Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

1975. FEBRUAR 11., KEDD Cegléd Megváltozott a járás arculata Nagykáta A mezőgazdasági-ipari jelleg vált jellemzővé A ceglédi járási pártértekezlet szünetében Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára az egyik felszólalóval, Máté Gyulán é Ceglédberceli pedagógussal (középen) beszélget. Mellettük Bállá János, a járási pártbizottság első titkára. „A fejlett szocialista társa­dalomért” — ez az útmutató jelszó díszlett vasárnap a Ceglédi Városi Tanács nagy­termében, ahol pártértekez­letre ültek össze a járás kommunistáinak küldöttei. Az elnökségben foglalt he­lyet Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára és dr. Szabó Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának alosz­tályvezetője is. Az elnöklő Farkas Pálnak, az albertirsai Dimitrov Tsz elnökének bevezető szavait követően Bállá János, a ceg­lédi járási pártbizottság első titk^r£ fűzött szóbeli kiegé­szítést az írásos beszámoló­hoz. Az előző pártértekezlet, il­letve a X. kongresszus óta kifejtett tevékenységről szólva — az írásos és a szóbeli je­lentés egyaránt — megállapí­totta, hogy a kommunisták példamutató, mozgósító ereje gyümölcsöző volt mind a ter­melésben, mind a kereske­delemben, mind pedig a szol­gáltató és szocialista ága­zatokban. Jelentős változás következett be a mezőgazda­ság fejlődésében számot­tevően növekedett a terme­lés, javult — ha csak kis mér­tékben is — a hatékonysága. Fokozódott a koncentráció és kooperáció, megkezdődött a szakosított iparszerű terme­lési rendszerek térhódítása. Erősödtek a termelőszövetke­zetek, jelentősen javult anya­gi helyzetük, növekedett és korszerűsödött műszaki bázi­suk. Mindezek folytán is meg­változott a járás arculata, az emberek élete, erősödtek a gazdálkodás szocialista voná­sai. A gazdaságpolitikai cél­kitűzések, de légióként az eredményes pártirányító te­vékenység következtében nőtt a járás lakosságának élet­színvonala, javult az ellátása. Mindehhez járult a dolgozók személyes jövedelmének nö­vekedése is. Jellemző adatokat is felso­rakoztatott a beszámoló, így például olyanokat, hogy a já­rás mezőgazdasági termelése 87 százalékkal növekedett, amely jelentős mértékben meghaladja a IV. ötéves terv célkitűzéseit. Az új agrotech­nikai eljárásokkal, a teljes gépesítéssel a búzahozam 70 százalékos, a kukoricahozam 15 százalékos növekedését si­került elémiök. Gyors ütem­ben fejlődött a tsz-gazdasá- gok állattenyésztése: kilenc szarvasmarha- és egy hús­hasznosítású telep épült fel, a tehénlétszám 38 százalék­kal, a tejtermelés 24 száza­lékkal emelkedett, három zárt rendszerű sertéstelep épült évi 18 ezer hízókibo­csátással. Különösen dicsé­retes, hogy az elmúlt két év­ben veszteséges és alaphiá­nyos tsz nem volt a ceglédi járásban. Mindezzel együtt jobb körülmények között dol­goznak a tsz-tagok, nőtt a jövedelmük, javult a szociá­lis és kulturális ellátottsá­guk. Hasonlóan szép tények ^sora­koznak az ipar területéről is, amelyen a termelési érték négyszeresére növekedett, és az 1970. évi 20 ipari jellegű munkahellyel szemben már 32 van a járásban. A legnagyobb fejlődés Abonyban ment végbe. Jelenleg folyik az albertirsai kötőüzem új üzemcsarnokának építése, az abonyi téglagyár rekonstrukciója, az abonyi sü­tőüzem, konzervtelep, a PEV- DI üzemcsarnokának építése, szociális ellátásának javítása. A járás területére esik az V. ötéves terv országos jelentősé­gű beruházása: Albertirsán a vinnyicai nagyfeszültségű vil­lamossági fogadóállomás épí­tése. A járás életének minden te­rületét reálisan felmérő beszá­moló behatóan foglalkozott a pártirányítás módszereivel, a pártmunka fejlődésével, a párt szervezeti megerősödésével, va­lamint az eszmei-politikai ne­velés, a szocialista tudatformá­lás helyzetével. Mindezek együttesen teremtették meg ugyanis azt a jó légkört, amely a járásban tapasztalható, s amely feltétele a további mun­kának is. Mindezt tükrözték a felszóla­lások is, amelyekben a járás­nak szinte valamennyi dolgozó rétege képviselt volt, bemutat­va saját munkahelye példáján a járás arculatában végbement előnyös változást. Jellemző a tanácskozás élénkségére, hogy a járási küldöttek közül ösz- szesen 22-en szólaltak fel, nyolcán pedig — akik idő hiá­nyában nem kaphattak szót — írásban nyújtják be észrevéte­leiket. A megyei pártbizottság első titkára is elismerően beszélt felszólalásában erről az aktivi­tásról, átadva a ceglédi járás kommunistáinak a Pest megyei pártbizottság elvtársi üdvözle­tét. Azt kívánta, hogy tovább­ra is — mint itt a beszámoló­ban és a vitában — érvénye­sítsék napi . munkájukban a helyes kommunista munka- módszert, amely szerint szem előtt tartva politikánk irány­vonalát, kritikusan és önkriti­kusan elemzik a feladatokat, tennivalókat. Nem nélkülözte az ünnepé­lyességet sem az egyébként mindvégig munkajellegű ta­nácskozás: a járás úttörőinek küldöttsége köszöntötte a résztvevőket, átnyújtva az út­törőparlament zászlaját, s több üdvözlő távirat érkezett a já­rás üzemeiből, szövetkezetei­ből, intézményeiből. A vitában — sorrendben — a következők szólaltak fel: Zonzel Sándorné, az albertir­sai ÁFÉSZ dolgozója, Voss Ka­talin, a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének dolgo­zója, Kemencei László, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz víz­vezeték-szerelője, Máté Gyulá- né, a ceglédberceli általános is­kola tanára, Kovács Klára, az abonyi József Attila Tsz KISZ- titkára, Tóth Sándor, a nyárs­apáti Haladás Tsz elnöke, Molnár Lászlóné, a járási hi­vatal osztályvezetője, Vass Andrásné, Kocsér tanácselnö­ke, Szabó Ferenc, a törteli Dó­zsa Tsz villanyszerelője, köz­ségi KISZ-csúcstitkár, Szabó László, a csemői községi párt­vezetőség titkára, a November 7. Tsz tagja, Vimola Károly, a Termelőszövetkezetek Dél-Pest megyei Szövetségének titkára, Szűcs László, Abony tanácsel­nöke, Mucza János, az abonyi nagyközségi pártbizottság tag­ja, a Ságvári Tsz tagja, dr. La­kos László, a jászkarajenő— kőröstetétleni Árpád Tsz el­nöke, Kovács Jánosné, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz szo­cialista brigádvezetője, Gyovai János, az albertirsai Tessedik Sámuel általános iskola igaz­gatója, Varga István műköves, az abonyi Építőipari Ktsz dol­gozója, Ménesi Árpád, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz párttitkára, Szabó Vera, a Ha­zafias Népfront járási bizott­ságának titkára, Boros János, a KISZ járási bizottságának titkára, Detrei Sándor nyugdí­jas, a fegyelmi bizottság elnö­ke, Cservenka Ferencné, Ra- deczki László, az albertirsai nagyközségi pártbizottság tit­kára. A vita végeztével a küldött- tek a megyei pártértekezletre 16 küldöttet választottak és megválasztották a 43 tagú já­rási pártbizottságot, amely nyomban összeült és megvá­lasztotta tisztségviselőit és végrehajtó bizottságát. A járási pártbizottság első titkára újra Bállá János lett. Titkár: Fekete Antal. A járá­si párt-végrehajtóbizottság to­vábbi tagjai: Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke, Hajnal Istvánná, a jászkarajenői Árpád Tsz állattenyésztője, Kovács Gizella, a nyársapáti általános iskola igazgatója, Molnár Lászlóné, a PEVDI abonyi üze­mének varrónője, Nagy Imre, a járási pártbizottság propagan­da- és művelődési reszortveze­tője, Podmaniczki István, a jászkarajenői pártbizottság tit­kára, Szabó László, a csemői November 7. Tsz párttitkára, Tóth József, az abonyi Vas­ipari Ktsz épületlakatosa, Tóth Róza, a kocséri Petőfi Tsz elnöke. — Az ugyancsak ezút­tal megválasztott fegyelmi bi­zottság elnöke továbbra is Detrei Sándor lett. ★ A járási pártbizottság hoz­zájárult ahhoz, hogy Nagy Im­rét, a végrehajtó bizottság tag­ját a közeljövőben — érdemei elismerésével — mentsék föl a pártbizottság reszortvezetői be­osztásából, tekintettel arra, hogy más fontos, gazdasági ve­zető munkakörre jelölték a járásban. Vasárnap Nagykátán, a Bartók Béla művelődési köz­pontban tartották meg a já­rás kommunistáinak küldött- értekezletét. A járás 1995 párttagját képviselő százöt­ven küldött között megje­lent Balogh László, a Pest megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a pártbizottság osz­tályvezetője is. Bihari József tápiógyör- gyei iskolaigazgató, a küldött- értekezlet elnöke köszöntöt­te a tanácskozás résztvevőit, majd Pataki Márton, a járási pártbizottság első titkára fű­zött szóbeli kiegészítést az írásos jelentéshez. Az elmúlt négy esztendő legjelentősebb eredményei kö­zé tartozik az ipar mind erő­teljesebb részvétele a járás gazdasági életében. A mező- gazdaságban dolgozók szá­ma négy év alatt 11 ezer 371- ről 9 ezer 836-ra csökkent, ezzel szemben az állami ipar­ban és a ktsz-ekben dolgo­zók száma 1516-ról 2079-re emelkedett. De nem csupán a lakosság átrétegződése mu­tatja a változást, hanem a mezőgazdaság és az ipar ter­melési értékének alakulása is. A termelőszövetkezetek termelési értéke 503 millióról 704 millióra, az ipari 409 millióról 591 millióra növe­kedett. , Mindennek eredményekép­pen a járás gazdasági életé­re ma már a mezőgazdasági­ipari jelleg a jellemző, bár jelenleg még a termelés na­gyobb része a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásából származik. A legerőteljeseb­ben a növénytermesztés fej­lődött, ez adja az összes ár­bevétel felét, míg egyharma- da az állattenyésztésből ered. A növénytermelés gyorsabb Figyelmes jegyzetelés a nagykatai járási pártértekezleten. fejlődése összefügg a szako­sodással, általában a termelés feltételeinek javulásával. a termelői érdekeltség fokozó­dásával. Ez a folyamat az ál­lattenyésztésben lassúbb ütemben kezdődött, s ered­ménye elsősorban a szarvas­marha-tenyésztésben mérhe­tő. Tizenkét százalékkal nőtt a tehénállomány és javult minőségi összetétele is. Sza­kosított sertéstelep azonban mindössze egy működik a já­rásban, a sertéshús 70 száza­lékát még ma is a háztáji gazdaságok termelik. Gond, hogy a korábbinál kevesebb pénz jutott a mező- gazdasági beruházásokra. Üj gépek vásárlására egymillió­val több pénzt fordítottak a közös gazdaságok, az 1970. évinél. Az eredményes gazdálko­dás érdekében a járási párt- bizottság 1973. novemberé­ben határozatot hozott, amely­ben megállapította, hogy a gyorsabb ütemű előrelépés lehetősége a szakosodásban, az anyagi és szellemi erők Szentendre Erősödtek a szocialista termelési viszonyok A szentendrei járás kom­munistáinak vasárnapi járási küldöttértekezletén, a szent­endrei tiszti klubban részt vett Szilágyi János ny. rendőr vezérőrnagy, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága tagja is. A pártértekezleten a járás 54 alapszervezetét 118 küldött képviselte. Az írásos beszámolóhoz Császár Ferenc, a szentendrei járási pártbizottság első tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést. A beszámoló hangsú­lyozta: az eltelt négy esz­tendőben erősödtek a járás­ban a szocialista termelési viszonyok, az iparban és a mezőgazdaságban végbement változások tovább erősítették a ‘ munkás-paraszt szövetsé­get. A szentendrei járásra egyszerre jellemző az ipari, a mezőgazdasági, az idegen- forgalmi és az üdülőterület jelleg. Mind jelentősebb az ipar fejlődése. Az 1969-es évi 1 milliárd 623 milliós terme­lési érték 1974-ben várha­tóan már 2 milliárd forint lesz. Bár új üzem ebben az időszakban nem kezdett ter­melni, de a rekonstrukciók, üzembővítések éreztetik hatá­sukat. A Központi Bizottság 1972. és 1974. évi határozatai nyomán bekövetkezett bér­emelés hatása rendkívül kedvező volt. A járás ipari üzemeiben mintegy 1850 munkás havi 361 ezer forint béremelésben részesült. A bérfejlesztés után a munká­sok átlagbére évi 28 ezer 800 forint, ami 28,5 száza­lékkal haladja meg az 1970- es szintet. A nagyipari mun­kásság helytállása a terme­lésben és aktivitása a köz­életben meghatározó. A dol­gozók 61 százaléka vesz részt a szocialista verseny­mozgalomban. A szocialista és e címért küzdő brigádok szá­ma 155, mintegy kétezer tag­gal. A mezőgazdaság eredmé­nyeinek és problémáinak is­mertetése után a beszámoló az idegenforgalommal és a lakosság 22 százalékát ki­tevő nemzetiségiek helyze­tével foglalkozott. Az üdülőövezet kialakítása, a külső és belső turizmus fej­lődése szükségessé tette a kiskereskedelem és a ven­déglátás gyorsított fejleszté­sét. Az áruellátás általában megfelelő és folyamatos volt, bővült a választék, a sütő­üzemek rekonstrukciója nyo­mán javult a kenyérellátás. A vendéglátókban általáno­sabbá vált az előfizetéses ét­keztetés. Mindezek ellenére az üzlethálózat — a szolgálta­tással egyetemben — a la­kosság és az idegenforgalom tényleges szükségleteit még nem tudja maradéktalanul ki­elégíteni. A törődést a nemzetiségi la­kossággal sikeresnek ítélte a járási pártbizottság. Képvise­letük a vezető testületekben megfelelő, a törekvés kultú­rájuk, nyelvük, hagyományaik megőrzésére, az anyanyelv­oktatás fejlesztésére eredmé­nyes volt az utóbbi években. A beszámoló vitájában — sorrendben — felszólalt: ifj. Szamosvári Sándor, a pilis- szentkereszfci községi pártve­zetőség titkára, Bene Mihály, az Egészségügyi Minisztérium pomázi Munkaterápiás Inté­zetének az igazgatója, Kiss Mária, a KISZ szentendrei járási bizottságának titkára, Fieszl Béla, a visegrádi párt­vezetőség titkára, Matuszka István honvéd alezredes, Re- ketye Károly, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat termelési igazgatója, Simon János, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Bálint József, leányfalui tanácselnök, dr. Birksteiner Alfréd, Szentendre járási-városi vezető ügyésze, Fenyvesi Géza, az Egészség- ügyi Minisztérium pomázi Munkaterápiás Intézetének osztályvezetője, Horváth An­tal, a dunabogdányi Úttörő Tsz elnöke, Belos Péter, cso- bánkai általános iskola igaz­gatója, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövet­ségének elnöke, Naszvadi Sán­dor, a pomázi Petőfi Tsz párt- titkára, Rozgonyi Emőné dr., a szentendrei járási hivatal elnöke, Fiikom József, a Len­fonó és Szövőipari Vállalat vállalati szakszervezeti taná­csának titkára, Szellő József, a szentendrei járási hivatal osztályvezetője, a Hazafias Népfront járási bizottságának alelnöke, valamint Szilágyi János. Császár Ferenc zárszava után a pártértekezlet részt­vevői megválasztották a 41 tagú pártbizottságot és a me­gyei pártértekezlet 12 kül­döttjét. Az új pártbizottság első ülésén megválasztották a 11 tagú végrehajtó bizottságot. A szentendrei járási pártbizott­ság első titkára ismét Császár Ferenc lett, titkára Pápai La­jos. A végrehajtó bizottságba választották Bene Mihályt, a pomázi Munkaterápiás Intézet igazgatóját, Diós Sándort, a budakalászi Gyógynövényku­tató Intézet esztergályosát, Lepuschán Károlyt, a duna­bogdányi Úttörő Tsz alapszer­vezeti párttitkárát, Nagy Ist­ván rendőrőrnagyot, a szent­endrei járási-városi rendőr- kapitányság vezetőjét, Németh Pált, a leányfalui bányászüdü­lő vezetőjét, Reketye Károlyt, a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat termelési igazgatóját, Rozgonyi Emőné dr.-1, a szentendrei járási hivatal el­nökét, Szekeres Ferencnét, a Pomázi Házüpari Szövetkezet szocialista brigádvezetőjét és Szendrődi Ferencnét, a buda­kalászi általános iskola igaz­gatóját. Az öttagú fegyelmi bizott­ság elnöke Fieszl Béla lett. K. M. koncentrálásában rejlik. En­nek nyomán 1974-ben kilenc termelőszövetkezet egyesült négy központtal, s ezzel 12-re csökkent a járás közös gaz­daságainak a száma. A tava­lyiról készült mérlegek bi­zonysága szerint az anyagi és szellemi erők koncentrálása eredményesnek bizonyult: a fejlődés meggyorsult, javult az üzem. és munkaszervezés, megszilárdult a pénzügyi rend, a fegyelem és a törvé­nyesség, s tovább nőttek a termelési eredmények. A vitában felszólalt Balogh Ferencné, a tóalmási községi tanács vb-titkára, Kovács Já­nos, a járási KISZ-bizottság titkára, Gál István nyugdíjas, tápiószelei pártalapszervezeti titkár, Hovancsik Ferenc, a já­rási hivatal osztályvezetője, Józsa László, a tápiószelei KGYV szerkesztője, Sinka Sándorné, a tápiógyörgyei Zöld Mező Tsz dolgozója, a községi népfront nőbizottság elnöke, Faludi Imre, Tápió- szentmárton tanácselnöke, Gyulai József honvéd alezre­des, Povázson Sándor, a járá­si hivatal osztályvezetője, dr. Takács István nagykátai kör­zeti orvos, Samu János, a 6zentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet főagronó- musa, Antalfia Jenő, Nyitrai Ferenc, Nagykáta tanácselnö­ke, Ulviczky József, a nagy­kátai ÁFÉSZ elnöke, Veres Mihály, a tápiószőlősi Uj Ba­rázda Termelőszövetkezet el­nöke, Balogh László, Kulcsár Pál, a Telefongyár nagykátai gyáregységvezetője, Kátai Szilveszter, a nagykátai kö­zépiskolai kollégium igazgató­ja, dr. Pintér Antal járási ve­zető ügyész és Balogh József- né, a tápiószelei KGYV cso­portvezetője. A felszólalásokra Pataki Márton válaszolt, majd meg­választották a 46 tagú járási pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 16 küldöttét. Az újonnan megválasztott párt- bizottság megtartott első ülé­sén ismét Pataki Mártont vá­lasztották a járási pártbizott­ság első titkárává, Árokszállá­si Istvánt pedig titkárává. A tizenegy tagú végrehajtó bi­zottság tagja lett még: Bar- tucz Sándor, a tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezet tápiósági üzemegységének esz­tergályosa, Bezzeg Sándorné, a tápiószelei Tápiómente Ter­melőszövetkezet kertészeti bri­gádvezetője, Farsang István, a Telefongyár nagykátai gyár­egységének csúcsvezetőségi tit­kára, Keszi József, a járási hi­vatal elnöke, Mészáros Judit, a pándi általános iskola igaz­gatója, Povázson Sándor, a járási hivatal osztályvezetője, Pocsai István, a nagykátai nagyközségi pártbizottság tit­kára, Radics Imre, a járási rendőrkapitányság vezetője és Samu János, a szentmárton- kátai Kossuth Termelőszövet­kezet főagronómusa. A 7 tagú fegyelmi bizottság elnökévé ismét Kiss Tibort, a járási hivatal elnökhelyettesét választották meg. P. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom