Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

PEST MEGYEI 'HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xvii. Évfolyam, 46. szám 1975. FEBRUAR 23., VASÄRNAP Kefék — exportra AZ ÜLLŐI TANÁCSHÁZÁN Helyben és nagyobb felelősséggel A Monori Kefegyár évente tízezer különböző méretű ke­fét exportál, főleg a nyugati és a közel-keleti országokba. Erre az évre is nagy mennyi­ségű kefére érkezett megren­delés külföldről. Képünkön Sbabó II. Lászlóné kefegyártó. (Mutnéfalvy Adorján felvétele) Az 1971-i tanácsitörvény jó­voltából minden addiginál szé­lesebb hatáskört, nagyobb ön­állóságot kaptak a községi ta­nácsok. Ezzel együtt a teen­dők is megsokszorozódtak. Üllőn például a gyámügyi igazgatást érintő iktatott ügy­iratok szánna 518 volt. Száz­negyvenegy védő- és óvintéz­kedés történt, a gyámügyi ügyintéző 250 helyszíni ellenőrzést tartott a múlt évben, és az 1973. évi 9 ezer forinttal szemben 1974-ben 16 ezer fo­rintra emelkedett az éves gyámügyi segélykeret, amit fel is használtak. Segélyben részesült 19 család és 53 kis­korú gyermek. A családjogi törvény szigorításaként, a gyámhatósági munka eredmé­nyeiként tavaly egyetlen kis­korú sem kapott házasságkö­tési engedélyt, 1973-ban tizen­hármán kértek és kaptak. A szakigazgatási tevékeny­ség egyik legnagyobb munka- területe az építésügyi hatósá­gi feladatok ellátása. Itt a legnagyobb az ügyfél- és ügy- iratforgalom. Ezerotszázhar- minekét esetben fordultak épí­tési ügyben ebhez a szervhez a lakosok. Kétszáz lakás-, il­letve toldaléképítési engedélyt adtak ki, a lakhatást, építést meghosszabbító engedélyeknek a száma száz körül mozgott. Talán az iparhatósági, mun­kaügyi feladatok szakágazatá­ban a legtágabb a tanácsok első fokú hatósági jogköre. Teljesen önállóan döntenek iparjogosítványok megadásá­ban, ipargyakorlás megszün­Tévé helyett mozi — Mi a véleménye a hét­főről? A leggyakoribb válaszok: — A televízió „családtag­nak” számít nálunk, nélküle valahogyan a helyünket sem találjuk... Egyszerűen érthe­tetlen, hogy hétfőn miért nincs adásnap... — A hétfő? Végre egy nap, egy este, amikor nincs tévé... Kibeszélgethetjük magunkat, rádiózhatunk... időben lefek- hetünk... A hétfő a családé. Egykoron az annyira várt hét vége, szombat és vasárnap számított „más” napnak, újab­ban az lett a hétfő is. S hogy az lett, ebben egyértelműen a tévé a ludas ... Egy hétfő délután látogat­tunk el a maglódi moziba. Sallai Istvánná, a moziüzem vezetője mondja: — Előadásaink kezdési idő­pontját a televízióhoz igazítot­tuk, hét óra helyett korábban: hatkor kezdünk hétköznapon­ként, s így a tévé főműsorára hazaérnek a moziba járók is. Hétfőn egyébként éppen ezért, mert nincsen adás a tévében, mozinkban két előadást tar­A MONORI KEFEGYÁR FELVESZ FÉMÖNTŐ, FAMINTA- ÉS FÉMMINTAKÉSZITŐ SZAKMUNKÁSOKAT, valamint férfi és női segédmunkásokat, könnyű fizikai munkára. Jelentkezés írásban vagy személyesen, a vállalat személyzeti vezetőjénél. tunk: öt, illetve hét órai kez­déssel. — Mik a tapasztalataik? — A korábbi kezdést és a hétfői két előadást egyértelmű tetszéssel fogadták, és meg­szokták a moziba járó magló- diak. Ma este az Elefántkirály című színes, szélesvásznú ter­mészetfilmet vetítik. Az elő­csarnokban iskolás gyerekek, nyugdíjasok várakoznak az öt­órai előadásra. A nyugdíjasok többsége törzsvendég. A nyug­díjasbérlettel jegyet váltó 87 éves Kákái Józsefnét ismerős­ként üdvözlik a mozi dolgo­zói. — Kókai néninek fenntar­tott helye van — így a pénz­táros —, övé a 13. sor első szék... — Minden héten itt vagyok, minden filmet megnézek — mondja az idős asszony. — Nyolcvanhét évesen nem fárasztó a mozi? — Dehogy fárasztó! Mindig is szerettem moziba járni, igaz, erre fiatal éveimben nemigen volt lehetőségem. Most nyugdíjasként ráérek, nem mulasztok el megnézni egyetlen filmet se. Megszólal a csengő, ponto­san öt órakor elkezdődik az előadás. — Hány jegy kelt el? — kérdezzük Tabányi Jánosné j egy pénztárostól. — Jó félházzal megyünk. De hadd tegyem hozzá: éppen most ért véget az általános is­kolásoknak tartott különelőa- dásunk, természetesen telt ház előtt vetítettünk. Különben is: Maglódon játszottuk már az Elefántkirály című filmet. Hat órára jár az idő. Egyre- másra jönnek, gyülekeznek már a hétórás előadásra vára­kozók. Három fiatalember lép a jegypénztár elé. Ismerősek ők is, rendszeres moziba járók. — Láttuk már a filmet, megnézzük még egyszer — mondja egyikük, Tabányi Já­nos. — Meg hová mehetnénk itt, Maglódon? Hétfőn tévé sincs... Jandó István tetősében, munkakönyvek ke­zelésében, kiadásában, mun­kaerő-közvetítésben és még egy sor más dologban is. Elégedetten nyugtázhatják az üllőiek is, hogy az 1971-i tanácstörvény életbe lépése óta hivatalos ügyeik, ügyes­bajos dolgaik nagy többségét egyszerűbben, gyorsabban in­tézik. Jandó István NÉGY ÉV ALATT 110 millió forintos gyarapodás A gyömrői üzemek 1971-ben 130 milliós termelési értéket mondhattak magukénak. Ez a szám a múlt esztendőben 240 millióra emelkedett. A legna­gyobb bevételt a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vál­lalat helyi gyáregysége érte el 1974-ben; a PEVDI dolgozói 100 milliós tervet teljesítettek. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj­csy Zs. u. 3.), Gyomron és Pé­teriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi Sándor u. 30., telefon: 207), Maglódon és Ecseren: dr. Szuhaj János (Maglód), Pilisen, Nyáregyhá­zán, Csévharaszton és Vasa­don: dr. Czinder Bálint (Pilis, Rákóczi u. 67.), Sülysápon és és Úriban: dr. Bugyi István (Sülysáp), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Szebeni Antal tart ügyeletet. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén vasár­nap 8-tól 13 óráig és 15-től 19-ig Monoron, a főtéri gyógy­szertárban. Falugyűlés Falugyűlést tartanak feb­ruár 24-én, hétfőn 16.30 órá­tól Monori-erdőn a napközi­ben, ahol beszámolnak a köz­ség fejlődéséről és a követke­ző teendőkről. Megjutalmazták: a kismamákat, nyugdíjasokat Egyesülés után sikeres zárszámadás Nagy gond elé állította a vecsési Ferihegy Termelőszö­vetkezet vezetőit a múlt na­pokban megtartott zárszámadó közgyűlés. A múlt év április elsejével egyesült Zöldmező és Ezüstkalász tagsága részéről ugyanis olyan nagy érdeklő­dés nyilvánult meg iránta, hogy Vecsés községben nem találtak akkora termet, amely 500 résztvevőt képes lett volna befogadni, ezért az I-es ma­jor koptatóüzemének csarno­kában tartották meg a köz­gyűlést. A tagok részére nyolc nap­pal előbb megküldött írásos jelentéshez elsőnek Moór Nán­dor, a termelőszövetkezet el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést. — A szilárd gazdasági ala­pokon nyugvó termelőszövet­kezet — a két régebbi kisgaz­daság eredményeit egybevetve — ütemesen fejlődik, és bár az egyesüléstől még csak egy év telt el, máris megállapít­ható, hogy az együttes gazdál­kodás sokkalta eredményesebb, mint az külön volt. A tavalyi összárbevétele 92 511 000 forint; bár ehhez az ipari tevékenység hozzájárult ugyan, nagyobbrészt az alap- tevékenységből származott. A mérleg szerinti nyere­ség az 1972. évi — Zöld­mező és Ezüstkalász együt­tes — 9 millió 900 ezer fo­rintjával szemben, most 15 millió 258 ezer forintra emelkedett. Az írásos beszámoló és a szóbeli kiegészítés is részlete­sen elemezte az ágazatok egyenkénti eredményeit. A nö­vénytermelés — a termelőszö­vetkezet legjelentősebb ága —, 6 milliót, a feldolgozóüzem 7 millió 320 ezer forint nyeresé­get hozott, az összes ágak kö­zött a legtöbbet. Mindezek után érthető, hogy a tagság jövedelme a két volt, kis termelőszövetkezet törté­nelmében most először a leg­magasabb. Tízórás munkana­pot alapul véve az egy tagra jutó napi ke­reset az 1972. évi 129 fo­rinttal szemben a múlt év­ben elérte a 174 forintot. A beruházások és fejleszté­sek által a tiszta vagyon 75 millió 256 ezer forintra növe­kedett. Ahol a nyereség ilyen szé­pen alakul, ott természetesen több jut a kiadásokra. Nem is volt szűkmarkú a vezetőség az idei fejlesztési alap megállapí­tásakor. Ebben az évben az új épületek, berendezések létesí­tésére és a meglévők fejlesz­tésére 4 millió 870 ezer forin­tot költenek, 80 százalékkal többet, mint az 1973. eszten­dőben. Fejlesztik az öntözőtelepeket. A fóliasátras területi művelést négyezer négyzetméterről tíz­ezerre emelik. A járásban szinte egyedül­álló kezdeményezésük: a tagság részére a követ­kező három évben kultúr- házat építenek. Nem lesz tehát pár év múlva gond a közgyűlések megtartá­sa. A hajdúszoboszlói közös tsz-üdülőbe három résszel társultak be, ezért egy-egy turnusban négy tag helyett a jövőben 12 üdülhet egyszerre. Zúgott a terem az egyetér­téstől, amikor a szövetkezet elnöke bejelentette: a 800 forintnál kevesebbet kapó szövetkezeti nyugdí­jasokat — akik már eddig is havi 100 forint kiegészí­tést kaptak — most a kö­zös gazdaság egyszeri ezer forintos, pótlólagos juta­lomban részesíti. Ez az intézkedés 180 személyt érint. Ugyanennyit kap az a 38 özvegy is, akinek a férje termelőszövetkezeti tag volt. A gyermekgondozási szabadsá­gon lévő 19 kismamának pe­dig, mivel ők havonta 100 fo­rinttal kevesebbet kapnak, mint az iparban dolgozók, a szövetkezet a különbözeiét egész évre visszamenően kiegé­szíti. Idősebb Dax Mártonnak, az ellenőrzési bizottság elnöké­nek nyílt és kritikus beszámo­lója után 35, elsősorban fizikai dol­gozó — „Kiváló termelő­szövetkezeti tag” kitünte­tést kapott. A négy szocialista brigád kö­zül pedig kettő, a Zója és a Ságvári Endre elnyerte a zöld­koszorús címet. Azokat, akik a munkaversenyben a legfon­tosabb négy zöldségnövény — paradicsom, káposzta, tök és sárgarépa — termesztésében a legmagasabb hozamot érték el, a helyezéseknek megfelelően 600—800, illetve ezer forinttal jutalmazták. Kovács György 318 új családi ház Gyomron körülbelül három­ezer lakóházat tartanak nyil­ván. Különösen a múlt évek­ben épült sok új ház a köz­ségben. 1971-től 1974-ig a köz­ségi tanács 318 építési enge­délyt adott ki, ennyi új ház épült a községben. A lakások zöme két szoba összkomfortos; nem kevés a háromszobás ott­honok száma sem. MŰSOR MOZIK Ecser: Csata a havasokban. Gomba: Az Anderson-mag- nószalagok. Gyömrő: v—h.: Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. Maglód: Francia kap­csolat. H.: János vitéz. Men- de: önző szerelem. H.: Fran­cia kapcsolat. Monor: Az ör­dög atamánja. H.: A bandi­ták alkonya. Nyáregyháza: Francia kapcsolat. H.: Az ör­dög atamánja. Pilis: A mes- terdetektív. H.: Alfredo, Alf­redo. Tápiósáp: Ki van a to­jásban? Űri, v—h.: Robinson Crusoe. Üllő: A látogatók. H.: Halló, itt Iván cár! Vecsés: A lopakodó Hold. H.: 141 perc a befejezetlen mondatból, I—II. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 18 órakor tán­cos klubest, az ifjúsági klub­ban. Úriban holnap, 24-én, 18-tól 20 óráig nők akadé­miája, előadó: Molnár Ferenc - né községi védőnő. ÜTTÖRÖHÄZ Gyömrőn, 9-től 12 óráig: Ságvári-gárda és asztalite­nisz, kezdőknek, 9-től 11-ig: motorszerelő szakkör. Kedvelt a teasütemény A Monori Kenyérgyár fe­hérsütödéjében naponta sok sós teasüteményt készítenek, amelyet 30 üzletbe szállítanak. Képünkön Battyán Miklósné, s Nagy Erzsébet csomagolja a kedvelt ropogóst. (Mutnéfalvy Adorján felvétele) Monoron működik Négyszemközt a Amikor végigmegy a fo­lyosón, sokan megállítják, kérdezősködnek tőle, s ő szívesen válaszol mindenki­nek. Nagy szerepe van a diákokkal kapcsolatos egyé­ni problémák megoldásá­ban. Brósz Tünde pszicho­lógus 1971-ben kezdte meg munkáját a Monori József Attila Gimnázium és Szak- középiskolá ban. • A pszichológus irodája nem véletlenül, szinte eldugva a B-épületben található. A hoz­zá forduló diákok diszkréteb­ben tudják fölkeresni. Erre szükség is van, mert egy-egy tanuló problémájáról egyedül csak ő tud az iskolában. Az iskolapszichológusi mun­ka tapasztalatairól beszélge­tünk Brósz Tündével. — Amikor elvégeztem az egyetemet, már eldöntöttem, hogy iskolapszichológus leszek. Nemcsak azért, mert szeretem a diákokat, hanem azért is, mert úgy éreztem, a 14—18 évesekkel jobban meg tudom érteni magam, mint az idő­sebbekkel. Szívesen fogadtak Monoron, s ez nagyon jólesett, s egyben megkönnyítette a munkámat is. — Ejtsünk néhány szót a pályaválasztásról! — A szervezett pályaválasz­tási munkát már a III. osz­tályban megkezdjük. Ez per­sze nem zárja ki, hogy az el­sős, másodikos tanulókkal ne foglalkozzunk. Szívesen foga­dom őket is, ha felkeresnek. Gazdag tesztanyag és egyéb képességvizsgáló adatlap áll rendelkezésünkre, amelyekből következtetni tudunk a tanuló képességeire, hajlamaira. Az osztályfőnökkel szoros együttműködésben dolgozunk, s úgy érzem, eredményesen. Az idén például 18-féle intéz­ménybe jelentkeznek a to­vábbtanulni szándékozó negye­dikesek. A végzősök fele je­lentette be továbbtanulási szándékát. Alaposan megbe­széltük ezekkel a diákokkal a leendő szakma nehézségeit, szép oldalait egyaránt. S elég, ha csak annyit mondok, akik tovább akarnak tanulni, vala­mennyien rátermettek, s esé­lyesek is arra, hogy felvegyék őket valamelyik felsőoktatási intézménybe. Kicsit lehangoló: fizikai munkára a tanulók kis száza­léka gondol az érettségi után. Persze, menet közben változ­hatnak az elképzelések. • — Az ön feladata nemcsak a pályaválasztási munka irá­nyítása az iskolában, hanem a tanulókkal való egyéb problé­mák megoldása is. Beszélne erről egy kicsit részletesebben? — Nagyon szeretem az őszinte diákokat, akik bátran elmodják gondjaikat, problé­máikat. — A veszélyeztetett környe­zetben élő gyerekekkel, érthe­tően, többet kell foglalkoz­nom. Sajnos, nem ritka az a diák, aki naponta, családi ve­szekedésre ér haza. Főleg az alkoholizmus miatt fordulnak elő ilyen, családi képbe nem illő jelenetek. Ennek is „kö­szönhető”, hogy több mint har­minc idegrendszeri betegséggel küszködő diákkal számolunk. Ök a családi környezet miatt váltak beteggé, elsősorban a baráti közösség segíthet raj­tuk a legtöbbet. — Előfordulnak szerelmi problémák is. A diákszerelem nagyon szép, de egyben ve­szélyes is. 16—18 éves kor­ban a szerelem könnyen fel­lángol, főleg a lányok köré­ben. Nemrégiben jött panasz- szal egy negyedikes lánytanuló, hogy sehogysem tud kijönni a partnerével. Kértem őt, hozza el a fiút, s majd megpróbá­lunk segíteni rajtuk. Elbeszél­gettem a fiúval, megismertem érdeklődési körét, s jellemét is. Azóta megszűntek a gon­dok, a tanácsadás ez esetben is eredménnyel járt. — Lányok, vagy fiúk kere­sik fel gyakrabban? — A lányokkal találkozom többet. Érthető is ez, hiszen ők gyorsabban fejlődnek, több a problémájuk. Ügy érzem, őszintén nyitnak be hozzám, s gondjaikat nyíltan feltárják előttem. Igyekszem én is hasz­nos tanácsokkal ellátni őket. A lányok közt fordult elő leg­gyakrabban a nehéz tanulás is. Olyan módszereket igyek­szem adni, amelyek megköny- nyítik a tanulást, s elhagyha- tóvá teszik az úgynevezett „magolást”. — A családi életre való ne­velést is fontos feladatomnak tartom, erről is szó esik az órákon. • Brósz Tünde ötéves kislány és kétéves kisfiú édesanyja, férje építészmérnök, Vecsésen laknak. Szereti munkáját, csak egy kicsit „magányosnak” érzi magát. Bár az iskola igazgató­ságától, a tanári kartól minden segítséget megkap munkájá­hoz, ún. „szakmai magányt” érez. Szívesen forgatja a szak­könyveket, de ez érthetően nem elég. — Szükség volna az iskola­pszichológusok rendszeres to­vábbképzésére is, s akkor még magasabb szinten tudnánk vé­gezni munkánkat. Az hiszem, erre majd csak akkor kerül sor, ha minden középiskolá­ban tevékenykedik pszicholó­gus. Talán erre sem kell sokáig várni __ Gcr József I 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom