Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • . - • v f- ■ - . A VÁ CI JÁR ÁS ÉS VÁC VÁROS R ÉSZ ÉRÉ XIX. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1975. FEBRUÁR 16., VASÁRNAP Műhely — monopolhelyzetben Nehézgépeket javítanak A váchartyáni ipari üzem hatalmas területén mármesz- sziről szembetűnik: az I-es műhely. Az épület formája elárulja, hogy valaha, a gép- állomási időkben gépszín volt. Most már ötödik éve az üzem egyik legfontosabb műhelye — a trélerműhely nevet viseli. Hatalmas Blumhardtok, P—402-esek gördülnek a széles betonúton a műhely felé. A címben szereplő „mono- polhelyzet”-re voltam kíváncsi, s arról tájékoztatott Ger- hó István, a váchartyáni Volán művezetője: — Monopolhelyzet? Furcsán hangzik itt e fogalom, de valóban így van. Az ország egyetlen, nehézgépeket-ter- heket szállító vállalata a miénk. Nagyon nehezen birkózunk meg e feladattal, hiszen a nagy teljesítményű gépek egynapi állása is tetemes veszteséget okozhat. A gépek javítása, az időszakos kettes szemléjük nagy gondosságot, figyelmet kíván, hiszen hatalmas alkatrészekből áll egy- egy jármű. A szerelési technológia pontos megtartásával lehet csak a baleseteket mégelőzni. A negyvenhetes gépparkból a mai napon 13 van az üzemben* s négyen tudunk dolgozni... Figyelje csak — szól rám a művezető, és a műhely előtti térre mutat, ahol négy ember lassú, de erőteljes mozdulatokkal emel meg egy több mázsás kerékbakot —, mennyire hiányzik az emelőgép ... Nézzük a munkásokat. Molnár István csoportja dolgozik egy toronydaru-szállító gépen, s mellettük már egy felújított tréler elé fordul Har- tó András a, Tátra-vontatóZenekedvelők val. Egy perc múlva levegő sziszeg a fék. vezetékeiben, két-három szerelő lép a vezető mellé, s máris megkezdődik a féikpróiba. Ha sikerül — egy újabb tréler mehet fuvarba. De a sikerért sokat kell dolgozni, mert a szállítógépek közúti biztonsága a legszigorúbb műszaki feltételek megtartását követeli meig. Részt vettem itt a legutóbbi munkásgyűlésen. Hallottam Farkas György főmérnököt a trélerek javításáról beszélni. E tájékoztató őszinte hangjának hatására voltam most kíváncsi — Magunk között megbeszéltük á munkásgyűlésen hallottakat — válaszolt a művezető. — Igazat kellett adnunk Farkas elvtársnak: nem lehet sem a mostoha körülményeinkre hivatkozni — amelyek nem is a legmostohábbak! —, sem az alkatrész- hiányra ... Higgye el, nem szólam még ma sem, ha a munkásöntudatra építünk, minden sikerülhet. _ A zenekedvelők klubja nagy érdeklődés mellett tartotta A»g legutóbbi foglalkozását a párt- és tömegszcrvezeti székház olvasótermében. Gábry György zenetörténész lemezekkel illusztrált, főként Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit bemutató A magyar operazene századunk első felében című előadását több szocialista brigád is végighallgatta. A klubtagok egy csoportja. — Mire gondol? — A szocialista brigádokra. Az emberekre. Meggyőződésem, hogy a jó munkáskollektíva egyenértékű a legkorszerűbb technológiával. • — Ebben a műhelyben megtaláljuk ezt? — Bízom abban, hogy igen. Talán szerencsés körülmények között vagyok: a műhely dolgozóinak nagy része egy községben, Püspökszilágyon él. Így aztán nemcsak a , munkahelyen vannak együtt. A szilágyiak mellett olyan brigádtagokra, mint Jónás János, Molnár István, Hrus- kó Istvánná és még sokan — mindig számíthatunk. Ez kitűnik a legújabb, kongresszusi felajánlások teljesítéséből ... A Tátra motorja felzúg, és a tréler úgy mozdul utána, mintha úsznék a sűrű ködben. A művezető még utánuk kiált valamit, s a portás szélesre tárja a kijárati kaput. Az XA 49-93 számú szállítógép elkészült. Zárdái István felvétele Csankó Lajos Adalékok járásunk történetéhez Váchartyán a szabadságharcban Jellasics dunántúli támadása utlán az egész országban megkezdődött a hadviselésre alstfcmasak összeírása. 1848. elején megtörtént ez Vácott és a járásban is. A nyolc őrnagyi kerületre osztott Pest megye harmadik kerülete volt a járás, s a 6133 nemzetőr kő-* zött ott volt Váchartyán 55 lakosa, a kerület 38 lovasa közül öt innen került ki. A szabadságharc kétszer érte el Váchartyánt. Az első alig zavarta meg a zsellérfalu mindennapi életét, ám a második már majdnem végzetes lett. Az 1848. április 6-i isaszegi győzelem után Görgey hadtestjei Vác felé nyomultak. Az I. és II. hadtest parancsba kapta, hogy Gödöllőről gyorsmenetben érje el Vácot. E seregrész .oldalszárnya érintette Váchartyánt, mint a támadó félkör egyik éle. Április 10-én ezt a csapatot figyelik meg először az osztrák felderitők, akik Haraszti-puszta térségében foglaltak leshelyet. Nem sokéig, mert Váchartyáh felől — egy rövid pihenő után — megkezdték a honvédek az előnyomulást. Váchartyánban akkor két kisebb birtokos család — a Rudnay és Gosztonyi — élt, a földesurak közül kiválva nemes gondolkodásukkal. A környező püspöki birtokok között sziget volt a falu, dolgos és szegény zsellérek, kevés föl- dű parasztok lakták. Az első hadieseményekből még nem vették ki a részüket, de a következő évben már, Görgey seregének lelkes támogatóivá váltak. 1849-bon megfordult a hadiszerencse. A debreceni trónfosztás után1 az osztrákok segítségére siető cári csapatok törték be az országba, s július elsején már Pest megyébe értek. 1849. július 13-án péntek déltájban ért az orosz Zássz tábornok csapataival Váchar- tyánba. Az elővédet vezette, de nem várta be a fősereget, meggondolatlanul egyedül akarta bevenni Vácot. Csak a csörögi szőlőkig jutott. A magyar ágyúk tüzétől nagy vesz-'1 teség érte lovasait, kénytelen volt meghátrálni. Váchartyón- ban táboroztak le, s ott a legnagyobb rendet tartva, bántó- dása senkinek sem esett. 15-én érkezett meg a faluba, az orosz fősereg. Paskievics herceg, a cári csanatok főoa- rancsnoka a Rudnay-kastélyban, Konstantin herceg pedig a Gosztonyiak kúriájában szállt meg. A hatalmas had láttán a lakosság nagy része a szőri erdőkbe menekült, ám a kezdődő fosztogatások miatt bosszút forralt. S ez akkor következett be, amikor a Vácot megtámadó 1 cserkesz lovasokat a faluig űzték vissza a honvéd huszárok: Papp József plébános vezetésével az előmerészkedő falusiak megtámadták a menekülőket, és a Váckisújfalu felé vezető úton levő hídnál — a mai Szilvás- híd — sokat levágtak közülük. Papp József és Pintér József bíró csak meneküléssel kerülte el a halálbüntetést, a falut viszont egynapi szabadrablással sújtották. Görgey zseniális manőverrel kerülte el július 17-én serege teljes pusztulását, s ezért a második váci csata után vezetett visszavonulása a hadtörténet nagy eseményei között szerepel. A sereget megmentette ugyan, de Vác és környéke sokáig szenvedte az ellenség — főként az osztrákok — megszállását. A váci csata eseményei nem múltak el nyomtalanul Váchartyánban sem. Rudnayné, Az MSZMP váci járási pártértekezletére készülvén csütörtök délután nyitotta meg Elek Ilona, a járási úttörőelnökség elnöke a „Felszabadulásunk gyermekszermjiel” című gyermekrajz-kiállítást, melyen a járás 29 úttörőcsapatától a pályázatra beérkezett több mint ezernégyszáz munkából kiválogatott legjobbakat láthatták a kiállítás látogatói. A kiállítás megnyitásán megjelent Bánfalvi Jenőné, a járási pártbizottság titkára, Aradi Jenő, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezetője és dr. Risanek Klára, a járási hivatal elnökhelyettese is. Gebora László művész-tanár,+ a rajzpályázat zsűrijének elnöke elmondotta: a pályamunkákon érződik, hogy a gyermekek értik, érzik felszabadulásunk jelentőségét, ismerik az elmúlt 30 év fejlődését és meg tudják álmodni a jövőt. Ezután átadta a járási úttörőelnökség, a járási hivatal és a járási KISZ-bizottság jutalmait, melyeket a Mechanikai Laboratórium dunakeszi gyáregységének dolgozói nagyon szép kivitelben készítettek el. Első helyezést ért el Szabó Zoltán szobi 6. osztályos, Pel- lus Attila őrbottyáni 6. osztályos, Vörös János fóti 2. osztályos, Gebora Eszter sződli- geti 6. osztályos. Dvorak Zsuzsa fóti 2. osztályos. Valentin Péter dunakeszi 8. osztályos és Máté Imre őrbottyáni 4. osztályos pajtás. Tizenket- ten kaptak második és hatan harmadik díjat. A pajtások is megtekintették társaik alkotásait (Fotó: Rózsavölgyi Károly) A kiállításon örömmel tapasztaltuk a fiatal alkotók eszköz- és formagazdagságát, kitűnő képi érzékét és a munkák megfogalmazásának sokoldalúságát. Különösen tetszett Bellus Attilának a szovjet felszabadítókat ábrázoló vízfestménye, melyből kitűnt: tehetséges a rajzolásra és határozott az ecsetkezelése. Ugyancsak nagyon tetszett Barcsa Katalin zebegényi 8. osztályos pajtás linómetszete, ebből és szavaiból is kitűnt, hogy a Dunakanyar igazi szerelmese. Felszabadulásunk gyermekszemmel Három szakma megyei döntője A napokban rendezték meg „a szakma kiváló tanulója” megyei versenyt, műszerész, járműlakatos és asztalos szakmában. Az első napon az írásbeli feladatot négy óra alatt kellett megoldani. Téma: műszeripari fogalmak, számtan- és rajzfeladat. Másnap a Mechanikai Laborban 5 órás gyakorlati versenyre került sor: kondenzátorlemezt kellett készíteni műszaki rajz szerint. A Mechanikai Labor KISZ-bizottsága az egész verseny alatt gondoskodott a jó versenykörülményekről. EREDMÉNYEK: 1. Csonka József 81, 2. Tóth Ixijos 80, 3. Zsarnócai József 78 ponttal. (Mind a 201. intézet tanulója.) A járműlákatos szakmában 1970 óta versenyeznek aHanu- lók. A mostani versenyen 8 tanuló indult, Cegléd és Dunakeszi versenyzői először háromórás írásbelin vettek részt, téma: vasútikocsi-ke- rékpár részeinek összeépítése, anyagvizsgálata. A gyaVeres Pálné lánya írta emlékirataiban: ....... Hartyánban, a fő vezér itt időzése alatt, semmi baj nem történt. Egy értékes, elefántcsontból faragott képet kívánt megvenni, de a tiszttartó azt válaszolta, hogy nem eladó. De azért Paskievics bizony mégis magával vitte a becses képet. Amikor a fővezér elment, utócsapata nagy pusztítást végzett...” A halastó tönkremént, a kertet — ahol valaha a reformkor nagyjai vitatkoztak a haza sorsáról — feldúlták a, lovasok. Aztán az osztrák csapatok nemcsak az uradalmat, még a viskókat is kifosztották. Itt ápolták a váci csata sebesültjeinek nagy részét. Csil- léry Imre, az akkori lelkész, szemtanúként írta meg tapasztalatait az egyház jegyzőkönyvébe. Azt írja, hogy a váchartyáni templomban eltemetett orosz alezredest a csörögi szőlőkben levő egyik présházban lőtték meg a honvédek. . A besorozott váchartyáni népfelkelők közül harminc- ‘ nyolcán vettek részt a szabadságharc csatáiban. Legtöbbjük neve ma már ismeretlen, de a máig itt lakó Pintér, Demény, Hegedűs és Li- sai családok fiai közül tizenhatan soha sem tértek vissza a faluba. A szabadságért estek el, azért a szabadságért, amelyben ma dédunokák élnek. Csankó Lajos korlati munka vasútikocsi- zárszerkezet készítése. 1. Hegedűs Ferenc 79, 2. Ács Ferenc 76, 3. Acs József 73 ponttal (a 201. Szakmunkásképző Intézet növendékei). Az asztalosok írásbeli dolgozata négy kérdésből állt. Szakismeretből: marógépek felhasználási területe, anyag- ismeretből: agglomerált termékek, szakrajzból: fiókos asztal metszete, matematikából: a kör területe, ill. hengerpalást kiszámítása. Az írásbelin elérhető maximális pont 40. Az első helyezett 29 pontot ért el. A gyakorlati munkában ülőke elkészítése volt a feladat. 1. Lukács Gábor (Cegléd, 203.) 77, 2. Takács Miklós (Dunakeszi, 201.) 75, 3. Kiszel Árpád (Cegléd, 203.) 61 ponttal. A versenybizottságok megállapítása: a Dunakeszi 201- es intézet nagyon jól, gördülékenyen, az összes lehetőségek megteremtésével segítette a versenyeket. Solymosi László Réteggyűlések Göd nagyközségben falugyűléseken ismertetik meg a lakosságot a múlt év községfejlesztési eredményeivel, az idei feladatokkal. Eddig már sor került a tsz-ben, a Ramona Isz-nél, az OVIT-nál és a Fővárosi Kézműipari Vállalat gödi telephelyén a réteggyűlésekre. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonya kilóját 2,90—6, a tarkababét 25, a fehérét 18—20 forintért adták. A vöröshagy- ma 6, a lila csemege 11, a fok-? hagyma 24, a dughagyma 24—40 forintba került kilónként. A zöldséget ,11, a sárgarépát 5,50, a zellergyökeret 8 forintra tartották. A fekete retek 6, a cékla 5, a karalábé 6 forint volt. A kelkáposzta'' 5,30—7, a fejes 3,50, a piroS- káposzta 5, a savanyított 8 forintért volt kapható. A kukoricaliszt és kása literjét 8 forintra tartották. A primőrsaláta darabját 4,40 és 6 forintért kínálták. A véres- és májashurkát 35, a töpörtyűt 30 forintért adták. A dióbélért 55, a mákért 68 forintot kértek. A héjas dió kilóját 20—22 forintra tartották. A szilvalekvárért 22, az asza)t szilváért 18 forintot kértek. Az alma kilója — fajtájától és nagyságától függően — 4,40—10 forint között változott. A téli' körte kilóját 14—16 forintért kínálták. A túró és tejfel ára 30 forint volt. A termelőszövetkezeti árusok 28 forintért mérték az élő csirke és 25 forintért a tyúk kilóját. A tojás ára 1 forint és 1,40 között mozgott. Az olasz operazene klasszikusai A zenekedvelők klubjának következő rendezvényét hétfőn délután 5 órakor a pártós tömegszervezeti székház olvasótermében tartják. Gábry György zenetörténész lemezekkel illusztrált előadásának címe: Az olasz operazene klasszikusai. PÉLDÁS ÉLETE VOLT Csütörtökön délután a rokonok, a pályatársak és a volt tanítványok kísérték utolsó útjára a vác-alsóvá- rosi temetőben Téglás Lajosnét, a Hámán Kató Általános Iskola tanárát. Ötvenkét évet élt s ebből 33 évet töltött a, pedagógia szolgálatában. Győri Józsqfné iskolaigazgató búcsúztató beszédében emlékezett arra, hogy néptanítóként kezdte működését Tisza- kürtön. 1945-ben Nógrádveröcén tanított. Az államosítás, 1948 óta tanított a Hámán Kató Iskolában. A tantestület egyik alapító tagja volt. Napi munkája, két gyermekének nevelése mellett végezte él a Tanárképző Főiskolát; fizika-matematika szakon szerzett kitűnő eredményű vörösdiplomát. Húsz éven keresztül volt a városi úttörőelnökség tagja, két évig a város úttörőtitkára. A Hámán Kató Iskola Szilágyi “Erzsébet úttörőcsapatának 1959-től 1964-ig volt a vezetője. Először kiváló úttörővezető lett, majd megkapta — ezen a fokon a legmagasabb kitüntetést — az Ű ttörővezetői Érdemérmet. Hálás tanítványainak sokasága megőrzi emlékét. (P)
