Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

1975. FEBRUAR 11., KEDD 5 ‘‘k/ŰÓÍíW — Az állatot meg kell gyógyítani, az embert reha­bilitálni kell. — Az idézett mondat dr. Egyed Béla kandi­dátustól származik. így fog­lalta össze — ha egyáltalán összefoglalható ilyen rövi­den — a baleseti sérült utó­kezelő rehabilitációs osztály munkájának lényegét. A balesetet szenvedett em­bert nem elég meggyógyíta­ni (vagyis a fájdalmat meg­szüntetni, a sérült részt a le­hető legjobb állapotba visz- szahozni) — a legfontosabb, hogy a sérült ember vissza­találjon a társadalomba. Ez pedig talán minden orvosi műveletnél nehezebb és több hozzáértést — no meg huma­nitást — kíván. Két fázis... Természetesen, minden az orvosi értelemben vett gyó­gyításnál kezdődik. A rehabi­litáció első fázisában (orvo­si fázis) a sérült egyén gyó­gyításában el kell jutni odá­ig, hogy dolgozni és közle­kedni tudjon. A sérült ugyan­is csak akkor érzi magát újra teljes értékű embernek, amikor már valamilyen mun­ka elvégzésére képes és az utcán is tud mozogni, részt vehet a közlekedésben. Ezt követi a második — a szakmai — fázis. — Az utókezelő osztályon nyolc munkahelyes munka­terápia-műhelyben csak ki­kóstoljuk, hogy ki milyen szakmára lesz alkalmas —, ismerteti a munkaterápia lé­nyegét Egyed doktor. — A sérült, valamelyik végtag­ját elvesztett embernek új szakmát javaslunk. A további már az osztály falain túl történik: a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalatnak vannak tan­műhelyei, ahol 12 szakma vala­melyikét tanulhatják meg. A lényeg az, hogy ugyanúgy megtanulják, mint aki sé­rülés nélkül, még gyerek­korában sajátította el a szak­ma fogásait. Természetesen nem a szak­munkástanulókkal együtt ké­pezik ki a rehabilitálandó embereket, számukra külön- tanműhelyt nyitott a válla­lat. Kezdetben 7,60 forintos órabért fizetnek, később ezt teljesítménybérezés váltja fel. A tapasztalatok szerint az új szakmát tanuló emberek igye­keznek minél többet és job­bat termelni, önmaguk sem veszik észre, ez hogy adja vissza önbizalmukat. Ugyancsak a második fá­zisba tartozik a közlekedés újratanulása. Az osztálynak van egy helyisége, amelyben különböző útburkolat-típu­sok váltják egymást, a sima aszfalttól a síkos keramit- kockáig —, s egy sarokban fél villamos áll. Ennek lép­csőin gyakorolhatják, hogy műlábbal vagy műkéz segít­! ségével hogyan lehet megol­dani az egészséges nagyvá­rosi ember számára is min­dennapos gondot jelentő köz­lekedést. — Még a metrón, ponto­sabban a mozgólépcsőn való utazást is meg kell tanul­niuk — mondja Egyed dok­tor. — Minden pénteken dél­előtt 10-től 11 óráig miénk a Keleti pályaudvar mellet­ti metróállomás egyik moz­gólépcsője, ott gyakorolják a tulajdonképpen veszélyte­len, de sokak számára csak nehezen elsajátítható mozgó­lépcsőn utazást. ...és a harmadik Egyre több mozgássérült kap Trabant-Hycomat gépko­csit. Ez úgy alakítható át, hogy akár csak kézzel, akár csak lábbal, illetve a jobb vagy a bal végtagokkal lehet vezetni. Ezután következik a harma­dik — a társadalmi — fázis. A rehabilitáció csak akkor le­het teljes, ha a visszatérő em­ber hátrány nélkül térhet vissza otthonába és munkahe­lyére. Egyre kevesebb a vita az üzemekkel és a felügyeleti szervekkel, amelyek — tiszte­let a kivételnek — eleinte ne­hezen értették meg a rehabi­litáció jelentőségét. Ma már jobb a helyzet, s noha a ko­rábbi fizetés 80 százalékát a re- habilitáltnak meg kell kapnia, s ehhez 200 millió forintos központi alapból igényelhet­nek pótlást az üzemek — alig kerül sor arra, hogy ehhez az összeghez hozzányúljanak. IRMA, Mexikóváros A nagybetűs szó a Nemzet­közi Orvosd Rehabilitációs Társaság angol nevének rö­vidítése. Ez a társaság ez év október végén tartotta közgyű­lését Mexikóvárosban, ame­lyen Magyarország részéről dr. Egyed Béla vett részt alelinölki minőségben. Éppen az IRMA-tamácskozás bizonyítja, hogy — túl a köte­lező humanitáson — a rehabi­litáció kifizetődő tevékenység. Mint dr. Egyed Béla elmondta, a gazdasági szekcióban arról volt szó, hogy (bármilyen pénzben kifejezve) milliárdok vannak a rehabilitációs tevé­kenységben, — Magyarországon — is­merteti a megközelítő számí­tásokat — ez körül‘bel ül any- nyit jelent, hogy ha egy 40 éves sérült a rokkantsági nyugdíjazás helyett 60 éves koráig a továbbdolgozást vá­lasztja —, az államnak két és fél millió forintot hoz. Ebből a nagyobb rész az általa 20 év alatt — nyugdíjba vonulásáig — megtermelt érték, s csak a kisebb rész a megtakarított rokkantsági nyugdíj. (Az átla­gosan egy személyre számított két és fél milliós érték, 400 rehabilitáltnál már egymil- liárd forintot tesz ki.) Mindehhez még sokat lehet­ne hozzáfűzni. Közvetett re­habilitációról (amikor arra te­szik képessé a sérültet, hogy legalább önmagát ellássa, s ez­zel a segítő személy munka­erejét szabadítja fel), gyógyító tornáról és más eljárásokról, drága, de ingyen kapott proté­zisekről, lelkes és hozzáértő gyógyító-rehabilitáló munká­ról. De talán mindezek helyett is sokait mond egyetlen adat: évenként kb. 15 ezer beteg ke­rül utókezelésre, s minden tíz­ből hétnél teljes lehet a reha­bilitáció. Várkonyl Endre Méhész szakmunkások A gyakorló és kezdő méhé­szek elméleti, gyakorlati okta­tására hozta létre Zalaapáti- ban a HUNGARONEKTÁR Országos Méhészeti Szövetke­zeti Közös Vállalat azt a mé­hésziskolát, amely évenként mintegy 1500 hazai méhész továbbképzéséről gondoskodik. Az iskola ezenkívül szakmun­kásképzéssel is foglalkozik. A méhészkedés iránti érdeklődés növekedését bizonyítja, hogy a jelenlegi tanévben — levelező tagozaton — párhuzamos osz­tályt kellett indítani. A magyar méhészeti szak­oktatás híre külföldre is elju­tott, Jugoszláviából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból és Csehszlo­vákiából járnak rendszeresen méhészek szakmai továbbkép­zésre Zalaapátiba. Elérte a 21 millió forintot az érdi ABC forgalma Eredményes esztendőt zárt az Érd és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet: az 1974-re elő­irányzott 106 millió forintos forgalommal szemben kereken 111 milliót teljesített. Ebből az áruellátó kiskereskedelemre csaknem 84 ezer forint jut. A forgalmi mutató tanúsága sze­rint közkedvelt bevásárló köz­ponttá vált az érdparkvárosi ABC áruház, amely 21 milliós forgalmat ért el. Kimozdult a holtpontról a felvásárlási üzemág, amit az értékesítési piac körültekintő megszervezésével értek el: az 1973. évi 40 vagonnal szemben 103 vagon őszibarackot vásá­roltak fel a kistermelőktől. Ez esztendő kedvező lehető­ségeket kínál a körzet nyúlte- nyésztői számára. Az ÁFÉSZ előzetes piackutató munkája Szép utcai történet Az utódok megkísérlik rendbehozni az ügyeket | után megállapodást kötött a Környei Állami Gazdasággal, amely btétosítja a szükséges táptakarmányt és a nyulat is átveszi. Az előzetes szerződé­sek szerint eddig 55 ezer nyu- ) lat kérnek. I Az ÁFÉSZ két üzletében, a j parkvárosi ABC-ben és a sós- ! kúti élelmiszerboltban a hűtő- I vitrinek beállításával a tasa­kos tej árusítása is lehetővé vált. Az eredmény: 1200 hek­toliterrel több tej fogyott, mint annakelőtte. Megoldották Százhalombat­ta lakosságának tüzelőolaj­ellátását tároló és kimérőhely létesítésével. Korábban Érd­ről vitték a fűtőolajat a bat- taiak, noha a forrás ott van helyben. A körzet más közsé­geibe 4 ezer literes szállítható tartállyal fuvarozzák ki az olajat. Tömördi István, Budaörs, Szép utca 6. szám alatti lakos 197i-ben elment a nagyközségi tanács építési előadójához. Megkérdezte: ha megveszi a telekszomszédja 70 négyszög- öles kertjét, arra a részre kap­hat-e építési engedélyt. A lá­nyának szeretett volna házat építeni. A tanácstól azonban azt a választ kapta, hogy az a terület kicsi, oda újabb csa­ládi házat már nem építhet­nek. Mialatt Tömördi István a kapott válaszon töprengett, s azon, hogy megvegye-e a tel­ket vagy sem, az idős tulajdo­nosnő eladta azt Somogyi Pál- nénak. Rövidesen a minitelken épí­tőmunkások jelentek meg, me- szet oltottak, alapot ástak. Tö- ■mördi István ismét a tanács­hoz fordult. Érdeklődött, hogy ki építkezik mellette és miféle engedéllyel? Kiderült, hogy az új tulajdonos megkapta az oda szóló építési engedélyt. A szomszédnak igen? — Ha nekünk kicsi volt a telek, hogy ráépíthessünk, ho­gyan lett elég nagy másnak? — kérdezte Tömördi István a budai járási hivatal műszaki osztályától. A műszaki osztály a bejelentés nyomán intézke­dett és 1973 márciusában ér­vénytelennek mondta ki a nagyközségi tanács építési en­gedélyét az alábbi indokok alapján: a Somogyi Pál által építeni kívánt kétszintes ház oldala Tömördi István telek­határától mindössze 3,32 mé­terre, a másik szomszédtól pe­dig egy méterre esik. A legki­sebb távolság pedig a szomszé­dos épületektől öt méter. A te­lek továbbá a III. építési öve­zetbe esik, ahol a legkisebb te­leknagyság 400 négyzetméter, ami megközelítőleg 140 négy­szögöl. Itt pedig mindössze 70 négyszögöl áll rendelkezésre. A 140 négyszögöles telken is — ha Árengedményes fotelvásár! Amíg a készlet tart! Különféle fotelok nagy szín- és típusválasztékban, leszállított áron. Most vásároljon ön is, most érdemes! OTP-hitelre. Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Bútorszaküzlete Vác, Március 15. tér 22. minden más feltétel adott — ebben a körzetben csak egy­szintes, egylakásos épületet le­het felhúzni. Előírásellenes volt az is, hogy az engedély megadása előtt a közvetlen te­lekszomszédokat nem értesí­tették a tervezett építkezésről. Ennyi szabálytalanság meg­állapítása után sem zavartatta magát a budaörsi tanács mű­szaki előadója. Áprilisban újabb engedélyt adott, de már módosított tervű, földszintes, két és fél szoba összkomfortos, teraszos családi házra. Tömördi István ekkor ismét fellebbezést írt a járási hiva­talhoz. A falunak abban a ré­szében, a Szép utcában, a Bor utcában és a Lajta közben a régi házak között sehol sem lehet szabályos építési viszo­nyokat találni, zsúfolt, inkább lebontani való terület ez. Ép­pen ezért az új építkezéseknél már fokozottabban ügyelni kell az előírások betartására. A járástól kapott újabb határo­zat ezért ismételten leszögezte, hogy Somogyiék építkezése négy szabályrendelettel ellen­tétes, ezért ismét megvonták az engedélyt. Elkészült az alap Csakhogy addigra elkészült az alap, már a falakat húzták. Somogyiék ekkor zöldségárusí­tó és raktárhelyiségre kértek és kaptak építési engedélyt. Következett a szokásos lé­pés. Tömördi István szeptem­ber végén fellebbezett, ismét a járási hivatalhoz. December közepén értesítették, hogy zöldségárusító és raktár céljá­ra már ők is engedélyezték az épületet. Csakhogy ahhoz, hogy vala­ki zöldséget árusítson, iparen­gedély kell. Azt pedig sem de­cemberben, sem január 24-én„ harmadszori érdeklődésünkkor sem kérték meg. Akkor pedig minek az üzlet? A tanácsel­nöknő szerint Somogyiék ak­kor kérik majd, ha teljesen el­készült a bolt. Dr. Csakmag Györgyné ta­nácselnöknő alig néhány hó­napja vette át hivatalát. Ért­hetően ingerült, ha a Tömördi- ügy szóba kerül, hiszen ebben és ehhez hasonló, szinte kibo­gozhatatlan esetekben neki kell most eljárnia. Ugyancsak új ember az építési csoportvezető, mert ezeknek az ügyeknek az intézésére a régi egy ember helyett már többen vannak. A csoportvezető elődjétől több mint kétezer elintézetlen aktát, köztük törvénysértő határoza­tokat örökölt. Szülte érthetet­len, miért nem vonták felelős­ségre eltávozása előtt a volt műszaki előadót, akinek sok vitát okozó eljárása családokat, embereket és hivatalokat ho­zott nehéz helyzetbe. Biztos, hogy Tömördi István és család­ja elfogult — azonban a tör­vényes előírások őt támogat­ják. Somogyiék felett sem le­het pálcát törni. Szerény kö­rülmények között élő, lakás nélküli fiatalok, akik hol az egyik, hol a másik szülőnél él­nek, amíg nincs saját ottho­nuk. Emberileg érthető, hogy próbálkoznak saját házhoz jut­ni, és most már futnak a be­fektetett pénz után. Használatbavételkor A járási hivatal műszaki osztályvezetője, Húr József fő­mérnök is sokat foglalkozott már a Szép utcai házépítéssel. Véleménye szerint a földszin­tes, kéthelyiséges üzletház el­len építési szempontból már nem lehet kifogást emelni, ezért decemberben az építési engedélyt megadták Somogyi Pálnak és feleségének. Ugyan­akkor pénzbüntetést róttak ki rájuk, mert az építkezést a hatályba lépő engedély előtt kezdték meg. A ház elkészülte után különös gonddal fognak eljárni a használatba vételi engedély megadásakor, figyel­ve arra, hogy az épületet va­lójában milyen célra is veszik igénybe. Mindez elkerülhető lett vol­na, ha a nagyközségnél nem kezelik liberálisan ezeket az ügyeket a volt vezetők és a munkával agyonhalmozott, de szakmailag nem eléggé felké­szült előadó tevékenységét egy kissé jobban ellenőrzik, segí­tik. És végül nyitva maradt a kérdés: miért nem építhetett Tömördi? Komáromi Magda a porcelánmúzeumot A herendi porcelánmúzeu­mot február 12-től a felújítás megkezdése miatt bezárják. A herendi porcelánművészet leg­értékesebb darabjait őrző mú­zeum termeit restaurálják, az Épületszobrász és Kőfaragó Vállalat dolgozói tardosi vö­rösmárvánnyal borítják. Az Iparművészeti Múzeum szak­emberei a jelenlegi kiállítási tárgyakat a iegújabb gyűjté­sű, muzeális értékű, herendi művészeti emlékekkel egészí­tik ki. Vándorsólymok A vándorsólyom a honfog­laló magyarok kedvelt ido­mított vadászó madara, ma már egész Európában kive­szőiéiben van. A szakemberek mindössze 50 párra becsülik állományát az egész konti­nensen. Ezért szenzációként hatott, hogy a Hanság déli részén — Földsziget határá­ban — vándorsólyompár tűnt fel. Ezen a vidéken tíz éve nem láttak vándorsólyompárt, bár korábban hozzátartozott ez a madárfaj is a Hanság élővilágához. A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ Budapesten vagy környékén lakó fiúkat szakmunkástanulói gyakorlati képzésre Az elméleti oktatás a kijelölt szakmunkásképző intézetben történik, míg a gyakorlati képzést a tanulóidő első éveben jól felszerelt tanműhelyeinkben, utána üzemeinkben nyújtjuk, ahol a tanulók elsajátíthatják a következő szakmák valamelyikét: gépi forgácsoló, vasútijármú-szerelő, villamos jármű-szerelő, villanyszerelő, karosszérialakatos autószerelő, fényező-mázoló asztalos, szobafestő és mázoló, tapétázó kárpitos, csőhálózat- és berendezésszerelő. A vállalatunknál gyakorlati oktatásban részesülő fiataloknak ösztöndíjat, társadalmi ösztöndíjat, munkaruhát, napi 1 forintért ebédet, továbbá az autóbuszra, o villamosra, a metróra és a HÉV-re érvényes, díjtalan utazási igazolványt adunk. Az általános Iskolát az idén elvégző fiúk jelentkezését várjuk Személyzeti és Oktatási Főosztályunkon: Budapest V|l.. Akácfa u. 15. II emelet 211 Telefon: 422-130, 1297-es mellék, valamint 221-440. 1614-es mellék. A rehabilitáció nemcsak humanitás Mindent elölről kezdeni — de lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom