Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xix. Évfolyam, 27. szám ARA «0 FILLÉR 1975. február 1, szombat Az eddigi legnagyobb kereskedelmi forgalom Magyarország és a Szovjetunió között Ünnepélyesen aláírták Moszkvában az 1975. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet ünnepélyes külsőségek között írták alá pénteken délután Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió 1975. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét, amely kereskedelmi forgal­munk újabb jelentékeny bővítését helyezi ki­látásba az idén. A szovjet külügyiminisztérium Tolsztoj ut­cai vendégházában Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és dr. Biró József, hazánk külkereskedelmi minisztere látta el kézjegyével a kölcsönös áruszállításokról szó-. ló vaskos okmányt, amelynek alapján orszá­gaink 1975-ben minden eddiginél nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le egy­mással. A jegyzőkönyv aláírását követően nyilatko­zatot tett Nyikolaj Patolicsev, valamint a je­lenlevő szovjet és magyar szakemberek, a két ország sajtójának nagyszámú képviselője előtt dr. Biró József. (Nyilatkozataikat lapunk 2. oldalán közöl­jük.) GENF Az újabb SALT-forduló nyitánya Szemjonov, a szovjet küldöttség vezetője üdvözli az amerikai kül­döttség vezetőjét, Alexis Johnsont* Az irányelvek vitája Állást foglalt a Pest megyei pártbizottság a kongresszusi dokumentumok tervezetéről Pénteken Budapesten a megyei pártszékházban ülésezett az MSZMP Pest megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója. Napirenden az MSZMP programnyilatkozata tervezetének, a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek, valamint a módosított Szervezeti Szabályzat tervezetének megvitatása, valamint a megyei pártbizottság ezekkel kapcsolatos állásfog­Péniteken Genfben felújítot­ták azokat a szovjet—ameri­kai tárgyalásokat, amelyek célja a stratégiai támadó- fegyVerek korlátozására vo­natkozó szerződés szövegének előkészítése. Ennek a megál­lapodásnak fontos mérföldkő­vé keli válnia az enyhülés to­vábbi megszilárdításának, a népek biztonsága megierősíté- sének útján. a fő tételeit, amelynek érvé­nye 1985. december 31-ig ter­jedne és amelyet a felek már 1975-lben alá szándékoznak ír­ni. A küldöttségek Gentfben most az új megállapodás vég­leges szövegének kidolgozá­sával foglalkoznak majd. Ily módon nyitva áll az út a genfi tárgyalások sikeréhez — han­goztatja befejezésül a TASZSZ szemleírója. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvitatta az állampolgársági, valamint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1974. évi tevé­kenységét. Megállapította, hogy az ügyeket előkészítő szervek az Elnöki Tanács lalásának kialakítása szerepelt. Az elnöklő Cservenka Fe- rencnének, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első tit­kárának megnyitója után Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára mondott vitaindítót. A programnyilat­kozat jelentőségének áttekin­tése után részletesen szólott a kongresszusi irányelvek kap­csán megnyilvánult aktivitás­ról, amely megyeszerte vala­mennyi pártalapszervezeti tag­gyűlésen tapasztalható volt. A megye 1436 pártalapszerve- zetének vezetőségválasztó tag­gyűlésén az irányelvekről fe­lelősségteljes vélemények és javaslatok hangzottak el. A taggyűléseken a párttagságnak 92 százaléka jelent meg, és a résztvevők 20 százaléka szólalt fel a vitában. A fel­szólalók kétharmada a doku­mentumokkal kapcsolatban mondotta el véleményét. A felszólalások érdemi össze­gezéséből kitűnik, hogy me­gyénk párttagsága alapvetően egyetért a XI. kongresszus irányelveivel és a Szervezeti Szabályzat tervezett módosí­tásával. Az alapszervezeti vi­tákat jó politikai légkör, ki­egyensúlyozottság, a párttag­ság hozzáértő véleménynyilvá­nítása, felelősségérzet és al­kotó javaslatok jellemezték. A felszólók többsége helyi iránymutatásait figyelembe véve végezték munkájukat. A hozott döntések hozzájárultak a szocialista törvényesség to­vábbi erősítéséhez. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, végül egyéb ügyeket tárgyalt. példákkal is bizonyította, mi­ként haladunk a X. kongresz- szus által kijelölt úton. En­nek alapján vették megnyug­vással tudomásul, hogy poli­tikánk alapelvei és fő irány­vonala a jövőben sem válto­zik. A taggyűléseken elhang­zottak mutatják, hogy a me­gye párttagsága egyetért pár­tunk külpolitikájával, inter­nacionalista elveinek és a bé­kés egymás mellett élés elvei­nek szigorú betartásával is. Nagy elismerélssel szóltak a társadalmi viszonyainkban elért eredményekről, de több helyen szóvátették, hogy a leg­nagyobb nemzeti vagyonban, a társadalmi tulajdonban rej­lő lehetőségeknek jobb ki­használása szükséges. A je­lenleginél ezért erőteljesebb állami irányítást és ellenőr­zést tartanak nélkülözhetet­lennek. Fölmerültek a vitában a beruházások terü­letén tapasztalható gondok és intézkedések is. Kívánatosnak tartják, hogy a beruházás jó előkészítésével, a nemzetközi­leg kialakult időnormák fi­gyelembevételével, a terve­zett költségekkel valósulja­nak meg építkezéseink. Ennek kapcsán helyesléssel beszéltek azokról a kiugró eredmények­ről, amelyeket az utóbbi év­tizedben a lakásépítésben el­értünk, noha nehézségek is mutatkoznak, melyek az igénylők jelentős részét még elzárják a megfelelő lakásba költözéstől. Ugyancsak nagy elismeréssel szóltak a gyer­mekintézmények fejlesztésé­ről is. t A taggyűléseken — hangoz­tatta a vitaindító — a mun­kásosztály vezető szerepének továbbfejlesztését igényelték, javasolva, hogy minél több te­hetséges munkáskáder kerül­jön vezető posztokra. Osztat­lan egyetértésre talált a szo­cialista demokrácia fejleszté­sének az irányelvekben meg­fogalmazott célkitűzése is. Kérik azonban a munkahelyi kapcsolatok továbbmélyítését, hogy jobban béleszólhassanak a műhely, az üzem gondjaiba. A vitaindító előadás az irányelvekben és az alapszer­vezeti vitákban elhangzott leglényegesebb kérdésekre tért ki azzal, hogy a pártbizottság mindezek ismeretében alakít­sa ki saját állásfoglalását, me­lyet eljuttat a Központi Bi­zottság illetékes szerveihez, il­letve jóváhagyásra a megyei pártértekezlet elé terjeszt. A vitában — sorrendben — a következők szólaltak fel: Bori Rudolf, a Népi Ellenőr­zési Bizottság Pest megyei el­nöke, Magyar Sándor a sorok­sári tangazdaság igazgatója, Kovács József, az Ipari Szerel­vény és Gépgyár pártbizottsá­gának titkára, Tóth Imréné, az Egyesült Izzó váci gyárá­nak osztályvezetője, Jónás Zoltán, a ráckevei járási párt- bizottság első titkára, Kovács Sándor, a Nagykőrösi Kon­zervgyár igazgatója, dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíró­ság elnöke, Lőrinc Rezső, a gödöllői gépgyár szénszámla- katosa, dr. Dikó István, szent­endrei járási-városi főorvos, Nyers Rezső, Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigaz­gatója és Göndics Zoltán, a Pest megyei Oktatási Igazga­tóság igazgatója. Jámbor Miklós vitazárója után a megyei pártbizottság elfogadta a vitaindítóval együtt az írásban előterjesztett állás- foglalást a Központi Bizottság irányelveiről és a módosított szervezeti szabályzat terveze­téről. Az állásfoglalásban tük­röződik a megye kommunis­táinak egyetértő véleménye és számos kiegészítő javaslata, amelyet a vitában elhangzot­takkal együtt továbbítanak. Végül személyi ügyben fog­lalt állást a Pest megyei párt- bizottság. Bejelentette Cser­venka Ferencné, hogy a Szak- szervezetek Országos Tanácsa dr. Dobi Ferencet, az SZMT vezetőtitkárát, az MSZMP Pest megyei Bizottságának és végrehajtó bizottságának tag­ját megbízta a SZOT nemzet­közi kapcsolatok osztályának vezetésével. A megyei pártbi­zottság ezt jóváhagyólag tu­domásul vette. A megyei párt- bizottság első titkára a párt- bizottság nevében megkö­szönte dr. Dobi Ferenc tevé­kenységét, amelyet Pest me­gyében kifejtett, s amelynek nyomán jelentős előrehaladás mutatkozott a megye szak­szervezeti életében, s a párt politikájának hatékony érvé­nyesítésével eredményesen fejlődött a szakszervezeti moz­galom. Munkásgyűlés a dunakeszi konzervgyárban Termékeik kétharmadát exportálják Ülésezett az Elnöki Tanács A munkásgyűléts részvevői a beszámolót hallgatják. Nagy Iván felvétele nalak rövidítése céljából — mölcs is szennyeződik. Az asz­szonyok kérik: Pártbizottsági ütés Hevesben, Szaboics-Szatmárban és Veszprémben A szovjet—amerikai kap­csolatokban a politikai enyhü­lés — az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése elvének köl­csönös elismerése eredménye­ként — realitássá vált. Ezt a politikai enyhülést alá kell tá­masztani a katonai enyhülés­sel, vagyis elsősorban a stra­tégiai fegyverek korlátozáséit szolgáló nagy horderejű intéz­kedésekkel. Pontosan ezt kö­vetelik a Szovjetunió és az Egyesült Államok, valamennyi állam és nép közvetlen és hosszú távú érdekei. Az Egyesült Államok kong­resszusában a Jackson szená­tor által vezetett és a katonai­ipari komplexum hangadóinak támogatását élvező héjacso­port képviselői hiába próbál­nak árnyékot vetni a Szov­jetunió politikájára, hiába hangoztatják, hogy „nem le­het hinni Moszkva nyilatko­zatainak”, és hasztalanul kö­vetelik, hogy „kemény állás­pontot” kell elfoglalni a genfi tárgyalásokon. Az utóbbi évek — amelyek során a stratégiai fegyvereket érintő fontos szovjet—amerikai megállapo­dások sora született — meg­mutatták, hogy az Ilyen fegy­verek korlátozásának — és a későbbiekben csökkentésének — szakaszos megoldása távol­ról sem utópia, hanem teljes mértékben megvalósítható le­hetőség. Vlagyivosztokban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és Gerald Ford ame­rikai elnök kidolgozták annak a megállapodásnak Harmadízben gyűlték össze a Gyümölcs- és Főzelékkon­zervgyár dunakeszi gyáregysé­gének dolgozói pénteken, hogy munkásgyűlést tartsanak. ‘Az elmúlt év elején és végén már rendeztek hasonló tanácsko­zást. A tegnapi eseményen je­len volt Illefalvi László, az MSZMP váci járási bizottsá­gának gazdaságpolitikai osz­tályvezetője. Az egybegyűlt mintegy kétszáz dolgozónak dr. Mihalusz Ferenc igazgató tar­tott beszámolót a vállalat ta­valyi gazdasági eredményeiről. Mint elmondta, 410 millió forint értékű konzervet készítettek, 11,2 százalékkal többet, mint 1973-ban. Az elmúlt esztendő során je­lentősen emelkedett a terme­lékenység. Gyümölcs- és főze- lókkonzeiveik egyébként szá­mos országban kedveltek, ugyanis termékeik 65 százalé­kát exportálják. Legnagyobb vásárlóik a Szovjetunió és az NDK, a tőkésországok közül pedig az NSZK és Svájc. A vállalatról el kell monda­nunk, hogy évek óta veszte­séges volt, míg végre tavaly nyereséggel zárta az évet. Ez egy sor intézkedésnek és a dol­gozók lelkes munkájának kö­szönhető. Módosították a ter­mékszerkezetet: a kevésbé ke­resett befőttekből, mint az eg­res és a birsalma, a szoká­átrendeztek, A munka dandár­ját a 75 szocialista brigádba tömörülő, mintegy 840 dolgozó végezte el. Rájuk az idei év­ben is nagy feladatok várnak. Paradicsomléből például a ta­valyinál 35 százalékkal többet kell feldolgozni, a 18-féle bébi­ételből pedig 274 vagon helyett 300 vagonnyit kell gyártani, összesen másfélezer tonnával több terméket készítenek, mint az elmúlt tizenkét hónap so­rán. Az Igazgató beszédét a hoz­zászólások sora követte. Nagy tetszést aratott Marjánszky Károlyné felszólalása. A gyü­mölcsüzemben dolgozó mun­káskollektíva nevében felhív­ta a vállalat vezetőinek figyel­mét arra, hogy a tisztítótele­pekről sáros, piszkos ládákban kapják az almát, s bizony a hámozott gyü­szereljenek fel mosógépet, hogy a nyersanyag higié­nikus állapotban kerülhes­sen feldolgozásra. Arra is ügyelni kell, hogy a gyümölcs felezésekor lehetőleg minél kevesebb legyen a törés. Ugyancsak a gyü­mölcsüzemiek tették szóvá, hogy a feldolgozó vonal mel­lett helyezték el a vákuumszi­vattyút, amely oly nagy zajjal működik, hogy műszak után az asszonyoknak hallászavaraik vannak. Klamancsek Mátyásné a munka jobb megszervezésére hívta fel a figyelmet Nem­egyszer ugyanis 30—40 em- 'ber tétlenkedik azért, mert a targoncák nem szállítják el az útban levő, már elkészült I konzerveket. Cz. V. Pénteken pártbizottsági ölésit tartottak további három me­gyében. Egerben az MSZMP Heves megyei Bizottságának tanács­kozásán — amelyen részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese — a párt XI. kongresszusának irányelveit vitatták meg. Nyíregyházán az MSZMP Szabólcs-Szatmár megyei Bi­zottságának ülésén — amelyen saság Elnöki Tanácsának elnö­ke január 31-én, pénteken fo­gadta Stefan Jedrychowski rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Lengyel Nép- köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél át­adásánál jelen volt Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes. Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke csütörtö­részt vett és felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja — ugyan­csak a XI. kongresszus irány­elveit vitatták meg. Az MSZMP Veszprém me­gyei Bizottságának Veszprém­ben tartott tanácskozásán — amelyen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára is — elemezték a XI. kongresszus irányelveit és összegezték az elmúlt hetekben megtartott pártcsoport-megbeszélések és taggyűlések tapasztalatait. kön és pénteken kétnapos lá­togatást tett Szegeden. Gáspár Sándor, a “SZOT fő­titkára, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség Végréhajtó Iro­dájának tagja vezetésével pén­tek este hazaérkezett Berlin­ből a magyar szakszervezeti küldöttség, amely részt vett az SZVSZ Végrehajtó Irodája rendkívüli' ülésének munkájá­ban. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Földvári Aladár, a SZOT elnöke és Nemeslaki Tivadar, a SZOT főtitkárhe­lyettese fogadta. sósnál jóval kevesebbet gyár­tották, jó néhány gyártóvona­lat pedig — a szállítási útvo- nemegyszer KÖZ Losonczi Pál, a Népköztár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom