Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-20 / 43. szám
1975. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK 3 x/fMtm A lakosság életkörülményeinek további javítására Tanácsi támogatás több helyi beruházáshoz Február 28-án megyei tanácsülés A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén elhatározta, hogy február 28-ára összehívják a megyei tanácsülést. A tanácsülésen vb-beszámoló hangzik el a végrehajtó bizottság 1974. évi munkájáról és az átruházott tanácsi hatáskörök gyakorlásáról, valamint a településfejlesztést segítő társadalmi munka egységes szabályozásának rendszeréről. Ez utóbbi téma annál is inkább jelentős, hiszen Pest megyében nagyon sokai segített a lakosság összefogása, társadalmi munkája. Minden esztendőben meghirdetik a városok, illetve a községek közötti községfejlesztési, szépítési versenyt. A versenynek mindenkor csak győztese van, hiszen amely település nem ér el helyezést, az is fejlődött, szépült a társadalmi munka nyomán. A verseny anyagi, erkölcsi értékelése azonban ösztönzi a további társadalmi munkát. A társadalmi munka Jelentős tényező a települések anyagi és szellemi értékeinek gyarapításában, a lakóhelyszeretet elmélyítésében. A megyei tanács vb a társadalmi ösztönzés módjának, a verseny értékelésének újabb lehetőségeit, feladatait összefoglalta és a tanácsülés elé terjeszti. A tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott tegnapi ülésén több olyan üggyel, amely közvetlenül szolgálja a települések lakosságának életkörülményeit, s kihat az egész megye gyarapodására, fejlődésére. így például határozatot hozott arra, hogy a Monori Járási Szolgálható Szövetkezet szolgáltatóházának építését anyagilag támogatja. A monori lakosság ellátásához nékülözh eteti en a szolgáltatóház megépítése, de ezt a megyei tanács támogatása nélkül nem tudnák megvalósítani. Ezt figyelembe véve döntött úgy a vb: ezzel a határozattal leheA keresetek közelítése differenciáltan Tájékoztató az országos szakmai bértáblázat alkalmazásáról A Munkaügyi Minisztérium Illetékes vezetői szerdán tájékoztatták az újságírókat az országos szakmai bértáblázat alkalmazásának tapasztalatairól. Mint ismeretes, a Minisztertanács határozata alapján január 1-én lépett életbe az országos szakmai bértáblázat, amely a teljesítményhez, képzettséghez és a munkakörülményekhez jobban igazodó munkásbérek kialakítására orientálja az ipari, építőipari vállalatokat. E táblázat lényegében kiegészíti az alapbér- rendszert, mely nem szakmánként, hanem a munka jellege szerint írja elő a bérhatárokat, s így az azonos szakmákban dolgozók számára is túlzottan nagy — 60—70 százalékos — alapbérkülönbségeket tesz lehetővé. Az új bértáblázat a főbb szakmák alsó és felső bérhatárainak megszabásával csökkenti az Indokolatlan különbségeket, mégpedig oly módon, hogy a bérek alsó határainak felemelését javasolja a vállalatoknak. Érmék realizálása természetesen csak a vállalati erőforrások növekedésével összhangban lehetséges, s ezért hosz- szabb időt vesz igénybe. Valamennyi ipari és építőipari vállalat számára kötelező azonban, hogy felmérje a bérezés helyzetét, a szakmai bértáblázatban foglaltaktól tapasztalható eltéréseket, tervet dolgozzon ki az alsó határ mielőbbi elérésére, s az elhatározott intézkedéseket a kollektív szerződésben is rögzítse. Mint ismeretes, a kollektív szerződésben foglaltak végrehajtása a vállalatok számára kötelező. Azt is megkövetelik a vállalatoktól, hogy az évenkénti bérfejlesztésből átlagon felüli összeget fordítsanak az alsó határt el nem érők bérének emelésére. Ugyanakkor természetesen mód van a táblázat felső határán levő, s kiválóan dolgozó munkások fokozott jutalmazására, nagyobb anyagi elismerésére, tehát a bérezés diff erenci álásána. tővé teszi az építkezés megkezdését 1975-ben és befejezését 1976-ban. Ugyancsak több helyi tanács javára megszavazta a pót- előirányzatból azt az anyagi támogatást, amellyel még az idén felépíthetik a tervezett célcsoportos lakásokat. így a többi között Biatorbágy, Érd, Pilisvörösvár, Solymár, Aszód, Dunakeszi kemence, Nagymaros, Szob és Szentendre városban a járás részére épülő lakásokhoz nyújtott segítséget A Siketek Országos Tanintézetében Vácott korszerűtlen, rossz állapotú széntüzelésű cserépkályhákkal fűtenek, ugyanakkor elegendő fűtőszemélyzettel sem rendelkeznek. Az intézet saját költségvetéséből elkészíttette a központi fűtés terveit. Több mint tízmillió forint szükséges megvalósításához. Ebből az összegből 6,1 millió forint hiányzik. A megyei tanács vb megszavazta a beruházás anyagi támogatását. Ugyancsak hozzájárul a gyömrői, az üllői víztársulat beruházásához, a lakosság ver zetékes ivóvízellátásának biztosításáért. Jelentős összeget, 32 millió kilencszázezer forintot szavazott meg a lakosság 1975. évi villamos energia fejlesztésére. Ezáltal huszonnyolc bel- és külterület villamos hálózatát bővítik, valamint tizennyolc lakótelep alapenergiáját biztosítják. S. A. Kiemelten segítik a munkásfiatalok lakásépítkezéseit A KISZ KB és az OTP vezetőinek megbeszélése Dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának és Szirmai Jenőnek, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatójának vezetésével szerdán megbeszélést tartottak az ifjúsági szövetség és a takarék- pénztár vezetői: áttekintették a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtását az OTP és a KISZ együttműködésének területein. A tapasztalatok alapján megerősítették, hogy a kormány a lakásépítkezéshez nyújtott jelentős anyagi támogatással kedvezőbb feltételeket teremtett az ifjúság — ezen belül a munkásfiatalok — otthonteremtéséhez, lakás- vásárlásához. A takarékpénztár — a jogszabályi kereteik között — kiemelten támogatja az ifjúsági lakásépítő szövetkezeteket. A KISZ Központi Bizottságának vezetői kedvezőnek tartják a borítékos sorsjegy időnkénti kibocsátását is, amely hatékonyan segítette a fiatalok sportolási, táborozási és üdülési feltételeinek megteremtését. A KISZ KB és az OTP vezetői az ötödik ötéves tervre szóló felkészülés során — az eddigi pozitív tapasztalatokra alapozva — szükségesnek tartják az együttműködés további szélesítését a párt ifjúságpolitikájából rájuk háruló feladatok megoldása érdekében. A KISZ KB és az OTP veA forradalmi ifjúsági napok keretében Ünnepélyesen köszöntik a 14 éveseket és a nagykorúakat Ezentúl a forradalmi ifjúsági napok eseményeihez kapcsolják a 74 évesek személyazonossági igazolványainak ünnepélyes átadását, valamint a nagykorúak, a 18 esztendősök köszöntését — hangzott el tegnap a Parlament gobelintermében az Állami Ifjúsági Bizottság ülésén. A jövőben az ünnepségeket a határozat szerint fogják lebonyolítani : megelőzően közéleti emberek, szülők, a munkásmozgalom veteránjai váltanak majd szót a fiatalokkal, életkori sajátosságaiknak megfelelően beszélgetnek velük arról, hogy mit jelent felnőttnek lenni, melyek az állampolgári jogok és kötelességek. Az Állami Ifjúsági Bizottság tetszetős könyvecskékben gyűjtötte össze a legfontosabb paragrafusokat: a Magyar Népköztársaság alkotmányát, az ifjúsági törvényt, a 14 éveseknek összefoglalja a középiskolák tanulóinak kötelességeit és jogait, a tanulmányi ösztöndíjak irányelveit, míg a 18 esztendősöket a közéle tiségre és közmegbízatásra vonatkozó tudnivaló >1 tájékoztatja. I zetői 1975-ben és a továbbiakban is szorgalmazzák, hogy a tanácsok az általuk építtetett állami lakások juttatásán túl a takarékpénztári társasházi lakásokból legalább 25—30 százalékban a fiatalok, elsősorban a munkásfiatalok lakásproblémáinak megoldását biztosítsák. A KISZ Központi Bizottságának vezetői a megbeszélésen tájékoztatást kaptak az Országos Takarékpénztárnál folyó ifjúsági munkáról, a KISZ-szervezetek tevékenységéről, a KISZ KB 1974. évi áprilisi határozatának végrehajtásáról. Vállalatvezetők fóruma A munkaerő ésszerű foglalkoztatása: mindennapos teendő RÖVIDEBB ÉS HOSZSZABB távon egyaránt lényeges feladatunk a munkaerő ésszerű, eddiginél gazdaságosabb felhasználása. Erre legutóbb a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülése hívta fel nyomatékosan a figyelmet, s intézkedési tervünk gazdaságpolitikai alapvetését ez a határozat, valamint a kohó- és gépipari miniszter utasítása adta. E terv felöleli feladatainkat a szocialista integráció bővítésében, a termékszerkezet átalakításának folytatásában, elsősorban a szervokormány, valamint a sebességváltó alkatrészek gyártásában. Tartalmazza továbbá az ésszerű anyag- és energiatakarékosság, a belső tartalékok feltárása és hasznosítása, a munkaerő ésszerű foglalkoztatása, a gazdasági irányító- és szervező munka színvonalának javítására teendő intézkedéseket is. A SZÁLLÍTÁSI HATÁRIDŐK eltolódása, az anyagok és félkésztermékek kifogásolható minősége sok problémát okozott 1974-ben. Akadályozta a gyártó- és szerelő- szalagok folyamatos tevékenységét, a járműveket sűrűn, úgy kellett leengedni a szalagokról, hogy bizonyos részegységek hiányoztak belőlült, s később csak tetemes többletköltségekkel lehetett a komplettírozást elvégezni. A többletráfordítások főként a munkaerő kihasználását érintették kedvezőtlenül, s érthetően, a tervszerűséget is nem kívánatos irányba befolyásolták. Feladatainkat és. gondjainkat érzékelteti néhány számadat. Ezeket a csupán ötesztendős termelési területről, az önjáró autóbuszalvázak gyártásából választottuk, azt hangsúlyozva segítségükkel, hogy a termelés gyors meny- nyiségi növekedése egyre nagyobb jelentőségűvé teszi az ütemességet. 1971-ben a gyár 1351 autóbuszalvázat készített, a következő esztendőben 2449, 1973-ban 6616 és 1974-ben már 9307 darabot. Az 1974-es termelés az 1971- esnek 688,4 százalékát tette ki, az évenkénti növekedés pedig — 1971-et száznak véve — 40 és 170 százalék között mozgott! * Újabb felajánlások A Volán 22-es Vállalat vác- hartyáni ipari üzeme is részt vesz a nagyvállalat kongresz- szusi versenyében. A 17 szocialista brigád most készíti pótfelajánlásait, amelyben jelentős szerepet játszik a takarékosság. Az üzem munkás- kollektívája az üzemanyagcsökkentéssel kapcsolatban vállalta, hogy a műhelyekben szemlére, illetve javításra jelentkező gépjárműveknél fokozottabb figyelmet fordítaGárdos Katalin felvétele nak az adagoló berendezések beállítására, az olajfolyások ellenőrzésére, illetve az ilyen hibák megszüntetésére. A felhasználható felújított darabokat beépítik a gépekbe. Az üzemek műhelyeiben energiafelelősöket jelölnek ki, akik ellenőrzik, hogy a villannyal, illetve a fűtéssel megfelelően takarékoskodnak-e a dolgozók. Képünkön a Kossuth Lajos szocialista brigád a II. szemleműhelyben. megoldást — elsősorban az anyagi forrást — a gépek, berendezések gyorsabb korszerűsítésére, az elavult állomány kiselejtezésére. HIBA LENNE hallgatni arról, hogy a látszatra gyors megoldások olykor tévutakra vezethetnek, összeütközésbe kerülnek a távlati teendőkkel. Tanúskodjon erről ismét egy példa. Vállalatunknál súlyos gondokat okoz a hegesztői kapacitás szűkössége. A vezetés elé javaslatot terjesztettek, s eszerint a forgácsoló szakmunkások egy részének hegesztővé való átképzésével, valamint a forgácsolókapacitások gyáron kívüli megteremtésével, a forgácsolásigényes termékek csökkentésével lehetne a gondon enyhíteni. A javaslat csak a pillanatnyi nehézségeket vette szemügyre, nem számolt a következő évek feladataival, a tervezett termékszerkezet-átalakítás vonzataival. A vezetés elvetette a javaslatot. A jó forgácsoló szakmunkások átképzése nemcsak pazarlás, hanem rövid időn belül újabb feszültségek szülője lenne. Ügy határoztunk, hogy meggyorsítjuk a korszerű hegesztő technológiai gépsor kivitelezését, mert ez lehetővé teszi betanított munkások kiképzését az új eljárások alkalmazására, s ugyanakkor módot ad a fajlagos élőmunka-felhasználás csökkentésére is. Azt tartjuk, hogy ilyen és hasonló lehetőségeinket még korántsem merítettük ki. Idén továbbra is elemezzük az ún. rezsilétszám helyzetét, s a többi között az üzembe helyezendő új gyártósorok, valamint az anyagmozgatás ész- szérűsítésével folyamatos lét- számapasztást kívánunk végrehajtani. A nem produktív területeken tevékenykedők csoportjának következetes felülvizsgálatával két-három esztendő alatt, terveink szerint, négy-ötszáz főt tudunk a termelőterületekre vállalaton belül átirányítani. A CIKK KERETEI sajnos, nem adnak lehetőséget arra, hogy a további tényezőkről, így a dolgozz hibátlanul mozgalomról, a szocialista munkaversenyről szóljak, de tényként kell leszögeznem: mindez nem a dolgozók akarata ellenére, megértésüket nélkülözve történik! A legutóbbi hetekben a gyáregységi megbeszéléseken — de ugyanúgy az év eleji vállalati munkásgyűlésen is — a szocialista brigádvezetők azt hangoztatták, hogy minden tekintetben, így a munkaerő ésszerűbb foglalkoztatása területén is az eddigieknél konkrétabb cél- és feladatmegfogalmazást várnak a vezetéstől. E kívánságban az a jogos igény rejlik, hogy a becsületes, az igyekvő munkás nehezen Viseli el a szervezetlenséget, nem kenyere a lógás, a sétálás. E gondolkodás- mód nagy támasz az ésszerű munkaerő-gazdálkodás kialakításában! Hozzáteszem: mindez szorosan összefügg a vezetés további demokratizálásával, az üzemi, munkahelyi demokrácia tartalmi fejlődésével. A jobb munkahelyi légkör nemcsak politikai követelmény. Elengedhetetlen alkotóelem a termelékenység növelésében éppúgy, mint a létszámgondok enyhítésében, a vállalatnál dolgozók megtartásában. Ezért azt ítéljük legfontosabb feladatunknak, hogy a vállalati kollektívával közösen keressük az ésszerűbb munkaerőhasznosítás útjait, módjait, s tesszük ezt úgy, hogy az indokokat mindenki elfogadja, megértse. Ha így történik, akkor a célokat is mindenki a magáénak vallja. Dr. Novak Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója l Ilyen feladatok közepette természetesen megnövekszik a munkaerő jelentősége, különösen akkor, ha hozzátesszük, hogy a vállalat átlagos létszámhiánya 1974-ben meghaladta a 400 főt. Mivel a Csepel Autógyárban az egyszázalékos létszámmegtakarítás vagy -hiány mögött száz ember áll, a munkaerő-gazdálkodás fontosságát, szerepét nem kell különösebben taglalni. A gazdálkodás megvalósítása azonban nem tartozik az egyszerű ■ és könnyű feladatok közé. A CSEPEL AUTÓGYÁRBAN mi úgy értelmezzük az ide vonatkozó párt- és kormányhatározatokat, hogy munkánk mindennapos teendőinek sorába helyeztük a minél hatékonyabb foglalkoztatás kialakítást. Ügy véljük, a munkaerő-gazdálkodás fogalmát a mai szükségletekhez igazodó tartalommal kell megtöltenünk, mert sűrűn e fogalom a gondolkodásmódban nem a gazdálkodással, hanem a munkaerőszerzéssed társul! Mire gondolok? A közismert országos munkaerőhiány következtében a munkaerő toborzása gyakorlatilag befejeződött időszak, ám gyáregységeink, üzemeink ezt még nem ismerték fel. Termelési gondjaiknál elsősorban létszámigényt jelentenek be, a feladatok végrehajtásának elmaradásakor pedig a létszámhiányra hivatkoznak. A gyáregységek, az üzemek az esetek többségében a tervhez elsősorban létszámot kérnek, vagy létszámhiány esetén túlórát, ahelyett, hogy sürgetnék és maguk is elősegítenék a jobb munkaszervezést, az új technológiák bevezetését, a vállalaton belüli ésszerűbb munkaerő-elosztást. \ Nagy szükség van tehát a szemlélet, a nézőpont gyökeres átalakítására házon belül — s gondolom, nemcsak nálunk —, annak érdekében, hogy ténylegesen gazdálkodhassunk a munkaerővel. Idetartozik az a közismert igazság is, hogy mindez nem csupán a munkaügyi osztály teendője, hanem dolga a vezetés valamennyi szintjének. MUNKAERŐGONDJAINK megoldására már eddig is tettünk különböző intézkedéseket; a belső tartalékolt feltárásának folyamata megkezdődött. Az igen nehéz 1974. évi tervfeladat sikeres végrehajtása — termelési értékünk több mint 25 százalékkal növekedett az előző esztendőhöz mérten — annak a következtetésnek a levonására ösztönözte a vezetést, hogy bár nagy erőfeszítések és nehézségek árán, teljesítettük kötelezettségeinket, a siker azl is bizonyítja, hogy vannak tartalékaink. Vállalatunk például — termelési feladataiból következően — jelentős kísérleti- gyártmánykészítő, valamint berendezésgyártó rezsilétszámmal rendelkezett. A termék- szerkezet átalakításával a kísérleti, kutatási munka is konkrétabbá és koncentráltabbá vált, s ennek megfelelően tetemes számú lakatos és szerelő szakmunkást tudtúnk a termelő területekre átirányítani. Eléggé elterjedt volt a berendezések saját gyártása is, Erre ugyan meghatározott esetekben továbbra is szükség van, azonban a kivitelezés bonyolultsága tekintélyes létszámot köt le. Ezért vizsgálat tárgyává tesszük, meddig terjed a célszerűség határa, s hol lépjük azt át a berendezések saját gyártásával. Meggyőződésünk, bizonyt* létszámot innét is átcsoportosíthatunk a termelőterületekre. Megemlítem ezzel összefüggésben azt is, hogy még mindig viszonylag nagy munkás- létszámot köt le a régi, elhasználódott gépek felújítása, üzemben tartása. Keressük a
