Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

Az önálló török szövetségi állam kikiáltása miatt Ciprus a Biztonsági Tanácshoz fordul A görög ciprióták sosem egyeznek bele a sziget megosztásába — mondotta Makariosz Ciprus hivatalosan a Biz­tonsági Tanácshoz fordul az önálló ciprusi török szövetségi állam egyoldalú kikiáltása miatt. Az erről szóló bejelen­tést Makariosz ciprusi állam­fő tette, miután kormányának tagjaival több mint öt órán át tárgyalt a legújabb fejlemé­nyekről. Makariosz leszögezte, hogy a török ciprióták döntése sú­lyos csapást jelent a sziget jö­vőjéről és a konfliktus békés rendezéséről folyó tárgyaié-1 sokra. Nicosiában pénteken ' több mint ötezer görög ciprióta tün­tetett a ciprusi török szövetségi köztársaság kikiáltása ellen. A ) tüntetők az elnöki hivatalhoz vonulva .kitörő lelkesedéssel üdvözölték Makariosz érseket, ciprusi elnököt, kórusban skandált jelszavakkal arra buzdítva az elnököt, folytassa a szigetország megosztására j irányuló kísérletek elleni küz­delmet. M nnkásgjűlés N éhány nagyüzemben ugyan még ezekben a napokban kerül sorra a vállalati kollektíva újfajta tanácskozása, de többségük már lezajlott a gyárakban, a vállalatoknál, s így nem elsietett néhány következtetés. Az első és legfontosabb: a munkás­gyűlés nemcsak mint for­ma, mint az üzemi demok­rácia új lehetősége váltot­ta be a hozzá fűzött remé­nyeket, hanem tartalmi, érdemi szempontból sem maradt el a várakozások­tól. Pest megyében van né­mi hagyománya a munkás­gyűléseknek. Több helyen — mint a Pestvidéki Gép­gyárban, a Mechanikai Művekben, a Mechanikai Laboratórium dunakeszi üzemében — esztendők óta megrendezik e fórumokat, nem a forma kedvéért, hanem a közös munkálko­dás tudati, érzelmi, alap­vetéseként. A hagyomá­nyok, valamint az egyre szélesebb körben megfo­galmazódó igények vezet­tek ahhoz, hogy idén eddig ötvennél több helyen kerí­tettek sort a legnyilváno- sabb szót értésre, s pél­dául csupán a váci járás­ban huszonhárom gazdasá­gi egységben jöttek össze munkások és vezetők, hogy a legforftosabb teen­dőket megismerjék, illetve, hogy észrevételeiket, ja­vaslataikat elmondják. Ami igazolja ezeknek az újfajta fórumoknak a lét- jogosultságát, az a részve­vők nagy aktivitása, józan ítélkezése, cselekvési haj­landóságuk kifejezése. Ilyen légkörben zajlott le például a Központi Gépel­látó Vállalat ceglédi gyá­rának munkásgyűlése, ahol a munkások nemcsak azt mondták el, amit a ve­zetéstől joggal elvárnak a szervezettség növelésében, az egyenletesebb anyag- és eszközellátás biztosítá­sában, hanem arról is be­széltek, ami saját soraik­ban gátja a jobb munká­nak, az ésszerű takarékos­ság érvényesítésének. S a kritikai szavak mellett jö­vendő tetteket megfogal­mazó mondatok is elhang­zottak, elsősorban a szocia­lista brigádvezetőktől, mi az, amit kisebb közösségük vállal a nagyobb közösség boldogulása érdekében. T úlzás lenne azt állíta­ni, hogy pzek a mun­kásgyűlések egycsa- pásra átformálták az üze­mi közvéleményt. Az azon­ban tény, hogy mind a Csepel Autógyárban, mind a Nagykőrösi Konzervgyár­ban és másutt, nagy vissz­hangjuk volt, napok múl­tán is szóba kerültek az ott hallottak, s megnőtt az érdekődés a várható intéz­kedések iránt. Itt lelhető ugyanis a legfőbb jellem­zője e gyűlések közvéle­ményt formáló hatásának. Nevezetesen az, hogy a szavakat tettek követik — a munkások s a vezetők ré­széről egyaránt —, min­denki előtt bizonyítva: igenis érdemes szólni, ja­vasolni, bírálni, vállalni a többet, a jobbért munkál­kodást. Ezért rendkívüli a jelen- • tősége annak, hogy a mun­kásgyűlésen elhangzottakat a vezetők megkülönbözte­tett figyelemmel elemez­zék, csoportosítsák — ahogy ezt cselekszik pél­dául a Dunai Cement- és Mészműben, a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál —, s amiben lehet, mielőbb in­tézkedjenek! Ez politikai kérdés is, gazdasági kérdés is, s együttesen a Vezetés hitelének erősítője. Jól te­szik tehát a pártszerveze­tek, alapszervezetek veze­tői, ha módszeresen figye­lemmel kísérik a munkás­gyűléseken elmondottak sorsát, ha ellenőrzik az ez­zel kapcsolatos vezetői in­tézkedéseket. A munkásgyűlések sze­repe természetesen nem csupán az, hogy ki-ki el­mondja azt, ami a legjob­ban foglalkoztatja. Lénye­ges vonása ezeknek a ta­nácskozásoknak, hogy elő­segítik az együttgondolko­dást, a közös érdekek fel­ismerését. E z történt például a Nagykőrösi Konzerv­gyárban, ahol a mun­kások megértették, hogy nem élvez a gyár állami támogatást, s mivel a vi­lágpiaci árnövekedés kö­vetkeztében az ipari anya­gok drágábbak, a nyere­ség csökken. Ezért fordult figyelmük a takarékosság felé, ezért tettek javasla­tokat a gépek, berendezé­sek célszerűbb karbantar­tására. Nem állnak ma­gukban. A dunakeszi ház­gyárban a fiatal munkások voltak azok, akik a mun­kaerő hatékonyabb fel- használását, célszerű átcso­portosítását sürgették, át­érezve a gondot, amit a gyárvezetésnek az állandó­sult munkaerőhiány okoz. Együtt gondolkodni és — egységesen cselekedni. így summázhatjuk azt a jö­vőbe nyúló tapasztalatot, melyet a munkásgyűlések túlnyomó része szolgálta­tott. Csakis ebben az eset­ben kapják meg igazi ér­telmüket a szavak, akár a vezérigazgató, a telepveze­tő, akár a szocialista bri­gád irányítója mondta azo­kat. A fórumok többségé­nek nyílt légköre, őszinte hangneme azt mutatja, hogy a párt politikájának helyes helyi értelmezése nem boszorkányosság, ha egyszerű nyelven, a célokat világosan meghatározva, a teendőket konkrétan meg­fogalmazva teszik azt. Keményebb feltételek mellett dolgoznak idén a gyárak, a vállalatok, mint tavaly. Ez azonban sehol sem szült pesszimizmust, sőt a munkásgyűléseken az egészséges önbizalom, a tettrekészség határozta meg a hangulatot, a hang­nemet. Űjabb bizonysága volt ez annak, hogy a munkások értenek a nyílt szóból, a helyzet őszinte megmutatásából, s elutasít­ják a tehetetlenkedő si­ránkozást, a ködösítést. Nagy erkölcsi tőke az üze­mi életben a kölcsönös bi­zalom, s ezt a munkásgyű­lések most lezajlott sora tovább gyarapította. Ér­tően sáfárkodni e tőkével, mindenki javára használni azt, vezetők és munkások közös dolga, nemes köte­lessége. Mészáros Ottó Makariosz a tömeggyűlésen elhangzott beszédében han­goztatta: á görög ciprióták so­hasem egyeznek bele a sziget megosztásába, sohasem fogják azt elismerni. A ciprusi kor­mány mindent meg fog tenni, hogy megvédje az ország füg­getlenségét, szuverenitását és területi integritását Glavkosz Kleridesz, a cipru­si képviselőház elnöke pénte­ken Athénbe érkezett, hogy a görög , kormány tagjaival a Biztpnsági Tanács várható ciprusi vitájáról tanácskozzék. Útjára elkísérte őt Hrisztofi- desz külügyminiszter és Papa- dopulosz, a képviselőház alel- nöke. Cipruson időközben riadó­készültségbe helyezték a gö­rög tisztek irányítása alatt álló Nemzeti Gárda egysé­geit. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága elítélte a ciprusi török közösségnek azt a lépését, hogy kikiál­totta a szigeten a török rész- ál lám ot. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter pénteken fel­szólította a ciprusi vitában részt vevő feleket, hogy „tér­jenek vissza a tárgyalások út­jára”. A washingtoni kül­ügyminisztérium által nyil­vánosságra hozott nyilatko­zat kijelenti, az Egyesült Ál­lamok továbbra is a ciprusi kormányt ismeri el törvényes kormányként és azt hangoz­tatja, hogy Washington „ez­után is elkötelezettnek te­kinti magát a Ciprusi Köz­társaság szuverenitása, függet­lensége és területi egysége iránt”. A brit kormány szintén helyteleníti az önálló török ciprusi állam kikiáltását — jelentette ki pénteken a par­lamentben Roy Hattersley külügyi államminiszter. Joseph Luns NATO-főtitkár nyilatkozatban aggodalmát fe­jezte ki a legutóbbi ciprusi események miatt. Az önálló török állam kikiáltása Cip­ruson nem járul hozzá a két közösség közötti tárgyalá­sok folytatásához, és való­színűleg hatással lesz az amúgy is kedvezőtlen görög- török viszonyra — mondotta Luns. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM AHA 80 FILLÉR 1975. FEBRUÁR 15., SZOMBAT LEONYID BREZSNYEV: A béke megszilárdításában, az együttműködésben jó partner lebet Nagy-Britannia is FOLYTATÓDTAKA SZOVJET-ANGOL TÁRGYALÁSOK Hatékonyabb munkavédelem az üzemekben A SZAKSZERVEZET MINŐSÍTI A VÁLLALATOT Pénteken a Kremlben foly- l minden tőlük telhetőt elkö- tatódtak a szovjet—angol tár- vetnek, hogy történelmileg gyalások. visszafordíthatatlanná tegyék A tárgyalásokon a szovjet! ne csak magát a nemzetközi felet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin miniszterelnök és Andrej Gromiko külügymi­niszter, a brit tárgyaló felet pedig Wilson kormányfő és James Callaghan külügymi­niszter képviseli. Pénteken a szovjet kormány a nagy Kreml-palotéban vil­lásreggelit adott Harold Wil­son brit miniszterelnök tiszte­letére. A barátságos légkörben le­zajlott villásreggelin Leonyid Brezsnyev és Harold Wilson beszédet mondott. Leonyid Brezsnyev beszédé­ben megjegyezte, „komoly po­zitív változások mentek végbe a nemzetközi életben, egyebek között egyrészről a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok, másrészről az olyan álla­mok, mint Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és az Amerikai Egyesült Álla­mok közötti kapcsolatokban.” „A Szovjetunió vezetőit át­hatja az eltökélt szándék: feszültség enyhülését, hanem a különböző társadalmi rend­szerű államokkal való tartós, (Folytatás a 2. oldalon) A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa munkavédel­mi felügyelőségén a napok­ban készült el a munkavéde­lem tavalyi helyzetéről az összesítés. A számadatok az előző évekhez hasonlóan szá­mottevő javulásról tanús­kodnak. Az előző évhez ké­pest az üzemi balesetek szá­ma háromszázzal,, a kiesett munkanapoké pedig hatszáz­zal csökkent, s e két adat összevetéséből kiderül, hogy nemcsak kevesebb volt a bal­eset, hanem kevesebb volt a súlyos kimenetelű is közöt­tük. Szembeszökő a javulás a halálos balesetek számának alakulásában, tavaly nyolc­cal kevesebben vesztettéle éle­tüket munka' közben, mint 1973-ban. Sajnos, a csonku­Ma és holnap folytatódnak a pártértekezletek Album a budai járás fejlődéséről Tegnap a megye legfiata­labb városának, Százhalom­battának kommunista küldöt­tei jöttek össze pártértekezlet­re. (Tudósításunk a 3. oldalon.) Ma, szombaton a megye négy járásában — a dabasi- ban, a gödöllőiben és a ráckeveiben — ülnek össze pártértekezletre a kommu­nisták küldöttei, s ugyancsak küldöttértekezletet rendez a váci városi és a Pest megyei tanácsi pártbizottság is. A budai járás holnapi, va­sárnapi pártértekezletét ün­nepélyesebbé és még tartal­masabbá tette azzal is, hogy fényképekkel gazdagon il­lusztrált albumot adott ki a járás fejlődéséről az elmúlt négy esztendőben. Az albu­mot minden küldött meg­kapta, s az írásos anyaghoz ebből, mintegy szemléltető összefoglaláshoz jutnak' az ál­lami, a tanácsi, a szövetke­zeti ipar, a mezőgazdaság, élelmiszer-gazdaság, a keres­kedelem-vendéglátás, a lakás­építés, az iskolai, óvodai ellá­tás, az út, közlekedés, közvilá­gítás, ivóvízellátás, csatorná­zás, valamint a közművelődés, kulturális és egészségügyi ellá­tás területéről. A jól megvá­lasztott fényképek még érzé­kelhetőbbé fesziig mindazt, amellyel a budai járás gya­rapodott, gazdagodott az utób­bi esztendőkben. i>yr­--•ÄvOJWtv yÁi lásos balesetek nem csökken-, tek, hanem kismértékben emelkedtek. Ha összességében nézzük a fenti számadatokat, azt ál­lapíthatjuk meg, hogy a ja­vulás jelentős, ugyanis köz­ben nőtt a foglalkoztatottak száma is. Tavalyelőtt átlag- t' ban minden ezer dolgozó közül 24,3-at, tavaly pedig 23,5-öt ért baleset. A javulás mértéke az épí­tőiparban a legszembetűnőbb, a balesetek száma 200-zal, a kiesett munkanapok száma pedig 6 ezerrel csökkent (!), Mindez jelentős mértékben egy új ellenőrző módszernek köszönhető. A munkavédel­mi felügyelőség szakemberei ugyanis következetesen és szí- gorúan ellenőrzik a közép- és felsővezetők szervező- és munkavédelmi tevékenysé­gét, s ennek alapján minősí­tik a vállalatot. A vasiparban évek óta las­sú, fokozatos csökkenésről beszélhetünk. Meglepőnek tű­nik, hogy a korábbinál több baleset történt ^z egészség­ügyben dolgozok körében. Á. J. KÖZÉLET Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Robert Galley fran­cia építésügyi miniszter tegnap aláírta a két ország építésügye közötti műszaki, gazdasági együttműködés to­vábbfejlesztése érdekében folytatott tárgyalások jegy­zőkönyvét. A nap folyamán a francia minisztert fogadta dr. Tímár Mátyás mánisziter- elnök-helyettes. A francia delegáció pén­teken elutazott Budapestről. Adam Kowalilmak, a LEMP varsói bizottságának veze­tésével az MSZMP KB meg­hívására hazánkban tartóz- kodottt lengyel pártmunkás­küldöttség tegnap elutazott Budapestről. Dr. Csikós Nagy Béla ál­lamtitkár, az Országos Anyag- és Ár hivatal elnöke tegnap hazaérkezett Varsóból, ahol Eugenius Szyrrel, a Lengyel Állami Anyaggazdálkodási Tanács elnökével folytatott tárgyalásokat. Király Andrásnak, a MU­OSZ főtitkárának vezetésé­vel tegnap hazautazott Szó­fiából az a magyar újságíró­küldöttség, mely részt vett a szocialista országok újságíró szövetségeinek második kon­zultatív tanácskozásán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom