Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

Mendemondák nyomában Elillannak ? II. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1975. FEBRUÁR 15., SZOMBAT TÖBB TÁRSADALMI MUNKÁRA VAN SZÜKSÉG Falugyűlés sok hozzászólással A posta telefonközpontja nem kapcsolja, telefonkészü­lékük nincs, noha a kábelvég már a falubán van. A gázké­szülék-szervizt Gödöllőn a Csehszlovák—Magyar Barát­ság útja 1. szám alatt lehet megtalálni. A ház falán tábla hirdeti: A T1GÁZ Pest me­gyei propán-bután kirendelt­sége. Kezdetben a JAVSZER ütött tanyát a vizesekkel egy épü­letben, az Ady Endre sétá­nyon, majd innen a Drego- nya utcába költöztek, a Kö­rösi kovács házába és itt nyi­tottak irodát. Amikor a Ve­resegyházra vivő vasút meg­szűnt, az utód, a TIGÁZ itt nyitotta meg irodáját. A ta­nács illetékeseit az a gondo­lat vezérelte, hogy olyan he­lyet adnak a szerviznek, ahol később lehetőségük lesz a ter­jeszkedésre. Érthetően, mert a gázkészülékek használóinak száma nő, ezzel együtt soka­sodnak a szerviz feladatai is. A gáztüzelési berendezéseket ugyanis kizárólag a TIGÁZ szerelőgárdája javíthatja. A kis kollektíva négy főnyi szerelő „legénységből” és egy munkafelvevőből áll. A mun­kafelvevőt a hivatalos órák alatt a fenti címen lehet meg­találni — ha éppen nincs Bu­dapesten, a központban. Ke­vesen tudják talán, hogy Gö­döllőn csaknem négyezer gáz­tulajdonos lakik és azt talán még ennél is kevesebben, hogy a járásban több mint húsz­ezer a gázfogyasztók száma. A szerelők sokfajta készülékkel találkoznak. Munkájuk ten­gernyi és talán ez magyaráz­za azt is, hogy a bejelen­téstől számítva — ha szeren­cséje van a javíttatónak — egy-két hét alatt sikerülhet csak beállítatnia, vagy fel­újíttatnia készülékét. Alkat­rész és pótanyag dolgában sem rózsás a helyzet. Ismerősöm például immár két esztendeje próbál az ország legkülönbö­zőbb vidékeit járva, az edé­nyek alá rakható égőfejkari­kát vásárolni. De nem csupán ez hiánycikk. 30 év történetét, művészetét fog­ják át a következő kérdések. A helyes válaszok kezdőbetűit kell az alábbi hálózatba, a kérdés szá­mának megfelelően beírni. Az áb­ra összeolvasva váci Mihály egy verssorát adja. Ezt kell beküldeni. 1. Társadalmunk „uralkodó” osz­tálya. 2. Mikor alakult meg az MSZMP? 3. Fiatal város járásunk­ban. 4. Moldova György új szo­ciológiai műve szól erről a tájról. 5. Felszabadulásunk után 1348-tól külügyminiszter. 1943-ben koholt vádak alapján letartóztatják és ki- végzik. 6. Ebbe a szovjet autóba a magyar ipar fontos alkatrésze­ket szállít. 7. Budapesti lakótelep (az utca neve után!), a volt Va­léria nyomornegyed helyén. 8. 1965. december 29-én készült el a Tiszántúl második nagy mestersé­ges viziútja. 9. Az új tiszai léte­sítmény hatalmas területek öntö­zését oldja meg. 1«. A főváros ke­rülete ; munkásmozgalmi hagyo­Vasárnap délután három órakor Gödöllőn, az Erzsébet parkban rendezik meg az év első mezei futóbajnokságát. Tizenkét korcsoportban állnak rajthoz a versenyzők, akik a verseny iránt megnyilvánuló érdeklődésből ítélve több szá­zan lesznek majd. Női 500 mé­teres távtól, a felnőtt férfi- számig — a négyezer méteres futásig — bizonyíthatják a versenyzők, hogyan sikerült szik a hozzáfordulók sérelmét gyorsan és pontosan orvosol­ni. Nem rajtuk múlik, hogy ez nem mindig sikerül. Kevesen vannak, a járás pedig hatal­mas. Talán éppen az elmon­dottaknál fogva váltott ki iz­galmat és suttogást az embe­rek között az a hír, hogy a TIGÁZ gödöllői szervizét Bu­dapestre akarja áttelepíteni. Lehetséges, hogy a vállalat­nak úgy kényelmesebb lenne, de talán azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy egy ilyesfajta átszervezés húszezer fogyasztót érinthet. Nem lehet mindegy a városi lakosoknak és a környékbe­lieknek sem, hogy helyben si­kerül-e orvosolni panaszaikat, vagy ezért is Budapestre kell szaladgálniúk, szabadságot és pihenőnapokat nem kímélve. A szervezés korát éljük. Éppen ezért gondoljuk úgy: nem lehet közömbös a TI- GÁZ-nak sem, hogy Buda­pestről kell-e költséges fuvar- tarifa ellenében kiszállítania a járás falvaiba az alkatré­szeket, vagy továbbra is fenn­tartja gödöllői szervizét. A já­rás sok ezer gáztulajdonosa nevében szeretnénk feltenni kérdésünket: „elillan” Gödöl­lőről, vagy marad régi helyén e közérdekű, s közhasznú gáz­telep? Kérdésünkre gyors választ várunk, olyat, amely egyértel­mű és megnyugtató. Könyvtár — A kartali községi könyv­tárnak 570 olvasója van. A fiatalok és az idősebbek egy­aránt szeretnek olvasni és egy könyvtári tag évente át­lagosan harminc könyvet köl­csönöz ki. Herczeg Jánosné, a könyvtár vezetője elmon­mányokban gazdag; a szocialista ipar egyik fellegvára. 11. Me­gyénkben nagy erőmű és olajfi­nomító épült ebben a fiatal vá­rosban. 12. Megyénkben KISZ- védnökséggel épült, építőanyagot gyártó üzem. 13. Túrán született rendező-operatőr önéletrajzi film­je. 14. A KISZ védnökséget vál­lalt a szocialista nagyüzemi vegy­ipar megteremtése felett. Mi a program neve? 15. Görög mitoló­giai hősről elnevezett termékünk a világ számos országában kedvelt. (Nem a hős neve kell!) 16. 1970- ben avatták a budapesti lanovkát. Mi a neve? 17. Közutakat és vas­utakat tervező vállalat nevének rövidítése. A második forduló megfejtése: XII. 12. G. Ez azt jelenti, hogy 1944. december 12-én szabadult fel Gödöllő városa. A történelmi év­forduló harmincadik évfordulóját 1974. december 12-én ünnepelte a város. hasznosítaniuk a téli felkészü­lést, a tornatermi edzéseket. Munkácsy Sándor, a Járási és Városi Testnevelési és Sport­felügyelőség munkatársa, a versenybíróság elnöke elmon­dotta, hogy a verseny bírált már kijelölték. Nem marad más hátra, mint az, hogy az időjárás is kedvezzen a mező vágtázóinak. ^ Cs. í. Falugyűlést rendeztek feb­ruár 12-én, Bagón, a helyi Dózsa György művelődési központban. A falugyűlésen részt vett Bozsó Lászlóné or­szággyűlési képviselő, vala­mint dr. Balázs József, a gö­döllői járási hivatal titkár­ságvezetője is. A falugyűlést Ujváry Ist­ván, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának tit­kára, az általános iskola igaz­gatója nyitotta meg, majd Bozsó Lászlónét kérte fel tá­jékoztatójának megtartására. Ankét és véradás Az országgyűlési képvise­lőnő beszámolt az országgyű­lés által tavaly megtárgyalt és elfogadott törvényekről; ezek közül is kiemelte az új szövetkezeti törvény megal­albérletben dotta, hogy a 7300 kötetes állomány értéke megközelíti a 180 ezer forintot, ami évente a községi tanács fejlesztési alapjából — 15 ezer forint­tal gyarapszik. Örömükhöz azonban egy kis üröm is vegyül, mivel a könyvtár helyiséggondokkal küzd. 1970-ben ideiglenesen albérlethez jutottak a köz­ségi pártszervezet jóvoltából, akik a pártház egyik szo- bácskáját adták át erre a célra. Az évről évre gyara­podó állomány és a könytári tagok növekvő száma miatt ez a helyiség ma már inkább hasonlít könyvraktárhoz, mint könyvtárhoz. Igaz, a távlati tervekben szerepel egy olyan községi művelődési otthon megépítése, amelyben helyet kapna egy modern és jól fel­szerelt könyvtár is, de ennek megépülése nem várható a közeli jövőben. A gondok, a helyhiány el­lenére a könyvtár hagyomá­nyaihoz híven, ellátja felada­tait. Az olvasók száma e gon­dok ellenére is nő és ez min­denképpen a lelkiismeretes munka bizonyítéka. Gergely Margit, Kartal kotását. Szólt annak fontos­ságáról, hogy növekedjék a községi tanácsok szerepe, s még tovább javuljon az ál­lamigazgatás helyi szervei és a lakosság együttműködése, közügyekben való részvétele. Görög László, a bag-hévíz- györki közös nagyközségi ta­nács elnöke beszámolt az el­múlt esztendei községfejlesz­tési munkákról, s az egyesü­lés utáni lehetőségekről. Ki­emelte, hogy a lakosság ak­tivitása folytán az egy Sze­mélyre jutó társadalmi mun­ka értéke a tavalyi évben 148 forint volt, s jó lenne az idén még többet teljesíteni. Megköszönte a MEZŐGÉP helyi üzemében dolgozó bri­gádok, a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, valamint az álta­lános iskolai és az óvodai szülői munkaközösség hatha­tós segítségét. A község ellá­tása általában megfelelő — mondta a tanácselnök. Egye­dül a szombati napokon rossz a kenyérellátás, de sokszor a kenyér is, mert sületlen. Saj­nos, egyes iparcikkeket sem le­het kapni. Ha a túrái, zsám- boki és az aszódi ÁFÉSZ egyesül, minden remény meg­lesz arra, hogy az ellátás hi­bátlan legyen. Szükség lenne például egy Patyolat felvevő helyre. Létesítését az aszódi Vegyesipari Szövetkezet ter­vezi. A tanácselnök kérte a lakosság segítségét a sportpá­lya és a tornaterem megépí­téséhez. Itt sok társadalmi munkára lesz szükség. A fogorvosi rendelő és az 1-es orvosi körzet várószobá­ját megnagyítják, s telefont kap a 2-es orvosi körzet. Leg­közelebb április 4-én lesz nagy esemény Bagón. A művelő­dési központban tartják meg a Galga menti Népművészeti Az elmúlt év őszén a ked­vezőtlenül alakult időjárás miatt országos méretű mozga­lom bontakozott ki az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek terménybetakarí­tási munkáinak segítésére. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mindkét karának hallgatói és tanárai kivették részüket a soron kívüli „gya­korlati" munkából. A Föld­művelés- és a Növény termesz­Találkozó nagy záróprogram­ját, a gálabemutatót. Építé­szeti ankét is lesz a nagyköz­ségben; s február 23-án reg­gel pedig 8 órától jelentkez­hetnek az iskolában az ön­kéntes véradók. A beszámolókat követően számos résztvevő jelentkezett hozzászólásra. Ezek közül a lényegesebbeket kötjük csokorba. A drága szabad idő... Tóth András kérte; intéz­ze el a nagyközség, avagy az országgyűlési képviselőnő tegye szóvá illetékes helyen, hogy a 422-es és a 424-es szá­mú vonat Bagón is álljon meg, mert ezzel a bejáró dolgozók szabad idejét pon­tosan másfél órával hosszab­bítanák meg. Fehér József, Nagy Pál, Patki Ferenc és Cserpnyák Tiborné a László utca, illetve az állomásra vezető, sokszor járhatatlan és nagyon balesetveszélyes út portalanítását, kijavítását kérte. Elhangzott egy kíván­ság: állítsanak fel presszót a művelődési központban. (Ez utóbbival kapcsolatban az ÁFÉSZ képviselője megígér­te, hogy két hónapon belül teljesítik a kérést.) Gergely Józsefné azt kérte, hogy a fogorvosi ellátást terjesszék ki a MÁV-alkalmazottakra is. A hozzászólások, bejelen­tések sorát még lehetne foly­tatni. .. Szót kért Katona Vin­ce nagyközségi párttitkár, Vajda József, Gergely Jó­zsef, Balázs András, Némedi József, Bodor András is. Bozsó Lászlóné és Görög László sok hozzászólásra, ké­résre azonnal válaszolt. téstani Tanszék vezetőjével, dr. Lőrincz József egyetemi ta­nárral bészélgettünk a féléves vizsgák befejeztével arról, hogy az egyhónapos kiégés nem okozott-e fennakadást a vizsgáztatásokkor, a hallgatók eredményeit nem rontotta-e le a hirtelen támadt munka­áradat? — Hallgatóink és a velük dolgozó tanárok az őszi be­takarítási munkák idején mindenütt, ahol dolgoztak, el­ismerést szereztek maguknak és az egyetemnek. Emberség­ből, segítőkészségből jelesre vizsgáztak — mondotta dr. Lőrincz József, majd így foly­tatta: — A hallgatók a nehéz munka közepette megismer­hették, hogy a falu életében nemcsak szép lakodalmak vannak, hanem munka is, s mindenért, amit előteremte­nek, verejtékkel kell megküz­deni. A tanszék vezetője ezután a vizsgákról beszélt. Elmondot­ta, hogy a vizsgák előkészíté­sének napjaiban alaposan ne­ki kellett gyürkőzniük a hall­gatóknak és a tanároknak, hi­szen a kiesett előadásokat, pótkonzultációkkal és pótelö- adásoklcal kellett helyettesí­teniük. S ahogyan az előadók és az egyetemisták megálltak a helyüket az őszi munkák idején, ugyanúgy sikerült megbirkózniuk a megnöveke­dett tananyaggal is. A félévi vizsgák eredményei semmivel sem lettek rosz- szabbak az elmúlt évek átla­gánál. Cs. J. Szombati jegyzet Szmfla Rádiót, televíziót, sajtót megjárt történetek jutnak eszembe álmélkodó nyugati üzletemberekről, akiknek néhány, évvel ezelőtt sze- mük-szájuk tátva maradt az országban folyó pazar­lás láttán. Ha késve is, kezdjük komolyan venni a közelmúlt történeteit. Az országos méretű rádöbbe- nést mi sem jelzi ponto­sabban, mint az, hogy a mindennapi munkában egyre nagyobb szerephez jut az ész. Törjük a fejün­ket. Azon spekulálunk, ho­gyan lehetne jobbat, töb­bet előállítani, s ami a leg­fontosabb, a korábbinál ol­csóbban. A gondolkodás megdöbbentő számokat produkált. Százait, ezreit és millióit tárja fel az eddig feleslegesen kidobott mun­kaóráknak, nyersanyaghal­moknak és forintoknak. Takarékoskodva, gondos gazda módjára kezdünk bánni értékeinkkel. Éppen időben, hiszen másfél hó­nap választ el bennünket attól a harminc év előtti naptól, amelyen birtokosai lettünk a hatalomnak, tu­lajdonosai ennek az or­szágnak. Az évforduló méltó meg­ünneplésére egy évvel ez­előtt munkaverseny bonta­kozott ki. Azok a brigádok, amelyek tavaly pótfelaján­lásokkal igyekeztek emel­ni az évforduló rangját, ezekben a napokban ismét■ szót kérnek. Munkásgyűlé­seken számolnak be válla­latuk kollektívájának, a já­rás és a megye vezetőinek arról, hogyan sikerült tel­jesíteniük vállalásaikat. Néhány héttel ezelőtt jó fél órával korábban ér­keztem meg az egyik mun­kásgyűlés színhelyére, já­rásunk egyik könnyűipari nagyüzemébe. A vállalat új igazgatónője készsége­sen adott felvilágosítást életükről, gondjaikról, s szava akaratlanul is pa­naszra fordult. A történet röviden a következő: A nyolc és fél száz dolgozót foglalkoztató gyár festő­üzemében működő gépek hűtéséhez évente sok száz hektoliter vízre van szük­ség. A cirkulációs rendszer csővezetékének végén meg­jelenő melléktermék, a meleg víz eddig a kanális­ba került. Évente egymillió forintot nyelt el így a csa­torna. Nemrég rájöttek ar­ra, hogy mosdáshoz, fűtés­hez kiválóan lehetne hasz­nálni a festőüzem mellék- termékét. Fölkerestek tehát egy budapesti tervezőinté­zetet, hogy előkészíttessék egy hőtároló tervét, amely felfogná és raktározná az értékes hőenergiát. Azóta hónapok teltek el, s válasz csak gyéren jött sürgeté­seikre. A budapesti terve­zők erejéből eddig csak mentegetőzésre futotta. A tervezők közönye el­gondolkoztató. Annál is in­kább az, mivel köztudott, hogy minden országos mé­retű akciónak megvannak a maga sajátos játékszabá­lyai. Ez a játék nem fo­gócska, nem is babra megy, hanem milliókba játsszák, s a játszótársak — a part­ner vállalatok — nem je­lenthetik be a méta köze­pén: „nem ér a nevem”. .Ezt a játékot, vagy ha úgy tetszik, nevezzük így: har­cot, mindenkinek játszania kell. Egymással, egymásért, önmagunkat és partnerein­ket segítve egy ország vesz részt benne. Takarékoskod­ni persze, egy tervezőiro­dában is lehet. Papírossal, tussal, idővel és többek kö­zött azzal is, hogy olcsó, hazai nyersanyagok fel- használásával terveznek; például egy höközpontot. Mindez ész dolga és ráter­mettségé. Ezekben a spórolós na­pokban is akadnak olyan dolgok, amikkel nem lehet szűkmarkúan bánni. A lel­kesedéssel, a szuflával, az emberséggel. Ezekhez a dolgokhoz azonban már kevés a tervezői szaktudás, a szakmai felkészültség. Ezekhez már lelkiismeretre is szükség van. Berkó Pál Laáka és a brigád A gödöllői Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet Béke brigádja patronálja a fóti gyermekváros egyik kis lakóját, Vida Lászlót. A brigád tagjai rendszeresen meglátogatják fogadott gyermeküket, kis védencüket; s legutóbb, a kará­csonyi ünnepek idején Lacika egy hetet töltött Gödöllőn, a brigád tagjainál. A TIGÁZ erejéhez és lét­számához viszonyítva igyek­i imimII m i zm ej ra m cs rs u ca n rí co n a H Ria n u i i rrrrmri 1111111111 SPORT -I- SPORT + SPORT + SPORT Mezei futók az Erzsébet parkban Csiba József I. A. Vizsgamérleg az ősz tükrében I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom