Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
1975. FEBRUÁR 25., KEDD — xMlap Pesfvidéki Gépgyár Az érdem: a brigádoké Olajégő — világszínvonalon Gazdálkodás a technológiai fegyelem szigorú betartásával Zárszámadás a dabasi Szikra Tsz-ben Nagy Iván felvétele Téli ellenőrzés Több eredmény, mint hiba az élelmiszerági.üzímeknéi \A megyei (fővárosi) élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek tél végi ellenőrzést tartottak az édesipari üzemekben. Egyebek között megállapították, az elmúlt évhez képest 'jelentős a ja- yulás, több gyárban korszerű berendezésekkel javították a termékek minőségét. 'A szállítmányok egy részét azonban kifogásolniuk kellett, különféle szabványhibák miatt. Egyebek között italokat, brandyt és szilvapálinkát vonattak ki a forgalomból azért’ mert az üvegek alján üledéket találtak, ami azt bizonyította, hogy az érlelési folyamat nem megfelelően játszódott le. Hasonlóan járt néhány ginszállítmány is,, emiatt a tételeket visszaküldték a gyárakba, ahol megfelelő tisztításra került sor. Nagyot javult a sütőipari termékek minősége, például Budapesten, ahol a Százados úti új kenyérgyár termékei ma már slágernek számítanak. Sok esetben súlyhiány miatt, indítanak eljárást az üzemek vezetői, illetékes szakemberei ellen. A tételek felét a súlyhiány miatt kifogásolták a vidéki intézetek, de a minőséget sem mindenütt találták kielégítőnek. — Plasztikus velurszőnyeg, rajzos nagy minták, a bútorszöveten — ez jellemzi majd az 1976/77-es év lakástextildivatját, melyet Pécsi. László Munkáesy-díjas textiltervező vezetésével a * LATEX- stúdióban nyolc iparművész tervez. A Pestvidéki Gépgyár viszonylag ritkán szerepel a lapok hasábjain. <Ha mégis, annak — évek óta — pozitív oka van. Mint például most, a kongresszusi munkaverseny és a szocialista brigádok eredményei kapcsán. A gyár termelési értéke az elmúlt négy év során 32 százalékkal emelkedett. Az itt gyártott huzalzománcozó gépek minőségét a szovjet jel- használók világszínvonalnak értékelték, ami joggal kelti azt a reményt, hogy a következő években sikerül betörni velük a tőkés exportpiacokra is. Ugyancsak megalapozott az a számítás, hogy az olajégőgyártás felfutásával,’ mintegy 4 millió dollár értékű, nyugati importot válthatnak ki, saját, azonos műszaki színvonalú gyártmányukkal. Jelentős emelkedés A gyár gazdasági és politikai vezetői azt vallják, az ütemes termelés, a kifogástalan minőségű munka, a takarékosság — megvalósíthatatlan lett volna a dolgozók versenyző kedve, a szocialista brigádok áldozatkészsége nélkül. A jók közül hadd mutassuk be most az egyik legjobbat: Végh István brigádvezető bronzkoszorús szocialista szerelőbrigádját, amely 1968- ban alakult és Rákóczi nevét viseli. A 14 tagú brigád feladata a hidraulikus berendezések javítása. Valamennyi brigádtag szakmunkás, és nyolcán rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal. Mind a tizennégyen szakszervezeti tagok, négyen a pártban, tizen a KISZ-ben végeznek politikai munkát. Vállalásaikból évről évre több formalitást sikerült kigyomlálniuk, ma már úgy emlegetik a Rákóczi brigádot, mint amelyiknek életében, tevékenységében ismeretlen az üresjárat. Együtt a társüzemekkel — Munka verseny-vállalásaink — egyebek között — a különböző berendezések javítása átfutási idejének csökkentésére irányultak — mondja Végh István. — Célul tűz- tüij ki a társüzemekkel való tokozott együttműködést, a kezdő szakmunkások beilleszkedésének megkönnyítését, s részt vállaltunk a műszaki fejlesztés feladataiból, nevezetesen az új típusú berendezések javítására való felkészülésből, azok technologizálásából. No meg — természetesen — vállaltuk a maximális takarékosságot a segédanyagokkal és az energiával. Azt mások fűzik hozzá, hogy ez a brigád is ott volt a tavalyi esztendőben szervezett komráunista szombaton; tagjai rendszeresen megjelennek a térítésmentes véradáEgy pedagógusházaspár három évvel ezelőtt egy Pest megyei községben szolgálati lakást kapott. Az előző lakók bére havi 40 forint volt és ugyanennyit fizettek ők is. Egy év múlva azonban a tanács úgy találta, hogy a lakbér aránytalanul alacsony, ezért közölte velük, hogy a háromszobás, 110 négyzetméter alapterületű, komfort nélküli lakás bérét havi 170 forintban állapította meg és ezt beköltözésükig visszamenőleg kell megfizetniük. A házaspár a béremelést tudomásul vette, de visszamenőleg nem volt hajlandó fizetni, mire fizetésükből 1800 forintot letiltottak, majd levontak. Ilyen előzmények után a házaspár a községi tanács ellen pert indított. Ebben az 1800 forint visz- szafizetését és a lakbér bírói megállapítását kérték. A tanács viszontkeresetében a lakbért havi 240 forintban kívánta megállapítani. A járásbíróság, majd fellebe- zésre a Pest megyei Bíróság úgy döntött, hogy a lakbér változatlanul havi 40 forint marad és o tanácsot a levont összeg visszafizetésére kötelezte. A döntés indoklása szerint az 1971. évi kormány- rendelet értelmében a komfort nélküli lakások bére nem emelhető, sőt, a bíróság véleménye szerint még akkor sem, ha új bérlő költözik be. Tehát a pedagógusok fizetéséből indokolatlanul vonták le az 1800 forintot. A bíróság még azt is kimondta, hogy a tanács akkor sem tarthatna igényt a havi 170 forintos lakbérre, ha a házaspárral ilyen tartalmú bérleti szerződést kötött volna. A legfőbb ügyésznek a jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte. — A bíróságok tévesen értelmezték a kormányrendeletet, mert az csak a már fennálló bérleti jogviszony esetén tiltja a komfort nélküli lakások bérének emelését — hangzik a határozat. — A bérbeadó azonban, aki az ilyen lakásra újabb bérleti szerződést köt, a rendeletben meghatározott lakbért — négyzetméterenként legfeljebb 2,40 forintot — felszámíthatja és ilyen tartalmú, érvényes szerződést kötson; a szigetszentmiklósi lakótelepen a gyár KlSZ-esei- nek készülő lakások építkezését a brigád társadalmi munkával segítette, siettette. — A kollektíva vállalkozó szellemét nem volt nehéz felébreszteni — mondja, a brigádvezető —, ébrentartásáról pedig a gazdasági vezetés megfelelő anyagi ösztönzéssel, a párt- és társadalmi szervek pedig az erkölcsi megbecsülés különböző jeleivel, a mind inkább szélesedő üzemi demokráciával, s a tanulási lehetőségek maximális biztosításával gondoskodnak. 4 év — 6000 forint A tények nyelvére fordítva ez azt jelenti: ebben a gyárban négy év alatt a bérszínvonal egy főre jutó növekedése megközelítette a 6000 forintot! A gazdaságvezetés intézkedéseit jó ideje mindig alapos helyzetfelmérés és -elemzés előzi meg, szoros együttműködésben a párt- szervezetekkel. A munka- és üzemszervezés feladatainak meghatározásához pedig kikérik a dolgozók véleményét. Ny. É. hét. Ez biztosítja, hogy az azonos alapterületű és komfort- fokozatú lakások bére végül- is egy szintre kerüljön. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy ha a községi tanács a házaspártól a beköltözéskor havi 40 forint lakbért kért és azt több mint egy éven ^át kifogás nélkül elfogadta, ez arra vall, hogy a 170 forintos bér közléséig ilyen összegű lakbérben állapodtál! meg. Ilyen esetben a lakbér egyoldalúan visszamenőlegesen nem emelhető. A dabasi Szikra Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén Herczegh József elnök eredményes tavalyi munkáról adhatott számot. A mintegy négyezer hektáron, zömmel alacsony aranykorona értékű földön gazdálkodó termelőszövetkezet kenyérgabonából például 31, kukoricából 35 mázsás hektáronkénti átlagtermést ért el. Az elnök hangsúlyozta, hogy a növénytermelésben az elmúlt 5 évben egyenletes, felfelé ívelő volt a tendencia. Négy évvel ezelőtt például a rozs is holdanként mindössze 2—3 mázsás átlagtermést adott, a következetes és szakszerű munka eredménye, hogy tavaly megszüntették a rozs gazdaságtalan termelését, a kenyérgabona átlaga pedig háromszorosa a négy évvel ezelőttinek. Kukoricát a bajai termesztési rendszer keretében termelnek, előnyös volt ez a csatlakozás, s nemcsak azért, mert biztosította a műtrágya-, a növényvédőszer-, a vetőmag- és a gépellátást. Jelentős a szemléletbeli változás. A szövetkezetiek megtanulták — hangsúlyozta az elnök —, hogy csak a technológiai fegyelem szigorú betartásával, iparszerű termelési módon lehet országos átlagokat elérő eredményeket produkálni. Tavaly a tervezett mintegy 8 millió forint nyereséggel szembe* több „mint 13 millió forintot ért el a szövetkezet, és az egy dolgozóra jutó éves átlagjövedelem a négy évvel ezelőtti, mintegy 23 ezer forinttal szemben, tavaly megközelítette a 36 ezer forintot. Az eredményekben jelentős része volt a szövetkezet egészét érintő szocialista munkaverseny-moz- galomnak. A versenyben 20 szocialista vagy szocialista címért küzdő brigád vett részt, s ebből 17 ért el kiemelkedő teljesítményt. Most összesen ezért 140 ezer forint jutalmat kaptak. A jók közül is kiemelkedett a Kossuth, a Petőfi és a József Attila szocialista brigád, nyolc, illetve hét éve az élmezőnyben vannak. A beszámolót követően a közgyűlés a Szikra Termelő- szövetkezet és a Gyóni Géza Szakszövetkezet egyesülése mellett döntött. Új mérnökképzés Üj rendszerű mérnökképzés kezdődött a Budapesti Műszaki Egyetemen. Legnagyobb felsőoktatási intézményünkből a jövőben olyan szakemberek kerülnek ki, akik konstrukciós és technológia^ ismeretekkel rendelkeznek, de nem specializálják magukat kizárólag egy objektumra, fc vagy technológiára. Az új mérnöktípus legfőbb sajátossága, hogy nemcsak szőkébb értelemben vett szakmájában jártas, hanem különböző szervezési problémákat is meg tud oldani. üzemi, gyári és külső szerelési munkákra . felveszünk épületasztalos, épületlakatos, faipari gépmunkás, műköves, betonelemgyártó, vasbetonszerelő SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, VALAMINT SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés és felvétel: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat 8. sz. termelőegysége, Budapest X., Mázsa tér 7. (Kőbánya-Alsó pályaudvartól 1 percre) Új hűtőház beindításához nagyvállalat keres HÜTÖGÉPÉSZEKET FŰTÖKET ELEKTROMOS AUTOMATIKASZERELÖKET, VILLANYSZERELŐKET HŰTŐGÉPSZERELŐKET, valamint gyors- és gépírókat. Jelentkezés: Budapest IX., Nagyvásártelep. Munkaügyi osztály. Telefon: 141-821. H. E. A cinkotai itze Mátyás király a budai vár étkezőszobájában befejezte vacsoráját, jóízűen nyalogatta kacsazsíros száját, majd odasúgta házi orvosának: — A kacsazsíros sültkrumpli finom eledel, máskor is ezt vacsorázom. Engedd meg, kedves orvo-r som, hogy e jóízű falatokra ne egy, hanem két itze bort igyák kivételesen. — Szó sem lehet róla! — tiltakozott a háziorvos. — Csak egy itze bort engedélyezek étkezés után minden alkalommal, felséged gyógyulása érdekében. Alig mondta ezt ki az orvos, az ajtónálló jelentette, hogy dakotáról egy pap érkezett fontos ügyben. A jövevény engedélyt kapott Mátyás királytól a belépésre, aki oly magas volt, hogy alig hanem elérte a két métert, fejét le kellett hajtania a bejárati ajtóban, csak úgy tudott bejönni. Végig zsinóros papi ruhája a bokájáig ért. — Mi járatban vagy? — kérdezte Mátyás — Felséges királyunk, igazságos Mátyás, nagy a mi bánatunk, azon csak felséged segíthet. Valamikor Cinkota nagy apátság volt, ennek ellenére mégis oly magas az adó, hogy a mi népünk nem bírja megfizetni. Mátyás király gondolkodott: míg nem ő volt a király, két-, háromszoros volt az adó, ma is meg kell élnie a kincstárnak, s bármilyen kevésre szabja a nép adóját a kincstárnok, az mindig sok. El nem akarta utasítani a papot, ne kelljen neki ilyen híre az országban, hanem rövid gondolkodás után ezt mondta: — Belátom gondotokat, szent atyám. Ezennel kijelentem, hogy egész Cinkotá- ról eltörlöm az összes adót, ha három kérdésemre meg tudsz felelni. A hosszú pap izgatottan várta a kérdéseket, azok pedig így hangzottak: — Első kérdésem: hol kel fel a nap? — Második kérdésem: mennyit ér a király? — Harmadik kérdésem pedig: mit gondol a király? A pap gondolkodási időt kért. Fél órát kapott, de tíz perc múlva már abban a biztos tudatban állt az uralkodó elé, hogy minden kérdésre kész a felelettel: — Igazságos Mátyás király, az én szerény cinkotai eszemmel a következőképpen tudok megfelelni felséged fenséges kérdéseire. Az első kérdésére, miszerint hol kel fel a nap, azt válaszolhatom: felségednek Budán, nekem meg Cinkotán. — A termeburá- dat! — kacagta el magát Mátyás. A pap pedig folytatta: — A második kérdése, hogy mennyit ér a király, csak ezt felelhetem: majdnem annyit, ameny- nyit Jézus Krisztus urunk. — Ne hizelegj te pap! — szólt Mátyás, de azért nevetett egyet. — Mert ugye köztudott felséges királyom, hogy Krisztus urunkat Júdás 30 ezüst pénzért adta el, hát így a király biztosan megér 29 ezüstöt. — Az apádat! — kacagott Mátyás. — Más király ezért a fejedet vétetné, de én nem sértődöm meg. Folytasd hát. — Igenis. A harmadik kérdésre pedig, hogy mit gondol a király, röviden tudok válaszolni: azt gondolja, hogy a cinkotai plébánossal beszél, pedig én csak a kántor vagyok, a plébános úr papi ruháját magamra véve helyette jöttem el. Mátyás a térdét csapkodta, akkorákat kacagott. Aztán felállt a trón dobogójára, elérte a magas pap vállát és megveregette, mondván: — Ezek után hűen szavamnak, teljesen eltörlöm Cinkotáról az adót. — Nem kívánom én azt — felelte a pap, vagy amint kiderült, a kántor —, az csak a nemeseknek, földesuraknak és a papoknak volna jó, a nép ugyanis meg van elégedve az adóval is, felségeddel is. — Majd odahajolt a királyhoz és a fülébe súgta: — Inkább azt kérném felségedtől, ha már meg akar jutalmazni, rendelje el, hogy Cinkotán nagyobb legyen a bormérő itze, mint eddig volt. — Kívánságod máris teljesült! — azzal Mátyás kiadta parancsba, hogy vétessék írásba is; Cinkotán jóval nagyobb legyen az itze, mint bárhol az országban. Aztán a kántorhoz fordult, a fülébe súgta: — Tőled meg azt kérem, ha elkészül az új cinkotai itze, egyet küldj be az udvaromba. De titokban ám, nehogy az orvosom észrevegye. Én is hadd járjak jól, mert még egyszerű sültkrumpli után is kevés — egy magyar itze bőr. Népmeséből átdolgozta: Dénes Géza Egy Pest megyei ügy kapcsán A Legfelsőbb Bíróság döntése a lakbéremelésről I
