Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Hallottunk róla Az óév utolsó napján, a szil­veszteri hangulatot megelőzve, telefonon beszéltünk néhány nagyvárossal. Mindenkinek ugyanazt a kérdést tettük fel: Hallott-e .telefonpartnerünk Vácról? Mit tudnának haszno­sítani a mi különlegességeink­ből? Íme, a válaszok: HAMBURG — Biztosan olvasták, hogy elkészült az Elba folyó alatt, 30 méter mélyen épített új alagu- tunk, amelyet Schmidt kancel­lár avat fel január 10-én. 65 ezer gépjárművel számolunk naponta. Önöknél ennél több jármű halad át 24 óra alatt a Csikós József utcai aluljárón. Hogyan csinálják? NEW YORK — Leonard Bernstein rövi­desen befejezi a Hangverse­nyek — fiataloknak című nép­szerű sorozatot, amelyet 1958- ban kezdett a New York-i Fil­harmonikusok és a televízió segítségével. A mester hallotta Makiári József kollégájának Éneklő Vác nevű kezdeménye­zését, s ő is hasonlót tervez, Éneklő New York címmel. MOSZKVA — A Komszomolszkaja Pravda szerkesztősége értesült arról, hogy Magyarországon váci hetilap közölt első ízben anyakönyvi híreket a húszas évek végén, s hogy ez ma is kedvelt, olvasmányos rovat a Váci Naplóban. Hasonlót ter­veznek az új évben, de tekin­tettel a nyolcmilliós városra, itt ez heti plusz 60 oldal terjedel­met igényel. VATIKÄNVÄROS — VI. Pál hallott arról, hogy egyik váci középületre milyen szellemes kapuzárat szereltek; csak azok előtt nyitják meg, akik kívánatos vendégek. Mi­után ő sem szereti, ha sokan zaklatják munka közben, kéri ennek a zárkombinációnak a pontos műszaki leírását. WASHINGTON — A Fehér Házban Kissin­ger tanulmányozta az 1974. évi statisztikai jelentéseket, s bosszúsan fedezte fel, hogy a váci fotokémiai gyár igazgató­ja, hasznos üzletszerző útjain, eggyel több napot töltött kül­földön, mint ő. 1975-ben haj­landó versenyre hívni a váci direktort egy Ki utazik többet? vetélkedőre. PÁRIZS — A francia fővárosban ér­tesültek arról, hogy a párizsi diadalívnek van egy magyar- országi kistestvére Vácott. Pá­rizsban 20 évenként tataroz­zák a diadalívet; a váci Kő­kaput ötévenként. Minket is érdekel: hogyan csinálják, mert az- itteni építőiparosokat is jobban szeretnék ellátni munkával. Telef onfigyeletes: Papp Rezső Mit játszik a Madách mozi? Jan. 3—5.: A bíbormadár I—II. (Kétrészes szovjet film) Szombaton 14.30-kor és 21.30- kor: Egy kínai viszontagságai (színes, szélesvásznú francia— olasz film) — 6—8.: Váltság­díj egy halottért (színes, ame­rikai bűnügyi film). — Vasár­nap délelőtti matiné: Az aranyember (Jókai regényéből készült magyar film). §*83 íy*"xi "1 "IhHűr »W XIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1975. JANUAR 1., SZERDA és a községet Gyakori, hogy egy-egy üzemben egymás mellett több ember 10-20 éve dolgozik, rnegis keveset tudnak egymás- ro! — gondjai król-bajaikról, vagy akár sikereikről. A szo­cialista brigádmozgalom ha­tosaként azonban az emberek nemcsak a magánéletben ke- közelebb egymáshoz, így alkalomadtán, amikor egy- egy brigád vagy brigádtag se­gítségre szorul — kölcsönösen segítenek —, hanem a minden­napi munkában is. Saját munkájukat meózzák Heinczinger János, a SZIM Kőbányái Gyára nagymarosi telepenek munkaverseny-fele- lose először arról beszél, hogy mint az üzem meóvezetője is erzekeli a brigádmozgalom fej- lodeset, változásait. Amióta a . nagymarosi egységében is osszekovácsolódtak a szo­cialista címért küzdő és a szo- cialista brigádok, említésre méltó eredményeket értek el rmnd a termelés jobb szerve- zeseben, mind a minőség javí­tásában. Kevesebb ma már a az újonnan belépett liatal szakmunkásokra is. mert a bngádok vállalták patroná- lasukat, az idősebb szakmun- kasok átadják tapasztalataikat. Megtanítják őket azokra a szakmai fogásokra, melyeket szakmunkástanuló korukban nSíü VOU alkalmuk megta­Az utóbbi hónapokban _ mo ndja a munkaverseny-fele- los — a minőség további javí­tása volt az egyik fő cél.__Az id én a kongresszusi munka­verseny keretében több új vál­fSASU.-® — az új rendszer alapján — a produktív munkát végző dolgozók 20 százaléka a sajat munkáját ímeózza Az ön­értékelést végző szakmunká­sok valamennyien tagjai egy- egy szocialista brigádnak, és az ™znIekgJObb d°IgOZáÍ kÖ2é Eddig jelentősebb problé­ma nem merült fel, az önérté- kolesi rendszerrel - mondja Heinczinger János — bár ki­sebb zökkenők voltak az utal­vány- és a bizonylatkézelés- ben de ezek csupán admi­nisztratív jellegű, kisebb hi- báfc Egyetlenegy önértékelést végző dolgozó sem adott át se- Egyre több fiatal vagy idősebb dolgozó törekszik arra hogy selejtmentesen, tehát pontosan, jól végezze el a mun­káját. A rendszer további bő­vítése függ attól is, hogy a szakmunkások mennyire ké­pezik tovább magukat. A to­vábbképzésben anyagilag is érdekeltek, hiszen aki önérté­kelést végez, annak a keresete is nő. A nagymarosi SZIM-esek ebben az évben azt is vállal­ták, hogy 5 százalékkal csök­kentik az energia- és anyag­felhasználást. Jobb munkaszervezéssel A meó helyiségében néhány szakmunkással beszélgetünk. Témánk a brigádélet. Margaly Ignác esztergályos 25 éve lesz már, hogy a gyárban dolgozik, Jehodek András szintén esz­tergályos. Ö fiatalabb dolgo­zó, „csak” 17 éve jött a SZIM- hez. Mindketten megkapták a kiváló dolgozó jelvényt, a Dó­zsa szocialista brigád tagjai. Barna József harántgyalus a Rákóczi aranyérmes szocialista brigádban dolgozik, Baradlay Attiláné betanított munkás mindössze két hónapja jött a gyárba. — Nem kis feladatot hajtot­tunk végre az idén — kézdi a beszélgetést Margaly Ignác. — Egyedi munkákat végzünk, pontosan kell dolgoznunk. Elő­fordult többször, hogy sürge­tett bennünket az idő, olyan­kor műszak után is bentmarad­tunk. Amióta brigádban dolgo­zunk, jobban tudjuk megszer­vezni a munkafolyamatokat, kevesebb a kieső munkaidő. — Gépjavításoknál is fon­tos téma a munkaszervezés — így Jehodek András. — Nem fordulhat elő, hogy mondjuk egy alkatrész hiá­nya miatt késsen a gép át­adása. Ezt jobb munkaszer­vezéssel értük el. Mint azt Barna József el­mondja; a Rákóczi szocialista brigád 1974-ben 108 százalé­kos sei ej tanén tes teljesítményt vállalt Ezt a szintet egész évben tartották. Az önértéke- lő rendszernek köszönhető ez is, amely minden brigádtagot arra ösztönöz, hogy pontosan, a technológiai előírásoknak megfelelően végezze el mun­káját. Jehodek András veszi át tő­le a szót: — Amióta nálunk is szoro­sabb lett a munkaverseny, jobb az anyagi ösztönzés is. A brigádok mindent elkövet­nek azért, hogy előbbre jus­sanak. A szakmunkások is többet gondolkodnak azon, ho­gyan lehet bizonyos nehézsé­geket leküzdeni. A gazdasági vezetők véleményüket figye­lembe veszik. Jehodek András nem mond­ta ki azt a kifejezést, hogy „üzemi demokrácia” de nyil­vánvalóan ennek kiszélesíté­séről van szó Nagymaroson is. Pillantás a jövőbe A rajzoló segítségével módunkban van bepillantani egyik üzemünk jövőjébe. A sa­roképület ismerős: a Híradástechnikai Anyagok Gyárának — sok sikeres irodalmi, zenei rendezvényének helyt adó — kultúrterme. Mellette balra a már meglevő HAGY-épüle- tek egyike. A jobboldali rész a jövőt tükrözi. A tervek szerint ilyen lesz majd a város egyik legnagyobb üzemének Lemez utcára néző oldala, a háromszintes, sokablakos, modern épületrész. — A brigádéletnek van egy másik oldala is az üzemben. Baradlay Attiláné így vall er­ről: — Mint marós betaní­tott munkás dolgozom. Jelen­leg reteszeket készítek a gépemen. Amikor felvettek ide dolgozni, elhelyezték a kisgyermekemet az óvodában. Kaptam más jellegű segítséget is a munkában, így különö­sebb nehézségeim nem voltak. Természetesen én is mindent megtettem azért, hogy ami­lyen gyorsan csak lehet, bele­jöjjek a munkába. Teljesítik a tervet ■Gelle Imrével, a nagymaro­si gyár termelési vezetőjével osa*. késooo találkozhattam. Az irodában toonször keres­tem. de mindig azt a választ kaptam, hogy most eppen el­ment a munelyoe, vagy az üzem egy-egy irtásik reszeben tartózkodik. Végüt összefu­tunk véletlenül az egyik be­járatnál. Néhány perccel ké- sobo már a tervexxol beszé­lünk. — Néhány anyag és alkat­rész szállítása hónapok óta akadozik. Ennek ellenére tel­jesítjük ez évi tervünket. Az idén export gépjavításodat is végeztünk csen és NDK meg­rendelésre. Ezerkilencszázhet- venötben ezt a tevékenységet növeljük, csakúgy mint a be­dolgozást és az alkatrészgyár­tást a SZIM kőbányai gyára részére. Terveink megvalósí­tását jelentős mértékben segí­ti elő a gyárunkban is meg­erősödő szocialista brigádmoz­galom. Annak érdekében, hogy több lehetőséget adjunk a brigádversenynek — fokoz­tuk az anyagi érdekeltséget. Én is csak megerősíthetem — mondja végül —, hogy a szocialista brigádok az utób­bi években egyre több segít­séget adnak a községi gyer­mekintézményeknek. Társa­dalmi munkában részt vesz­nek az óvodai és a bölcsődei program megvalósításában. A nagymarosi nagyközségi ta­nács egyik fő célja, hogy tel­jes mértékben 'kielégíthessék az óvodai és bölcsődei igé­nyeket Roxin László Kihelyezett tagozat a Fóti Gyermekvárosban Kertész szakmunkások lesznek Az első osztály nebulói ti­zenhat éve vették kézbe a ka­pát s három év múltán tizen­nyolcán vehették át a zöldség- termesztő kertész szakmun­kás-bizonyítványt a Fóti Gyer­mekvárosban. Azóta három évenként újabb osztály alakul — a Halásztelki Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Iskola kihelyezett tagozataként —, s a nevelőotthon kertésznövendé­kei időről időre hallatnak magukról. A gyermekváros gazdaságának kertészeti veze­tője, Sulics Lajos, maga is itt ismerkedett a szakma rejtel­meivel — mégpedig az elsők között —, s annak idején má­sodik helyezett volt a szak­munkástanulók országos ver­senyén. 1970-ben innen került ki az említett verseny első he­lyezettje, Tószegi Kálmán. A kihelyezett osztályokban tanulók mellett évről évre akadtak mások is a gyermek- város lakói között, akik mező- gazdasági szakmára adták a fejüket. Ezek az állattenyésztő, gépkezelő, virágkertész jelöl­tek a gödi, péceli, vasadi, fe­nyőharaszti, taksonyi szakisko­lákban sajátították éL az elmé­leti tudásit, a gyakorlati teen­dők terén azonban ők is a gyermekváros gazdaságában szereztek jártasságot. S hogy mint folyik a gya­korlati képzés? A kérdésre Bradács Illés, a Fóti Gyermekváros gazdaságá­nak vezetője válaszol: — A hét első három napja a gyakorlati munkáé, amit nem a tanmenet ír elő, hanem a szükség. Magyarán: mindig az éppen esedékes mezőgazda- sági tennivalók várják a tanu­lókat. Előfordul, hogy nem is mindig szakmábavágó munka, hanem például istállótakarítás, csibeszállítás, takarmányozás. Növendékeink viszont ily mó­don megismerhetik, milyen az élet egy-egy gazdaságban. Számos Pest megyei terme­lőszövetkezet, állami gazdaság vezetői dicsérik a szakember- képzés fóti módszereit, s mint mondják: a gyermekvárosból egytől-egyig jól fölkészült, gyakorlott szakmunkásokat várhatnak. Szívesen fogadják őket a helyi Vörösmarty Tíz­ben is, ahol — mint lapunk­ban már beszámoltunk róla — ifjúsági szállót terveznek épí­teni gyermekvárosból kike­rülő, s a termelőszövetkezetet munkahelyül választó fiatalok­nak, megkönnyítve ezzel sor­suk önálló megalapozását. GÖDI SZÍNES A gödi nagyközségi tanács­nál összesítés készült a lakos­ság 1974-ben végzett társa­dalmi munkáiról. A 4,7 millió forint értékű teljesítéshez csat­lakozik az a félmillió forintos munka, amit a szülői munka- közösség végzett el az új gödi iskola építésénél. A munka sokrétűségére jel­lemző, hogy épülettervezés, vízlevezető árok készítése, víz­vezeték fektetése, földutak, járdák javítása és még sok­sok más szerepel a szívesen teljesített felajánlások között ★ Még szebbek lesznek a gödi asszonyok és lányok. Legaláb­bis erre lehet következtetni abból, hogy Göd-felsőn az Ady Endre úton a napokban nyílik meg a Dunakanyar Ve­gyesipari Szolgáltató iKSz koz­metikai szalonja. Ügy látszik, a szövetkezet ezzel kívánja ellensúlyozni, hogy a Vörös Hadsereg útján levő háztartá­sigép-, rádió- és tv-javító műhelye már hónapok óla zárva tart. ★ A gödi nyaralókerületeken, a Duna-parton, Alsón és Fel­sőn egyaránt megszaporodtak a gazdátlan kutyák, macskák. Sajnos, sokéves tapasztalat, hogy a nyaralótulajdonosok és a hétvégi házak gazdái, ami­kor nyár elején, vagy tavasz végén kijönnek Gödre, befo­gadnak egy-egy macskát, vagy kutyát, és amikor ősszel visz- szautaznak, az állatokat itt hagyják. A lesoványodott, gazdátlan kutyákat az állatba­rát „őslakók” etetik. Díjat nyert pályaművek A Pest megyei Pedagógus Továbbképző 1974. évi peda­gógiai pályázat nyerteseinek névsorában több váci és váci járásbeli nevet olvastunk. III. díjat nyert Gebcrra László (Sződliget) A tanuló sze mélyiségének megismerése és fejlesztése című művével, va­lamint Venesz Ernő (Vác) A közoktatás és a közművelődés egysége felé című tanulmányával. Pénzjutalmat kapott Újvári István és Zsigmond József (Vác) közös műve: Hogyan jut el a tanuló az eredményes ta­nulástól a teljesítményképes tudásig? Dicséretben részesült Berkó Árpád (Vác) Az igazgató és a felsőbb vezetés szerepe, hatása az iskolai demokrácia ki alakításában című tanulmánya, Gyenes János (Sződliget) A én pedagógiai hobbym című munkája és Novák István (Vác- hartyán) Túlkoros általános iskolai tanulók és a Velük vc1A foglalkozás című műve. Amíg el nem felejtem... Régi papírok vannak előttem. Megsárgul­tak már a fiókok mélyén, az elmúlt fél év­század rongáló nyomokat hagyott rajtuk. Mert már csak papírok — adatok, dátumok és holt nevek. Valamikor emberi sorsok hor­dozói voltak, s a régi tollvonások egy-egy ember életének szenvedését, vagy talán vé­gét jelentették. íme az egyik: „Azonnal megállapítandó és bejelentendő, hogy Fövényes Mihály 25 éves és Mészáros István 25 éves itt laknak-e, ha nem, úgy lakásuk azonnal kipuhatolandó.' Vácz, 1919. IX. 26-án. Matkovich rbiztos ...” A két vörösőr utáni nyomozásról Herczeg János rendőri jelentése tájékoztatja az utó­kórt: „Jelentem, hogy a csatolt megkeresés­ben említett Fövényes Mihály lakik Erzsébet utca 2. szám, nevezett egyén fojó évi Május hó 3 án beált a vörös hadseregben és azóta szülei lakására nem tért vissza ...” Mészáros István nevével a következő irat­ban találkozunk. A váci országos fegyinté­zet igazgatóságának átvételi elismervénye ez, és egyetlen mondatból áll: „Mészáros István váczi lakost őrizetbe vétel végett át­vettem. Vácz, 1919. december 25-én. Dr. Papp Jó'zsef igazgató __” A vöröskatonák utáni hajsza, elfogásuk és életük további alakulásának kikutatása kö­vetkező terveim közé tartozik. Mert a már- tírságot szenvedett váci direktórium tagjai mellett ők, az egyszerű harcosok is megér­demlik, hogy életüket megismerjük, emlé­küket felidézzük. Most csak azért vettem elő a régi papírokat, mert egy újévi külde­mény eszembe juttatta őket. A napokban kapott borítékból egy vékony, 22 oldalas, sokszorosított füzet csúszott ki. Fedelén az alábbi címet viseli: Amíg el nem felejt — Így volt Füleken is — Kézirat barátaim­nak. Szikora Pál visszaemlékezéseit tartalma a füzet, a Füleken végigélt háborús napokai és a felszabadulást Írja meg — „amíg el neír felejti”. És a tizenkilencesek helytállására bukásuk után is megmaradó emberségük« éppen ez a füzet, Szikora Pál önéletrajzi rai adták meg a választ. ......emlékszem még és mielőtt el nem fe le jtem, szeretettel adom át Neked, hogy Ti is emlékezz... amit tettünk az, ha egy csep­pet is, de segítette történelmünk formálá sát...” — írja a szerző köszöntőjében. Igen ebben találkoztak és voltak egyek a Tanács köztársaság harcosai és a két világhábon közötti évek ellenállói, s a munkásmozgalon jelesei: abban, hogy történelemformáló vol munkásságuk, abban, hogy a történelme csakis ők formálták fegyverrel, sztrájkkal, tömegek tanításával és életük példamutató sával... Tudom, hogy Szikora Pál tovább dolgozik emlékei összegezésén. Nyugdíjban van már megérdemelt pihenőjét tartja, de azon fára dozik, hogy ne felejtsünk. Jó lenne, ha pél dáját követnék azok, akik itt, Vácott éltél át a sötét évtizedeket. Addig kell ez, „ami] el nem felejtjük”, addig, amíg emlékeznür keli. A kis füzet legszebb újévi ajándékai közé tartozik. Egyszerűségében sem halk szavú, mert kiáltás és figyelmeztetés, igazolása annak, hogy érdemes volt. S maiaknak szól, akik életüket még csak pró­bálgatják és követendő példát keresnek. Csankó Lajos t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom