Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

MOHOB*VIDÉE XVII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1975. FEBRUÁR 19., SZERDA Ünneplőben a dolgos hétköznapokról Zárszámadó közgyűlések Nehéz évet zárt a gombai Fáy András Tsz Gazdag esztendő után az üllői Kossuth Tsz A járás második legna­gyobb közös gazdasága, a gombai Fáy András Tsz a he­lyi művelődési otthonban tar­totta meg zárszámadó közgyű­lését, amelyen részt vett Var­ga Istvánná, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főelőadója is. Az írásos be­számolóhoz Poprádi Ferenc tsz-elnök fűzött kiegészítést. A Fáy András Tsz 4150 hek­táron gazdálkodik, s ebből 3020 hektár szántó. Az egyes ágazatok közül a legnagyobb lemaradás a növénytermesz­tésnél mutatkozott. Kukori­cából például 48 mázsa ter­mésre számítottak, de a mos­toha, csapadékos őszi időjá­rás alaposan keresztülhúzta számításukat, csak 28,5 mázsa termett. Burgonyából hektá­ronként 120 mázsával keve­sebbet sikerült betakarítani. A szőlőt is megviselte az eső, csak a fele termést lehetett értékesíteni. Végeredményben: a nö­vénytermelés árbevétele ötmillió forinttal maradt el a tervezettől. Jövedelmezőnek bizonyult a szarvasmarha- és baromfite­nyésztési ágazat. Ez utóbbi a jérceeladásból ötmillióval több bevételre tett szert. A szocialista brigádok az előző évekhez hasonlóan kitettek magukért. Munkájukkal és eredményeikkel nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy a nö­vénytermesztésből származó árbevételi kiesést több mint 7,5 millióval pótolták. A beszámoló őszintén feltár­ta a hibákat is. Nem megol­dott a növénytermelés gépesí­tése. Az idén reménykednek, hogy a két év óta várt John Deer traktorok is megérkez­nek. Ebben az esetben az egy traktoregységre jutó szántóte­rület 31 hektár lesz, s ez azt jelenti, hogy minden munkát időben és jó minőségben el­végezzenek. A tsz 99,5 millió forintos árbevételt ért el, a bruttó nyereség: 4 mil­lió 136 ezer forint. Egy munkanapra 123 forintos kereset jutott. Mivel a tervezett nyereséget a tsz nem érte el, illetve nem teljesítette túl, így nem kerül­hetett sor nyereségrészesedés és prémium kifizetésére sem. A XI. kongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indí­tott munkaversenyben a bri­gádok eredményesen teljesítik vállalásaikat. Az első helyen a Rákóczi, a másodikon a Dó­zsa brigád (mindkettő barom­fitenyésztő) végzett. Harma­dik helyet ért el a Kossuth brigád. A közgyűlés elfogadta a ve­zetőség beszámolóját, s azt a takarékossági tervet is, ame­lyet a tsz vezetősége készített eL \ sülyi Virágzó Tsz 3,5 milliós hozománya A sülyi Virágzó Tsz utolsó zárszámadási közgyűlését a művelődési házban tartotta meg, melyen részt vett Guba Pál, a járási pártbizottság el­ső titkára, Tunyogi György, a járási hivatal mezőgazdasági osztályvezetője. Az ülés megnyitása után Csaba János főkönyvelő felol­vasta L osonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének és Czi- nege Lajos honvédelmi mi­niszternek meleghangú távira­tát. Benkó József tsz-elnök ez­után előterjesztette a vezető­ség 1974./ évről szóló beszámo­lóját. A mostoha időjárás gátolta ugyan a mezőgazdasági fel­adatok elvégzését, de a 103 dolgozó tag ennek ellenére derekasan helytállt, amelyhez a gépesítés magas színvonala is hozzájárult. Az iskolások, az üzemi dolgozók és a szocia­lista brigádok az őszi nagy betakarítás idején ugyancsak sokat segítettek. Komolyabb fegyelmi vétség nem fordult elő A fóliás és a szántóföldi kertészet nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket. A két kertészet tervezett bevételénél több mint 100 ezer forint hiány mutat­kozik. A növénytermelésben a bú­za, a lucerna és a sárgarépa hozama megfelelt a várako­zásnak. A szövetkezetben há­rom brigád működik. Közü­lük kettő most küzd a szocia­lista címért. A Március 15. szocialista brigád ezer társadalmi munkaórát vállalt, 1117-et teljesített. Különösen említésre méltó a központi iskolánál végzett munkájuk. A szövetkezet bevételei ki­zárólag mezőgazdasági tevé­kenységből származnak. A tsz 1974. évi nyeresége egy­millió 955 ezer forint, a tag­ság részesedése hárommillió 477 ezer forint, jutalomként pedig 571 ezer forint került kiosztásra. A tsz jó gazdálko­dására utal az a tény, hogy a szövetkezet a Tápióvölgye Tsz beruházási betétszámlájára egymillió 125 ezer forintot, a fejlesztési alapra egymillió 218 ezer forintot, a biztonsági alapra pedig egymillió 158 ezer forintot, összesen tehát hárommillió 501 ezer fo­rintot utalt át. Ezt követően Hegedűs Jó- zsefné, az ellenőrző bizottság elnöke terjesztette elő jelen­tését, nem hallgatva el a hiá­nyosságokat sem. Dinnyés Istvánná, a nő­bizottság elnöke egyebek kö- 'zött elmondotta, hogy gyak­ran meglátogatták az idős ta­gokat, ajándékokat vittek ré­szükre, a segítségre szorulók­nak pedig segélyt javasoltak. A felszólalók ezután Benkó József tsz-elnök érdemeit mél­tatták, kiemelve 15 évi fárad­hatatlan buzgalmát, s kérték, hogy ilyen jó munkát végez­zen a nagy tsz-ben is. Megkö­szönték Borbás Rudolf főme­zőgazdász és Csaba János fő­könyvelő munkásságát, s ugyancsak arra kérték őket, hogy a Tápióvölgye Tsz-ben is tudásuk legjavát nyújtsák. Guba Pál, a járási pártbi­zottság első titkára visszaem­lékezett a tsz-mozgalom első éveire, amikor még csak igen kezdetleges munkaeszlközök álltak a tagok rendelkezésére. Méltatta ezután a Virágzó Tsz évről érne fokozódó eredmé­nyeit, majd a technika roha­mos fejlődését vázolta. Ma már kukorica-, sárgarépa-, s egyéb nagy teljesítményű kombájnok működnek, ehhez pedig nagy területek és ma­gas szervezettségre van szük­ség. Ezek a körülmények a Tápióvölgye Tsz-ben adottak lesznek és magasabb hozamok elérésére adnak majd lehető­séget. A Március 15. brigád tíz tagja részére a tagság meg­szavazta az aranykoszorús jel­vényt, ezenkívül 11 ezer fő­ni is részesítet­te. A Március 8. és a Várnai Zseni brigád két-kétezer fo­rint jutalmat kapott. Végezetül Kovács Sándor- nénak, Antalicz Andrásnak, Schlinger Józsefnek, Hegedűs József né nek és Dinnyés Ist- vánnénak átadták a kiváló tsz-dolgozó jelvényt és a hoz­zá járó ezer-ezer forintos ju­talmat. K. L. Nem nyúlt késő délutánba az üllői termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése, ahol a tagaknak már természetes a közös és egyéni jövedelem egyenletes emelkedése. 1970- ben a közös vagyán értéke alig haladta meg a 32 milliót, 1971-ben már 38 millión is túl­jutott, 1972-ben 41 millióra emelkedett és 1973. esztendő­ben a közös vagyon értéke már meghaladta a 61 milliót is. A mostani zárszámadáson már 69 milliós értékről számolt be Győri József, a Kossuth Tsz elnöke. Nemcsak a közös vagyonér­téke emelkedett ilyen arány­ban, hanem a közös gazdaság nyeresége is. Az 1970. évi egy­millió 392 ezer forintos nye­reség négy év alatt 13 ezer fo­rint híján elérte a 10 milliót. Ilyen következetes és terv­szerű emelkedés mutatkozik a tagok jövedelmében is. Az 1970. évi 17 ezer 917 forinttal szemben az idén már 36 ezer forint volt az egy dolgozó évi jövedelme. A 10 órás munkanapra eső kereset is érdekes képet mutat. A 97,54 forint négy év alatt 142,60 forintra emelkedett. Elégedett is a tagság, amely­nek a közgyűlésen is hangot adtak. Bírta István a tagok nevében ígéretet tett: ebben az évben „ráteszünk még né­hány lapáttal”, hiszen a 150 forintos napi kereset már el­érhető közelségben van. Per­sze ez még nem is a „plafon”. A tagság helyeslése, tapsa is ezt bizonyította. A Kossuth Tsz közgyűlésén részt vett dr. Pásztor Barna­bás, a megyei pártbizottság KISZ Kupa Győztes: Men de A KISZ-alapszervezetek te­remfoci-bajnokságát a „Fel- szabadulási sportzászlóverse- nyek” keretében vasárnap rendezték meg Monoron. Ti­zenkét csapat indult a verse­nyen, ahol a KISZ-tagsági könyv felmutatásával lehe­tett csak részt venni. EREDMÉNYEK: „A”-csoport: Monor Épí­tők—Maglód 2:3, Építők—MN 5320 4:1, MN 5320—Maglód 4:6. „B”-csoport: Vecsés VIZÉP—Mende 2:2, Mende— Finommechanikai V. 3:1, VIZÉP—Finommechanika 3:1. „C”-csoport: Pilis—MÁVAUT 1:1, Pilis—Ferroelektrika Ktsz 2:0, MÁVAUT—Ferró. 3:4. „D”-csoport: ÁG Szerviz— Űri 4:3, ÁG Szerviz—Monori- erdő 0:0, tJri—Monori-erdő 0:0. Elődöntő: Maglód—Mende 1:4, Pilis—ÁG Szerviz 2:2 (büntetőrúgásokkal: 1:3). A 3. helyért: Maglód—Pi­lis 2:3. A döntő: Mende—ÁG Szer­viz 1:1 (büntetőrúgásokkal: 3:1). Érdekessége volt a torná­nak, hogy a csoportmérkő­zések végén és az első helyet eldöntő mérkőzés játékide­jének lejártakor a döntetlen­re álló mérkőzések szereplői a pálya közepéről „üres” ka­puba rúgták a labdát. Bizony így is jó néhány labda mellé talált. i Végezetül a kupanyertes mendei csapat: Tóth Ferenc, Gutái Pál, Bakt Sándor, Iván­csics György, Laczkó Mihály, Bretka István, Szigetvári Fe­renc, Nagy László. Csapatve­zető: Sziráki István KISZ- titkár. Edző: Tóth Dezső. (sk) Változatos művelődési program Úriban Űri Budapesttől 40 kilomé­terre fekszik, 2700 lakosával a monori járás kisebb községed közé tartozik. A helyi munka­lehetőségnek köszönhető: az utóbbi években valamelyest csökkent a Pestre járók szá­ma, de még így is sokan, mintegy ezer-ezer- százan ingáznak naponta a fővárosba. A közművelődés helyi lehe­tőségeit vizsgálva ez megha­tározó tényező. Éppen ezért igen örvendetes, hogy 1974- ben számottevően gyarapodott a művelődési ház rendezvé­nyeinek, látogatóinak száma: az addiginál több színházi előadást tartottak, változato­sabbak, vonzóbbak, látogatot- tabbak voltak a TIT-előadá- sok, rendezvények. Még szem­betűnőbb a mozi nézőszámá­nak emelkedése. Fellendülőben van a mű­kedvelő és művészeti szakköri élet. A már meglevő (citeraegyüt- tes, gyerek-néptánccsoport, színjátszóikor sitb.) mellett rö­vid időn belül sportszakkör alakul, megnyílik az ifjúsági pinceklub. Méltóképpen em­lékeztek meg Űriban a község felszabadulásának 30. évfor­dulójáról. A fiatalok kérését teljesítvén tavaly az előző évekénél több táncos rendez­vény volt. Sokféle és igényes progra­mot ígér az 1975-ös esztendő. Megnyitása után önálló prog­rammal jelentkezik az ifjúsá­gi pinceklub, szabás-varrás, tánc-, segédmotor-vezetői tan­szerveznek, nők előadássorozat folyamokat akadémiája kezdődik. Egy-egy művész—közön­ség, író—olvasó találkozót terveznek — sok egyéb rendezvény mellett. A fellendülő kulturális élet a művelődési ház igazgatójá­nak és az egyre eredménye­sebben tevékenykedő társa­dalmi vezetőségnek köszön­hető. Csak természetes, hogy a művelődési ház vezetősége a mostaninál jobb kapcsolatokat kíván teremteni a község gaz­dasági egységeivel, tömegszer­vezeteivel, az általános isko­lával. S ha már az együttmű­ködés igényéről esett szó, itt mondjuk el: a gazdasági egy­ségek közül a helyi termelő- szövetkezettel a legjobb a kapcsolat. (jandó) Holnap olvashatják Részletes beszámolót olvas­hatnak a gyömrői falugyűlés­ről, ahol megtudtuk: hozzá­láttak a vízműtársulás szerve­zéséhez, ugyanis a késlekedés a költségek emelkedésével járna. Másik cikkünk az ül­lői takarékszövetkezet munká­járól szól. Mint Magna Fe- rencné kirendeltségvezető el­mondotta: a több mint hatszáz takarékszövetkezeti tag betét- állománya már meghaladja az egymillió-háromszázezer fo­rintot. A TÁRGYALÓTEREMBŐL „A tanú tudja, miért nem fizetek!' Mladoniczky László üllői la­kos egy ideig élettársi közös­ségben élt egy asszonnyal, aki 1966-ban leánygyermeket szült. A férfi elismerte apasá­gát, de otthagyta élettársát a gyerekkel — s ettől kezdve nem fizetett gyerektartást. Két ízben ítélték már el hat, illet­ve tíz hónap szabadságvesz­tésre —, de ez sem bírta jobb belátásra, pedig tartásdíj-köte­lezettsége nem volt teljesíthe­tetlen: havi háromszáz forint mindössze. Most újra bíróság elé került. — Tudja azt a tanú nagyon jól, hogy én miért nem fize­tek! — mondta, s mint kide­rült, védekezése egészen egye­dülálló: azért nem fizet, mert a gyermek — lány ... Egyévi szabadságvesztésre, 124 lakás épül A Ceglédi Építőipari Vállalat tavaly kezdett hozzá Mo­noron, a Schölmann utcában a 124 lakásból álló lakónegyed építéséhez. Bár a szerződés szerint az idén kellene befejez­ni az építkezést, valószínűleg csak 1976-ban kerül átadásra valamennyi lakás. (Mutnéfalvy Adorján felvétele) a közügyektől kétévi eltiltásra ítélte a Monori Járásbíróság. (zs.) Csak egy tábla A múlt maradványaként a nagy vasúti állomásokon a váróterem két helyiségből áll. Az egyik a III., a másik a II. osztályon utazók részére volt fenntartva. A megjelölés ter­mészetesen idejét múlta. A várótermek azonban ma is megvannak. Az üllői utasok legutóbb kérték, hogy a volt II. osztályú várótermet a nem dohányzó utasok részére adják át. A kifújt füst belé­legzése csaknem olyan egész­ségtejen, mint a frissen beszí­vott. Csak egy tábla kellene: „Tilos a dohányzás!”. (em.) Teremfoci Az úttörőcsapatok részéra csütörtök délután lesz a te­remfoci Monoron, a Kossuth iskola tornatermében. Két csoportban a következő csa­patok mérkőznek (nyolc csa­pat már lejátszotta a selejte­zőt): Vasad, Vecsés 2. sz. és 4. sz. iskola, Pilis 2. sz. iskola, Pilis 1. sz., Vecsés 1. sz„ Gyömrő 4. sz. és Monor, Kos­suth iskola. A kupa döntőjét március 1-én tartják. MŰSOR MOZIK Maglód: Nagyezsda. Monor: Rivaldafény. Nyáregyháza: Jelbeszéd. Űri: A mesterde- tektív. Vecsés: A szarvassá vált fiú. MŰVELŐDÉSI HÁZ Gyömrőn, zeneoktatás, 14.30- kor német nyelvtanfolyam kezdőknek, 16.30-kor haladók­nak, 18-kor diaporáma kör. ŰTTŐRÖHÁZ Gyömrőn, 14-től 15.30-ig tisztségviselő kisdobos; 15-től 17-ig tisztségviselő úttörőfog­lalkozás és honvédelmi szak­kör, 15.30-tól 17.30-ig sport­rendezvény, 16-tól 18-ig Ság- vári Harsona. munkatársa, dr. Fogd Mihály, a MÉM törvényelőkészítő osz­tály főelőadója, dr. Bencsih Mihály, a járási hivatal elnö­ke, képviselte magát a Dél­pest megyei területi szövet­ség is. A községi tanács kép­viseletében Erdei Gábor je­lent meg. Az időjárás okozta nehéz napokban mindig kész­ségesen segítő szovjet katona: küldöttség is a szívesein látoti vendégek között volt. Dr. Fogd Mihály örömmé] állapította meg, hogy a tsz- tagok 2400 forintos országos átlagkeresetét Üllőn jóval túl­haladták, itt elérte prémiurr nélkül a 2615 forintot. Külö­nösen azért dicsérendő ez e kedvező összehasonlítás, meri a tsz 632 tagja közül 312-er szorosan az alaptevékenység tehát a mezőgazdasági terme­lésben szorgoskodnak. A 63 milliós évi összforga­lom aránya 75—25 százalékos a mezőgazdasági alaptevé­kenységből származott. Osztatlan helyeslés fogad­ta a vezetés gondos előre­látását azzal, hogy a tar­talékalapot hatmillió 200 ezer forintra emelte. Ez év január elsejével még eredményesebb fejezet kezdő­dött a tsz életében — han­goztatta zárszavában az elnök A kedvező gazdasági adottsá­gairól és a szorgalmas tag­ságáról híres péteri Rákóczi Tsz-szel egyesült „Üj Tavasz’ néven. A közel 3500 hektáro; terület már alkalmas az ipar­szerű termelési mód beveze­tésére is, ahol a nehéz, testei sorvasztó kézi munkára mái nincs szükség. Végeredmény­ben ez olcsóbb termeléshez korszerűbb, nyereségesebb gazdálkodáshoz vezet. K. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom