Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1975. FEBRUÁR 11., KEDD Zárszámadási közgyűlés a Petőfi Termelőszövetkezetben Tizennégy év képei Egyesülve a Szilasmentivel Szombaton este a gödöllői Petőfi Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet tagjai, alkalma­zottai és a megnívott vendé­gek vették birtokukba a Gö­döllő Éttermet. Az idei zár­számadó közgyűlés egyben az utolsó is volt a Petőfi számá­ra, mert január elsejétől már közös úton jár a kerepest Szilasmenti Termelőszövetke­zettel. A rangos eseményre összeseregletteket Kovács László, a termelőszövetkezet párttitkára üdvözölte. Az ün­nepség elnökségében helyet foglalt: dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Novák Béla, a járási hivatal osztály- vezetője, Fehér Béla, az MSZMP járási bizottságának tagja, a járási munkásőr zász­lóalj parancsnoka, dr. Bencze József, nyugalmazott egyete­mi tanár és Ringer András, az Észak-Pest megyei Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének terme­lésfejlesztési munkatársa. Búcsú a feketelistától” Kovács László rövid beve­zetője után közölte, hogy a közgyűlés határozatképes, majd átadta a szót Sárossy János elnöknek, aki beszá­molt az 1974-es év tapaszta­latairól. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezet múlt évi terveit sorra teljesítette. S mivel a gödöllői Petőfi 1975. január elsejével egyesült a ke- repesi Szilasmenti Termelő- szövetkezettel, az elnök fon­tosnak tartotta, hogy vissza­emlékezzen az elmúlt tizen­négy esztendő történetére is. Gödöllőn 1960. december 31-én alakult meg a Petőfi Termelőszövetkezet. Az akko­ri alapító tagok közül már csak Födi József, Födi Sán­dor, Haraszti Józsefné, Kobzi Andrásné, Kolozs Istvánná, Körösi Jánosné, Matúz Ist­vánná, Tóth János, Tóth La- josné, Tóth Péter és Végh Gábomé a megmondhatói an­nak, milyen kezdeti nehézsé­geket kellett legyőzni. A ked­vezőtlen adottságú „közös­ben” nem volt könnyű a kez­dés. 1968-ig csak lassan gya­rapodott a terme] őszövetkezet, 1969-ben és 1970-ben pedig már csőd fenyegetett. 1971 a változás éve volt. A szövetke­zet megtalálta a gazdálkodás leghelyesebb módszereit, s az elmúlt négy esztendő is ennek jegyében telt. A tsz fizetőké­pes lett és lekerült a „fekete­listáról”. A múlt adósságaiból visszafizettek 2 millió 150 ezer forint hitelt, s a bérezési rendszerben egyre inkább a teljesítményt kezdték alapul venni. A megtalált út A termelőszövetkezet egyre nagyobb mértékben kapcsoló­dott be a város ellátásába, s a piacon különösen zöldség­féléik voltak keresettek. 13,3 hektáron termesztettek 1974- ben paprikát, 7,7 hektáron pe­dig paradicsomot. A paprika termésátlaga tavaly már el­érte a hektáronkénti 160 má­zsát, a paradicsomé pedig a 437 mázsát. A megtermelt hu­szonegy vagon paprikából harminc mázsa, a harminckét vagon paradicsomból pedig huszonkét mázsa került Gö­döllőre. Az elnök ezután beszá­molt a jövő feladatairól, amelyek között kiemelt fon­tosságúként javasolta kezel­ni a takarékosság kérdését és a munkafegyelem meg­szilárdítását. Köszönetét fe­jezte ki a közgyűlés nevé­ben mindazoknak, akik az elmúlt több mint tizennégy esztendő alatt segítették a Pe­tőfi Termelőszövetkezetet, s akik a gondokkal teli esz­tendőkben is hűek maradtak hozzá. Végül tájékoztatta a hallgatóságot a zárszámadás mérlegéről, és a jövede­lem felhasználásáról. A szö­vetkezet bruttó jövedelme 9 millió 990 ezer forint volt, a mérlegszinti nyereség 3 mil­lió nyolcvanhétezer forint volt, az alapmunkadíj ösz- szege pedig 6 millió 903 ezer forint. Az elnök vastapssal foga­dott beszámolóját Béres Jó­zsefné, az ellenőrző bizottság elnökének jelentése követte. Beszámolt a bizottság mun­kájáról és elmondotta, hogy az 1974-es év a szövetkezet életében a törvényesség és az alapszabályok szellemé­ben telt el. Következetesen eljártak a szövetkezet veze­tői a közös vagyon herdálói- val szemben, s a felelőtlen szövetkezeti tagok a tavalyi évben 26 ezer forintnyi kár­térítést fizettek be a szövet­kezet számlájára. Harminckét esetben szabtak ki fegyelmi büntetést. Béres Józsefné ez­után elmondotta, hogy az el­lenőrző bizottság az 1974-es év mérlegét megvizsgálta, s annak tényei megfelelnek az elnök beszámolójában elmon­dottakkal. A beszámolókat hozzászólások követték. Elő­ször dr. Süpek Zoltán, a já­rási pártbizottság, a járási hivatal és a termelőszövet­kezetek területi szövetsége nevében üdvözölte a megje­lenteket. Hozzászólásában el­mondotta, hogy nem ez az el­ső zárszámadási közgyűlés, amelyikre a Petőfi Termelő- szövetkezet meghívta őt. Jól emlékszik az első esztendő gondjaira, s külön is köszö­netét mondott azoknak az alapító tagoknak és nyugdí­jasoknak, akik a gondokkal teli években is kitartottak a Petőfi mellett. Kovács László, a termelő- szövetkezet párttitkára hozzá­szólásában a két termelő- szövetkezet egyesülésével fog­lalkozott. Elmondta, hogy ele­inte talán szokatlan lesz a tagság számára az, hogy na­gyobb számokban kell gon­dolkodniuk, de a becsületes, szorgos, céltudatos munka Kerepesen is ugyanolyan fon­tos, mint Gödöllőn. Beszéde végén köszönetét mondott mindazoknak a termelőszö­vetkezeti tagoknak, és szö­vetkezeten kívülieknek, akik áldozatos munkájukkal, az elmúlt évek során lehetővé tették, hogy a Petőfi megta­lálja a helyes utat. Gödöllő nem lett sziget A közgyűlés a beszámo­lókat egyhangúlag elfogadta, majd fürge felszolgálók kezd­tek hozzá az ünnepi vacsora feltálalásához. Vacsora köz­ben szóba kerültek a régi tör­ténetek, s így többek között az is: miért nem szerepel az új közös termelőszövetkezet nevében a Petőfi-név. Az előkerülő emlékek kö­zött akadtak olyanok is, ame­lyek ma talán furcsának tűnnének. Emlékezetes, hogy annakidején akadtak olya­nok, akik szigetnek szánták Gödöllőt, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének ide­jén. Voltak, akik azt mon­dogatták, hogy legyen a föld a tangazdaságé. Mindenkép­pen érdekes volt látni azokat az arcokat, akik tizennégy évvel ezelőtt tiltakoztak a közös ellen. Most mindenki egy véleményen van és azt mondogatja: bár előbb ala­kult volna meg a termelő- szövetkezet. Csiba József Mintaboltban, kék köpenyben Hétfőn startol a 20-as Hétfőn reggel a tervezett 1 határidőre sikerült befejeznie a Váci Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat műszaki gár­dájának a gödöllői 20-as szá­mú élelmiszerbolt teljes belső felújítását és korszerűsítését. Mint arról 10 nappal ezelőtt a Gödöllő és Vidéke hasábjain beszámoltunk olvasóinknak, a Dózsa György úti bolt kor­szerűsítése már hovatovább létkérdés lett. Tegyük hozzá azt is: a város legforgalma­sabb csemegeüzletéről van szó. Tíz nappal ezelőtt az üz­let tulajdonosai azt ígérték, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tervezett határidőre bő árukészlettel, felújított belsővel az üzlet törzsvásárlóinak rendelkezé­sére állhasson. Másfél héttel ezelőtt „tiszta terepet” vehettek birtokba az építők. Megkezdhették az el­avult elektromos hálózat tel­jes cseréjét, a belső festést, a takarítást és a hét végén már a jászberényi Hűtőgépgyár boltberendező részlegének jászárokszállási telephelye útba indíthatta Gödöllőre az amerikai szabadalom alapján készült TYLER-hűtőgépeket és hűtőpolcokat. A tíznapos szépítési kampány 700 ezer forintjába került a Vác és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnak. A munkában nemcsak saját mű­szaki részlegük vett részt, ha­nem a bolt 27 tagú eladógár­dája is. A felújított 20-as élelmiszer- bolt így hétfőn reggel 1,6 mil­lió forintos árukészlettel tisz­tán, megfiatalodva várta vá­sárlóit. A korszerűsítés az el­adónők felett sem múlt el nyomtalanul. Kék munkaru­hát kaptak. A gödöllői bolt újdonsága lesz ezután az is, hogy nevébe bekerült a „min­ta” szócska. Mint arról Tamás Rezső boltvezető, Kovács Sán- domé és Koncz Ferenc üz­letvezető-helyettesek tájé­koztatták lapunkat, a Nagy. körösi Konzervgyár, a Pest— Nógrád megyei Állami Hús­ipari Vállalat, a Hernádi Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet és a vácszentlászlói Galga- tej úgy határozott, hogy a bol­tot termékeinek árusítására jelöli ki. Ugyancsak az üzlet­vezetők mondták, hogy a vál­lalat két vezetője, Jemei Gá­bor és Mojzes Lajos neve fel­tétlenül említést érdemel, amikor lapunk a megfiatalo­dott üzletről ír. Abban, hogy a munkát a tervezett időre sike­rült elvégezni, igen nagy sze­repe van a vállalat e két mun­katársának. Ügy tűnik, a felújítási hul­lám ragadós. A Dózsa György úti bolt szomszédságában ezekben a napokban végzik a kis zöldségbolt korszerűsíté­sét. A munkák befejezése órá­kon belül várható s ettől kezdve — egészen pontosan szerdától — ez a bolt lesz a környék üvegvisszaváltó he­lye. NÉPFRONTEST Szerdán este népfrontest színhelye lesz a bagi műve­lődési központ. Az este hat órakor kezdődő ismeretter­jesztő esten „Tanácstörvény és demokratizmus” — cím­mel hallhatnak előadást az érdeklődők. CsapúgygörgiU - felújítva A Magyar Gördülőcsapágy Művekben több esztendeje nagy mennyiségű kiselejtezett csapágygörgöt tárolnak, amit pótművelet beiktatásával is­mét használhatóvá lehet ten­ni. A felhasználás mindeddig azért maradt el, mert az át­alakításhoz nem volt a gyár­ban megfelelő gép. A szocia­lista brigádok keresték meg­oldást az elfekvő anyag mi­előbbi hasznosítására: egy használaton kívüli gépet ala­kítottak át erre a célra tár­sadalmi munkában és azt üzembe is helyezték. Munká­juk eredményeképpen a csa­págyüzem 40 ezer görgőt kap terven felül. Ez csaknem 4 tonna alapanyag megtakarítá­sát jelenti. Dörgött az ATE Vasárnap délelőtt az Ag­rártudományi Egyetem fedett lőpályáján zajlottak le a Fel- szabadulási Ifjúgárda Lóver­seny versenyszámai. A ver­seny elnöke: dr. Vajday Im­re, az ATE MHSZ alapszer­vezeti titkára volt. Gödöllő városa négy ifjúgárda-alegy- sége négy, egyenként nyolc­tagú csapattal nevezett a ver­senybe. A csapatversenyben az első helyen a Latinka A mecénás Podmaniczkyak SPORT + SPORT -I- SPORT + SPORT Esaszegen olyan lesz, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi igé­nyeket is kielégíti. A sportkör terveiben szerepel egy olyan futópálya megépítése, amely­nek helyét a labdarúgópálya körül jelölték ki, s amelynek elkészültével az atlétika isa- szegi barátai is otthonra lel­nek. A munkák elvégzéséhez azt a 40 ezer forintot kívánja felhasználni a sportkör, amit a megyei sporthivataltól kap­nak majd. A sportkör legnagyobb hely­beli támogatója a Lignifer Termelőszövetkezet. Az isko­lával sajnos még nem épí­tettek ki hasonlóan jó kap­csolatokat, bár nagy szük­ség volna erre. Az. új, ki­lenctagú vezetőség egyik leg­fontosabb feladata ezekben a napokban az, hogy a köz­ségi sport összhangot ala­kítson ki az iskolai testne­veléssel, s ez az utánpótlás biztosítása szempontjából sem lehet közömbös. A vasárnap délelőtti beszá­moló közgyűlés hozzászólásai is azt igazolták, hogy sok lelkes híve van Isaszegen a sportnak. Ez alkalommal két játékost és egy szurkolót ju­talmaztak meg. Itt említjük meg azt is, hogy a sportköri közgyűlések tovább tartanak. A következő négy közgyűlés helye és ideje az alábbiak szerint alakul: Csütörtökön 18.30 órakor Veresegyházon, pénteken 19 órakor Vácszentlászlón, szom­baton 16 órakor Valkón, 17 órakor Túrán, 18 órakor pe­dig Csömörön találkoznak a sportkörök vezetői. (Szomba­ton tehát három helyen tar­tanak közgyűléseket.) Vasárnap délelőtt kilenc órakor Gálgamácsán, 9.30 órakor pedig Pécelen tarta­nak beszámoló közgyűlést a helybeli sportkörök. örömteli hír, hogy a közsé­gekben a tanácsok is súly­ponti kérdésként kezelik a sport ügyét. A sportkörök igen sok segítséget kapnak a kü­lönféle társadalmi szerveze­tektől közgyűléseik zavarta­lan lebonyolításához. Csiba József Vasárnap délelőtt rendez­ték meg Isaszegen a községi sportkör beszámoló közgyű­lését, amelynek napirendjén két pont szerepelt; a vezető­ség és a számvizsgáló bizott­ság jelentése. A járási sportfelügyelősé-1 get Munkácsy Sándor kép­viselte, aki elmondotta, hogy Isaszegen a sportnak már igen komoly hagyományai vannak. Ezt a közgyűlés iránt megnyilvánuló érdek­lődés is igazolta. Hatvanan jelentek meg a megbeszélé­sen és hallgatták végig a be­számolókat. Lázár András, a sportkör elnöke elmondotta, hogy a megyei bajnokság tizedik helyén végző labda­rúgók eredményével elége­dettek. de a tavaszi szezon­ban már többet várnak a csa­pattól. Optimizmusukra az ad okot, hogy Répási Ferenc edzőben olyan vezetőre ta­láltak, aki jól tudja tartani a csapatot, s akire hallgatnak a játékosok. Sajnos, a korábbi években a vezetőség kollektív munká­jával baj volt. A vasárnapi közgyűlésen négy sportszere­tő személy került a vezető­ségbe, akiknek feladatául — a korábbi években már ha­gyományokra szert tett — ut­cabajnokság megszervezését jelölték ki. Jó hír a teke ba­rátainak: tekepályát építenek, s úgy hírlik, hogy a pálya Sándor alegység válogatott­ja szerepelt, a második, il­letve a harmadik helyet a Fürst Sándor és a Sallai Imre alegységek szerezték meg azonos pontszámmal. A ne­gyedik helyen a Rajk László alegység válogatottja végzett. Az egyéniben a legjobb he­lyezést Kosik József, a Latin­ka Sándor alegység verseny­zője szerezte meg. Műemlék templomok Aszódon igaz, hogy a dombtetőn álló szép barokk templom egy, a már középkorban is létező templom helyén áll. Az a régi még a XV. szá­zadban épült és egy évszá­zaddal később a tűzvész pusz­tította el. Csak a törökök kiűzése után építették újjá, fából. A XVII. század végén Aszód a Podmaniczky csa­lád birtokába került, s az ő támogatásukkal egy Antonius Murarius nevű építőmester a régi maradványokat felhasz­nálva építette fel az 1720-as évek elején a mai templo­mot. Építése minden bizony­nyal kapcsolatban állt a Podmaniczky-kastély építé­sével, mert a két épület kö­zött sok rokonvonás figyel­hető meg. Az egyhajós, egy homlokzati tornyos épület góti­kus támpilléres szentélye, ba­rokk homlokzata messziről látható, mert Aszód legma­gasabb pontjára építették. A templomkülsőt vizsgál­va, nem is gondolná a lá­togató, hogy a belső kikép­zés milyen értékeket rejt! Az oltáron ritka képzőművé­szeti alkotást láthatunk. Fá­ból faragták, majd festéssel, aranyozással dúsan díszítet­ték, ezt a több alakos ol­tárt, melynek közepén a szenháromságot ábrázoló fest- ményt helyezték el. Különö­sen a plasztikai rész, de az olaszos későreneszánsz ha­tás alatt álló festő munkája is kitűnő alkotás. Alkotói is­meretlenek. Megjegyzendő, hogy ugyancsak szép munka a fából faragott szószék és a vörösmárvány keresztelő kút is. Ásatás a dűlőben A templom volt a Podma- r.iczky család temetkezési helye. A kriptában — ame­lyet a második világháború­ban feldúltak —, a családnak olyan kiválóságai nyugodtak, mint a családalapító Pod­maniczky János, Podmaniczky József, a nagy tudású poli­tikus, aki a felvilágosodással is „kacérkodott”. És nem utolsósorban Podmaniczky Lajos, aki az 1847-es or­szággyűlésen Kossuth Lajos egyik kortese, fő támogatója volt. Aszód nagyközség má­sik temploma, a római kato­likus templom is a XVIII. században épült, Grassalko- vits Antal és a Podmaniczky család anyagi támogatásával. Belső berendezései közül em­lítést érdemel atz oltárkép. Az erősen restaurált, de azért eredeti szépségeit, így is fel­mutató szentháromság ké­pet az a Kraczker János Lu­kács festette 1776 és 1777 kö­zött, aki a Podmaniczky_pa- lota freskóinak is alkotója. A Szentkereszt dűlőben állt egykoron a Szentkereszt ne­vű premontrei prépostság, melynek a XII. században épített temploma maradvá­nyait az aszódi Petőfi Mú­zeum a hatvanas évek köze­pén végzett ásatása tárta fel. Jellegzetes középkori fa­lusi templom volt. egyhajós, homlokzati tornyos, erődsze­rű falakkal, félkör alakú ap­szissal. Nagysága mindösz- sze tízszer hatméteres volt. A jelen 1 ’ "'-en is meg­tekinthető két ‘emplom, gon­dozott, jó állapotban hirdeti egykori építői kiválóságát. Asztalos István A Gödöllői Építőipari Szövetkezet AZONNAL FELVESZ BÁDOGOS ÉS TETŐSZIGETELŐ SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT Cím: 2101 Gödöllő, Dózsa György u. 67. Telefon: 456. — Ez a templom valamikor a mienk volt — kezdte a tör­ténetet idős Mészáros István — több száz évvel ezelőtt. De elvették tőlünk, mégpedig párviadallal. Akkoriban val­lásháborúk dúltak, és ebből Aszód sem maradt ki. A pro­testánsok vezére, Bulya- novszky kapitány felszólítot­ta az apát urat, hogy adja át a dombon álló templomot hí­veinek, mert ha nem, csapa­tával felégeti egész Aszódot. Az apát — abban az időben a papok is katonáskodtak — nem akart vérontást, ezért ki­hívta párviadalra a protes­táns vezért. A küzdelem a dombtetőn, a templom előtt zajlott le. Sokáig nem bírtak egymással a küzdők, végül is a fiatalabb Bulyanovszky győzött. Levágta az apát fe­jét, kezébe fogta és diadal­masan felmutatta a csapat­nak. A protestánsoké lett a templom. Egyébként Buja- novszky volt a Podmaniczky őse. Ez utóbbi jelenet címe­rükben is szerepelt. Ismeretlen alkotók Eddig a történet, amely a több száz éves múltba visz bennünket. A valóságtól per­sze messze jár, csupán annyi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom