Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1975. FEBRUÁR 18., KEDD Hajtómű, sakk és banándugó Zárszámadás Úriban Nőtt a tagok átlagkeresete, gyarapodott a közös vagyon Az úri művelődési otthon nagytermében tartotta meg zárszámadási közgyűlését az úri Béke Tsz, amelyen a tsz- tagság nagy része megjelent. Horinka József, a közös gazdaság elnöke beszámolója elején röviden a múltra emlékezett. Arra a nehéz időre, amikor 1959-ben megalakult a tsz, s egyetlen gépe sem volt a gazdaságnak. Ma már más a helyzet: o tsz 2127 hektár területtel rendelkezik, s ebből 1668 hektár a szántó. Tizenhét traktor, öt kombájn és ugyanennyi gépkocsi van a tsz tulajdonában. 1974-ben az eddigi legnagyobb területen, 511 hektáron búzát termesztettek. Az átlagtermés 31,27 mázsa volt egy hektáron. Az ősziárpa termése még ennél is jobb volt, 36,4 mázsa. Érzékenyen érintette viszont a termelőszövetkezetet a csaknem 400 hektár kukorica 24 és fél mázsás átlaga. A mostoha időjárás Úriban is nagy gondot akozott, s nemcsak a betakarításkor, hanem a szárításkor is számottevő volt a szemveszteség. Még így is a növénytermesztés csupán egymillió 167 ezer forinttal maradt el a terv tel jesitéstőL Jobban sikerült az állattenyésztés árbevétele, amely csaknem egymillióval ért el többet a tervezettnél. Az egy literied önköltsége azonban még mindig magas, 6,65 forint literenként A tsz elnöke ezután örömmel jelentette be, hogy fiatalodott a tsz, az aktív dolgozók átlagéletkora mindössze negyven év. A szövetkezet dolgozóinak 80 százaléka szocialista brigádtaig, s sikerrel teljesítik kongresszusi felajánlásaikat. Nagy gondot fordítanak a szakemberképzésre, s ez éreztette hatását már a múlt esztendőben is. Végül a sizámszerű eredményeket ismertette. A szövetkezet éves árbevétele 26 millió 305 ezer forint volt, a b-uittó nyereség 3 millió 366 ezer forint. Egy tsz-dolgozó éves keresete 31 ezer 403 forint, egy tízórás munkanap értéke a tagoknál 136, alkalmazottaknál 126 forint. A jó eredmények lehetővé tették, hogy a tsz a zárszámadásakor 5 százalék kiegészítő részesedést is szétosszon a dolgozók között. Király József, az ellenőrző bizottság beszámolóját tárta a közgyűlés elé, megemlítvén azt, hogy a jövőben még nagyobb gondot fordítanak az ellenőrzésre. Vimola Károly, a Dél-Pest megyei Tsz-ek Területi Szövetségének titkára hozzászólásában elismeréssel szólt a tsz múlt évi eredményeiről. Beszélt arról a nagy fejlődésről, amelyet Dél-Pest megye tsz-ei elértek a múlt esztendőkben. A jövő útja azonban a nagyobb területen gazdálkodó tsz-ek -kialakítása. Az úri Béke Tsz tagságának is el kell gondolkodnia azon, hogy melyik közös gazdasággal tudnának együtt, még eredményesebben gazdálkodni. Tóth László, Brecsók Illés, Nagy János és Dudás Sándor- né hozzászólása után Süli Gá- bomé, a nőbizotitság beszámolóját olvasta fel, majd a tsz-ta-gok valamennyi -beszámolót egyhangúlag elfogadták. Ezután került sor a kiegészítő részesedés kifizetésére. (g. í ) Gesztenyés fácán Vadászidény Színesedik a barka az erdő széli rekettyésben, ahol az őzbakok felemelt fejjel, pislogva figyelik az arra járó kóborló idegent — a törvény ugyanis csak február 28-tól védi teljes szigorral életüket. Ilyen esetben addig usgyi, neki a rengetegnek. Értékes valutában fizetnek ugyanis a külföldiek a MAVAD vecsé- si telepének, a gondosan kezelt, hűtött, 20—25 kilós lőtt vad, kissé édeskés ízű húsáért. Az őzgerinc már vesztett értékéből, az exportőrök inkább a húst keresik. Vigyáz is az állományra vadászmester, vadőr egyaránt. A vadászházban kelt fácánok. esténként még vissza- visszatémek, s a kerítés körüli fák ágain éjszakázlak, a súlyos állatok alatt azonban a fagyott ágak nagy recs- csenésekkel töredeznek le. A szigorú vadásztörvény különben kétezer fácán kilövését engedélyezte a Magnezit vadásztársaságnak Üllő határában. A gesztenyével töltött 70— 80 dekásra hízott fácán már nemcsak külföldön keresett csemege, osztályos éttermekben, itthon is mindennapos fogás, megfizethető áron az étlapokon. Az enyhe tél következtében alaposan elszaporodott a tapsifüles-állomány is, az apró fiókák a rozsvetésben görögnek, ténfereg- nek, s harapdálják a napsütött hajlatok gyéren zöldellő füvét, ahol fázósan ásítoznak a fakókék ibolyák is. A tervezett élőnyúlbefo- gást egy nap alatt teljesítette a társaság, terven felül újabb 180-at adott át a beesési telepnek, a MAVAD sem fukarkodott, 360 forintot fizetett darabonként. A pénz azonban sosem elég a társaságnak, vadásznak egyaránt. A vadászszenvedély költséges sport. Valamirevaló felszerelés több mint tízezer forint, a társaság pedig tágas vadászházat vásárolt, berendezte; a keltetés mellett előnevelt fácáncsibékkel is gyarapította az állományt, s hogy a téli szálas- és szemestakarmányt könnyebben előteremtsék, a vadföldeken — traktort is vásároltak. MŰSOR MOZIK Gyömrő: Azon az éjszakán. Maglód: Nagyezsda. Mende: Lóháton, ágyútűzben. Monor: Rivaldafény. Pilis: A fekete herceg. Üllő: Saint Tropezbe költözünk. Vecsés: A szarvassá vált fiúk. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrőn, délelőtt 9.15 órakor a Pest megyei klubtanács ülése a Rákóczi Ifjúsági Klubban, beszámoló a járás klubjainak helyzetéről, 15.30-kor a Móra Ferenc gyermekszínlkör összejövetele, 19-kor fiatal utazók klubja. Péteriben, 18- tól 22-ig klubfoglalkozás, 18- tól 21-ig az irodalmi mikro- színpadok próbája. Üriban 17.30-tól 19.30-ig társastánctanfolyam és szabás-varrás tanfolyam. ÜTTÖRŐIIAZ Gyömrőn, 15-től 17 óráig riporter és fotoszakkör, 16-tól 18-ig modellezöszakkör. — Hajtóvadászatokon —tájékoztat ifjú Czompó Pál — húsz kilométereket is gyalogolnak, erős, egészséges is minden tagja a társaságnak. Olyankor azonban nemcsak értékes vadak kerülnek puskavégre, hanem elvadult, kóbor ebek, lusta, hízott macskák és egy-egy ravaszdi róka is. Néhány lompos rókára azonban szükség van a vadbirodalomban, ez a falánk állat végzi a „selejtezést”, pusztítja a rosszul fejlett, satnya egyedeket. A novemberben lehullott agancsok helyén az őzhomlokon már barkásodni kezd az új, értékes trófea, paprikássá „érnek” a kisnyulak is, s a bő vadállomány gazdag vadászidényt ígér nemcsak a vadásztársaságnak, hanem az évek óta visszatérő külföldi vadászvendégeknek is. Kiss Sándor Tűzoltószertár — pedagóguslakással Megkezdte a vecsési költség- vetési üzem kőművesbrigádja Üllőn, a Malom utcában a kétszintes tűzoltószertár építését. A 11X15 méteres épület felső szintjén komfortos pedagóguslakást alakítanak ki. A Monori Vasipari Szövetkezetben évek óta foglalkoznak hajtóművek gyártásával. Az idén 480 MK 416-os és száz MK 130130-as típusú hajtóműre érkezett megrendelés részükre. A gyártmányokból exportra is jelentős mennyiséget készítenek a monori szövetkezetben. Képünkön Kucsera Imre és Szőnyi Gábor a hajtóműveken az utolsó szereléseket végzi. A Politechnika Ipari Szövetkezet ecseri üzemében évente sok ezer sakk-készletet készítenek. Képünkön Garay Károlyné és Hranka Vilmosné a sakk-készlet dobozát ragasztóanyaggal keni be. Az Ecseren készült sakkokból számosat exportálnak is. A Maglódi Vasipari Szövetkezetben évente sok százezer banándugót gyártanak. Képünkön Szever Györgyné a banándugók megmunkálását végzi. Mutnéíalvy Adorján felvételei Pillanatképek az „enyhülésről” A monori buszon Vasárnap van. Mire Üllőre ér a monori busz, teljesen megtelik. Egy testes asszony tömött táskákkal elörefurakodik. — Miért nem marad veszteg? — figyelmezteti az első ajtóval szemben ülő nő. Az asszony megáll és tanácstalanul nézeget körbe- körbe, de nem is tehetne mást, a szűk helyen a sok utas között végleg elakadt. Nézd, most meg a kabátomra teszi azt a piszkos táskáját! — Mit gondol ez... — és olyan szúrós szemekkel néz a táskás asszonyra, hogy az önkénytelenül is félre- fordítja a fejét. — Csak nem hiszi, hogy új kabátot veszek a táskája miatt? — De nem piszkos a táskám, nem tettem le a földre. — Akkor is, tartsa a kezében, ne az én térdemen... Úttörő-olimpia Kati bravúrja Még a legderűlátóbb járási sportvezetők sem gondoltak arra, hogy a X. téli úttörőolimpiáról aranyéremmel tér haza egyik járási versenyzőnk. Szánkó? Sok felnőtt és sportember is csak legyint. Pedig aki már látott komoly szánkóversenyt, az tudja mekkora ügyességet kíván a szánkó kormányzása, egyensúlyban tartása. Gyöngyös látványos külsőségekkel és baráti vendéglátással várta az ország legjobb úttörő- és kisdobossportolóit. Igen jó körülményekkel és olimpiai hangulattal, amire valószínűleg egész életükben szívesen emlékeznek majd a fiatal bajnokjelöltek. A monori járásbelieket elsősorban a kisdobos leány szánkóverseny érdekelte. A pilisi Vízvári Kati — nemcsak a sportban kiváló, hanem kitűnő tanuló is — ügyességében nagyon bízott edzője, Fe- renczy László. Mint utólag kiderült — nem alaptalanul. Az első futamot megnyerte! Fokozott izgalommal várták a Pest megyei vezetők a következő napot. Nos, Kati akkor is remekelt — a második legjobb időt érte el. Mindenki elképedésére az ösz- szetett versenyben nem számolták eredményét. Természetesen azonnal megóvták a monoriak. A másnapi tanácskozáson aztán fény derült a tévedés okára. Kati eredményét (4-es rajtszámmal indult) a második nap a 24-es rajtszámhoz könyvelték el. Minden jó, ha jó a vége — Kati felállhatott az olimpiai dobogó legfelső fokára. A nagy ünneplés közben — amelyből bőven kijutott az edző Ferenczy Lászlónak is — igen sokan megkérdezték: hogyan sikerült ebben a kimondottan hegyi számban, a még csak számottevő dombbal sem rendelkező Pilisre vinni az aranyérmet? A válasz: rengeteg munkával, a gyerek kitűnő képességével és kitűnő technikai előkészítéssel. Kati jövőre ismét szeretne indulni. A kitűnő sporteredményekkel büszkélkedhető pilisi iskola dicsőségtáblájára új név került. Olyan eredménnyel, amit még bizonyára sokat fogunk emlegetni! Szalontai Attila i — Nem is tudom, hogy lehet valaki ilyen. Állandóan rám fújja a füstöt... Hát muszáj nekem a más füstjét szirmom? — zsémbeskedik mellettem az előttem ülővel egy fekete hajú fiatalasszony. — Ha csak ez a baj... — így a férfi, és eloltja • cigarettát. ★ Az üllői felüljáró után, Vecsés alatt több autó is áll. Az utasok ágaskodnak és egyszerre ellepik az ablakokat. Karambolt szimatolnak. — Jaj, édes istenem! — Jaj, jaj nekem, mi van itt... Nézzétek csak, ott fekszik papírral letakarva... Az nő ugye, akit a mentőbe tesznek? No, ezeknek is jó vasárnapjuk van. Az úttest közepén felborult oldalkocsis motorkerékpár, az árokban Zsiguli. A forgalmat rendőrök irányítják, és serényen tevékenykednek a mentők is. — Ezért marjuk egymást, ugye?... elindulunk, de hogy miként érünk haza? ★ Az előbb még veszekedő nő megfogja a táskás asszony kezét. — Tegye az ölembe, biztosan nehéz... — Dehogy . teszem — szabadkozik —•, és hátha össze- piszkolja... — Tegye csak... és valósággal elveszi tőle a táskát és a térdére helyezi. — Ügy, mindjárt könnyebb így állni? Ott egye meg a fene a kabátot, elvégre ki is lehet tisztítani, ha — és felemeli az ujját —, ha egyáltalán piszkos lesz tőle. A mellettem ülő fekete hajú fiatalasszony meglöki az előtte ülő férfit. — Gyújtson rá nyugodtan, tudom a férjemről, hogy mennyire szenved, ha nem dohányozhat... Hosszú az út. — De ha egyszer bántja a füst. — Ne törődjék vele... megszoktam. .. ★ Elgondolkodom: miért kellett mindehhez egy súlyos baleset? Kovács György i
