Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ACEGL E Dl __J A R AS XI X. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1975. FEBRUÁR 12., SZERDA Ezüst után aranyra várnak Egy brigád - két műszakban Nevelik már a virágpalántáikat Világító autószemek a sötét­ben. Hat óra elmúlt. A törteit konzergyári telep udvaráról súlyos rakományú teherkocsik gördülnek ki, viszik az árut, amit aznap itt csomagoltak. Halk csengetés. Ondóné felve­szi a telefonkagylót. — Kettő elment, még két fuvar maradt — tájékoztatja az egyes telepet, a nagy körö­sit. Válloll műszakban — A várakozással teli napok számomra mindig lassabban haladnak. Most különösen. 1969-ben alapítottuk meg a Helmeczy brigádot. A követ­kező esztendőtől a szocialista cím birtokosai vagyunk, me­lyet azóta minden évben sike­rült megvédenünk — mondja Ondó Józsefné brigádvezető. — Annyi bizonyos, hogy tava­lyi munkánkkal sem vallot­tunk szégyent. Az izgalom oka az, hogy sikerül-e vajon egy lépcsővel ismét feljebb jutni? Az ezüst után megkapjuk-e az arany koszorús jelvényt? A telep méretei nem teszik lehetővé, hogy a brigád tagjai egy műszakban dolgozhassa­nak. A mázsakezelők, anyag- mozgatók, műsz§]cvep;gtők egy­aránt váltják^egymást. A fon­tos megbeszéléseket, brigád­gyűléseket ezért műszakvál­táskor tartják. Elég gyakran találkoznak ilyen módon. Ter­meléssel, társadalmi munká­val, telepi és községi rendez­vénnyel, az életükkel kapcso­latos megbeszélni való mindig adódik. Kapcsolat az abonyiakkal ' Piros bőrkötésű könyv a Helmeczy brigád naplója. Olyan család albuma, amely­nek tagjait a közösen elért eredmények sora és a további célok teljesíteni akarása fűzi egybe. A sorok, rajzok, képek, telepi csendéletek és munka közben készült fényképek a\ mindennapjaiknak állítanak emléket. Megtudhatjuk a nap­lóból, hogy Helmeczyék, rrvsg- alakulásuk után nem sok idő telvén, felvették a kapcsolatot az abonyi telep egyik szocia­lista brigádjával. A.tapaszta­latcsere azóta hagyomány, évente legalább egyszer felke­resik egymást. A brigádtagok kötelező munkájuk teljesítésén túl je­lentős társadalmi munkát vé­geznek a község területén. El­sősorban a kulturális intézmé­nyeket patronálják. A Luzsá- nyi iskolában takarítják, me­szelik a melléképületeket, a 2. számú óvodában a -központi helyiségek csinosításából vet­ték ki részüket. A benti óvo­dának a felszerelési tárgyak felújításához nyújtottak s ad­nak továbbra is segítséget. A brigád a telepi szeméttároló építésének betonozásában se­gített és ugyancsak társadal­mi munkával járultak hozzá a művelődési ház kerítésének javításához Sokat tesznek közvetlen környezetük, s a község egészének parkosításá­ért. Nyaranként valóságos dá­liaerdő díszlik a telep hátsó udvarán. Most százszorszép és nefelejcs palántákat nevelnek, várva, hogy kiültethessék őket az ágyásokba. A felszabadulá­si évforduló tiszteletére meg­hirdetett fásítási mozgalomból szintén részt kértek. Dolgos alapítók A brigád tagjainak bemuta­tására Ondóné szívesen vállal­kozott. — Fajka Józseffé nemrég került a brigádhoz az abonyi telepről. Szabó Ferencnével együtt jelenleg szülési szabad­ságon vannak. Kádár József és Minárovics Dénes váltótár­sak. Nyáron az anyagmozgatás adja nekik a legtöbb munkát, szezon múltával a ládajavító műhelyben szorgoskodnak. Mindketten alapító tagok. Jó­zsef aktív párttag, Dénes a brigád hangulatteremtője, most különösen boldog: fél éve apa lett, büszke a fiára, Sza­bó Sándor és a férjem mű­szakvezetők a telepen. Sándor az, aki élen jár, akár szerve­zésről, akár konkrét társadal­mi munka végzéséről van szó. Párttagként szintén példamu­tatóan tevékenykedik. Ö is a brigád alapító tagjai közé tar­tozik. Férjem a községi párt- szervezet titkára, tanácstag, népi ellenőr, azonkívül részt vesz a tűzrendészeti és a mű­velődésügyi bízpttság munkájá­ban. Magam Kádár Jánosné- val együtt a portaügyelettől kezdve a mérésig és a dolgo­zók kiszolgálásáig mindent csinálok. Kádaménak azok a legvidámabb napjai, amikor katonafiától jött levéllel tisz­teleg neki a postás. Az én sza­bad időmből azok a 'nagyon kedves percek, amiket a mu­zsikának, dalnak szentelek. Nemcsak hallgatóként élvezem azt: a törteli menyecskekórus­ban énekelek, az ujjaimat pe­dig harmonikára szoktatom. A családon és a brigádon belül is szeretnénk elérni, hogy töb­bet szórakozzunk közösen. Mozira és színházlátogatásra, könyvek olvasására gondolunk elsősorban. Győri Mária Tanácstagi beszámolók A ceglédi 14. számú ta­nácstagi körzet lakói számá­ra február 14-én, pénteken délután 6 órai kezdettel He- tényi László beszámolót tart a Kossuth Gimnáziumban. A szentendrei hangversenyre készülődnek Vasárnap, február 16-án 1 gyes- zenekarok bemutatójára Szentendrén, a városi tanács | kerül sor. A hangversenyen dísztermében tartják meg a > fellép a ceglédi Erkel Ferenc Pest megyei úttörő- és zene- j Zeneiskola vonószenekara Dá- iskólai zenekarok megyei be- | vid Sándor vezényletével, va- mutató hangversenyét, me- 1 lamint az abonyi Bihari Já- lyet felszabadulásunk 30. év- ! nos Zeneiskola úttörő-vonós- fordulója tiszteletére rendez- ■ zenekara Szűcs Antal vezény- nek. Most a vonós- és a ve- I letéve!. Nyelvtanfolyam haladóknak Haladó német nyelvtan­folyam indul a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ­ban, ha lesz rá elegendő je­lentkező. A jelentkezőket feb­ruár 20-ig várják a műve­lődési központ irodájában. Az érdeklődőknek felvilágosítást szívesen adnak. Irodalmi pályázat, úttörőknek Segítenek a könyvek A ceglédi városi-járási könyvtár és a városi tanács művelődésügyi osztálya fel- szabadulásunk 30. évfordu­lója tiszteletére irodalmi pá­lyázatot hirdetett az általános iskolák hetedik és nyolcadik osztályos tanulói számára. A pályázók írásaikkal feleleve­níthetik a város felszabadu­lásának történetét, esemé­nyeit rokonok, ismerősök el­beszélése alapján, vagy ol­vasmányosan megírhatják mindazt, amit a történelem­ből erről, tanultak. , A pályázat jeligés, terje­delme kézzel írt három ívnyi lehet (írógéphez használa­tos papíron). A dolgozat végén utalni kell az esetleg felhasz­nált irodalomra. A dolgozatokat március 20-án kell beadni a ceglédi városi-járási könyvtárba. A dolgozatot a bíráló bi­A gyermekkönyvtár népes ovasótábora sok ezer könyv közt válogathat Cegléden. A szabadpolcos rendszer segít a tájékozódásban, lehetőséget ad arra, hogy ki-ki maga vá­laszthasson a könyvek közül. Apáti-Tóth Sándor felvétele zottság csak attól a tanulótól fogadja el, aki március 10-ig a könyvtár anyagából olyan könyveket is kölcsönöz, ame­lyek a felszabadulás idejéről szóló irodalmi, vagy történel­mi művek. A kézikönyvtár anyagából kutatómunkát is lehet végezni. A pályázatra március 1-ig lehet jelentkezni a gyermek- könyvtár részlegvezetőjénél, akitől az érdeklődők bővebb felvilágosítást kaphatnak. Eredményhirdetésre április első napjaiban kerül sor. A legjobb munkák készítőit sok száz forint értékű vásárlási könyvutalvánnyal jutalmaz­zák. Vigyázat, méreg! Megkezdte vadászterületén a szárnyas és a szőrmés dú- vadak irtását a Csemői Rá­kóczi Tsz — UTGÉP Vállalat Vadásztársasága. A mérge­zés június 30-ig tart. A va­dászterületen sztrjchninnel és mérgezett tojásokkal végzik az irtást. A méreg emberre, állatra egyaránt igen veszé­lyes, éppen ezért figyelmez­tetik a környék lakosságát, hogy háztáji jószágaikat ne engedjék szabadon kószálni, ne nyúljanak a mérgezett to­jásokhoz, se az elhullott ál­latok teteméhez. A gyereke­ket óvják a veszélytől, fi­gyelmeztessék gyákran őket, hogy össze ne szedjék a ha­tárban a mérgezett tojásokat. ■3 A vadásztársaság a terüle­tén sok helyen kitette már a figyelmeztető jelzéseket. A mérgezésből eredő károkért — melyek a háztáji jószágot, vagy a figyelmeztetést meg­szegő személyt érik —, fe­lelősséget nem vállalnak. A mérgezett területek: A Putrisarki erdő és kör­nyéke, a Beck pusztai erdő és környéke, a Tőzegtelep és kör­nyéke, Csemö és Nyársapát északi területe, Cegléd déli határa, a Makai erdő és kör­nyéke, az Újhelyi erdő és kör­nyéke — vagyis a 41. szá­mú teljes vadászterület. Az előző években a meg­CSEMŐI VÁLTOZÁSOK Központból a tanyára SZÜKSÉG VAN ISKOLÁRA, ÚTRA Fél esztendeje még csak, hogy gondjaira bízták a köz­ség vezetését. — Nagy' feladatok efőtt ál­lunk — mondja Boda János csemői tanácselnök. — Sajá­tos szerkezetű település a fa­lunk: a bel- és külterületen lakók aránya itt a legkisebb a járásban. A több leint 4000 ember közül ötszázan élnek most a központi területen, de néhány éve a 10 százalékot sem érte el a belterület lakos­ságának a száma. — A különös településszer­kezettel függ össze iskolaháló­zatunk: a kilenc általános is­kola mindegyike külterületen működik. A tanyaiak beköltö­zése a központba azonban egy­re furcsább képet teremt. A falusi gyerekek közül mind Ä 1 lig ismert dolog, hogy a ceglédi Szociáldemokrata Pártnak már a század elején volt ‘saját háza. A maguk fillérein vették és az összetán­colt summákon. Először a Szolnoki ütem volt téréit helyiségük, ott alakult meg a szocialista földmunkások Mátyás király köre Urbán Pál szervezésében. Közülük negyvenen bérbe vették a köz- alapítványi uradalom Homok puszta nevű majorságát és 1902-ben létrehoz­ták ott Kelet-Európa legelső termélö- szövetkezetét. Az addig béres, cseléd, egylovas fuvaros, kétkezi napszámos példás szorgalommal néhány év alatt emberi életet nyert benne, tollasodtak, tartalék pénzükön földeket vettek a szomszédos Szőr pusztán, gyümölcsö­söket telepítettek és ézőlőt, házakat emeltek, falut alapítottak. Hősi küzdel­mük, pártszerü életük, fegyelmük, az őszinte szavazásokon választott veze­tőségük megbecsülése, közgyűléseik és bíráskodásuk megírása nagyobb tanul­mányt érdemel. A négyszáz holdat igazságosan fölosztották maguk között, a parcellákat ki-ki maga művelte csa­ládjával. csupán az elnök négy hold­ját gondozták közösen. Urbán Pál nem vett részt a kétkezi munkában, intézte kint és a városban a szövetkezet ügyeit. Ez az agrárproletariátus volt az egyre kiterebélyesedő várt magva. Urbán Pál a későbbi években szervezte hozzájuk az iparos ifjúságot. A Szolnoki úti bér­letet fölrhondták és megvették hitelre a Malom utcai házat, később kicse­rélték a mozgalmas életű Kisfaludy ut­cai pártházra. A vételárakat összetán­colták. Megrendezték a „Füzérkéket” á Központi kávéház nagytermében. Máig sem sikerült megfejteni ezt a szót, hiába faggattam a hajdani táncosokat, nem tudták magyarázatát adni. A Központi kávéház egyemeletes épülete a Kossuth tér és a Kazinczy utca sarkán emelkedett, eklektikus stí­lusban. Az emeleti részt vendégszobák Füzérkék a Központi kávéhúzban foglalták el, a tizenhat szobában har­minckét ágy volt. Fönn a tágas tánc­terem; az állandó színkör leégése után egy ideig a vándor színtársulatok mű­ködési helye. Az ezüsttükrös kávéház a földszinten helyezkedett el, L-alakban. Rekeszek, ahogyan akkor mondták, boxok voltak benne plüss kanapékkal a nagy ablakok mentén, közelükben szabadon álló kerek és szögletes már­ványasztalok sokasága, fehér damaszt- abroszokkal. A bejáratnál muzsikált a cigányzenekar, vele szemben pompázott a középkori szárnyas oltárokra emlé­keztető, tükrös ajtókkal csillogó magas szekrény, előtte pult s a pult mögött a kávéházi felírónő, a népszerű kasszírnő trónusa. rágás ajtó választotta el a kávéhá­zat a szeparétól. Ebben szórakoz­tak, mulattak a város vezető tisztviselői: a járásbírók, ügyvédek, pa­pok, bankosok, katonatisztek, gazdag kereskedők, elvonulva a kíváncsi te­kintetek elől. Ha magasra csapott a kedvük, behúzódott közéjük a zenekar, hamarosan szilaj forgással táncoltak az éppen városunkban játszó primadonná­val. A söntés, voltaképpen vendéglő, tar­tozott még ide külön lépcsős bejárattal a Kazinczy utcából, a szeparé mögött. Ott tartózkodott a csapos és a csavszéki felírónő. Az asztalokon tarka abrosz, rajta poharak frissen csapolt sörökkel és ‘áuvérok. illatozó nagypörkölttel. Ebéd után főtt a fekete és rövid kár­tyaparti következett, „eljátszottak egy feketét”. Aki vesztett a kártyán, az fi­zette a kávét. Az idősebbek pihenni tériek, sziesztáztak, a nyughatatlan fia­talság biliárdozott. Külön biliárdszoba volt, két asztallal. A sakk-kör szolidan feketézett, annál feszültebb volt a kár­tyások légköre öt-hat asztalnál. Szívó­san kergették a szerencsét és nagy ösz- szegek cseréltek gazdát a kibicek sűrű­jében. Szerették a makaót és a sment. A levegő megtelt dohányfüsttel. Sajátos hangulata volt ennek a ká­véháznak. Ott vitatkoztak a hírlapírók, ott tárgyaltak az üzletemberek és ott suttogtak szépeket jól fésült fiatalem­berek a kasszírnőnek. Fönt a nagyteremben időnként ne­héz járású szegényparasztok és izmos iparos ifjdk járták a polkát, rezegtették az épületet a csárdásokkal. Urbán Pál népe mulatott itt, a heti napszámok és műhelyek robotja után. Oda­lenn durrogott a pezsgő, a kupe- cek, szenzálok, lócsiszárok, szabad­napos pincérek, cigányzenészek, ha- zárdjátékos műhelytulajdonosok, ke­reskedők és értelmiségiek „demokrati­kus" bandája fosztogatta egymást, a szeparéban a dühöngésig forrósodott a levegő, a kasszírnő éppen közölte a lakcímét egy jól fésült jogásszal. De föntről *remegett a kávéház, az új osztály szórakozott, hogy tizenki­lencben birtokba vegye a várost. A táncteremben sorozták a vöröskatoná­kat, itt hangzott el a türelmetlen fel­kiáltás 'az egyik háborút viselt fiútól: „Ne írkáljanak annyit, fegyvert adja­nak!” iözpontiból áruház lett, a „fü- /£ zérkék” hangulata még ma is él, de Urbán Pál emléke mintha homályosodnék, félő, hogy a Kálvária temetőben nyugvó csontjait a letelt harminc év után kihantolják, sírhelyét eladják. Hídvégi Lajos többnek kell kijárnia valame­lyik tanyai iskolába. A felmé­rések szerint néhány éven be­lül ; megkétszereződik a belte­rületen levő családi házak szá­ma. Indokolt tehát, hogy leg­alább egy, négy tantermes is­kola épüljön a faluközpontban. A népesedéspolitikai határo­zat hatását Csemőben is fel tudják már mérni. Tavaly het­ven újszülöttel gyarapodott a lélekszám. Idén ennél is na­gyobb szaporulat várható. Hozzávéve, hogy a beköltözők átlagéletkora nem haladja meg a harminc évet. Érthető, hogy az óvodaépítés terve is felvetődött. — Vállalkozásunk jelentős munkát és anyagi ráfordítást igényel. Épp ezért a szakaszos kivitelezést tartjuk a legreáli­sabbnak. Az egymás szom­szédságában létesítendő iskola és óvoda tervezett költsége 13 millió forint. Az óvodát a November 7. Termelőszövet­kezet és a szülök hozzájárulá­sával kívánjuk megépíteni, az iskolát pedig a Pest megyei Tanács nagyarányú támogatá­sával; erre korábban ígéretet kaptunk. Számíthatunk a la­kosság széles körű társadalmi összefogására is. Ősztől egy is­kolában megszűnt a tanítás, az onnan származó anyagot az új iskola építésénél hasznosít­juk. Az épület lebontását a pedagógusok vállalták. Évente több út szorul javí­tásra. A legjárhatatlanabb dű­lőket megpróbálják folyama­tosan egyengetni. Halódó ak­ták sokasodnak viszont a köz­ség fő útvonalának, a Mizsei útnak a szélesítésével kapcso­latban. A MÁV-val már sike­rült egyezséget kötniük, ki­szállítják a burkolókövet Ceg­lédről, a KPM-hez felküldött kérelemre azonban még nem érkezett igenlő válasz. — Két nagy orvosi körzete van Csemönek. Négy éve egyetlen orvos vállára nehe­zedtek a teendők. Nemrég or­vosi egyetemistákat kerestünk fel levélben, társadalmi ösz­töndíjat ajánlva az itteni üres állásért. Védőnőnk ' szintén í egymaga végzi, ami két ember­nek is becsületére válna. Gy. M. Megkezdik £ duvadirtást regnek, mert a szabadban le­geltették. A gazda kára meg­fontoltabbá tette a környék lakóit, s remélhetően a va­dászterületen található fi­gyelmeztető feliratok nem ke­rülik el az emberek figyel­mét. előzésben igen sokat segítet­tek az iskolák és a szülők a gyerekek felvilágosításával, gyűjtögető, játékos kedvük fékentartásával. Megesett, hogy a háztáji jószág, a hiz­lalásra szánt sertés áldozata lett a dúvadaknak szánt mé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom