Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

4 skMOiw 1975. FEBRUAR 12., SZERDA Kulcsátadási ünnepség a Várban Az újjáépülő budavári palo­tában újabb épületeket adtak át rendeltetésüknek: az északi palotaszámyban levő A-épü- letet a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum és a központi B_, C-, D-épületeket a Ma­gyar Nemzeti Galéria számá­ra. Az egykori királyi palota több mint 2 milliárd forintos beruházással — Európa leg­nagyobb műemléki helyreállí­tása — a magyar kultúra fel­legvára lesz. A munka mére­teire jellemző, hogy összesen 693 ezer 300 légköbméter nagyságú épületet állítanak helyre a műemlék jellegének és rendeltetésének megfele­lően. Most az érdekelt válla­latok összehangolt munkájá­nak eredményeként — határ­időre készült el a magyar munkásmozgalmi múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria új otthona. Április 2-től, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum megnyitásának napjától a közönség több oldalról köze­lítheti meg a múzeumokat. Gyalogosan a Szarvas tér fe­lől, és a keleti úton gépkocsi­val is. A Clark Ádárn térről külön-autóbuszjáratok szállít­ják majd a látogatókat. A következő időszakban az F-épületben az Országos Szé­chenyi Könyvtárat, a karme­lita kolostorban az MTA Iro­dalom és Nyelvtudományi In­tézetét helyezik el. Helyreál­lítják a Várszínházát és a Sán­dor-palotát is. Az újjáépített, reprezentatív kupola. Befejezés előtt a pályaválasztási vetélkedő Beszámoltunk róla, hogy a Pest megyei könyvtár és a megyei tanács pályaválasz­tási tanácsadó intézete min­den járásban pályaválasztási vetélkedőt rendez az általá­nos iskolák felsőtagozatos diákjainak. A vetélkedők nagy része már a járási szék­helyeken lezajlott, mindössze még két elődöntő van hátra: Gödöllőn a 202-es számú Ipa­ritanuló Intézetben ehó 18-án délután két órakor, a bu­dai járásban pedig a járási hivatal tanácstermében feb­ruár 28-án, délelőtt tíz óra­kor. A döntőre március vé­ge táján kerül sor. értünk Gondos, igényes szerkesz­tésben és a megszokottnál gazdagabb tartalommal, jóval nagyobb terjedelemben jelent meg a Pest megyei Tanács If­júságvédő Intézetének a ne­velőszülők, a társadalmi párt­fogók és ifjúságvédelmi akti­visták számára kiadott tájé­koztatója, az Értünk, ne elle­nünk. A A pedagógusok köré­ben is egyre népszerűbb és tekintélyesebb folyóirat-szín­vonalú kiadvány harmadik számának vezércikkét Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára írta. Dr. Simon Lajos, az ifjúságvédő intézet igazga­tója az intézmény tízéves fennállásának jelentőségét méltatja, egyebek közt beje­lentve, hogy az idén mintegy 8 millió forintos költséggel tovább bővítik o pomázi inté­zetet. Több cikk, nyilatkozat, szí­nes riport foglalkozik a kiad­ványban az állami gondozás­ban élő fiatalok nevelésének elvi és gyakorlati problémái­val, feladataival, valamint az egyre jobban kibontakozó tár­sadalmi segítséggel. Fegyó Jánosné — emlékezve a fel- szabadulás 30. évfordulójára — Változások címmel a gyer­mekvédelem fejlődéséről szá­mol be riportjában. A neve­lőszülők kötelességeiről Kö­zösségi nevelés címmel ugyan­csak Fegyó Jánosné írt tartal­mas összefoglalót. Rétéi Lajos A próbát megállta, Kopré Jó­zsef Zoli keresett címmel az állami gondozás eredményeit mutatja be. Állami gondozás után című cikkében haszno­san, jól elemzi a Pest megyei helyzetet Chemez István. A gondokról ír — a Pest megyei Hírlapban megjelent cikkei nyomán — dr. Orell Ferenc János Fiatalkorúak a bíróság előtt címmel. A társadalmi se­gítségnyújtás mértékéről és eredményeiről nyilatkozatok tájékoztatnak. A nyilatkozók között van Dékány Kálmán író, a Pest megyei MÉSZÖV munkatársa. Szmola Margit, Fegyó Já­nos, Ííárpáthy Magdolna, dr. Kiss Ferenc a gyermekneve­lés kisebb-nagyobb problémái­ról ír. A kiadvány hagyomá­nyos rovatai — Néhány jog­szabály, Kihez forduljak? — ezúttal is színvonalasak. Nagyon gazdag az új szám szépirodalmi rovata. Ebben Most a lakatostanulók... Megyei verseny 12 Már hagyománya van a szakma kiváló tanulója ver­senynek, melyet a Pest me­gyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Szakmunkás- képző Intézetek Megyei Igaz­gatósága rendez évenként. Az idén 14 szakmában írtak ki versenyt és közülük a laka­tosok megyei vetélkedésé­nek a váci 204. számú Kilián György Szakmunkásképző In­tézet adott otthont hétfőn és kedden. Az iskolai selejtezők leg­jobb 21 versenyzője először elméleti felkészültségéről adott számot. Nem volt könnyű dolguk, a négyórás verseny­idő alatt nehéz kérdésekre kellett írásban, rajzban vála­szolni. El kellett készíteniük egy szerszám rajzát elöl-, be­lül- és oldalnézetben, közben vizsgáztak rajzolvasásból, mé­retezésből, szerszámkészítés­ből. Kedden délelőtt bonyolí­tották le a gyakorlati ver­senyt. Az intézet tanműhe­lyében egy összetett idom­vasat kellett a versenyzők­nek négy óra alatt elkészí­teni. Itt már az idővel is ver­senyt futottak. Hajlítás, me­netfúrás, reszelés, szegecse­lés, illesztés, de minden ta­nult munkafolyamat sorra ke­rült. Vigh Ferenccel, a Szakmun­kásképző Intézetek Megyei Igazgatóságának helyettes ve­zetőjével a veráenyzők kö­zött sétálgatva beszélgettünk a vetélkedő jelentőségéről. Elmondta, hogy a megye több mint 200 harmadéves lakatosszakipari tanulója kö­zül a legjobbjai kerültek a a megyei döntőbe, és az első helyezett részt vehet a már­ciusban Budapesten megren­dezésre kerülő országos dön­tőn. A győztesek — mint meg­tudtuk —, az oklevélen és pénzjutalmon kívül anyagi és erkölcsi elismerésben része­sülnek munkahelyükön is. Órabér-besorolásuknál is fi­gyelembe veszik eredményü­ket. Délután az intézet KISZ- klubjában Hegedűs Ferenc, a versenybizottság elnöke is­mertette az eredményt. El­József Attila, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Benjámin László, Várnai Zseni, Kónya Lajos, Juhász Ferenc és Kiss Ferenc verseit olvashatjuk. A Pest megyei Hírlap alapján bemutatja a kiadvány Szántó Imrét, az ismert szentendrei grafikust, akinek tíz szép munkáját közli. Szabad idő A II. évfolyamába lépett fo­lyóirat új száma Dunaújváros művelődési központját mutat­ja be. A Felszabadulásunk útvonalán sorozata ezúttal fő­városunk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a budai Várba vezeti el az olva­sókat. A térképpel és fo­tókkal illusztrált cikk segíti a műemlékek megtekintését. A további oldalakon a Nemzeti Színház csepeli szerepléséről, a szocialista brigádok színházi kedvezményeiről, a Dunai ha­jós című filmről, a MOM üzemtörténeti szakköréről, a diósgyőri munkások művelő­déséről, a szakmunkások kö­zépiskolájáról olvashatunk, valamint új könyvekről, könyvsorozatokról, hangleme­zekről és hangversenyekről. Tanácsokat kapnak a lap­ból a kezdő könyvtárlátoga­tók, ötleteket a barkácsolók, a minikönyv- és cigarettadoboz­gyűjtők. A lányoknak, asz- szonyoknak ormánsági szőttes­mintát, a vendégváróknak re­cepteket ajánl a folyóirat mondta, a versenyzők mun­kája bizonyította, hogy a szakmunkásképző-intézetek eredményesen eleget tesznek képzési feladatuknak. Minden induló szereplése ezt bizo­nyította. A megyei verseny végered­ménye: 1. Volentics László, a váci, 2. Varga Gyula, a váci, 3. Sógrik László, a váci, 4. Pintér András, a váci, 5. Job­bágy Károly, a szigetszenf- miklósi, 6. Várnai György, a Zöld Aniikó festőművész kiál­lításit ma, szerdán délután fél 6-kor nyitja meg a Stúdió Ga­lériában (Budapest, Bajcsy- Zsilinisziky üt 52.) Pogüny ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Ga­léria főigazgatója. A tárlat már­cius elsejéig tekinthető meg minden hétköznap délután 6-ig. Bajomi Lázár Endre a ka­talógus előszavában „A halk rezdülések, a finom tónusok’’ festőjének nevezi Zöld Ani­kót, akinek művészetében „lágy színek mögött indulatok izzanak”. így igaz: ez a fi­nomság-lendület, ez a csöndes tűz Zöld Anikó egyénisége, mely áthatja minden gesztu­sát. Bár ecsettel járta be az Adria partját, a Szigligeti- öböl környékét, Nápolyt, iga­zi festőotthona Nagymaros és a Dunakanyar. E hegy-víz ringatózós szelíd vadsága ke­rítette hatalmába lágyan tö­mörített látomásait, adott műveinek mindig hamisítat­lan karaktert. Itt figyelte meg, hogy a hirtelen támadt vihar csapatba gyűjti a ma­daraikat, hogy egyetlen „Nagymarosi ház" kifejezheti az emberi mértéktartás mél­tóságát. Művészete; szelíd szimfónia, megtanít a fák vonzó formáira, a vízparti sé­ták gondolathoz vezető sugal­lataira, felfedezi számúinkra a hegyek nyugtató tömbjei­nek erejét. Költői festészet ez, lírai rez­dülések hálózzák be a képfe­lületeket, „tengermerengés”, „Fa és köd” egységes anató­A könyvrejtvény és a ke­resztrejtvény megfejtői köny­veket és moszkvai utazást nyerhetnek. Nők Évkönyve Harmadik alkalommal je­lenteti meg a Táncsics Könyv­kiadó a hamar igen népszerű­vé vált Nők Évkönyvét. Azj idén is — mint az előző két esztendőben — a köze­ledő nemzetközi nőnap alkal­mából hagyta el a nyomdát a kötet. Az idei alkalom azon­ban jelentősebb a korábbiak­nál, több kiemelkedő esemény teszi ugyanis az idén még ün­nepélyesebbé a nőnapot. így mindenekelőtt az, hogy az idén ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lóját és a következő hónap­ban ül össze az MSZMP XI. kongresszusa. Jelentős do­log, hogy az idei egész évet az ENSZ a nők évének nyilvání­totta. Mindezek tükröződnek az idei Nők Évkönyve lapjain Hajós Tibor szerkesztésében. Nemeslaki Tivadarnak, a SZOT titkárának bevezetője után az elmúlt 30 esztendőt idézi több történelmi érde- keisségű fejezet, majd bőséges szépirodalmi olvasmány, hasz­nos gyakorlati, háztartási és a mindennapi életben jól fel­használható tanács, jogsza­bálymagyarázat gazdagítja a kiállításában is szép kötetet. nagykőrösi szakmunkásképző­intézet tanulója. Volentics László, a győz­tes, szödi lakos. Elmondotta, édesapja is lakatos, de pálya- választását barátai vélemé­nye és a váci szakmunkás­képző-intézet pályaválasztási kiállításán látottak döntötték el. A szakmunkásvizsga le­tétele után az Egyesült Izzó váci gyárában szeretne dol­gozni, ahol jelenleg tanuló. Rajki László miája, a Margitsziget tölgyei­nek érzékeny regisztrálása Arany János Öszikék-ösvé- nyón járva, folytatva. Két pó­lus: Laci macival és a Hold- raszállás, mely a gyermek ősi rajongását és a technikai gon­dolat jövőjét sejteti meg a festészet közegében, a teljes emberi világot. Árulkodnak az életrajzi adatok: Kmetty János és Fő­nyi Géza tanítványaként dip­lomázott 1966-ban a Képző- művészeti Főiskolán. Kmetty színkezelése és Főnyi mester bensősége talál új hangra Zöld Anikó művészetében, aki Nagymaroson akkumulá­lódik mindig új festőd fel­adatok megközelítésére, aki egyenletesen fejlődik mind a rajzban, mind az érzelemki­fejező színárnyalatok meghitt szerkesztésében. Megyénk évek óta alkotó kapcsolatban van a Budapest XX. kerületében megalakult Kisduna Galériával. Tavaly a Szentendrén élő Ilosvai Var­ga István festményeit mutat­ták be nagy sikerrel, idén Szönyi István zebegényi mun­kásságát kívánják megismer­tetni a munkáskerület lakos­ságával. A Kisduna Galéria vezetője, Bakallár József festőművész, a zebegényi nyári szabadisko­la tanára, többször állított ki önálló kiállításon műveiből a Csepel Autógyár művelődési házában, a ráckevei múze­umban és a ráckevei Ady Endre gimnázium házi tárla­tán. Képzőművészkörének tagiad is hasonló sikerrel sze­repelnek Pest megyei tárlato­kon. Egyik tanítványa a na­gyon tehetséges Pánti Imre. aki hamarosan bemutatkozik a ráckevei Árpád Múzeum­ban, másik növendéke Már­kus Ferenc, aki Szigetszent- miklósról keresi fel hetente a soroksári festőkört. Bakallár József fáradhatatlan alkat. Fest, szervez, irányít, gondoz. Kosárhalászával most aján­dékozta meg a ráckevei Ady Galériát, s két fotógrafikával járult hozzá a művészettörté­neti oktatás sikeréhez, me­lyeket a legszorgalmasabb ráckevei diákok kannak. Munkatársaival szünte'enü] kezdeményez, s ami különö­sen dicséretes: társadalmi mi>->Vában. A Kisduna Galéria nagyon helyesen azt tervezi, hogy az Várják a Pesl megyeieket Egerben az idén május 23 és 26 között rendezik meg a Gárdonyi Géza diáknapokat. A történelmi városban hagyo­mányosan ismétlődő orszá­gos fesztiválra Nógrád, Pest, Szolnok és Heves megyéből, valamint Budapestről várják a szakmunkástanulókat és a középiskolásokat. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Zöld Anikó nagymaros látomásai Zöld Anikó dunakanyari festménye! Közös ügy: a Kisduna Galéria Bakallár Józsefnek, a Kisduna Galéria vezetőiének fotografikája: Kosaras lány. évek során bemutassa a Ze- begényben, Visegrádon, Nagy­maroson, Vácott, Szentendrén, Dömsödön alkotó dunai fes­tőket, és közben a világ ki­emelkedő „vizes” festőit is meghívja önálló tárlatra a XX. kerületbe. A közigazga­tási határ feloldódik, a Kis­duna Galéria a mi ügyünk, gondunk, eredményünk is, Pest megye képzőművészei ál­landó vendégeknek és munka­társaknak érezhetik magukat. A Kisduna Galéria 1973- ban a’akult. s kiállításon je­lezte Tóth Menyhért tünemé­nyes fejlődését. A jeles alko­tó a Kanári-szigetekre készül, hogy az óceán színeinek me­legségét hozza a Kis-Duna partjaira a kezdő művészek ér valamennyiünk tanulságá­ra. Szárritalan kezdeményezé« figyelhető meg a Kisduna Ga­léria régi és új híreiben. Minden megnyitóbeszédet megörökítettek magnószala­gon, a vendégkönyv tartal­mazza a bejegyzések mellett a katalógus szövegét és a saj­tóvisszhangot, amelyben a Pest megyei Hírlap fontos szerepet vállalt. Megérdemli a XX. kerület és megyénk művelődésügyi szerveinek nagyobb figyelmét az itt fo­lyó tevékenység, mely a köz- művelődés pompás gyakorla­ta. Losonci Miklós LAPOZGATÓ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom