Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
LVcVn JS xJurim? 1975. FEBRUÁR 22., SZOMBAT Az ország nyilvánossága előtt Mától jelentkezik a rádióban és a televízióban a József Attila-szavalóverseny, amelyet a költő születése 70. évfordulója tiszteletére hirdetett meg a rádió, a televízió és a Népművészeti Intézet. A selejtezőkön csaknem kétezer versmondót hallgattak meg a szakemberek, most a döntőbe került legjobbakat láthatjuk, hallhatjuk. Első alkalommal a veszprémi Dimitrov művelődési házból jelentkeznek a kamerák 18,10- kor, s ugyanebben az időben kapcsolja a rádió is az első területi döntő helyszínét. Március elsején Békéscsaba lesz a verseny következő állomása. Az életre készülve Közművelődés az iskolában Megtanítja-e a középiskola diákjainak a kultúra szerete- tét, igénylését is olyan fokon, hogy mindenkor szükségét érezzék: rendszeres látogatói legyenek a könyvtáraknak, színházi előadásoknak, tárlatoknak, hangversenyeknek? Más megfogalmazásban: jelkészítik-e a fiatalokat — túl a kötelező tananyag megtanításán — a felnőttkor folyamatos önművelésére? A kérdésre a megye egyik legfiatalabb középiskolájában, az alig tízesztendős múltra Vörösmarty világa XVII. század közepén nemességet szerzett család, amelyben a költő fölmenői megyei szolgálatban álló kis tisztű emberek, néhány öles kerttel, kis szőlővel. A közvetlen családi körben kilenc gyerek, megélhetési gondok. Tehát nemes, de nem birtokos nemes úrfi — ha nem is nyomorúság. De azért mégis nemesi osztálytudat. A tisztes szegénységben dolgos, szerény igényű népközeli magatartás érlelődik. Íme, csak néhány mozzanat, amely jelezheti a hatásoknak a könyvben kibontott sokrétűségét. Nézzük, mjnt mutatja be a költőt a pályarajz. Nem idézzük itt tel a Zalán futása gazdag elemzését, a Szózatét vagy a kései nagy versekét, hanem olyan példát említünk csupán, amely helyi vonatkozása miatt is közel állhat az olvasóhoz. A Fóti dal születésének héttere, s a költemény elemzése ez. Nyomon követhetjük onnan, hogy Toldy serkentette a költőt: líránkból hiányzik „a műveltebb víg társaságok dala”, a geselliges Lied típusa. De a társaságszórakoztató műfaj hogyan lett magyar versben hazafias felköszöntővé? Az ihlet politikai, mint ahogy az volt a közvetlen előzménynél, Bajza Borénekénél is. Azóta tizenhét év telt el. 1842 őszén, Foton, Fáy András szüretén hangzott fel Vörösmarty költeménye. Ott volt többek között Kossuth, Deák, Wesselényi. A vers azokat a politikai törekvéseket, elveket, reményeket foglalja a bordicsérő ének, a pohárköszöntő szavaiba, amelyek egyesítették őket. Aktuális politikai mondandók hevítik hazafiságát. De ezek — mutat rá az elemzés — „egyetlen pillanatra sem válnak erőltetette, keresetté, a vers alap tónusától idegenné”, mégpedig az átmenet természetessége, lélektanilag hiteles, gyakorlatilag észrevétlen folyamata miatt: „a hazafias lelkesedés sorait, gondolatait, képeit páratlan természetességgel, pátoszt nem kompromittáló szellemességgel szövik át a nyelvi-stiláris emlékeztetők”. Az elemzés azonban nem ér véget ezzel, hanem követi a költemény utóéletét is, bemutatva, hogyan lett abból, ami Vörösmartynál az érdekegyesítésen alapuló nemzetegység hirdetése s a korban haladó hazafiság volt, a századfordulóra az úri politika számára az osztályharc kendőzésére szolgáló eszköz. Széli Kálmán miniszterelnök szavával a „magyar lojalitás örök érvényű törvénykönyve”. A kiindulóponthoz j. vissza ez bennünket voltaképpen. A torzítással szemben visszatérni a forr,ásvidékre: ehhez kitűnő kalauz e munka. Vörösmarty világában a költő és kora kapcsolatában tárul fel a valódi értelem. Amire azonban itt csak néhány példát ragadhattunk ki, a pálya a maga teljességében, gazdagságában bontakozik ki a könyvben. N. F. lyében — ma magyar-könyvtár szakos hallgató a szombathelyi tanítóképzőben — a harmadik helyet szerezték meg. Az idei versenyen már — kilenc iskola szavalói közül — csapatban az első helyet vívták ki, egyéniben pedig Gémesi Márta a negyedik lett. — Négy esztendő óta évente negyven diák vált bérletet a budapesti Madách Színházba. Az iskola tanulóinak mintegy negyede. Ez évi nyolc színházi előadást jelent és mindannyiszor nagy-nagy rohanást hazafelé, mivel este háromnegyed tizenegykor indul vissza az utolsó vonat — mondja Osváth Tiborné. S ha már Pesten vagyunk, a színházi előadás előtt megnézünk egy-egy kiállítást, bár nemegyszer csak a tárlat kedvéért is utazunk be Budapestre. De nemcsak a pesti kirándulásokon, hanem helyben is az irodalom s az olvasás sze- retetére nevelik a fiatalokat. Decemberben az irodalomórát Balassi Bálintról Horgas Béla költő és Sallai Zoltán előadó- művész közreműködésével tartották. Januárban Falu Tamás költőt hívták meg, akinek költészetét az ócsai Bolyai János diákjai mutatták be. Februárban Baranyi Ferenc költő és Oszter Sándor színművész lesz a vendégük. Márciusban pedig ankétot rendeznek az Egy óra múlva itt vagyok című tv-sorozatról Pintér József író és Harsányi Gábor színész közreműködésével. Nemcsak ami kötelező Havonta az egész iskola közösen moziba megy. Az osztálykirándulásokra mindig idegenvezetőt fogadnak, aki megismerteti a diákokkal az adott város nevezetességeit, műemlékeit, múzeumait. Negy-j venkét tagú turistaazakosztá- lyuk majd minden hét végén kirándulni megy. A szakkörök tagjai rendszeresen részt vesznek a megyei, az országos tanulmányi versenyeken. Az iskola két régebbi, tanulmányi verseny-győztes diákja: Bollók Mária ma a moszkvai nyomdaipari egyetem, Csabina Katalin pedig a leningrádi számításgéptechni- kai főiskola ösztöndíjas hallgatója. Helyes elv érvényesül az iskolában: nem csupán a kötelező tananyaggal ismertetik meg a diákokat, hanem olyan felnőttéletre készítik elő őket, amelynek egyik alapeleme a folyamatos önművelés. Prukncr Pál Fejezetek a szovjet űrrepülés történetéből Filmsorozat Michelangelo életéről A televízió terveiből A közeljövőben jó néhány érdekes televíziós filmsorozat vetítését kezdik meg. A sokmilliós nézőtábor hamarosan láthatja azt a szovjet filmet, amely Az űrrepülés országa címmel kerül képernyőre, és a szovjet űrrepülés történetének fontosabb fejezeteit eleveníti fel. Michelangelo születésének 500. évfordulója alkalmából sugározzák a művészet óriásának életéről készített háromrészes olasz filmsorozatot, Gian Maria Volonte- val a főszerepben. A morvaországi Antropus Múzeum tagjainak 1960-ban tett ausztráliai expedíciós útjáról szól az a 8 részes rövidfilmsorozat, amelyet, a Kőkorszaki emberek nyomában címmel vetítenek. Hogy élhessenek ... címmel 6 részes angol filmsorozat a kipusztulóban lévő állatfajok védelmére, és az áttel épülésükre irányuló kísérleteket foglalja ösz- sze. Nyolcrészes NSZK útdrajz- film-sorozat képes beszámolóját is megtekintjük majd Négy keréken Indiáig címmel. Guy de Maupassant Bel Ami című regényéből a BBC készített ötrészes változatot. A szlovák belső ellenállás hőstetteiről szól A farkasok nyomában című sorozat, amely 6, egyenként 55 perces részből áll. A munkásmozgalom kezdeti korszakát ábrázolja az olasz Mario Monicelli 1963-ban készült Elvtársak című filmje, amely a múlt század végi Torinóban játszódik. A szlovákiai zsidó- üldözés embertelenségeire szól Jan Kdár és Elmar Klos Üzlet a korzón című filmje amelyet Oscar-díjjal tüntet teli ki. Ugyancsak a háború éveibe vezet el Kovács András Hideg napok című filmje, amely Cseres Tibor regénye nyomán készült, és az 1942-es szégyen- teljes újvidéki napokat idézi. Egy fiatal szovjet felderítőtiszt beleszeret egy elbűvölően szép mérnöknőbe, aki szintén a hadsereg kötelékében teljesít szolgálatot — így indul a Walter című szovjet film 1945-ben közvetlenül a háború után készült a. Még őt perc az élet című francia film, amely a francia ellenállási filmek egyik legkorábbi darabja. Egyetemek a környezetvédelemért Világszerte egyre több gondot fordítanak a kutatók az embernek és a természeti környezetének védelmére. Hazánkban ezeket a kutatásokat országos szintű kutatási célprogramként az építésügyi és városfejlesztési minisztérium fogja össze. Ennek a tudományos munkának szerves része az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia közös tárcaszintű programja, melynek keretében a Budapesti Műszaki Egyetem is jelentős mértékben hozzájárul, hogy a legújabb tudományos és tapasztalati ismeretek minél eredményesebben szolgálják egészségünk és természeti környezetünk egyensúlyának megóvását. A Kertészeti Egyetemen a népélelmezési alapélelmiszerek és a zöldség-gyümölcsfélék termelését, tartósítását, az ipari, a lakó- és üdülőterületek zöldövezetének tervezését, a tájrendezést, a kertépítészetet oktatják, kutatják, s e területeken rendelkeznek jelentős hagyományokkal a környezetrendezési és környezetvédelmi munkában. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a növényvédőszerek és egyéb mérgező anyagok biológiai hatásmechanizmusának tanulmányozása, a zaj- és rezgésártalmak, valamint a közegészségtani ismeretek oktatása és kutatása keretében foglalkoznak az ember és természeti környezete védelmével. Ifjúságunk — harminc év tükrében Tárlat Pomázon a helybeli fiatalok munkáiból Színes, látványos kiállítás fogadja a pomázi nagyközségi tanács dísztermébe érkezőket. Tegnap délután nyitotta meg ünnepélyesen az Ifjúságunk a 30 év tükrében című kiállítást Matók Lajos, az MSZMP szentendrei járási bizottságának osztályvezetője. Sokaknak talán szokatlannak tűnik a kiállítás színhelye, ám a helyiség már eddig is gyakran adott otthont különféle kiállításoknak és rendezvényeknek. A falakat — Kiállítótermekben Három Pest megyei település jelentkezik DUNAKESZIN — mint beszámoltunk róla — üzemek termékeinek bemutatásával, gyermekrajzokkal és a váci járás képzőművészeinek kiállításával fogadták az érdeklődőket az MSZMP váci járási küldöttértekezlete alkalmából. A gyermekrajzok Szokolyá- ról, Orbottyánból, Vácról és több más helységből érkeztek, s két dolgot jeleztek; a rajztanárok odaadását és a fiatalok tehetségét, akik közül Ge- bora Eszter és Ballus Attila munkái emelkedtek ki az egyenletesen jó átlagból. A József Attila művelődési központban új művekkel mutatkoztak be a váci járás festői is. A Dunakanyar harmóniáját érzékeltették a Zebe- gényből érkezett Dániel Kor- tiél-alkotások, jelentős előrehaladást figyeltünk meg a nagymarosi Bertalan Ferenc műveiben, s örömet okoztak a sződligeti Iglay József képei. A váci képzőművészek közül Sáros András Miklós elmélyült grafikákkal, Nagy B. István és Cs. Nagy András nagy felkészültségről tanúskodó festményekkel — Blaskó János és Gyúr esek Ferenc Kendős lányt és Vietnami igazságot felvillantó szobrokkal járult hozzá a küldöttértekezlet hangulati előkészítéséhez. Uhrig Zsigmond portréja és Szüts Miklós alapos gonddal formált művei is emelték a kiállítás értékét. VÁCOTT is érzékelhető a kulturális erjedés. Nemrégen avatták fel Varga Imre két kislányt ábrázoló szobrát — mely fokozza a Géza király Szakközépiskola előtti térben- sősógét a szemérmesen elfo- gódott feminin formákkal. Még nagyobb öröm, hogy a zeneiskola előtt felállították a Füredi Mihály emlékkutat, Sedlmayer János építésztervező és Kovács Imre szobrász- művész közös alkotását. Füredi Mihály 1816-ban született Vácott, abbahagyta a kovácsmesterséget és a Nemzeti Színház énekese lett. Szerepei közül Rigolettót és Petur bánt különös erővel szólaltatta meg, s népdalgyűjtésével Bartók, Kodály előfutára volt. Emlékfkútja nemes vonalú, az árnyaltan formált Hangvilla állandó meghívással invitálja a váciakat a muzsikához. SZIGETSZENTMIKLÖSON csütörtökön nyílt meg a 208- as Szakmunkásképző Intézetben a Pest megyei pedagógus képzőművészek Ráckevéról érkezett kiállítása. A tárlat megnyitása után a számban is tekintélyes közönség különösen Mözsi Szabó István, Őrei József, Kiss Ernő, Barnóth Zoltán, Fegyó Béla, Heiling György, Somodi László művészi felfogásáról érdeklődött. Mindez a dolgok természetéből adódóan ajánlja az ötletet; rendezzenek minél több képzőművészeti kiállítást a szigetszentmiklősi szakmunkásképző intézetben. Nemcsak az előtér alkalmas tárlatok befogadására, hanem az itt dolgozó, tanuló fiatalok művelődésvágya, művészetszere- tete is. Losonci Miklós már erre is akadt példa — most nem Szőnyi István alkotásai díszítik, de helyettük még bizonytalan vonásokká] megrajzolt, fellegekbe emelkedő rakétát, szélesen terpeszkedő hajót, mozgólépcsőn a metróhoz ereszkedő embereket, egy futballmérkőzés eseményeit felidéző gyermekműveket tekinthetünk meg. A színes, változatos témákat ábrázoló képek a művelődési ház gyermekrajz szakköre tagjainak igyekezetét dicsérik. Mellettük érdekes fotókkal illusztrált tablók sorakoznak: felelevenítik a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomázi üzemében dolgozó Petőfi Sándor ifjúsági brigád életét, a kongresszusi verseny legfontosabb állomásait, munkavállalásaikat. Láthatunk itt képeket a rázdáni erőműről és a XIX. századi Mohamed AU mecsetről. A Szovjetunióban és Egyiptomban készítették a fotókat tanulmányútjukon a Kö- zépdunamenti Vízgazdálkodási Társulat fiatal dolgozói. Érdekes formájú tollak mellett érmek, serlegek sorakoznak az írószer Szövetkezet kiváló termékeit bemutató vitrinben, s ugyancsak figyelemre méltó a munkaterápiás in- tézetbehek bemutatója is. Agyagból készített kisplasztikáik jó megfigyelőkészségről, pontosságról és főképpen ügyes kezekről tanúskodnak. Különösen hat két pádon ülő figura — igaz — sematikusan megmintázott alakja; nyugalmas külsejük mögött valamiféle belső feszültség rejlik. A kiállítás beszámol még ezenkívül a község általános iskoláinak életéről és bemutatja azt is, hogy mit tett a tanács és a művelődési ház a pomázi fiatalokért. A kiállítás március 3-ig tart nyitva. Megtekinthető: reggel 9 órától délután 4-ig. V. F. A Ä Szózat költője». Rös_ telkedve írom le ezt a jelzőt, olyannyira kézenfekvő, közhelyszerű. Jóllehet ami közhellyé lett, az is hordozhat értéket, azáltal, hogy egyezményes, mindenkiben ugyanazt idézi föl. A Szózat költőjéről minden magyar anyanyelvben, történelmi, irodalmi hagyományban nevelkedett ember a hazaszeretet, a hazához való hűség költőjére gondol. Még az is, aki netán a költő nevére sem emlékszik. Am az is igaz, hogy a hazaszeretetei többféleképpen értették idők folyamán. Hiszen lehet szeretni valakit úgy is, hogy a kárára van. S akik a Szózatot szavalták, énekelték — még akik szívből átérezték is —, nem egyformán szerették a hazát, nem mind szolgálták a javát. így hát ha jó is, hogy a Szózat költőjét említve ugyanaz a húr pendül meg mindannyiunkban, nem elégséges. Nem elég szívvel szeretni a hazát; értelmesen kell szeretni. S népi elég meg- borzongani a költő üzenetére — de hiszen gyönyörűen kimondta ezt versben Illyés Gyula! —, hanem érteni is kell belőle: a költő kora valóságában gyökerező üzenete kortársaihoz milyen magatartásra buzdíthatja más kor fiát. S egyáltalán — visszatérve a közhelyszerű jelzőhöz — gazdagabb lesz ez az üzenet, ha nemcsak a Szózat költője bontakozik ki előttünk kora valóságában, hanem Vörösmarty világa a maga teljességében. Tóth Dezső ezt rajzolja meg Vörösmarty Mihály című nagy monográfiájában, amelyet az Akadémiai Kiadó most második, módosított kiadásában jelentetett meg. A munka több mint harminchat ívnyi olyan összegezést nyújt a költő pályaképéről, amely felöleli az eddigi ismereteket, támaszkodik — értékelve — a Vörösmartyról szóló irodalomra, s meg is haladja különösen elemzéseiben, újonnan kimutatott összefüggésekben. Történelem, életút és a művek hármas vonulatát együtt, kapcsolataik sok-sok szálát fölmutatva követi végig a könyv. Éppen ez az, ami — irodalomtörténeti értékén kívül — fontos és érdekes olvasmánnyá teszi azok számára is, akiknek az irodalomtörténet nem szakmája és nem is szívügye. Színes, gazdag kép bontakozik ki mindjárt az első oldalakon, a pályakezdésnek, sőt már „az otthon örökségének” rajzában Tóth Dezső igen árnyaltan idézi fel a származás és a környezet mindazon sajátosságait, amelyek meghatározták, vagy motiválták az ifjú Vörösmarty helyzetét, útja indulását, gondolkodását. Nem fogalmakkal operál, hanem kibontja tartalmukat. „Születésem történt a múlt századnak szinte utolján, 1800 diki december első napján. Atyám, Vörösmarty Mihály (kit 1817 dikben vesztettem el), szegény nemes volt” — idézi a költő Kazinczynak írt bemutatkozó leveléből. De mit is jelentett a „szegény nemes”? A fogalom tartalommal telik: a visszatekintő dabasi gimnáziumban kerestük a választ. Ez a táj ugyanis tipikusan mezőgazdasági vidék, így az iskola diákjai is elsősorban parasztszülők gyermekei. Itt nincs múltja a hangversenynek, a sennházkultúrának, a képzőművészetnek. Hagyományok nélkül Ha múltja nincs is elegendő, jelene annál inkább — állapítja meg Bereczki László, a gimnázium igazgatója. — Vegyük például a zenét, ősztől a dabasi járásban már zeneiskola is működik. Mi adta hozzá az alapot? A kórusunk jól dolgozik. Az ifjú zenebarátok körének százhúsz tagja van. Száz diák igényelt bérletet a négy hasgverseny- ből álló sorozatra. Évek óta negyven operaházi bérlet talál gazdára. 1972-ben rendeztünk először kórustalálkozót. Tavaly volt a második, tizenkét énekkar közreműködésével. Ezt ezentúl minden második esztendőben megrendezzük. A könyvtár a következő állomás, amelyben ma már háromezerötszáz kötet között válogathatnak a diákok és az iskola tanárai. S évente hathétezer forintnyi könyvvel gyarapodnak. — Iskolánkban lényegében mindenki tagja a könyvtárnak — mondja Szögi Ferenc- né, magyar-mémet szakos tanár, aki egyben az iskolai könyvtár vezetője is. — Itt, a könyvtárban elsősorban az irodalmi és történelmi témájú könyvek, valamint a kötelező olvasmányok találhatók. A szakirodalmat a matematikai, a fizikai, a kémiai és a biológiai kabinetben helyeztük el. Ezeket elsősorban a szaktanárok ajánlják a diákoknak. Sokan tagjai a járási könyvtárnak, vagy annak a községi könyvtárnak is, ahol éppen laknak. Csapatban elsők Itt az irodalom szeretetére, az olvasás megkedvelésére nemcsak a könyvtár nevel — a szaktanárok mellett. Az irodalmi színpad egy idős az iskolával. Vezetője Osváth Tiborné, magyar-orosz szakos tanár. Szavalóversenyeken, vetélkedőkön, területi és megyei versenyeken egyaránt részt vettek. Az ő kezdeményezésükre rendezték meg itt két esztendővel ezelőtt Dél- Pest megye középiskoláinak szavalóversenyét. Alikor csapatban a második, egyéniben pedig Stegner Éva szemé-
