Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

1975. JANUAR 8., SZERDA Jubileum a szomszéd megyében Kilencszáz évet ünnepei Szolnok „Idézd föl, nyájas olvasó, nut tudott csinálni egy város folyójával — Róma a Tibe- risszel, Firenze az Arnóvai, Szolnok a Tiszavai — s előtted a kép, mi fűzi ezeket még lelkileg is a földhöz, amelyen állnak. A néphez, amelynek létük köszönhetik.” Illyés Gyula szép soraira na­gyon büszkék Pest megye szomszéd megyéi egyikének székhelyén, a 900 éves város­ban. Még akkor is, ha tud­ják, hogy Szolnok nem állít­ható, soha nem is lesz ál­lítható az olyan világvárosok sorába, mint Firenze vagy Ró­ma. A költői képnek mégis igaz a magva. A nép, amely ősidők óta lakja e várost, ugyanúgy szereti, s mint a cí­merében található pelikán a fiókáit, saját vérével táplálta évszázadokon át a maga váro­sát. Ügy, mint ahogyan lakói szerethetik a világ legszebb, leggazdagabb metropolisait. Szolnok egyike az ország legrégibb településeinek, akár­csak Pest megyében Vác. Az emberi élet nyomai két-három évezred messziségébe vezet­nek. Létezésének első írott nyoma I. Géza király egy 1075-ben kiadott oklevelében található. Ez az írás szolgál alapul ahhoz, hogy a város az idén fennállásának 900. évfor­dulóját ünnepelje. Nagy szerepe volt , az ország közlekedésében A XII. századtól kezdve a Tiszán meginduló sószállítás Szolnokot fontos kereskedelmi központtá tette. Kialakult a ma is meglevő városmag a Zagyva és a Tisza által bezárt területen. Egy ideig jelentős szerepe volt megerősített vá­rának a török elleni harcok­ban, de 1552-ben elesett. Hosz- szú- ideig- török uralom-alatt volt, s ez az időszak nem ked­vezett fejlődésének. De azért említésre méltó, hogy ekkor épült a Tiszán az első cölöp- híd, amely később áldandó jel­legűvé vált, s nagy szerepe volt az ország közlekedésében. Ez utóbbi mondat minden későbbi korban elmondható a városról — a mai napig, ami­kor már hetedik éve tart az a több milliárdos rekonstrukció, amelynek nyomán Szolnokon, az európai kelet—nyugati for­galom e hagyományos csomó­pontján lesz az ország egyik legnagyobb és legmodernebb személy- és teherpályaudvara. A XVIII. században, a már jelentős városias ranggal ren­delkező településen megkez­dik az ugyancsak a Tiszán ér­kező fa feldolgozását. Az 1835- ben meginduló tiszai gőzhajó- zás, majd az 1847-ben Kossuth által megnyitott pest—szolno­ki vasútvonal jelentős lökést adott az iparosodásnak. Az 1876-ban Ismét megyeszék­hellyé lett város a századfor­dulóval rohamosan kezdett fejlődni. A hót gőzfűrésztelep, a MÁV-műhely, a malmok mellett kialakult a mezőgaz­dasági termékek feldolgozó A Cement- és Mészművek Váci Gyára (DCM) felvételre keres: közgazdasági egyetemet, számviteli főiskolát, közgazdasági szakközépiskolát, gimnáziumot végzetteket, valamint gyors- és gépírókat Fizetés a kollektív szerződés szerint ipara. Ez határozta meg a vá­ros jellegét egészen a közei- imüiüg. A legjelentősebb két évtized Az utolsó két évtized azon­ban gyökeres fordulatot hozott Szolnok fejlődésében. A struk­túraváltozásra jellemző, hogy ma lakóinak több mint hatvan százaléka munkás, 34 százalé­ka szellemi dolgozó és csak 3 százaléka — a hozzá tartozó } községekben élők — a mező- gazdasági dolgozó. A város a magyar szervetlen vegyipar egyik bázisa, az alföldi kőolaj- és földgázkutatás és kitermelés központja, papírgyára, bútor­gyára, gépipara, s még sorol­ni is sok lenne, mennyi új ipari üzeme jelzi dinamikus fejlődését A magyar nép történetének progresszív szakaszaiban Szol­nok mindig jelentős szerepet játszott Az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat során a Dam­janich vezette honvéd seregek itt mértek súlyos csapást az osztrák csapatokra. 1918 de­cemberében, nem sokkal a fő­város után, Szolnokon is meg­alakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. A Magyar Tanácsköztársaság fennállása idején frontváros volt A Tisza vonalának védelmében a város munkásai hősiesen helytáll­tak. S mire a még ma is élő idős harcosok oly büszkék: a proletárhatalom a tanácskor­mány leverése után Szolnokon még egy nappal tovább élt Jíiven a forradalmi múlthoz Történelmi hagyományaihoz és forradalmi múltjához mél­tóan ünnepli jubileumát a vá­ros. Az évforduló tartalmára így utat-a-városi pártbizott­ság erről szóló határozata: „Célunkat úgy érjük el, ha a jubileumi ünnepségek idősza­kában a múlt és a jelen ösz- szekapcsőlásával, eredmé­nyeink és feladataink pontos számbavételével igényesebbé válunk saját magunkkal szem­ben, s ez az igényesség olyan aktivitással párosul, melynek nyomán a pártunk X. kong­resszusán megfogalmazott cé­lok, a szocializmus építésének sikereiről adhatunk számot." A város jubileumi ünnepség- sorozata egybeesik hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­jával. E jelentős eseményekre való' felkészülés pedig a párt XI. kongresszusára való fel­készüléssel. Mindez jól érzé­kelhető a szolnokiak társadal­mi, politikai aktivitásán. A mind szélesebben kialakuló szocialista munkaverseny, az ifjúság jubileumi mozgalmai mindenekelőtt a termelő mun­kában gyümölcsöznek. Emel­lett ilyen számok is jelzik a célok megvalósulását:- 1971- ben 10 millió, 1972-ben 19 millió, 1973-ban 23 millió, 1974-ben várhatóan 30 millió­nál is nagyobb értékű társa­dalmi munkát fejtett ki a vá­ros lakossága. Többek között két új óvoda épült ebből — s ezzel most már valamennyi jogos óvodai igény kielégíthe­tő a városban — iskolákat hoztak rendbe, játszóterek, parkok épültek, szép emlékmű készül, sportpályák épültek, autóbusz-várócsarnok és még hosszan sorolható mindaz, ami maradandóan emlékezetessé teszi majd a város fennállásá­nak 900. évfordulóját. V. J. Várfelújítás Felújították, klvül-belül új­jávarázsolták a simonitornyad várat. A 700 éves épületben klubkönyvtárat rendeznek be, földszintjén fegyverkiállítás fogadja a látogatóikat, a pincé­ben pedig reprezentatív ven­déglátói pari létesítményben szórakoznak majd a környék­re látogatók. Falinaptár mellékletünk HOLNAP, JANUAR 9-1, CSÜTÖRTÖKI SZAMUNK­HOZ MELLÉKELJÜK LAPUNK TÖBBSZÍNNYOMÁ­SOS 1975. ÉVI FALINAPTÁRÁT MINDEN OLVASÓNK — ELŐFIZETŐINK ÉS PÉL­DÁNYONKÉNTI VÁSÁRLÓINK — DÍJMENTESEN KAPJA HOLNAPI LAPUNKKAL. Nagyszabású fejlesztési tervek 0 # Tízezerre! több telefon Nagytájáról Javult a munkafegyelem Kilenc-tízmilliió forinttal nő idén a Telefongyár nagykátai gyáregységének termelési érté­ke. A mintegy 500 dolgozót foglalkoztató gyáregységiben az év végéig ‘ 34 millió forint értékű te­lefonalkatrészt és mintegy 110 ezer telefonkészüléket gyártanak, 10 ezerrel töb­bet, mint 1974-ben. Gyártmányaink nagyobb ré­szét a Magyar Posta vásárolja meg, ötödrészét pedig külföl­dön értékesítik. A foglalkozta­tottak száma egyelőre nem változik, a több terméket termelé­kenyebb munkával kí­vánják előállítani. A létszám bővítésére csak a Nyugdíjasok számítógépen Növényvédő szerek, KGST-együttműködéssel Kidolgozták és kölcsönösen aláírták azokat a munkaterve­ket, amelyek a veszprémi Ne­hézvegyipari Kutató Intézet, a moszkvai Összövetségi Nö- vényvédőszer-ipari Tudomá­nyos Kutató Intézet, valamint az NDK-beli, lengyel és csehszlovákiai társintézetek együttműködését határozzák meg. Ezek szerint az 1975-ös esztendőben új növényvédő szereket állítanak elő közösen, megkezdik egymás újonnan előállított szereinek kipróbálá­sát a különböző talaj és ég­hajlati adottságok mellett. A társintézetek segítik az egyes KGST-országok új vegyszerei­nek elterjesztését is. A széles • körű együttműkö­dést indokolja, hogy a KGST- országok, köztük hazánk is, igen nagy mennyiségű nyugati növényvédő szer behozatalára szorulnak. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, asztalos, burkoló, ács. tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, parkettás, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető és gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat ís), rakodókat és kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ IBBBBIBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBt Jelentkezni lehet: a „Prosperitás” KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45.' A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatósága Váci úti irodaházában R—20-as típusú szovjet elektronikus számító­gépet helyeztek üzembe, a társadalombiztosítási szolgál­tatások gyors, pontos lebonyo­lítására. jövő évben kerül sor, amikor üzembe helyezik az új, 6000 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnokot. Az építkezés megkezdéséhez a terület elő­készítése már folyamatban van, befejeződött a kisajátí­tás, egyengetik a talajt. Bár a telefonkészülékek gyártását is növelik az új csarnokiban egyéb híradástechnikai alkat­részeket gyártanak majd. Az 1976. végére elkészülő üzem újabb 420 nagykátai- nak ad munkaheletőséget. Jelenleg 80-an járnak naponta a fővárosba a Telefongyár köz­pontjába dolgozni, az új üzem jövő év közepétől fokozatosan meginduló termelésébe először őket vonják be, s ők segítenek majd az újonnan felvettek be­tanításában is. Az 177-től ezer dolgozót foglalkoztató gyár­egység termelése kezdetben a jelenlegi másfélszeresére, ké­sőbb kétszeresére nő. A gyáregység vezetői most, a bővítés előtt különös gondot fordítanak a munkafegyelem megszilárdítására. Két-három havonként ellenőrzik és érté­kelik a bélyegzőkártyákat, megvizsgálják a késések okát. Két évvel ezelőtt a kisebb-na- gyobb késések miatt csak mű­szakkezdés után 5 perccel in­díthatták a szalagot. Tavaly ez az idő 2 percre csökkent, az idén pedig szinte minimá­lis a műszakkezdés és a szalag indítása közötti különbség. A javuló munkafegyelem annak a bizonyítéka, hogy a korábban házimunkát végző asszonyok megszok­ták az ipari munka kö­töttségeit. szabályait. Várhatóan az új üzembe kerülő lányok, asszo­nyok is olyan jól elsajátítják az ipari munka fogásait, és fegyelmét, hogy az általuk elő­állított termékek itthon és kül­földön egyaránt öregbítik a Telefongyár hírnevét. Cz. V. Külföldön is Népszerű a Balaton Idegenforgalmi szerveink ezekben a “hetekben részben már megkötötték a szerződé­seket az idei balatoni szezon­ra. Bár a szálláshelyek egy ré­szét még nem „táblázták” be, általános tapasztalat, hogy o Balaton iránt külföldön to­vább fokozódott az érdeklődés. Az idegenforgalmi hivatalok szakemberei szerint ez a meg­állapítás különösen Csehszlo­vákiára vonatkozik, ahonnan áz idén a tavalyinál is többen érdeklődnek a nyaralási lehe­tőségek iránt. Számos cseh­szlovákiai nagyvállalat és bá­nya szakszervezeti bizottsága kötött már szerződést a két balatoni megye idegenforgalmi hivatalával dolgozói csoportos üdültetésére. Lengyelországban és az NDK-ban elsősorban a fizetővendég-szolgálat szobái iránt érdeklődnek. A Siotour erre a célra több száz szobát tart fenn. Az érdeklődésekből arra lehet következtetni, hogy külföldön különösen az NSZK- beli nyaralók körében — rend­kívül népszerűek a déli part összkomfortos faházai. Az idegenforgalmi és társas­utazási irodák értesítésein kí­vül napjában tucatszám ér­keznek egyéni helyigénylő le­velek a magyar idegenforgal­mi szervekhez.' A törzsvendé­gek még a kempinghelyek szá­mát is feltüntetik, közölve, hogy legközelebb is a szokott helyet szeretnék bérbe venni Az utcán még az előző esős napokat idézik a tócsák: meg­annyi fekete tükör. Az öregember fé­lig hunyt szemmel ül a kispadon a ház előtt. Arca borostás, petyhüdt bőrén a millió ráncot mint­ha pókok szőtték vol­na. Az utca nép télén, csendesen nyújtózik a bágyadt napsütés­ben. Régen megfeke­tedett tetőket élénk pirosak váltják, je­lezve az idő múlását. — Csend van. Az öreg olyan moz­dulatlan, mintha már nem is élne. Lába előtt egy kutya fek­szik, néha felemeli a fejét, de mert nem történik semmi, nyu­godtan alszik tovább. Egy falevél esik az öregember kezé­re. Lenéz, kezébe ve­szi, magforgatja las­san az ujja közt. — Így van ez, így — mondja a levélnek és elejti. A kutya a hangra felemeli a fe­jéti aztán visszaenge­di a lábára, onnan fi­gyeli az embert — közben a farkával söpör egyei a földön. — bizony így. — Így van ez — mondja a kutyának. Nem történt semmi Te is megöregedtél, én is, áztán itt va­gyunk. Hogy körül vették a gyerekek, még nem is olyan régen, most alig-alig jönnek. Ta­valy is — hogy sza­lad az idő — ilyen szépen sütött a nap. Álltak a frissen ásott gödörnél, a négy munkás gyakorlott mozdulattal rántotta ki a kötelet — az­tán dübörögni kez­dett a föld. A gyerekek sírtak, ígérték: nem marad egyedül. Egy dara­big jöttek is, de las­san üres lett a ház. A kert begazoso- dott, az ablakokat belepte a por — neki jól van így is. Nehe­zére esett a mozgás, bár tavasszal még felásta a kertet. Hagymát, retket ülte­tett — vitte a menyé­nek. Azt mondják, ugyan mit kínlódik pár va­cak zöldségért, vesz­nek a piacon. Tényleg, mit kín­lódik — abbahagyta. Most itt ül a kis­padon, lábánál az öreg kutyával. Meg­törni a pipát, meg­gyújtja, nézi a kéken kanyargó füstöt. A kutya feláll, nyújtózik és orrával böködni kezdi a rán­cos, öreg kezet. — Ki fog neked enni adni? — Mert én itt hagylak, ku­tyám. Azt mondják szeretnek, kíméljem magam, jól van, — hiszen kímélem! Az­tán meg idejönnek, hogy másik bútor kell papa, minek ez a kacat? — De nekem nem kell másik! Minek az már? Eddig is jó volt ami volt, ezután is jó lesz — igaz Bobi? A kutya a szóra hevesen csóválni kez­di a farkát, fejét az öreg ember combjára teszi. Hát akkor, ketten maradtunk kutyám. Te sem vagy oda va­ló — és a fiánál szé­pen berendezett mo­dern konyhára gon­dol. Az út végén sötét színű autó közeledik. A kutya morogni kezd. — Bolond vagy öreg, minek morogsz? Nem szereted ezeket a búgó masinákat, ugye? Az öregember ne­hézkesen feláll, nézi a kocsit, ahogy buk­dácsolva, kanyarogva közeledik. Már látni a bent ülőket, a gép­kocsit vezető fiatal­embert, amint a töb­bieknek magyaráz valamit. Félkézzel jobbra-balra húzza a kormányt a tócsákat kerülve, egyenesen a pad felé tart. A kutya felugat, elugrik gazdája mel­lől, rohan az autó­nak! — Bobi vissza! — kiáltja az öregem­ber. Az állat a kerékbe harap, a kocsi olda­lához csapódik, egy zökkenés — a kutya rúg még néhányat é. nem mozdul tovább. A fiatal gépkocsive­zető káromkodva ug­rik ki az autóból. Miért nem vigyáz ar­ra a rohadt dögre!? Az öregember oda sem néz. Nagyon las­san a kutyához megy, nem sr.ól, csak áll. A kocsi felzúg, az­tán csend lesz az ut­cán, mintha nem tör­tént volna semmi. Haraszti Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom