Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
1975. FEBRUÁR 18., KEDD rÄ«D ________________________I CE GLÉDI ÁLLAMI TANGAZDASÁG Nagyobb területen cukorrépa, növekszik a sertésállomány „ Viruló országot fogunk itt tere Harminc éve született meg a demokratikus nőmozgalom 1945. február 18-án, az akkori Vilma királynő úton (a mai Gorkij-fasorban) néhány, a forradalmi munkásmozgalomban már tapasztalatokat szerzett nő szinte „rohammal” elfoglalt egy elhagyott villát, és ott megalakították a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét. Ezekben a napokban a felszabadított XIV. kerületben, Zuglóban, már nőgyűlést is tartottak, egy dermesztő hideget árasztó moziban. Budapesten, a kerületekben sorra alakultak meg a nőbizotteágok, de a Tiszántúlon, a már felszabadult déli és északi országrészeken is. 1945. szeptemberében lezajlott az első délmagyarországi nőkongresszus Hódmezővásárhelyen. Az 1946. április 6-án és 7-én megtartott első MNDSZ-kongresszuson a több mint ezer küldött egyhangú lelkesedéssel szavazta meg a demokratikus átalakulás következményeit. S a kongresszus záróestélyén, a Városi Színház díszpáholyában parasztasszonyok és bányászfeleségek ülnek. Életükben először. Puccini muzsikája és Petőfi, József. Attila verseinek zenéje áradt feléjük —aho-. gyan az MNDSZ-kongresszus krónikása feljegyezte. S az első sorokban egy falu küldöttsége: az orvos felesége és a volt uradalmi cselédlány, egymás mellett... A múlttal már leszámoltak, s bizakodva néztek a jövő elé. Ám még a legoptimistábbak előtt is utópiának tűnt mindaz, amit Fái Boris, az MNDSZ egyik vezetője 1946-os beszámolójában elmondott: — Viruló országot fogunk itt teremteni, gazdag földekkel, dús kertekkel, tiszta, szép, csatornázott, villanyvilágítással ellátott falvakkal, gyönyörű iskolákkal, kórházakkal, hatalmas üzemekkel, nagy, tiszta, modem gépekkel felszerelt gyárakkal... Olyan országot fogunk itt teremteni, ahol tényleg boldog lesz a család, és ahol öröm lesz anyának és gyermeknek lenni, de ahol olyanok lesznek az anyáit és feleségek, hogy öröm lesz apának és férjnek lenni is. 1975-ből visszatekintve, nem is bizonyult rossz jövőbelátónak az MNDSZ első kongresszusának lelkes hangú szónoka. A művelődés lehetősége része az egyenjogúságnak vén. Am a munkásnak műve-1 No, nem mindenütt ilyen lődési lehetőségei jóval szeré- rózsás a helyzet! A budakalá- nyebb mértékben változtak. j szi Lenfonó és Szövőipari Vál- Pedig a felszabadulás óta az ' általános műveltség terén is A Ceglédi Állami Tangazdaság — mint minden mező- gazdasági üzem — nehéz évet hagyott a háta mögött. A kedvezőtlen időjárás, az elemi csapások ellenére gazdálkodásuk eredményes volt és sikerült nyereséggel zárniuk az évet. A szántóföldi növénytermesztésben a kenyérgabona, cukorrépa és lucerna termelési színvonala lényegesen javult. Jó volt a termés tavaly, búzából átlagosan 45 mázsát és cukorrépából 500 mázsát takarítottak be hektáronként. idei terveik szerint tovább növelik — a népgazdasági igényeknek megfelelően — a cukorrépa vetésterületét, s ugyanitt, de más terméságazatokban is nagyobb figyelmet fordítanak az öntözésre, amely jótékonyan hat a termésátlagok növekedésére. A Ceglédi Állami Tangazdaságban ebben az esztendőben a korábbinál nagyobb területen foglalkoznak vetőmagvakkal, a hibridkukoricán, búzán, borsón kívül szóját és — a homoikterületek haszno- Bítására — közel 1000 hektáron egyéb apró magot termesztenek. Nem minden ágazat fejlődött azonban egyenletesen, egészségesen. A kertészetben például sok gondot és kárt okozott a kedvezőtlen időjárás: először a tavaszi fagy, azután a jégverés. A gyümölcságazat hozama is elmaradt a várakozás mögött. így például a inikebudai almásban a fagy és jég kártétele előtt igen szép terméskilátással számoltak, de a várt 200 mázsa körüli termeléssel szemben mindössze 55 mázsa almát takarítottak be. Az állattenyésztésben az elmúlt évben a sertéságazat fejlődött nagyobb ütemben, bár az újonnan kialakított sertéstelep még nem hozta meg a várt eredményt. Igaz, a veszteség a tervezettnél kisebb mértékű volt. Ebben az esztendőben jóval nagyobb figyelmet fordítanak az itt dolgozók szakmai képzésére és a megfelelő technológiai módszerek elsajátítására. A sertéstenyésztésben komoly feladatok várnak rájuk: biztosítani kell, hogy az új telep már megfelelő eredményt hozzon: mintegy 33 ezer sertés tenyésztését és értékesítését tervezik. Ez mintegy 13 ezer darabbal több a tavalyinál. Az állattenyésztésben jelentős változást ígér, hogy — elképzeléseikhez híven — a növénytermesztés meglléktermé- keit, a borsószalmát, a szója- szalmát, a kukoricaszárat stb. mind nagyobb mennyiségben hasznosítják. A Ceglédi Állami Tangazdaságban fokozottabb figyelmet fordítanak a takarékosságra, s ennek szinte minden ágazatban jelentősége van. így például a szállítás, tárolás, illetve a vegyszerek és a műtrágya tendeje foglalkozik gépkocsi- javítással, s annak is elmúlt már négy éve, hogy a megye legjobb szervizeivel egy sorban emlegetik az igyekvő gazdaság nevét. A jól bevált profil fejlesztése éppen ezért szívügye a mag'.ódiaknak. Az elmúlt év végén készült el jelentős beruházással az új, kétszintes, egyenként több mint 1000 négyzetméter alapterületű autójavító üzem, a tsz építőipari részlege kivitelezésében. A korszerű igényeket kielégítő üzemet thermoventillá- torok fűtik — illetve nyáron hűtik — s egyúttal gondoskodnak a levegő állandó cseréjéről is. Az épület alsó szintjén található a szerviz modern berendezésekkel, s kiszórása alkalmával keletkező veszteségeket nagymértékben csökkenteni kívánják. Évente több mint 10 millió forint értékű műtrágyát használnak fel és a takarékosság e területen igen jelentős megtakarításhoz vezethet. De az energiatakarékosságban is komoly előrelépést jelent majd, ha a feldolgozó üzemüket — amely évente 2200 tonna gázolajat használ fel — gáztüzelésre állítják át. Addig is fokozottabb takarékosságra szólítják fel dolgozóikat, és bőven van lehetőség erre pél- I dául a villanyenergia felhasz- I nálásánál is. I S. Zs. egy komplett diagnosztikai állomással. A felső szint slágere pedig az új fényezőműhely, pontos nevén a soproni AFIT- kamra (képünkön). Szigetvári József részlegvezető elmondta, hogy a tökéletesen szigetelt kamrában lényegesen könnyebb és hatékonyabb a fényezés, mint a korábbi eljárás során. Azt lehet mondani, hogy itt nyugodtan lehet fehér ingben festeni anélkül, hogy a féltett ruhadarab beszennyeződne. Az aknából felszálló vízfelhő ugyanis tökéletesen elnyeli a hulladék festékport. Ugyanakkor lényegesen lerövidült a fényezési idő is: a 80 fokon történő szárítás után már hozzá lehet látni a kocsi szereléséhez. Megszoktuk már, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa nem vaktában kiválasztott kérdésekről, céltalanul folytat vizsgálatokat, a társadalom szinte minden rétegére kiterjedő felméréseket, hanem azzal a nagyon is meghatározott céllal, hogy a maga sajátos eszközeivel segítsen feltárni a nők munkáját, életét nehezítő körülményeket, s hogy ezekre irányítsa az illetékes szervek figyelmét. Ilyen felmérő-elemző munka előzte meg annak idején például a népesedéspolitikai intézkedéseket, a szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó rendelet kibocsátását, és a családjogi törvény módosítását is. Bizonyára nem véletlenül került most az MNOT érdeklődésének homlokterébe a munkásnők műveltségi szintje, művelődési lehetőségeik, szakképzettségük — illetve az ezzel kapcsolatos gondok, problémák. Csak minden második _ Hazánkban a felszabadulás óta eltelt három évtized során hatalmas mértékben megnőtt a nők társadalmi szerepe, épp a termelésben és a közéletben elfoglalt helyük rénagyot leptek előre: míg 1945- ben a munkásn&knek csupán 20, ma már 51,4 százaléka rendelkezik a nyolc osztályos végzettséggel. Mondhatnánk azonban így is: még mindig csak 51,4 százalékuk fejezi be az általános iskolát. Mindezek közismert tények, ám a felmérések újabb problémákat hoztak napvilágra. Ilyeneket: az általános iskola elvégzésekor nincs nagy különbség a f iúk és lányok képzettségében. Néhány évvel későbbi korosztályokat vizsgálva viszont már alapos különbségek mutatkoznak — a fiúk javára. A szóródás már a tankötelezettség utáni években kezdődik, azzal, hogy a fiúknak 90, a ‘ lányoknak pedig csak 60 százaléka jelentkezik szakmunkástanulónak, és szerez szakképzettséget. A különbségek a későbbiek során még élesednek. A dolgozók esti és levelező általános iskolai oktatásában a férfiak aránya 63, a nőké 37 százalék! A szakképzettség hiánya tükröződik aztán a kereseti viszonyokban is: abban például, hogy a 3000 forinton felül keresők között sokkal több a férfi, mint a nő. Az iskolai végzettség, illetve szakmai képzettség terén fennálló különbségek valósággal újratermelik 'a béraránytalanságokat. Ennek a hátránynak, a bérezésbeli aránytalanságnak leküzdésében, a művelődési igény felkeltésében és kielégítésében nagy feladat vár a munkahelyekre. A munkahelyek felelőssége Ennek a felmérésnek át kell hatnia a munkahelyi kollektívákat, mindenekelőtt a párt- és tömegszervezetek közösségét, s a szocialista brigádokat. Sajnos, a szóródás e tekintetben is nagy. Vannak üzemeli, ahol a gazdasági, a pártós szakszervezeti vezetés évtizede tervszerűen foglalkozik a dolgozók általános és szakmai ismereteinek emelésével, mert felismerte, hogy a korszerűbb technika korszerűbb tudást követel, s hogy a tudás a termelésben kamatozik. Ez jellemző például a Nagykőrösi Konzervgyárra. Vannak munkahelyek, ahol a dolgozók általános iskolájának kihelyezett tagozatán úgy szervezték meg az oktatást, hogy annak egy része a munkaidőben, másik része azon túl folyik, így segítve elő, hogy minél több munkásnő tanulhasson. Erre több váci üzemben leheit példát találni. lalat csillaghegyi lenárugyárá- ban azon bukott meg húsz munkásnő tanulása — pedig a szocialista brigádok vállalásai között az általános iskolai végzettség megszerzése is szerepel! —, hogy a gyár gazdasági vezetése nem gondoskodott megfelelő helyiségről a kihelyezett *tagozat kétműszakos oktatásához. Ugyanennek a vállalatnak a budakalászi szövőgyárában viszont az idei félévben is 35-en tanultak az általános iskola VII—VIII. osztályában és húszán készülnek érettségire az idén a textilipari szakközépiskola kihelyezett tagozatán. A gyáregység mostoha gyerek?! Vannak nagyvállalatok, ahol a törzsgyárban jobbnál jobb eredményekkel, büszkélkedhetnek; a vidéki gyáregységekben viszont nem történik semmi. A budapesti Telefongyárban például felismerték, hogy a híradás- és átviteltechnika gyors ütemű fejlődésével csak tanult & rendszeres szakmai továbbképzésben részesülő munkások képesek lépést tartani, ezért minden eszközzel igyekeztek felkelteni a dolgozókban az általános és szakmai műveltség gyarapítása iránti igényt. A továbbtanulóknak munkaidő-kedvezményt is biztosítottak. Az eredmény: tavaly a szakközépiskolába és a gimnáziumba jelentkezők egy részét már nem is tudták felvenni! Ugyanennek a gyárnak a vidéki — a bugyi községbeli és a nagykátai — gyáregységeiben viszont semmi mozgolódás nem tapasztalható... Két végletes példa a ruházati iparból: míg o Budapesti Haris nifiigy árban tavaly 34 dolgozó végezte el az általános iskolát, s állandóan „telt ház” van a szakmai továbblcépző tanfolyamokon, sőt nyelvtan- folyamokat is indítottak, addig a fővárostól néhány kilométerre, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárában azt vallják a munkásnők, hogy a megígért 5 százalékos béremelés nem éri meg azt a fáradságot, amibe a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése kerül. A magyarázat egyszerű: a Budapesti Harisnyagyárban a tudásvágy felkeltését megfelelő intézkedések követték; a gyár vásárolja meg a tanszereket, a tanulókat munkaidő- kedvezményben, 3—6 napos tanulmányi szabadságban részesíti, s a szakmai tanfolyamok részvevőit a gyári busz szállítja haza az oktatás után. A kistarcsai gyárnak — mint egy nagyvállalat vidéki gyáregységének — mindezekre nincs lehetősége. Nyíri Éva K. P. Régi könyveket és könyvtárakat, metszeteket vásárolunk. A vásár idején előjegyzési szolgálat! '.hunmuzff FEBRUÁR 21-ÉN, PÉNTEKEN VISEGRÁDON, A KÖZSÉGI KÖNYVTÁRBAN ■ f..»>ir"i-----ív.,,, ...,, nti kvár könyvvásárt rendez a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat antikváriuma 2500 Esztergom, Kossuth Lajos u. 5. Fehér ingben is Soproni AFIT-kamra Maglódon Gárdos Katalin felvétele A maglód! Univerzál Termelőszövetkezet immár ötesz1 k i k