Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 2. szám

1975. JANUÁR 3., PÉNTEK 5 iJűAtw Budapestnél Tetőzik a Duna Harmadfok a Bodrogon Az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság a Bodrognak országhatár és Sárospatak kö­zötti szakaszán elrendelte a harmadfokú árvízvédelmi ké­szültséget. Az áradás előrelát­hatóan péntekre virradóan te­tőzik Feisőbereckinél, 600 cen­timéter körüli vízszinttel. A folyónak Sárospatak alatti sza­kaszát másodfokú készültség vigyázza. A megáradt Bodrog sok vízpótlást ad a Tiszának, és ennek következtében csütör­tökön a Záhony és Tiszafüred közötti szakaszon elsőfokú ár­vízvédelmi készültséget ren­deltek el, s megerősített fi­gyelőszolgálatot tartanak. A Ti­sza felső szakasz egyébként csendes, apad a folyó. A Duna magyar szakaszán, Rajka és Gönyü között még változatlanul fenntartják az elsőfokú készültséget. Az elő­rejelzések szerint Budapestnél ma tetőzik a Duna árhulláma 850 centiméter körüli vízszimt- teL — Űjtípusú falazóanyag kí­sérleti gyártását kezdték meg a fehérgyarmati téglagyár­ban. Az Alfa—1 és Alfa—2 elnevezésű falazóelemek üre­gesek, könnyebbek a hagyo­mányos téglánál és;,a hő. és hangszigetelésük ß'jobb. A pilisboros jenői fogyasz­tási szövetkezet működési körzetébe tartozó községek“ szinte közvetlenül szomszédo­sait a fővárossal. Ez azt je­lenti, hogy az ott lakók első­sorban bejáró dolgozók, akik napi szükségleteiket jobbára Budapesten vásárolják meg. Nem volt könnyű dolga tehát a szövetkezetnek, míg megta­lálta, mi az a speciális szol­gáltatás, aminek révén hasz­nára lehet a lakosságnak, s ugyanakkor nyereséget is el­érhet. Sok évi útkeresés után végre 1968-ban találták meg ezt a formát: olyan ágazatok­kal kell elsősorban foglalkoz­niuk, amivel a környéken az állami kiskereskedelem nem foglalkozik. Ekkor, az állatte­nyésztési programhoz kapcso­lódóan megnyitották az első terményboltot Solymáron, majd a következő éveikben Piliscsabán, PUisszentivánon, Budaörsön, s legutóbb Tinnyén nyitottak szakosított termény­boltot. Ürömben és Pilisboros- jenőn a helyi zöldségszaküzlet foglalkozik a termény- és ta­karmányárusítással. Szentmártoni lmréné fő­könyvelő szerint helyesein vá­lasztották meg legfőbb üzlet­águkat. Tavaly a három­negyedéves kiskereskedelmi * ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, parkettás, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető és gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat és kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ Jelentkezni lehet: a „Prosperitás” KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. A Nyergesújfalui Magyar Viscosagyár, az ország egyetlen vegyiszálgyára AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZ vegyipari szakmunkásokat, férfi és női betanított és segédmunkásokat. ön is jöjjön dolgozni a Duna-menti nagyüzembe, Nyergesújfalura! — Korszerű, automatizált, klimatizált üzemek. — Modern vegyipari technológia. — Korszerű munkásszállás. — Továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetőségek. Jelentkezés: mindennap 7-től 14 óráig, Nyergesújfalun (Komárom megye), a Magyar Viscosagyár Munkaügyi Főosztályán. Levélcím: Magyar Viscosagyár Nyergesújfalu, Pf.: 1. Közel az egymilliárd forinthoz Fellendült az újttókedv az ISG-ben Az Ipari Szerelvény és Gép­gyár 1974. évi termelési terve 919,1 millió forint volt; ezt a vállalat dolgozói már három héttel az év vége előtt — december 10-ére teljesítet­ték. Szükség is volt arra a há­rom hétre a gazdasági év fi­niséig, hogy eleget tehessenek a XI. kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben tett vállalásuknak. Ez pedig úgy szólt, hogy a termelési tervet 40 millióval, a tervezett 110 millió forintos vállalati nyere­séget pedig — a selejtcsökken- téssel, az ésszerű anyaggazdál­kodásból és az újításokból ere­dő — megtakarítások segítsé­gével 6,2 millióval túlteljesí­tik. A vállalati szakszervezeti tanácstól nyert értesülések sze­rint á dolgozók — mindenek­előtt a szocialista brigádok tagjai — még a vállalt túltel­jesítést is túlszárnyalták: de­cember 31-lg összesein 964 mil­lió forint termelési értéket tet­tek le a népgazdaság asztalá­ra. Ez pedig 104,9 százalékos tervtelje­sítéssel egyenlő. A másik jó hír, amit a ter­melékenységgel kapcsolatban hallottunk: a termelés — je­lentős — felfutásának 80 szá­zalékát a termelékenység nö­vekedése révén érték el. En- I közösségnek. Az év elején két nek megfelelően alakult a dől- ! kommunista műszakra tettek gőzök keresete is: a bérszín- felajánlást, mindkettőt becsü- vonal növekedése az év folya- I lettel le is dolgozták. Munká- mán mintegy 5,5 százalékot j juk ellenértékét felajánlották tett ki. Az anyagellátási nehézségek — mindenekelőtt az öntvény- gomdok — ellenére, a vállalat sikeres évet zárt december 31-én. Ebben az érdem elsősor­ban a szocialista brigádoké. — A termelési tervek túltel­jesítésén kívül olyan, értékes felajánlások realizálódtak, mint a társadalmi munkával kapcsolatos vállalás — mondja Stupiák László, a vszt termelési felelőse. — A szocialista és a munkaverseny- brigádok vállalták, hogy — kü­lönböző célok érdekében — 11 200 óra társadalmi munkát végeznek; ehelyett december 31-ig több mint 30 000 órát ál­doztak fel szabad idejükből a vállalati üdülő építésére, il­letve vásárlására. Fellendült tavaly az újító mozgalom is — ami szintén a kongresszusi munkaverseny érdeme. A szo­cialista brigádok vállalásaiban szereplő 58 újítás helyett 68-at ad­tak be — már az év első felében! Összehasonlításul jegyzem meg, hogy 1972-ben mindösz- sze 15, 1973-ban pedig csupán 26 újítás került elbírálásra a vállalatnál. — Számíthatnak-e a dolgo­zók nyereségrészesedésre? — Feltétlenül. Még vala­micskével többre is, az elő­irányzott tíz napnál! Ny. É. helyi árualapokból Javuló ellátás Újhartyánban Körzetén belüli beszerzéssel oldotta meg 1974-ben a vá­gott baromfi forgalomba hoza­talát üzleteiben az újhartyáni folyasztási szövetkezet. A her­nádi Március 15. Tsz. feldol­gozó üzemének márkás termé­keiből az együttműködés ered­ményeként, több minit 400 má­zsa baromfihúst biztosítottak a lakosság részére, amely a teljes fogyasztói szükségletet fedezte a körzet községeiben. Az ÁFÉSZ kebelében műkö­dő nyúltenyésztő, illetve tojás­termelő szakcsoport szintén eredményesen járult «hozzá mind a helyi ellátás, mond az exportszállítások árualapjához. A kisállattenyésztő szakcso­port mintegy 300 mázsa házi- nyulat adott át, a tojásterme­lők pedig rekordnak is beillő mennyiségű, 3 millió darab tojást produkáltak az év fo­lyamán. Az újhartyáni ÁFÉSZ a helyi ellátáson felüli rneny- nyieéget részben a Phylaxiá- nak, részben a Szolnok me­gyei cukrász- és sütőipari vál­lalatoknak adta eh Javították az üzleteikben árusított zöldáru minőségét az­zal, hogy a zöldségboltok köz­vetlenül vásárolták fel a há­zikertek termékeit: a primőr zöldpaprikától a savanyú ká­posztáig minden cikket. Ezek értéke elérte a 400 ezer forin­tot, s további 1 millió forintot tesz ki a központi ellátás szá­mára a házikertékből fölvásá­rolt áruk értéke. Ennek csak­nem fele a környék speciális növénye, a spárga. Az ÁFÉSZ szorosabbra fűz­te üzleti kapcsolatait a körze­tében működő két takarékszö­vetkezettel: az Örkényivel és áz inárcsival. Iparcikk szak­üzleteikben bevezették az úgy­nevezett egyszerűsített áruvá­sárlási hitelakciót. Azóta a takarékszövetkezeti tagok hi­tellevél-igénylését a boltokban intézik. Az így vásárolt áruk értéke meghaladta a másfél millió forintot. Érzékenyek vagyunk Melegfront, hidegfront. Tavaly bizony nem múlt el hét frontt^tőrés nélkül, egyik napról a másikra gyak­ran 10—15 fokkal emelkedett vagy' süllyedt a hőmérő higanyszála. • Dr. örményi Imre, az ORFI orvos-meteorológusa mondja: — Több évtizedes megfigyelés, hogy különböző betegségek gyakrabban lépnek fel frontbetöréskor, mint a meteorológiailag eseménymentes órákban. Nagy általánosságban aiz jellemző, hogy a melegfrontra érzé­kenyek könnyebben kaphatnak tüdőgyulladást, vak­bélgyulladást és szemgyulladást, gyakoribbá válik a vérzékenység, a gyomorégés, az izgalmi állapot foko­zódik, és jelentősen emelkedik a vérnyomás. A hideg­frontra érzékenyek esetében a görcsös tünetek fokozó­dása jellemző elsősorban, így a szívkoszorúér-görcs, a migrénes fejfájás, valamint az egyre gyakoribbá váló epe- és vesekő panaszok, a sűrűsödő asztmás rohamok száma, s a vérnyomás csökkenése. Hogyan lehetne megvalósítani, hogy mindenki tu­domást szerezzen a várható frontátvonulásokról? — Ez egyelőre több szempontból is lehetetlen — mondja dr. örményi. — Az időjárás annál sokkal bo- nyblultabb, hogy egyszerűen „csak” meleg- és hideg­front-átvonulásokról beszélhessünk. Számtalanszor elő­fordult már, hogy nincs frantátvónulás, mégis feltűnő a balesetek, a rosszullétek száma, egyre többen for­dulnak az orvoshoz panasszal. Ennek a légköri elektromosság az oka, a felső légrétegben olyan bo­nyolult fizikai jelenségek játszódnak le (napkitörések­ről, a fokozódó naptevékenység következményeiről van szó), amelyek megváltoztatják a frontátvonülások bio­lógiai hatását. Nemzetközi kooperációban készült Termel az új hengersor A negyedik ötéves terv egyik legjelentősebb kohásza­ti beruházása a diósgyőri Le­nin Kohászati Művökben meg­épített nemesacél-hengermű. Börtönben született ötlet Ötven. esztendővel ezelőtt, 1925-ben új és szellemes elmejá­tékkal találkozhatott először kora magyar újságolvasója. Világot hódító útja során . hozzánk is elérkezett a kor nagy szenzációt kiváltó ötletessóge, a keresztrejtvény. Ilyen még nem volt eddig a rejtvény történet­ben: üres kockás táb­lának vízszintes és az azokat keresztező függőleges soraiba kellett a megadott meghatározás alapján kitalált szavakat be­írni. Az ábrák eleinte állatokat, virágokat, házakat stb. ábrázol­tak, azután kialakult a ma is rendkívül népszerű négyzetala­kú keresztrejtvény. Köztudomású, hogy a rejtvény szellemes játéka éppoly nagy múlttal rendelkezik mint maga az embe­riség. őseit már az ókori világban is megtaláljuk. Rejt­vénnyel a Oidipusz- mondában is találko­zunk, s a világ leg­ismertebb, legszebb népmeséinek birodal­mában egyik találós Ötven éves a magyar keresztrejtvény kérdést követi a má­sik. Az oka egyszerű: a gondolkodó ember, a homo sapiens, év­ezredek óta izgalmat és örömet talált a rejtvény bonyolultsá­gában, a könnyen-ne- hezebben megfejtett talányok szellemes megoldásában. Mint a fentiekből kitűnik, a kereszt- rejtvény modern ko­runk egyik ötletes szülötte. Világszerte milliókra tehető azok­nak a száma, akik hétről hétre izgatot­tan játsszák aa igé­nyes intelligenciát, éles elmét, elmélyült gondolkodást megkö­vetelő játékot. Ki gondolná, ki ta­lálná el megszületé­sének helyét? Ugyan­is a keresztrejtvény egy sötét cellában született meg. Ha sza­bad így fogalmaz­nunk, „feltalálója” Victor Oreville, ép­pen öt évre szabott büntetését töltötte egy dél-afrikai bör­tönben. A vád az volt ellene, hogy gép­kocsiját ittasan ve­zette, súlyos közleke­dési balesetet okozott, melynek során fele­sége is életét vesztet­te. A hosszú és keser­ves börtönben töltött éjszakák és nappalok idegfeszi tő, kétségbe­ejtő légkörében szü­letett meg a nagy öt­let Victor Oreville agyában. Miután pa­pírja nem volt, zár­kájának falára meg­határozott négyszöge­ket rajzolt, és a be­tűket olyan sorrend­ben kísérelte meg el­helyezni, hogy azok függőleges és vízszin­tes irányban is értel­mes szavakat, fogal­makat alkossanak. Érdekes megemlíte­nünk azt a tényt is, hogy különös bogará- szásával kapcsolatban őrültnek tartották Victor Oreville-t a börtön őrei. A derék feltaláló ugyanis hosszú éveken át éjjel nappal telerajzolta cellájának falát a börtönőrök által ér­telmetlennek vélt különös négyszögek­kel. Végül elszállították a börtönorvos rende­lőjébe, aki alaposan megvizsgálta az el­ítéltet, s miután sem­miféle kóros elválto­zást nem talált Ore- ville-n, végül leült vele beszélgetni. Nem egyszer, sem kétszer! Hetekig tartó, éjsza­kákba nyúló beszélge­tések után a börtön­orvos felfedezte, hogy nem őrülttel, hanem zseniális ötletű em­berrel áll szemben. Az újdonságról tudó­sította a nagyvilágot, a sajtó rövidesen szárnyra kapta a szenzációs újítás hí­rét, s Oreville ki- szabadulásakor már messze földön híres ember volt. , Hadd írjam ide a legfontosabbat: mind­ez, a keresztrejt vény megjelenése a világsajtóban, 1924- ben történt, s a ke­resztrejtvény egy esz­tendővel később, 1925-ben fmár a ma­gyar újságokban s~ napvilágot látott. Oreville nagyszerű ötlete, a keresztrejt­vény, azóta is sok millió ember kedvenc időtöltése és játéka a világ minden táján. Révész Tibor Egy esztendeje kezdték meg a termelést az új üzem kö­zépsorán, amelyen az elmúlt évben több mint százharminc­ezer tonna acélt hengereltek ki. A kongresszusi verseny­ben az üzem dolgozói vállal­ták, hogy még 1974-ben ellát­ják a második, a finomsor üzemi próbáit, s 1975 első munkanapjától megkezdik azon is az üzemszeifi terme­lést. Alumínium mintabolt A Magyar Alumíniumipari Tröszt megnyitotta alumínium mintaboltját Budapesten, a Jó­zsef krt. 52. szám alatt. A min­tabolt a lakosság tájékoztatá­sára és az új termékek bemu­tatására szolgál. Új szolgálta­tásuk : tanácsadás barkácso­lóknak. i osszrorgalmuk közel 53 millió forintot ért el, és ennek 31 százaléka, 17 millió volt a termény- és ta­karmányeladás. Nagy segítsé­get jelent ez a szolgáltatás a háztáji állattartók számára. Mostanában azonban az orszá­gos ellátási gondok itt is je­lentkeznek: az akadozó tápta- karmány-termelés miatt üzle­teik áruellátása rendszertelen­né vált. Miután nem a kereskedelmi tevékenység a legerősebb ol­daluk — a hét községben mindössze 55 üzletet tartanak fenn — ebből 11 a szikvíz­gyártó — nagyobb részt vál­laltak a felvásárlásból. Az ÁFÉSZ másik kiterjedt szolgáltatási ága a tüzelőolaj­ellátás szervezése. Háromnegyed év leforgása alatt mintegy 5,5 millió Ft volt az olajforgalom, több mint tíz százaléka az összes kiskereskedelmi forga­lom értékének, ami 3,5 millió liter fűtőolajat jelent. Olajku­tat létesítettek Solymáron, Pi- lisszentivánon, Nagykovácsi­ban, Pilisvörösváron, sőt a já­ráson kívül Budakaiászon is, jövőre pedig Piliscsabán épí­tenek kutat. A szövetkezet két olajszállító tartálykocsija is hozzájárul a háztartások tüzelőolaj-szükségletének ki- elégítéséiiez. « Az első: a takarmúnyárusítás ÁFÉSZ-segítség a kisállattenyésztöknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom