalokból olyan énekkart, ze­nekart és népi együttest for­mált, amilyen kevés volt az országban. Nagy szakismerete és kiváló emberi tulajdonsá­gai révén később nemcsak Túrán, de az egész Galga völ­gyében, sőt Pest megyében is az ő útmutatásai alapján irá­nyították a népművelési mun­kát. ÍMetútja a táyoli Baranyá- ban, Nagyszentivánon — ma Királyegyháza — kezdő­dött. Pécsi és kalocsai iskola­évek után tanítói képesítést szerzett. Bogyiszlón kezdte meg pályáját, majd az Ormán­ság fővárosába, Sellyére ke­rült. Hét évig élt itt, de rövid itt-lartózkod ásá t még ma sem felejtették el. Énekkart, zene­kart, műkedvelő színjátszó együttest szervezett. 1935-ben került Túrára. Mint a népből jövő fiatal értelmiségi, ő is magáévá tette azt az eszme- áramlatot, ami a 30-as évek­ben egyre jobban terjedt a haladó gondolkodású művé­szek és tudósok körében. Őszinte híve lett a magyar nép kulturális értékeinek a feltárását és bemutatását sür­gető gondolatoknak. TV épi együttesével a régi fonójátékokat elevenítet­te fel és mutatta be. Három­száz tagú gyermekkórusával túrái és Galga menti népda­lokat mutatott be nagy si­kerrel a rádióban. Nagyszerű éleslátással ismerte fel a túrái díszítőművészet szépségeit, és egyre több ügyes kezű pa­rasztasszonyt buzdított a ké- zimunk ázásra. A harmincas és negyvenes évek fáradozása az ötvenes években hozta meg gyümöl­csét. Népi együttese, a túrái díszítőművészek termékei, és a mindezt összefogó kultúr­ház országos hírnévre tett szert. De ezen túlmenően az ő munkásságának köszönhető a Galga völgyi művészeti cso­portok szaporodása, színvona­las tevékenysége is. E hatal­mas népművelő munkáját né­pünk állama és kormánya 1954. március 15-én a legna­gyobb elismeréssel értékelte, amikor Kossuth-díjat adomá­nyozott Kovács Lászlónak. Ezt a nagy kitüntetést még több, szerteágazóbb és termé­kenyebb munkával hálálta meg. Mint az aszódi járás nép­művelési felügyelőjének, el­évülhetetlen érdemei vannak a Galga mentén élő népmű­vészek elismertetésében, a művelődési házak és otthonok szervezésében, létesítésében, munkájuk segítésében, az aszódi Petőfi Múzeum létre­hozásában. Okos előrelátással, jó pedagógiai és emberisme­rettel lelkes fiatalokból kivá­ló népművelő gárdát neveli fel, akik közül sokan éppen az ő nyomdokain haladva mun­kálkodnak közöttünk. Régi vágyának megvalósítá­sán, a Galga völgyi Népi Együttes létrehozásán fárado­zott, amikor 1962. február 27- én, este 6 órakor, munkája teljesítése közben, Ikladon eg' roham megbénította szívét. A; a szívet, amely egy életen át az emberekért, a népért dol­gozott. Ötvenhárom éves volt jVj ár életében példakép a LyA népművelés munkása, előtt, és még inkább így van ez most, amikor tizenhárom év távlatából életpályája és munkássága részleteiben is­mertté vált és puritán tiszta­sággal ragyog minden ember felé, akiket ő oly nagyon sze­detett, akik őt oly nagyon sze­rették. Életműve „beépült a művelődési házak faladba”, amelyek között ma százak és ezrek művelődnek, tanulnak, szórakoznak. S ott van min­den ember szívében, akikért ólt és dolgozott. Asztalos István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom