Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

«cm» W x/ímtm 1975. JANUAR 8., SZERDA Elhallgatott a nótafa A mecseki hegyháton fekvő Sásdon 78 éves korában el­hunyt a híres moldvai nótafa Demse Dávidné, akit a mold­vai magyar népdalok megőr­zéséért és terjesztéséért a népművészet mestere címmel tüntettek ki. Az idős népi éne­kes felbecsülhetetlen értékű folklórkincset hozott magá­val szülőföldjéről — a mold­vai havasokból — új hazá­jába, a Mecsek vidékére. Dem­se Dávidné hangját számos rádiófelvétel, alakját pedig filmszalag őrzi. Meglepetés az országos minősítőn A harmincadik évfordulóra készül a \mési kórus A Pest megyei énekkarolt idei országos minősítő hang­versenyeinek egyik meglepe­tése volt a Valentsik István vezényelte vecsésd művelődési ház vegyes karának szerep­lése. A kóruis csak nemrég alakult, s így először minő­sültek. Az új kórus számára az „ezüsitlkoszorú” helyezés nagy megbecsülést jelentett. Kedvcsinálásnak népdalverseny Amikor megkerestem a mű­velődési házban Valentsik Istvánt, elsősorban az a kér­CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKOROS SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS JANUAR 9-TÖL JANUAR 1S-IG 9— H: A halott asszony visszatér 13—15: Bekötött szemmel 9—12: Oázis 13— 15: Bredow lovag nadrágja 9—12: Bekötött szemmel 13: Makra* 14— 15: Az utolsó völgy* 9-^12: A dunai hajós 13: Makra* 14—15: Botrány a nyaralóban 9—12: Ulzana 13—15: A dunai hajós 9—12: Hőszakadás 13—15: A halott asszony visszatér 10— 12: A tábornok állva alszik* 13—14: Robinson Crusoe 15: Zsuzsi és a varázsgyűrü DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FÓT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVÁR POMA? RÁCKEVE SZIGETSZENT­MIKLÓS VECSÉS 9— 10: Az ördög atamánja 11—14: Játszd újra, Sam! 9—12: A dunai hajós 13—15: Piknik a sasok hegyén 9: A szerelem hátára!""' "* 11— 13: Koncert szólópisztolyra 15—16: Ordasok között 9—12: Az Olsen banda nagy fogása 13—14: Alfredo, Alfredo 9—11: Folytassa külföldön 12— 13: A Pendragon legenda 9—10: Kard és kereszt 11—12: Ki megy a nő után? 13— 14: Jelbeszéd 9—12: Az édes szó: szabadság I—n. 13—14: Macskajáték 15: Makra* 9—12: A gejzírvölgy titka 13—15: Keresztesek I—n. 10— 12: Ne hagyd magad, Pitkin! 13—15: Álljon meg a menet! 9—12: Alfredo, Alfredo 13—14: Az ördög atamánja 9—12: A fej nélküli lovas 13—14: Mackenna aranya 9—10: Ki megy a nő után? 11— 12: Az ördög atamánja 13—14: A Betyárkapitány 9—10: Bolondos újoncok 11—12: Kard és kereszt 13—15: Hószakadás *Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT ^ •• ^ A F0VAR0SISAZKESZUÍEKGYARTG VALIMAT PÁLYÁZATOT HIRDET ócsai telephelyére (Ócsa, Vásár tér 3.) gyáregységi adminisztratív vezető munkakör betöltésére Feltételek: analitikai munkában jártasság (bérelszámolás, anyag könyvelés, raktári bizonylatolás, gyártás és ügyvitellel összefüggő gyakorlat.) Követelmény: közgazdasági technikumi érettségi és mérlegképes könyvelői oklevél, vagy legalább egy év elvégzése. Jelentkezhetnek hosszabb - legalább 10—15 éves — ügyviteli gyakorlattal rendelkezők is. Bérezés a képesítéstől és gyakorlattól függően. A jelentkezéseket - ócsai és Ócsa környéki lakosoktól — részletes önéletrajzzal, a vállalat budapesti központjába kérjük megküldeni. Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat személyzeti és oktatási osztály 1138 Budapest, Révész u. 27/31. diés foglalkoztatott, hogy kó­rusalapításban milyen ölőzmé- nyetore támaszkodhatott? — A községben a kórus­éneklés régi hagyományokra tekint vissza — mondta a karnagy _ 1911-től folyama­tosan működött itt kórus. A két világháború között a férfi­kar Vecsési Munkásdalkör né­ven szerepelt, s általában a férfikarokhoz hasonlóan, nem­csak kulturális, hanem poli­tikai szerepet is játszott. Ez a kórus egészen 1957-iig műkö­dött, azután Somogyi Lajos vezetésével vegyes kar ala­kult, amely 1972-ig működött. Ugyanez év őszén új összeté­telű vegyes kart szerveztem. S hogy a dalosoknak kedvet csi­náljak, népdalversenyt hirdet­tem, amellyel jóformán az egész községet mozgósítottuk. A gálaest 1973 tavaszán volt, a Kodályünnepségek kere­tében, ugyanis a versenyt az évforduló tiszteletére rendez­tük, Kodály-népdalverseny cí­men. A gálaesten több mint kétszáz szereplő vett részt; óvodásak, általános Iskolások és zeneiskolások, felnőtt da­losok, de még a nagymamák is énekeltek a'z unokákkal együtt. Volt nemzetiségi mű­sor is, szerepelt a táncegyüt­tes. hangszeres együttesek, s a műsor végén Vass Lajos — aki örömmel tett eleget meg­hívásunknak — a közönséget is m egének eltet te. A műsorban fellépő gyere­kek és felnőttek közül Vass Lajos kiválasztott 18 szerep­lőt, akiknek közreműködésé­vel később három rádiófelvé­tel is készült a Nótafa című műsorban. Kétszáz énekes — Ilyen kedvező indulás után a kórus lelkesen készült a következő évi országos mi­nősítésre. — Milyen új feladatokra készülnek?'' ' — Ügy hiszem, minden kó­rusnak elsőrendű feladata most, hogy méltóképp kive­gye részét hazánk felszabadu­lása 30 éves évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepsé­gekből. Ezenkívül készülünk a Vándor Sándor munkáskórus fesztiválra, a ceglédi és a rác­kevei meghívásra, s új dalo­sokat toborzunk. Valentsik István tavaly au­gusztusban Szocialista Kultú­ráért kitüntetésben részesült. Az elismerés nemcsak a kó­rusban kifejtett munkásságát, hanem 28 évi népművelő munkáját jutalmazta. Mielőtt Vecsésre költözött, ő szervez­te meg a monori zeneiskolát, amelynek később igazgatója volt. A zeneiskola növendé­keiből zenekart és énekkart is toborzott. Jelenleg Vecsásen az általános iskolában tanít, és az ottani kórusoknak is irányítója. \ Zenebarátkor Szeptember óta a művelő­dési ház felkérésére zeneba­rátkört szervezett, ahol az ő irányításéval alkalmanként 40 —50 főnyi hallgatóság barát­kozik a zenével.#A klub prog­ramján előadások, lemezhall­gatás, filmvetítés szerepel. — Hogyan segítik a község vezetői a kórus munkáját? — A községi tanács dicsé­retes módon minden tőlük telhető segítséget megad. Pél­dául a Kodály-verseny idején nemcsak a gazdasági szervek, de számos vállalat, . intéz­mény Is segítségünkre sietett. Például a helyi háziipari szö­vetkezet a nőknek hímzett népviseleti blúzokat készített, a férfiak egyforma ingeket kaptak — mindezt ajándékba. A segítség mellett minden­esetre szeretnénk valamelyik szövetkezet patronálását el­érni — ahogy ezt a megye több kórusánál tapasztaljuk —, mert ezzel számos új lehe­tőségünk nyílna a jövőben. Korda Agnes Új kollégium Cegléden Cegléden a Rákóczi úton átadták rendeltetésének a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat által épített 168 személyes középiskolás kollégiumot. Az első emeletre a fiúk, míg a má­sodik és harmadikra a leányok költöztek be. A 13 millió fd.- rintos beruházással épült kollégium nagy segítséget nyújt azoknak a diákoknak, akik a környékről járnak a ceglédi kö­zépiskolákba. Az itt lakók kényelmét 200 adagos konyha, tá­gas étterem, társalgó, tv-szoba, fürdők és egyéb szociális lé­tesítmények szolgálják. Kalocsai színpadon Vendégek Maglódról, Galgamácsáról Színvonalas program ké­szült az új évre a népművé­szek kalocsai színpadán. Min­den hónap utolsó szombatján egy-egy bemutató lesz a folklórszínpadon, a Kalocsai Városi Tanács és a Népmű­velési Intézet rendezésében. Elsőként, január 25-én a har- tai német nemzetiségi együt­tes, valamint Szeremle, Du- naszekcső, Szakmár népmű­vészeti csoportjai mutatkoz­nak be. Februárban Drág- szél és Homokmégy folklór­együttesei, az eleki román népművészeké és a szebényi népi együttesé lesz a pódium. Azután a romániai magyar népművészet mesterei lépnek fel a kalocsai ének-zenei ál­talános iskola gyermekegyüt­tesével. Meghívják a galgamácsai népi együttest, s a maglódi szlovák együttest is. Az új kollégium kívülről. Az étterem önkiszolgáló rendszerű. A 311 szobát máris hangulatosan berendezték a lányok. Koppány György képriportja Századok emlékét idéző falak MŰEMLÉKVÉDELEM PEST MEGYÉBEN Pest megyében mintegy 650, értékben jelentős műemlékileg védett épület épületrom talál­ható. Állagmegóvásuk és hasz­nosításuk jellegüktől függően változó. Legkedvezőbb a lakó­házaknál, bár a magántulajdon­ban levő épületeknél jelentős problémák vannak. Az egy­házi kezelésben levő műemlé­kek hasznosítása zömében rendezett, az állagmegóvásuk viszont már kívánnivalót hagy maga után. Az állami kezelés­ben levő műemlékek állag- megóvása rendeltetésszerű használatuk esetén megfelelő — az egyik legjobb példa er­re a gyömrői Teleki kastély, amelyben nevelőotthon műkö­dik — , de nem mindegyik műemléket hasznosítják meg­felelően. A legtöbb gond a régi kastélyoknál és kúriáknál mutatkozik, rendbehozásuk rendkívül sokba kerül. Mind­ezekről, Pest megye műemlé­keinek helyzetéről tegnap dél­előtt Szentendrén tanácskozott ár. Madas Lászlónak, a Pilisi Parkerdőgazdaság igazgatójá­nak elnökletével a megyei műemlékvédelmi albizottság. Figyelemre méltó fejlődés Czap Miklós, az albizottság titkára. Pest megye főépítésze beszámolójában néhány orszá­gosan is ismert és számon tar­tott műemlék helyzetével rész­letesebben is foglalkozott. Ilyen például a gödöllői volt Grassalkovich kastély, amely a város legjelentősebb műem­léke. Most a Fővárosi Tanács szociális otthonként * használ­ja, ez a megoldás azonban nem tekinthető véglegesnek. Annál is inkább nem, mert a megelőző folyamatos karban­tartási munkák ellenére nem megnyugtató a kastély állapo­ta. Szociális otthonnak sem a legalkalmasabb, érdemes lenne ezt az épületet teljesen helyreállítani és % művelődés szolgálatába állítani. A költ­ségek azonban meghaladják Pest megye erejét, lehetősé­geit. A gödöllőinél is nagyobb gond a túrái volt Schossberger kastély, amely jelenleg gya­korlatilag kihasználatlanul, üresen áll. Itt még megelőző karbantartásról sem beszélhe­tünk, s emiatt eredeti formá­ban történő helyreállítása, sze­rény becslések szerint is leg­alább 50—60 piillió forintba kerülne. E két műemlék; főleg a túrái kastély jövőbeni sor­sáról illetékes helyen folynak tárgyalások. Hosszú évek problémájára került viszont pont az utóbbi időszakban. Megnyugtatóan rendeződött a ráckevei Savoyai kastély hasznosításának kérdése. Mint annak idején lapunkban már beszámoltunk róla, a kastély az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium felügyelete alá tartozó állami tervező vál­lalatok közös alkotóháza lesz, a felújítás, illetve az átépítés előreláthatólag 1979-ben feje­ződik be. Éveken keresztül gond volt — Ráckevénál ma­radva — az, hogy a szerb templomot csak bizonyos idő­szakokban lehetett megtekin­teni. Ma már a látogatók ren­delkezésre áll minden nap meghatározott időszakában. Környékének rendbehozatala azonban további feladat. A zsámbéki rom Két évvel ezelőtt helyszí­ni riportban számoltunk be a zsámbéki templomrom kö­rüli áldaitlan helyzetről, asz európai viszonylatban is rit­ka érték az ebek harmincad- ján volt. Megdöbbenve — bár a magas állagmegóvási költségek miatt meg is értve — tapasztaltuk akkor, hogy gondviselését minden lehetsé­ges szerv elhárította magától. Végül is a probléma a Pest megyei Tanács vb-titkárának határozata alapján megszűnt­nek tekinthető, a kezelői jog végérvényesen a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatalhoz ke­rült. A ram védelméhez és bemutatásához szükséges épü­leteket jelenleg tervezik, ke­rítés. mellékhelyiségek, felügyelő helyiség épül majd és rendezik a környékét is. Műemlékekben rendkívül gazdag városunk, Szentendre, a tegnapi tanácskozáson kü­lön téma volt. A műemlékek helyzetéről, a város gondjai­ról Puppán Jenő, az albizott­ság tagja tartott diaképekkel illusztrált összefoglalót. Mint ismeretes, 1972-ben az építésügyi és városfejlesztési miniszter a művelődésügyi mi­niszterrel egyetértésben az úgynevezett városmagot mű­emléki jelentőségű területté nyilvánította. Ezen a területen 87 épületet és műtárgyat vet­tek műemléki nyilvántartásba, s ezek megóvása, szakszerű helyreállítása rendkívül össze­tett és a város erejét megha­ladó feladat. A műemléki épü­letek helyreállítása rendkívül költséges, éppen ezért jélenitős összeggel járul hozzá az Or­szágos Műemléki Felügyelőség, de még így is 1970-ben csupán két. 1972-ben négy és 1973-ban hét lakóépületet, illetve támfa­lat újítottak fel. A városkép érdekében Egy másik, sokaikat foglal­koztató gond is szóba került az albizottság ülésén. Szent­endre épületeinek zöme nem műemlék, nem is műemlék- jellegű. A régi épületek ese­tenkénti lebontása, a város építése az illetékesektől rend­kívüli figyelmet és körülte­kintést igényel, mert Szent­endréről beszélve nemcsak műemlékvédelemről, hanem a városképi együttes meg­óvásáról. a mindannyiunk ál­tal ismert és szeretett Szent­endre védelméről van szó. Deregán Gábor t I l

Next

/
Oldalképek
Tartalom