Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
6 xMtían 1975. FEBRUAR 16., VASÄRNAP A dolgok eredete A világhírű német néprajztudós, Julius Lips írt ilyen címmel könyvet, a riport felett álló mondatot tőle kölcsönöztem. Ö arra adott választ, miként alakultai? ki az emberi civilizáció és kultúra eszközei, szokásai, a bö- dönhajó-készítéstől a keréken át a zsinórfonásig. Én megpróbáltam másra keresni feleletet. Talán ez sem haszontalan. Fogaskerekek Valójában az ötletet egy öreg ingaóra adta. Ott függ a falon Nagykőrösön, a Kodály utcában, Nánai Tibo- rék lakásában, s ki tudja, ' mióta húzza fel, ereszti le láncon függő súlyait. A házigazda örökölte, úgy emlékszik, már nagyanyja is hasonló módon jutott hozzá. — És tudja, hogyan működik? — A fenét. Egyszer belenéztem, láttam egy rakás fogaskereket és kész. Nem vagyok én órás. — Mégis, mit gondol, mióta készítenek ingaórákat? — Fogalmam sincs. Biztos régóta. Kétszáz éve? — Több. 1300 táján tűntek fel Európában. Így kezdődött. Ügy folytatódott, hogy a házigazdával verítékezve próbáltuk összerakni ismereteinket, miként működik az óra. Nem okvetlen ez a falon függő, hanem általában az időmérés eszköze. Soványka volt az eredmény. Nánai Tibor diplomás, jogász, magam újságíró, s akkor tessék... még ennyit sem tudunk! Hohó, álljunk meg az önostorozás- sal! Kellene, illene tudni? Mert hisz’ közgondolkodásunk, oktatási metodikánk azt sugallja, hogy szégyenszámba megy, ha valaki nem ismeri ó-magyar nyelvemlékeinket, ám nem hiba, ha dolgaink, örökösen gyarapodó eszközeink múltjáról, eredetéről semmit sem tudunk. Miért kellene akkor éppen az órákról kiselőadást tartani? Nos, azért, mert az órák voltak az első automaták az emberiség történelmében! Kari Marx az óra- és a malomipart jelölte meg a technikai civilizáció legfőbb forrásaként. Azaz valamit mégiscsak illenék tudni róluk, legalábbis többet, mint hogy az óra rakás fogaskerék... | Okulárt aranba J Öt embert szólítok meg a konzervgyárban, négyen riadtan elhárítják a kérdezős- ködést, az ötödik, Nagy Katalin kötélnek áll. Az öt ember közös jellemzője, hogy szemüveget viselnek, Katalin is, vidáman ül a látóüveg, az okuláré, a pápaszem az orrnyergén. — Közel- vagy távollátáshoz hordja? — Rövidlátó vagyok. '— Akkor konkáv-lencse van a keretben. — Lehet. Amit fölímak a szemészeten. — Mit gondol, mióta használja tömegesen az ember a szemüveget? — Ki tudja? Ilyesmit nem tanítanak az iskolában. — A XIX. században terjedt el, azaz nem is olyan régen. — Jé, és addig mit csináltak azok, akik nem láttak rendesen? Tényleg, mit csináltak? Mi lenne ma okuláré nélkül az öregekkel, mihez kezdenének a szemgyenge, -beteg gyerekek, a szellemi munkások, a gépek mellett állók? Becses darab lehetett valamikor a pápaszem, ha a Ná- dasdy család számadáskönyvében 1544-ben különfeljegy- zés szólt arról, hogy „Foglal- tatot volt eg okulárt aranba. .Egy pillanat! Mit írtam előbb? Pápaszem? E magyar szónak egyetlen más nyelvben sincs megfelelője! Ugyanakkor Ambrus Cálepi- nus (1435—1511) magyar—latin szótárában ott szerepel... azaz bizonyos, hazánkban már ismerték akkor az — okulárt. Térjünk azonban vissza Katalinhoz, aki a maga húsz évével még annyit tud a szemüvegről, .hogy iskolás kora óta hordja, bepárásodik, ha az udvarról belép a műhelybe. Többet semmit. Mi indokolná a bővebb ismeretet? Talán csak az, hogy a világ első szemészeti klinikáját Magyarországon alakították meg 1801-ben. Létrehozója a nagynevű szemész, Stánly György volt. Nagynevű? Ismerősöktől, idegenektől kérdeztem, hallották-e ezt a nevet? A fejüket rázták. Valamennyien szemüveget viseltek. j Fontos, hogy menjen | Még mindig Nagykőrös, az Ifjúság útja. Holczinger Rezső éppen beállni készül az udvarra a 412-es Moszkvics- csal, amikor megszólítom. —• Ez valami újfajta vetélkedő? Már ilyet is csinál az újság? A válaszra picit elkedvetlenedik. Nem lehet nyerni semmit? No, és nyerne? — A kisebb dolgokat megcsinálom rajta, lakatos , a szakmám, szégyen lenne, ha minden kicsiséggel a javító- műhelybe szaladgálnék. — Nem erre gondoltam. Hanem arra, mit tud a gépkocsiról, mint járműről, a történetéről? Kik készítették az elsőt? — Á, hát honnét tudnám? Az a fontos, hogy ismerje az ember a KRESZ-t, s a kocsi menjen. Nem igaz? Ebben maradunk. De maradhatunk-e ebben? Hiszen végül is kinek fontos, hogy 1893. február 11-én két mérnök, Bánki Donát és Csonka János szabadalmi folyamodványt nyújtottak be, s' ebben leírták a gépkocsi fejlődésében döntő szerepet játszó új rendszerű porlasztót? A festett Vénusz J Csinos, ápolt, szakmája reklámja: kozmetikusnő. A forgalom nagy, ketten várnak rá, további vendégek bejelentkezve.. Megkérdi az éppen munka alatti — ő mondja így — vendéget, nincs kifogása, ha közben beszélgetünk? Nincsen. Altkor kezdjük. — Mit tud a kozmetika múltjáról? — Azt, hogy régóta csinálja az ember. Már az ókorban festette magát. — A színeknek van jelentése? — Ma nem különösebb. Régebben volt. — Mi? — Azt nem, tudom. — Mi volt a púder elődje? — Talán a rizspor. . Talán... Mátyás visegrádi palotájában külön személy foglalkozott a közibe ti kai szerek előteremtésével. Az emberi múlt egyik leghíresebb emlékén, o villendorfi Vénuszon kimutathatók a vörös festék maradványai. A kozmetikusnő előtt szépítkezők ireinek halma, amit a modem kozmetikai nagyipar csak előállít. Hirdetések a rádióban; a televízióban, illatszerboltok ragyogó kirakatai... Diószegi Borbély. István hazánkfia 1676-ban megjelent könyvében azt ajánlotta: „A reteklevet nyersen, avagy megfőtt reteknek levét vagy vizét egy kis rózsamézzel elegyítvén, embernek mindenféle szep- lőit és orczájának kékségét eltörli és megtisztítja." Ha nem, nem. Mert azóta sem ritkaság a szeplős arc. De legalább nem tudjuk, hogy már évezredekkel ezelőtt megpróbálta az ember eltüntetni — mint fennmaradt emlékekre hivatkozva bizonyítja Dé- chelette francia tudós a századunk első harmadában megjelent ötkötetes művében — az epheliseket, azaz a szep- iőket, a melaninok túlzott gyarapodásának bőrre kiütköző következményeit. | Komédiából dráma | Könnyed játékként foghatjuk fel mindazt, amit' eddig leírtam. Mosolyogtató komédia köznapi dolgaink körül, mert hiszen végül is nem leszünk kisebbek attól, ha képtelenek vagyunk nagyjából meghatározni az óra működési elvét, ha nem ismerjük a szemüveg történetét, ha a gépkocsinál I csak azt tartjuk fontosnak, hogy menjen. Kisebbek nem leszünk, de... Töprengeni mindenképpen érdemes azon, hogy használjuk százan a villanyt, de száz közül ha egy tudja, miként állítják elő az elektromos áramot, s. ezer ember közül egy ha akad, aki megfelel arra, miért fontos a villamosáram frekvenciaszáma. Bekapcsoljuk a televíziót, ám fogalmunk sincs arról, miként kerül a stúdióban zajló esemény az adó antennájára, onnét készülékünkbe, s abból a képernyőre. Nem értjük, miért pattan el az egyik műanyag tál, s miért marad ép a másik, mi az oka a műszálas textília elszíneződésének, ha forróbb vasalóval érünk hozzá... Egyre több anyag, eszköz vesz körül bennünket. Az iskola meg sem kísérli a lehetetlent, marad a hagyománynál, a közgondolkodás szintúgy. Műveletlennek vélik azt, aki nem tudja megmondani Kemény Zsigmond- nak legalább egy művét, de pusztán pechesnek, s nem műveletlennek tartják azt, aki belenyúl a televízióba, s agyonüti az áram. Mert soha életében nem hallott arról, mi az, hogy magasfeszültség. Mészáros Ottó Karácsony elmúlt!... Még mindig akadozik a pb-gázpalack cseréje A propán-butángáz-ellátás az .utóbbi hónapokban közismerten akadozott, ezért a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya novemberben a.z ellátásért felelős érdekelteket beszélgetésre hívta meg. Itt a Tiszántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Vállalat műszaki főosztályvezetője megígérte, hogy zavartalanabbá teszik a gázellátást és — amint mondta — karácsony előtt minden igényt kielégítenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy rendeljenek a pb-gáztulajdonosok pótpalackot. Ezeket az igényekét nyolc napon belül kielégíthetik, esetleg az ügyintézés elhúzódása miatt némi csúszással. Minderről lapunkban is beszámoltunk. Tartalékpalack és a.többi . Sajnos azonban a megyébe küldött gáz decemberben is kevés volt. Szentendrén például az ünnepek előtt alig lehetett gázpalackhoz jutni, december 22-én teljesen üres volt a cseretelep. Végül a városi és a Pest megyei párt- bizottság együttes fellépésére, miniszteri utasításra érkezett meg december 23-án délután fél 6-kor a teli paMegkezdődött a vetőmagszállítás A Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat megkezdte a vetőmagvak szállítását, mégpedig — a legtöbb növény esetében — az üzemek által kívánt összetételben és meny- nyiségben. Takarmánynövényekből általában elegendő a készlet, néhány növény vetőmagjából azonban kisebb-nagyobb hiány van, főként azért, mert az elmúlt évi időjárás csak részben kedvezett a vetőmagfogásnak. Lucernából a kívántnál kisebbek a készletek, és külföldről sem sikerül kiegészítő tételeket behozni. Ezért a termelőknek takarékosabban kell felhasználniuk a rendelkezésre álló mennyiséget. Ahol lehetőség van rá, a lucernát egyéb takarmánynövénnyel, például vörösherével kell helyettesíteni, ebből ugyanis felesleges készletek, is vannak. lackokat szállító autó a budaörsi töltőtelepről! Közben— és később is — sorra érkeztek szerkesztőségünkbe a panaszos levelek, amelyek tartalmát a TIGÁZ tudomására hoztuk. Január elején a TIGÄZ műszaki osztályvezetője a Pest megyei Hírlapnak levelet küldött. „A vállalat a lakosság pb-gázell&tásána-k zavartalanságáért nagy erőfeszítéseket tesz” — hangsúlyozta a levél. ... A budaörsi töltőüzemben a krónikus munkaerőhiány nagy gondot okoz, amit a vállalat más területen dolgozók átcsoportosításával,. túlórázásokkal próbál enyhíteni. Nehézséget okoz továbbá a szállítás is... .... A legnagyobb baj azonban — utal a levél a karácsony előtti fennakadásra —, hogy mindenki közvetlenül az ünnepek előtt akarta kicserélni üres palackját. Az egyenletes termelésre beállított üzemek, a szállító vállalatok és a cseretelepek a legjobb szervezés mellett sem tudnak ilyen igényekre maradéktalanul felkészülni... A gondokon enyhíthet — ismétli a levél —, ha minél több fogyasztó rendelkezik tartalékpalackkal. Itt álljunk meg egy percre. Az állítás igaz. De! Az alumíniumipar az új palackszállítási kötelezettségének — a várttal szemben — nem tudott maradéktalanul eleget tenni tavaly, fgy már a novemberi híradásunk megjelenését követő napon átmenetileg, központi intézkedésre, kénytelenek voltak a tartalékpalack kiadását leállítani. Félig telten? „Ugyancsak az ellátási gond enyhítését jelenti a fogyasztók helyes tájékoztatása — folytatódik a levél. — Nemcsak az autós, a gyalogos is... Egy közlekedési baleset tanulságai Sajnálatosan gyakran vagyunk akaratlan tanúi közlekedési balesetnek, fölkapjuk fejünk az éles fékcsikorgásra, s hökkenten és tehetetlenül, némán vagy hangosan tudomásul vesszük a gyakori látványt, egy újabb balesetet. Holott egyáltalán nem törvényszerű a balesetek bekövetkezése; a gyalogos több figyelemmel, a gépkocsivezető kisebb sebességgel, körültekintőbb vezetéssel elkerülhetné a következményt, mely gyakran halál vagy súlyos sérülés, maradandó testi károsodás. A gyalogátkelőhely közepén Nemrég hirdetett ítéletet a Pestvidéki Járásbíróság dr. Sahin-Tóth Gyuláné tanácsa Gaál Mátyás sashalmi lakos ügyében, akit maradandó testi fogyatékosságot okozó, gondatlanul elkövetett közlekedési vétségben mondott ki bűnösnek, s ezért négyhónapi szabadságvesztéssel sújtotta, s hat hónapra eltiltotta a gépjárművezetéstől. Szabad-, ságvesztését egyévi próbaidőre felfüggesztették. Mi is történt valójában azon a tavalyi szeptemberi estén? Dunakeszi lakott területén este 8 óra tájban, éjszakai sötétségben robogott Gaál gépkocsin, felesége társaságában Budapestről Vác felé. Kocsiját a megengedettnél nagyobb, hatvan kilométer körüli, illetve fölötti sebességgel vezette. Ezt a robo- gást a Béke út torkolatában levő — táblával jelzett — kijelölt gyalogátkelőhely előtt sem csökkentette a biztonsáakárcsak a gépkocsivezető, ők is nagyon jól látták, hogy jármű közeledik, s ennek ellenére ráléptek az átkelőhelyre, s mentek — szinte azt mondhatnánk — egyenesen a kocsi alá. Illetve, amikor a gépkocsi már fékezett sebességgel három-négy méterre volt tőlük, Bessenyei Gábor hirtelen nagy lendülettel előreugrott — feleségét magával rántva —.pontosan a robogó gépkocsi elé. ' Nincs válasz A baleset így, miután mindkét fél súlyosan vétett a közlekedés törvényei, szabályai ellen, elkerülhetetlenné vált, s bekövetkezett az a maradandó testi károsodást okozó sérülés, amit Bessenyei Gá- borné élete végéig szenvedni fog. Közvetlenül a baleset után a helyszínre érkező dunakeszi körzeti orvos megállapította, hogy Bessenyei Gábor ittas volt. Ez talán magyarázat, bár nem ok arra a végzetes, hirtelen ugrásra, amivel őmaga feleségével együtt a gépkocsi elé került. S vajon Gaál Mátyás, aki először 1943-ban szerzett gépkocsivezetői engedélyt, másodszor' pedig 1966-ban, akinek hosszú vezetési időszakában soha semmiféle közlekedési vétsége, ’a legkisebb szabálysértése sem volt, hogyan követhet el ilyen durva, két elemi közlekedési szabályt is fölrúgó vétséget? A kérdésre nincs válasz, csak a tények komor figyelmezte- sikr^ a tárgyalás során derült tése hangzik föl újból és újfény.' Arra, hogy ez a súlyos ból: felelősség és figyelem a baleset nem következett volna közutakon, s ez egyformán be, ha a házaspár körültekin- szól gépkocsivezetőnek, gya- tően halad át a zebrán. Azon- logosoknak! ban nem így történt. Holott, * A. J. gos mértékig — ez maximum 25—30 km óránként —, annak ellenére, hogy jól látta: az átkelőhelyen két személy halad át. Róluk később kiderült, hogy Bessenyei Gábor és felesége, mindketten dunakeszi lakosok. A gépkocsivezető nem adott nekik elsőbbséget, s így a két embert a gyalogátkelőhely közepén elütötte. Bessenyeiné agyrázkódást, bal oldali kulcscsonttörést, sorozatos bordatörést, csípőcsont- és szemérem csonttörést, valamint jobb lábszárcsonttörést szenvedett, s mindennek következménye — maradandó testi fogyatékosság. A férje bal lábszárcsontja és mindkét combcsontja eltörött. Sérülése nyolc napon túl gyógyult. Pontosan a gépkocsi elé Íme előttünk az ijesztő, ismert kép — vérző, eszméletlen sérültek, mentőkocsd, az orvosok gyors életmentő mozdulatai, s a rendőrség szakemberei, akik a balesetnél helyszínelnek. S az igazság egyik fele máris föltárul: a vétkes gépkocsivezető kétszeres, durva közlekedési szabálysértése; a megengedettnél nagyobb sebesség, s az elsőbbség meg nem adása! Mindkettő súlyos, elemi hiba, s elkövetése még akkor is büntetendő, ha nem jár komoly sérülésekkel. Itt pedig sajnos ez. is megtörtént. Mint előbb jeleztük, ez csak az igazság egyik fele; a rháA tájékoztatásban cikkük nagy segítséget adott, amikor felhívta a lakosság figyelmét, hogy, aki december 1-e és 10-e között jelentkezik a cseretelepeken üres palackokkal, mindenhol és mindenkor cserélhet.” Itt is álljunk meg. Valóban, az ünnepeket közvetlenül megelőző napokig az ellátás zavartalan volt, sehonnan sem jelentettek jelentősebb fennakadásokat..'. „Az ünnepeket megelőző két-három nap ellátási gondjait különösen Pest megyében, az növelte, hogy a fogyasztók jelentős része félig, vagy csak harmadáig kihasznált pb-gázpalackot cserélt telire, és ezzel külön is növelte a szállítási és töltőüzemi gondokat. Ezt a jelenséget valószínűleg összefüggésbe lehet hozni az ünnep előtti sertésvágásokkal. A perzselés pb-gázzal egyébként is veszélyes.” Tehát az egészen szerény önkritika mellett az általános gázhiányért a TIGÁZ elsősorban a fogyasztókat okolja, akik nem teljesen üres palackokat cserélnek vissza, akik a gázzal disznót perzselnek, és így tovább ... Mit mondjunk erre? Ezekben a megállapításokban sok az igazság. De ha az emberek bármikor cserélhetnék a kiürült palackokat, nem lennének kénytelenek visszavinni akár a félig telit, hallván, hogy van gáz a cseretelepen! Két hónap eltelt Miért írunk most minderről? A történtek óta lassan két hónap telt el és azóta sem javult lényegesen a pb- gázellátás. Annyira nem, hogy Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese február 10-én a megye pb-gázellátásának az ügyében az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatójához és a Nehézipari Minisztérium miniszterhelyetteséhez fordult. Közölte, hogy a megyei tanács több tárgyalás alapján teljesítette a TIGÁZ kéréseit, azonban a szállítás mégis akadozik, a másodpalackok kiadása elhúzódik... Pest megyében a számítások szerint 160—180^ezer pb- gázpalack-tulajdonos van. A fogyasztásuk eléri az országos fergalom tíz százalékát. Várhatóan 1975-ben Magyar- országon újabb 120 ezer palackot hoznak forgalomba, amiből a megye a fenti arányoknak megfelelően részesül majd. Ha gond van most, mi lesz később? — kérdezzük a TI- GÁZ-tól. Komáromi Magda FELVESZÜNK faipari gépmunkást, épület- és bútorasztalost, üvegest, szobafestő és mázolót, valamint telepi segédmunkást. JELENTKEZÉS: Budapest. X., Hős u. 17., szombat kivételével az üzemvezetőknél.