Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

Mára be fejelik—Készül a költségvetési terv—Új üzletek épülnek Közös erővel Délután négy óra, már hat­van perce vége a munkaidő- nek — péntek lévén — a gödi nagyközségi tanácsnál is, de Gáspár Gábor vb-titkámak csak nemrég kezdődött meg a „második műszak”. Most némák a folyosók. Az előszobákban nem vár senki. Egy-két szobában azonban még ég a viliiany. A legidőszerűbb feladat — Még nem végeztünk a la­kosság összeírásával, így nap­közben nagyon sok az elfog­laltságom — mondja Gáspár Gábor. — Saját ügyirataim­mal ilyenkor tudok foglalkoz­ni, amikor csend van már a házban. Az összeírást nálunk is főleg a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók végzik. A tanácsi előadók általában a felülvizsgálatiban tevékeny­kednek. Néhány nappal ezelőtt azonban még a tanács veze­tői is részt vettek az össze­írásban: több összeíró megbe­tegedett. — Véleményem szerint jól haladunk ezzel a munkával. Gödnek tizehkétezerkétszáz lakosa van. Tegnap délutánig már nyolcezer lakost összeír­tunk. Minden reményünk megvan arra, hogy január hu­szonkettedikéig — az utolsó összeírás! napig — végrehajt­juk a feladatot. A község 23 összeírási kör­zetében a gödiek támogatták as- összeírást. A megjelölt na­pon otthon tartózkodtak,vagy a lakásukon hagyták a szemé­lyi igazolványt. — Az összeírást — folytat­ja a vb-titkár — jelentős mér­tékben elősegítette a tévé, a rádió, a sajtó propaganda, fel- világosító tevékenysége. Jelentős beruházások A másik időszerű feladat a tanácsnál az ez évi költség- vetési terv elkészítése. Több, kisebb-nagyobb beruházást terveznek. A volt általános is­kola egyik épületében óvoda­bölcsőde kialakítását kezdik meg a közeljövőben. A költsé­gek, előzetes számítások sze­rint, elérik a ^kétmillió forin­tot. Jelenleg 800 ezer forintja van a tanácsnak erre, de szá­mítanak az üzemek támoga­tására is. Jó ütemben halad a pártház építése. Átadását május else­jére tervezik. A tahitótfalui takarékszövetkezet az idén fiókot nyit Gödön, a pártház épületében. Gödön is folyik egyébként a célcsoportos la­kásépítés. Tavaly két lakás készült el, az idén egyet épí­tenek. — Nagy szükségünk van ezekre a lakásokra — mondja Gáspár Gábor. — Községünk minden középületében van la­kó — például az iskolában, az óvodában, de itt a tanácsnál is, az emeleten. Szeretnénk, ha ezek a helyiségek minél ha­marabb felszabadulnának, hi­szen nagy szükségünk van rá­juk. Ezenkívül sok a lakás­igénylő. Lakótelepszerű épít­kezéshez egyelőre nem tu­dunk hozzáfogni. A községben ugyanis nincs szennyvízelve­zető csatorna. A távlati tervekben a csa­tornázás is szerepel. A duna­keszi szennyvízderítő rend­szert már úgy építik, hogy ar­ra rákapcsolhassák majd a gödi hálózatot is. Ebben az évben új temető kialakításához kezdenék Gö­Bővítik az aluljárót Megkezdték a Kosdi úti aluljáró bővítési munkálatait. dön. A költségek elérik a két­millió forintot. Utat, ravata- lozót is építenek. Minden év­ben visszatérő feladat a jár­da- és az útépítés. A tanács fejlesztési alapjából jelentős összegeket fordít erre. A jár­daépítés a község lakóinak se­gítségével történik. A tanács megveszi az anyagot, a hely­színre szállíttatja és a lako­sok társadalmi munkával le­rakják a járdalapokat. — Az idén két igen forgal­mas utcában kellene járdát építeni, de nincs elég pénz. Tavaly egyébként a legfonto­sabb közutak mellé burkolt járdát alakítottunk ki. Ebben az évben olyan létesítmények tervei, költségvetései készül­nek el, melyeknek kivitelezé­sére csak az ötödik ötéves tervben kerül sor. Mivel a belvíz még mindig komoly gondokat Okoz Gö­dön, öt év alatt kialakítják a község teljes belvízelvezetési há'ózatát. Ebben az időszak­ban Göd-Felsőn felépül egy 16 tantermes általános iskola, s az egész község területén foly­tatódik az út- és járdaépítés. Javul az ellátás A jövőben több olyan fon­tos beruházás is megvalósul Gödön, melyek jelentős mér­tékben javítják a lakosság el­látását. Ebben az évben új kenyérgyár építését kezdik meg. A tanács és a helyi tsz költségén élelmiszerbolt épül a közeljövőben. A nagyközség új, Szilvás nevű részén zöld­ségbolt nyfliik. A tanács vi­rágüzlet építését is tervezi. Valószínűleg a tsz-szel együtt építik ezt is. — A beruházások kivitele­zésénél számítunk a lakosság segítségére is — mondja Gás­pár Gábor. — Tavaly a társa­dalmi munka értéke négymil­lió-hétszázezer forint volt. Je­lentős segítséget kaptunk ala- Kosoktól az új, nyolctanter­mes iskola építéséhez. Ugyan­csak tavaly fejeződött be Göd- Alsón a víevezetékrentíszer kialakítása. A területrende­zést a lakosok vállalták... Közös erővel sok mindent oldottak meg Gödön az el­múlt évben. A nagyközség la­kosai, elsősorban abból a meg­gondolásból, hogy a gondok is közösek, konkrét tevékeny­séggel is támogatják a tanács új vezetői törekvéseinek meg­valósítását. Felismerték, hogy minden beruházás, amire sor kerül a községben, a lakossá­gért történik. Ezért segítenek szívesen. Roxin László A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VAC VAROS'R ES Z ERE XIX. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1975. JANUAR 21., KEDD Mikor eredményes a nevelés? Túl a munkatervi feladatokon Tapasztalatok a váci közgazdasági szakközépiskolában . A KISZ sokak szemében néhány áldozatkész, lelkes, a kö­zösség számára tevékenykedő ember magánügye. Sajnos, való­ban vannak KISZ-szervezetek, amelyek okot adnak az ilyen vélemények elterjedésére. Ezeken a helyeken a mozgalmi mun­ka formális, pedig a fiatalok jelentős része — ez már életkori sajátosság is — a társadalom haladó céljaiért mozgósítható. Csak a jelen körülményeihez jól alkalmazható módszert kell megtalálni, hogy a fiatalok a társadalom aktív, cselekvő részt­vevőivé váljanak. Egyéniséghez illő feladatok A váci közgazdasági szak- középiskolát — eredményeit tekintve — a megye első öt is­kolája között tartják számon. Különösen becsülendő ez az eredmény, ha az iskola műkö­désének tárgyi feltételeit vesz- szük figyelembe. Épülete már régen szűk, technikai felsze­relése szegényes, a KISZ-klub nem nagyobb egy átlagos la­kószobánál. *A kedvezőtlen adottságokat — úgy tűnik — ebben az iskolában dr. Molnár Mihály igazgató, Kovács László párttitkár, néhány minden áldozatra hajlandó tanár és a belőlük fakadó energiát átve­vő Kozári Zsuzsanna KISZ- titkár megkísérli ellensúlyoz­ni. — Nagy gond volt összefog­ni a gyerekeinket, érdekeltté tenni őket abban, ami körülöt­tük zajlik — mondta Kovács László. — A legutóbbi diák­parlamentünket például egy­hónapos' munka előzte meg. Személyesen beszéltem min­denkivel, aki meghívást ka­pott, mert azt ‘ akartam, műi­den résztvevő tudja, mi a diákparlament célja, feladata. Ügy érzem, a temérdek mun­ka nem volt hiábavaló. Nem vált panasznappá az ülés, nem lett a tanárok elleni vádasko­dás fóruma. Saját, és megyei vezetőink véleménye szerint, fiataljaink egyaránt növekvő érdeklődést tanúsítottak a sző­kébb iskolai és az átfogóbb társadalmi kérdések . iránt is. Én személyesen azon fárado­zom, hogy minden erőmmel elősegítsem ezt az egészséges fejlődést. Célom, hogy diák­jainknak legalább a fele ve­gyen részt a kollektív munká­ban, vállaljon, és tegyen vala­mit a köz érdekében. A legjobb mód erre, hogy egyéniségük­nek megfelelő feladatokat adjunk nekik, még akkor is, ha ez igen sok külön munká­ba kerül. — Rengeteget dolgozom, hogy mindazt a munkát elvé­gezhessem, amire felkérnek, és amit a feladatköröm szükség­szerűen megkíván — veszi át a szót Kozári Zsuzsi. — Emel­lett a többiekhez hasonlóan én is készülök az érettségire, és szeretnék továbbtanulni. Eb­ben az iskolában lettem KISZ- tag, először kulturosnak vá­lasztottak meg, majd fokoza­tosan kaptam egyre felelős­ségteljesebb feladatokat. Szakkörök, érdeklődési körök Az iskola szakkörei, érdek­lődési körei meghatározott program szerint dolgoznak. Az irodalmi kört az iskola ma­gyar szakos tanára vezeti. Mű­vészi hajlama, érzékenysége a gyerekek fogékonyságával ki­egészülve, nagyszerű lehetősé­geket rejt magában. A zenei klubban a komoly zene iránt érdeklődök kiváló segítőben, a zene világában jártas szakta­nárban, a híres Voa: Humana- kórus régi tagjában lelték meg vezetőjüket. A képzőművészeti kör : nemrég alakult meg. Konkrét igény hívta életre. Egyelőre vezető nélkül műkö­dik, és ha a későbbiekben is jól szolgálja feladatát, nem változtatnak jelenlegi formá­ján. Két éve működik a vö­röskeresztes kör, és népszerű is. Tagjai rendszeresen láto­gatják a városi szociális ott­hont, és minden hó első va­sárnapján a fóti gyermekvá­rost. Ilyenkor elbeszélgetnek az ottlakókkal, kisebb ajándé­kokat visznek nekik, és a nyá­"Váccal együtt Szolnok neve * is az 1075-ös garam- szentbenedeki apátság alapí­tólevelében szerepel először, s ezért együtt emlékezünk az el­múlt 900 évre. Városunkkal együtt e település eredete is a távoli őskorba mutat. Ezt iga­zolják a Tisza medrében ta­lált paleolitkori leletek, me­lyek a 20 ezer évvel ezelőtti jégkorszak emberéről árulkod­nak. Szolnok fekvése — Váchoz hasonlóan — a nagy folyó partján fontos közlekedés­földrajzi jelentőségű. Ezt már az ókorban felismerték. A honfoglalás után sólerakóhely (nevét is a só szóból származ­tatják). Hadászati jelentőségét igazolja, hogy I. István váris- pánságot állított itt, s a várost megyeszékhellyé tette. Éppen a város fekvésének fontossága okozta — akárcsak városunk­nak — gyakori pusztulását is: hiteles feljegyzések szerint tizennégyszer pusztult el majdnem teljesen. Szolnok városa a középkor­ban épült vár körül alakult ki, és ebben is hasonlít Váchoz. Központi fekvése, s a Tisza— Zagyva találkozásának föld­rajzi fontossága mindig és minden szempontból megha­tározta a város sorsát. Törté­nelmünk legkeserűbb idősza­kában, az oszmán hadak be- özönlésekor 1550—51-ben erő­sítik meg Szolnok várát az egri Dobó István tanácsára, Együtt ünnepelünk A 900 éves Szolnok mert „... innen egészen Er­délyig, Lengyelországig, Mold­váig és a Havasalföldig a leg­nagyobb felügyeletet, és vé­delmet lehetne gyakorolni .. A várat megerősítették, ám a védő idegen zsoldosoktól 1552- ben a 25 ezres török sereg AH budai pasa vezénylete alatt igen hamar megvívja. Szolnok vesztén méltán kesergett Ti­nódi: „... oly igen szép erős Szolnok vára vagyon...” — mert Eger elővárosa kevés ál­dozatvállalással hullott a tö­rök ölébe. A török megszállás után a Rákóczi-szabadságharcban is sokat szenvedtek a szolnokiak. Gyakran felégették a várost. 1785-ben a szolnoki vár is a többi magyar vár sorsára ju­tott — II. József parancsára« földdel tették egyenlővé. Elgondolkoztató, hogy a két város történelme születésük­től kezdve mennyire hasonlít. A rokonvonásokat az is eme­li, hogy Szolnok István király óta szerves része volt a kato­likus váci egyházmegyének és naojainkig is idetartozik. A szabadságmozgalmak di­^ csőséges napjait eddig mindig bukás követte. Az 1849-es győztes tavaszi had­járat során is, amikor már­cius 5-én Damjanich és Vécsey vívtak itt diadalmas csatát, de már július 27-én kivonul­tak Szolnokról, s ezzel vetet­te előre árnyékát a teljes meg­semmisülés. És mégis feltá­madt Szolnok, amikor 1919- ben, a Tanácsköztársaság ide­jén, május elsején a fővárosi munkászászlóaljak megerő­sítették a városban a proletár- diktatúrát. A Vörös Hadsereg július utolsó napjaiban és au­gusztus elsején véres utcai harcokat vívott az ellenforra­dalmi erőkkel Szolnok utcáin. A forradalom hadseregének utolsó viadala volt ez, amit az 1920. február 20-ig tartó ro­mán megszállás követett... A második világháború nagy megpróbáltatásait követően 1945-ben, a felszabadulás után kezdődött Szolnok igazi fel- emelkedése. A XVIII. század­ban erős városias maggal bí­ró szérűskertes település szin­te robbanásszerűen feszült, s azóta hatalmas, új városne­gyedei épültek. Szolnok egyi­ke a legdinamikusabban nö­vekvő városainknak. Száz év alatt közel 60 ezerrel növeke­dett lakóinak száma, s ez kü­tének. A reformkor óta szá­mos kiemelkedj személyiséget adott az irodalomnak. Kegye­lettel őrizzük Szolnok nagy szülöttének, Verseghy Ferenc­nek az emlékét, akit 1793-ban azért vetettek börtönbe, mert a Marseillaise szövegét ma­gyarra fordította. A XIX. szá­zad közepétől itt nőtt ki a hazai képzőművészet egyik leghíresebb műhelye. A szol­noki művésztelep 1901-től mű­ködik hivatalosan és az al­földi iskola szolnoki megte­remtése A. Pettenkofen, Li­geti Antal, Aggházy Gyula és Deák-Ébner Lajos nevéhez fű­ződik. Utánuk olyan művészek következtek, mint Fényes Adolf és Mednyánszky László, akik itt vitték sikerre a plen- pir festészetet és a magyar impresszionizmust A mai mű­vésztelepről Chiovini Ferenc, Baranya Sándor, Gácsi Mihály és Simon Ferenc nevét említ­jük, de számosán vannak még, akik jelentős munkájuk­kal sokat tesznek a magyar képzőművészetért. "pgyütt ünnepelünk Szol- nokkal. Legyen ez az írás — amely csak egy-egy vonást volt képes felvillanta­ni a Tiszamenti város igazi arcából —, újabb kézfogás a két város köz&tt, a testvéri közelállás bizonyítéka. Erre kötelez bennünket a hasonló múlt és az egyforma jövő. Csankó Lajos ri szünidőben a fóti gyereke­ket rövidebb-hosszabb időre Vácra hozzák vakációzni. A kör tagjai részt vesznek első­segélynyújtó és csecsemőgon­dozási tanfolyamon. Meghí­vott szakemberek különböző témákról tartanak előadást, így például szexuális kérdé­sekről, vagy a gyógyszerfor gyasztás veszélyeiről. Kapcsolatok a munkásfiatalokkal Megalakították a KISZ- funkcionáriusok számára az ifjúsági aktivisták fórumát. Egyre jobb a kapcsolatuk a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel. Februárban lesz az első előadás, amelyet az egyetem függetlenített KISZ- titkára, Nacsa János tart. Üzemi KISZ-szervezetet láto­gatnak, hogy élőbb legyen a kapcsolatuk a munkásfiata­lokkal. Az Izzóban a gyárlá­togatás után jó hangulatú esti rendezvényen vettünk részt. A Forte gyár felajánlotta a segít­ségét a fotoszakkör szervezésé­hez, és megígérték további tá­mogatásukat is. Az iskola KISZ-bizottsága szervezte meg a tavaly március 15-i szavaló- és szónoklóversenyt, a rendha­gyó irodalomórát, amelyen Múzsái András előadóművész volt a fiatalok vendége. A Csokonai-pályázat, plakát- és mozaikverseny sok fiatalt mozgósított. — Mindez megfelelő képet ad arról az áldozatos munká­ról, amit iskolánkban azért folytatunk, hogy tanulóink sokoldalú, érdeklődő, értékes emebrekké váljanak. Ezt a feladatot, mi komolyan vesz- szük — mondta befejezési!! Kovács László. Érzelmek és tettek Az iskola, amelyről írtunk egyike a megye számos isko­lájának. Nem történnek külö­nös dolgok benne, hiszen a többi iskolában is folyik szak­köri munka, kulturális tevé­kenység, másutt is rendeznek tanulmányi versenyeket. Mi az hát, amiért mégis érdemes volt szólni, írni? Ügy véljük, ebben az iskolában jobban megértették, hogy nemcsak munkatervi feladatokat kell végrehajtani, hanem a fiata­lokat érzelmeikben, a bennük rejlő tettvágy felhasználásá­val kell és lehet nevelni. Ebben az iskolában ezt ta­pasztaltuk, és e módszert merjük mások számára is követendő példaként ajánlani. Bruck András lönösen az utolsó harminc év ipari fejlődésének köszönhető. Az ipari fellendülés részben az 1847-ben megindult Pest— Szolnok vasútvonal igen nagy gazdaságfejlesztő hatásának tudható. A város nagyüzemei között is egyik legjelentősebb a Járműjavító. A Cukorgyár, a Papírgyár mellett a modem vegyiipar fellegvára lett Szol­nok az iparosítás egyik legna­gyobb létesítményével, a Ti­szamenti Vegyiművekkel. Az ország ipari és mezőgazdasá­gi kemizálása elképzelhetet­len lenne e nagyüzem nélkül. A kénsavtermelés 95 százalé­kát adja, s a növénytermesz­tés egyik alapműtrágyája, a szuperfoszfát is innen jut el az ország legtöbb gazdaságá­ba. 1953-tól Szolnok a hazai szénhidrogén-kutatások köz­pontja. Ezzel már nemcsak a város ipara bővült, de az ener­giaválság miatt kialakult új helyzetben is nagy jelentősé­gűvé vált. Ez is tovább gyor­sította Szolnok urbanizációs fejlődését. A 900 éves város Szeged után mindig egyik központja volt az Alföld kulturális éle­Ünnepélyes egységgyűlés A Matejka János munkásőr- zászlóalj január 23-án, dél­után két órakor tartja 1974. évi ünnepélyes záró egység­gyűlését Vácott, a DCM kul­túrtermében. A gyűlésen Pa­taki József, a munkásőr­ség Vác városi zászlóaljpa­rancsnoka értékeli az elmúlt év munkáját. Jogi tanácsadás Dunakeszin Január 22-én, szerdán dél­után 3 és 4 óra között in­gyenes jogi tanácsadást tar­tanak Dunakeszin a nagy­községi tanács épületében. A váci járási ügyvédi munka- közösség dunakeszi kiren­deltségének tagja, dr. Polácsy Beatrix ad tanácsot az ér­deklődőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom