Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-10 / 8. szám
\ A japán küliigyminiszter a Szovjetunióba érkezik ’ Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a két ország külügyminisztériuma között született megállapodás értelmében Mijazava Kiicsi japán külügyminiszter január közepén hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezik. Kar/a/aínen nyilatkozata Ahti Karjalainen finn külügyminiszter az Utasét című lapnak adott nyilatkozatában a finn fővárost javasolta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet állandó szervezetének székhelyéül. Púja Frigyes hazaérkezett Belgrádból Külügyminiszterünk látogatásáról közleményt adtak ki Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere jugoszláviai hivatalos és baráti látogatását befejezve, csütörtökön délután visszautazott Budapestre. Búcsúztatására a belgrádi főpályaudvaron megjelent vendéglátója, Milos Minies, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, külügyi titkár (külügyminiszter) és más személyiségek. Jelen volt Ziga Vodu- sek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete és Zegnal János, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Púja Frigyes csütörtökön este hazaérkezett Budapestre. A szocialista Magyarország és a szocialista Jugoszlávia kapcsolatai az élet minden területén, s a legkülönbözőbb szinten egészségesen fejlődnek, amit a múlt esztendőben Joszij Broz Tito elnök budapesti látogatása is tanúsított. Így külügyminiszterünk — mint az újvidéki Magyar Szó írta — „nem Nekünk nem jár N em akarok pletykál- kodni, így azután elhallgatom, kikről van szó. Az egyik nagyközség ' vezetőd hivatalos formában azt kérték a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárától, hogy adjon ki számukra hivatalos engedélyt, ami szerint, ha a megyei tanácsházán járnak, akkor gépkocsijukkal a megyeháza udvarán parkolhatnak, lévén, hogy a főváros belvárosi részén szinte megoldhatatlan a gépkocsi elhelyezése... Ami utóbbit illeti, tényleg nehéz ügy helyet találni a négykerekű bádogszekérnek azon a környéken, de... Olyan sokat járnának a nagyközség vezetőd a megyei tanácsra, hogy ez mindennapi gondjuk lenne? Ezért, hogy fanyalogva vették tudomásul a tagadó választ? Vagy inkább azért, mert „ha a járási hivatal elnökének jár, akkor nekünk miért nem?’’. Aha, itt már üstökön ragadhatunk valamit, ami dehogy gépkocsicédula, dehogy " aprócska pörsenés egy amúgy szép arcon. Olykor bibircsókká nő ez a „nekünk nem jár”, ilyen és olyan ügyekben. Mert hisz’ éppen a napokban kívánt valaki toliam mozgatója lenni azzal, hogy „követeljek már ki” Diósának egy önálló műszaki ügyintézőt. Mert mégiscsak disznóság, hogy egy ekkora s ennyit építő községbe Érdről jár át meghatározott időre a tanács műszaki ügyintézője... S mi volt_a végső tromf? „Ha jár Érdnek, akkor Diósának miért nem adják meg?” Mert nincs rá szükség, mert nincs rá státus és bérkeret, mert... Sértődötten távozott. „Szóval ennyire fontos egy állampolgár igyekezete? Lessük csak, mikor jön Érdről a tisztviselő?” Miért kell lesni? Tudják, mikor van ott, hiszen megbatározott időt tölt a községben. De ezt már nem hallotta, íj gy érzem, úgy tapasztalj lom, hódít, új híveket szerez ez a „nekünk nem” jár szemlélet. Amiben persze, van némi egészséges mag is, csak nehéz megtalálni. Elfödi, betakarja az érzékenykedő, mindenre sziszegő-jajgató kivagyiság, s eltorzítja az eredendően nemes igyekezetét. Az ugyanis nemes vonás, ha valaki, valakik azt vallják: nem vagyunk alábbvalók másoknál. Az azonban már eltorzulása az egészséges igyekezetnek, ha méricskélni kezdenek, ott mi van, ami nekünk nincsen. Ha külső jegyekben vélik megszerezni, megtalálni a rangot, tekintélyt, előbbre lépést. Innét származik azután, hogy az az igazgató is vezérigazgatói címért kapaszkodik, aki négyszáz fős üzemet vezet, s aki mindeddig békében megvolt. Mi történt? Csupán annyi, hogy a járásban a másik gyár igazgatója — három telephellyel, 1800 emberrel — megkapta ezt a címet... S ha csak ez lenne! De van cifrább, drágább módja, útja is ennek a féltékenykedő tiprásnak, tipró- dásnak. Amikor a járási székhelyen higanygőzlámpákat állítanak a kora estétől reggelig kihalt főtérre, éjszakai mulatót hoznak tető alá a másik járási székhelyen, s amikor — mert ilyen hosszú a láncolat-! — segélyért jelentkezik a nagyüzem szakszervezeti bizottságán az, akinek háza, nyaralója, gépkocsija van... ö is azzal érvelt: nekem nem jár?! Húzzuk csak tovább a boronát, mi akad meg a fogai között? Az „elemzés”, mely két, teljesen eltérő adottságú, rendeltetésű üzem dolgozóinak kereseti viszonyait veti össze, s megállapítja: nálunk alacsony az egy főre jutó kereset, lépéseket kell tenni bérpreferencia megszerzése érdekében. A termelőszövetkezeti egyesülés, amelyet követően több lett a függetlenített vezető, mint volt egyesülés előtt a két gazdaságban összesen, A hivatalos tudakozódásra a válasz: a járás másik, nemrég egyesült gazdaságában is ilyen funkciók vannak, náluk miért ne legyenek?! E nyhén fogalmazunk, ha azt írjuk: a szocialista közgondolkodástól idegen ez a magatartás. Igazabban szólunk, ha kimondjuk: ellentétes azzal! Majmolása egy régen letűnt korszak sikkjének, a mutasd magad többnek, mint amennyi vagy hazug biztatásának követése. Aki mindig másokra figyel, az nem képes fölmérni a maga arányait. Aki csak mások lépteit méricskéli, az elfelejt közben maga dolgozni, tevékenykedni, annak az lesz a fontos, amit áhít, s nem az, amit elérhet. Ne gondoljuk, ne higy- gyük, hogy — mint szívesen hangoztatják sokan — mindez csak a vezetők némelyikét éri el, fertőzi meg. Hiszen sok százan írták alá azt a kérelmet, hogy N. községben álljon meg a gyorsvonat... Miért, annyi utas lenne rá? Dehogy. Csak éppen ez a gyorsvonat tizenkét kilométerrel odébb, egy másik községben — forgalmi okokból, a szembejövő szerelvény miatt — megáll... S ez sarkallja a megye egyik városa középiskolájának szülői munkaközösségét arra, hogy újra meg újra előálljon a tervvel: külföldön nyaraljanak a gyerekek... Miért. Csak. Mert ezzel rálicitálhatnának mindenkire... Olcsó fogás most azt kérdezni: miért nem a munkában, a célszerű, ésszerű cselekvésben, közös és személyes gyarapodásunk egyeztetésében lessük, mérjük, mit tettünk magunk, s több-e, amit mások elértek? A cifra tódításoknál az olcsónak látszó, egyszerű igazságok azért értékesebbek, mert a józan értelmet hívják segítségül. S e józan értelem az. mely leintheti az ágálókat, az örökös kapszkodókat, s ha kell, rendet teremthet. Nemcsak s nem mindig puszta kérleléssel, figyelmeztetéssel. Mészáros Ottó azért látogatott Belgrádba, hogy megoldást találjon a legutóbbi hivatalos külügyminiszteri vagy magasabb szintű megbeszélések óta felmerült problémákra. Ilyen problémák ugyanis nincsenek”. Púja Frigyes és vendéglátója, Milos Minies a tárgyalásokon, mint az arról kiadott közlemény tanúsítja, áttekintették az országaink közötti kapcsolatok fejlődését, alakulását. A megbeszéléseknek, a közlemény tanúsága szerint, egyik központi témája volt a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok fejlődése, ezt jól tükrözi két adat: 1974-ben a kétoldalú áruforgalom értéke hozzávetőlegesen 210 millió dollár volt, az idei terv pedig már 265 millió dollárt írt ielő. A két külügyminiszter, megállapította, hogy gazdasági kapcsolataink tovább szélesedtek, adottak a lehetőségék a kölcsönös érdekek alapján azok további bővítéséhez. Országaink jó kapcsolatához jelentősen hozzájárul, pozitív szerepet tölt be a Magyarországon élő horvát, szlovén és szerb nemzetiség és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség. A két külügyminiszter készségét fejezte ki az együttműködés további fejlesztésére e területen. Á tárgyalásokon bebizonyosodott, hogy a magyar— jugoszláv kapcsolatokat a hullámzástól mentes, állandóan felfelé ívelő fejlődés jellemzi. Púja Frigyes külügyminiszter a csütörtökön véget ért hivatalos látogatás során összegezte az együttműködés eddigi eredményeit és felmérte: hol és milyen területen van lehetőség a bővítésre. VILÁG PROLETÁRJAI, ECYESÜUETEKI MEGYEI XIX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM ÁRA »0 FILLÉR 19?5. JANUÁR 10., PÉNTEK Közművek 222 millióért Víztornyot kap Nagykőrös és Túra A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat idén 220 millió forint értékű munkát vállal, 40 millióval többet,' mint az elmúlt esztendőben. Mintegy 110 millió forintért bővítik a vízvezetékhálózatoit, és több községben víztároló medencét építenek, 25 millióért csatornát fektetnek, 5 millió forintért pedig kutakat fúrnak. A fennmaradó 60 millió forintért szolgáltatásokat rendelték náluk. Idei legnagyobb munkájuk a Galga völgyében épülő, — nyolc község ivóvízellátását megvalósító — regionális vízmű 35 milliós programja. A beruházás, amely 1973-ban indult, s előreláthatólag 1977— 1978-ban fejeződik be, összesen 200 millió forintba kerül. Az idén év végéig, mintegy 60 kilométernyi hálózat és három ikertározó medence épül meg Aszódon, Bagón és I kiadón. A regionális vízmű központi telepe ugyancsak megépül az idén Aszódon, ahol szennyvíztisztító telepet is üzembe helyeznek. Alvállalkozóval építtetik a nagykőrösi és a túrái 700—700 köbméteres, valamint a tápiógyörgyei 200 köbméter űrtartalmú víztornyot. Bébicipők Ceglédről Újabb méretekkel bővül a választék A ceglédi Cipőipari Vállalatnál a napokban néhány egyedi modell készül: azok a mintadarabok, amelyeket a kereskedelemnek mutatnak be az igények felmérése céljából. Eddig a ceglédi vália- lat a 18-as számot viselő bébi, vagy más néven induló cipőktől a 30-as számú gyermekcipőkig 24—25 modellt gyártott évente 18—20 féle szinben. Most bővítik a választékot, megkezdik a 31-es, 32-es, 33-as és 34-es lányka cipők gyártását. Idén a második félévben várhatóan 75—80 ezer párat készítenek az új termékből, de mint Sípos Bálint igazgató elmondta, ha többet kér a kereskedelem, azt is tudják teljesíteni. Ezek a méretek eddig igen gyakran hiányoztak az üzletekből, ezért határozták el Cegléden'a mérettáblázat kibővítését. A gyár szakemberei — gondolva a több gyermekes családokra — azt tervezik, hogy néhány fazont a 27-estől a 34-es méretig gyártanak, tehát a hasonló korú testvéreknek külsőre egyforma, csak méretében eltérő cipő vásárolható. A ceglédi Cipőipari Vállalat az idén 520 ezer pár gyermeklábbelit készít, 50 millió forint értékben, az V. ötéves terv végén pedig várhatóan 620 ezer párat gyártanak. Közben tovább javítják termékeik minőségét, bővítik a választékot újabb modellek terveztetésével. amelyek a magasabb épületek lakásaiba is képesek eljuttatni a vizet. Cegléd külső részén tovább folyik a főnyomóveze- ték-építés. Tavaly 500 méternyi 400 milliméter átmérőjű azbesztcemen leső vet fektettek le, az idén 4 kilométer hosszúságú vezeték épül. Tovább építik a vízmüvet Tápiógyörgyén is, idén 11 millió forintért, s jövőre befejezik a munkát. Tavaly év végén ivóvíztársulat alakult Kókán és Tápiószecsőn. A munkálatok idén megkezdődnek, Kókán 9 millió forint értékű, Szecsón nyólcmilLlió forint értékű hálózatot építenek ki. Dunakeszin folytatódik a fejlesztés, az első félévben befejeződik a 2-es számú főnyomóvezeték építése, elkészül egy kétszer ezer köbméteres víztároló medence, valamint elkészül 3 ezer köbméternyi vizet adó 5—6 csőkút. 1975-ben átadják a szennyvíztisztító- telepet is, amelyet ugyancsak a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemeltet. Szennyvíztisztító-telepet kap az idén Manor és Zsámbék is. Cz. V. Föllendülést hozott a Bőven került primőr Pest megye piacaira Gyakorta elhangzó intelem, A PEVDI monori konfekcióüzemében bérmunkában több ezer lönböző fazonú szoknya varrását kezdték meg. Koppány György felvétele küa itáplállkozástudomány művelői ki tudja hányszor ajánlják figyelmünkbe: a kalória- dús étkek — zsíros húsok, tésztafélék — helyett egészségesebb több zöldséget, gyümölcsöt enni. S vajon kerül-e elegendő asztalunkra a vita- mindús kerti terményekből, annyi, amennyit óhajtanánk, a kívánalmak szerint alakul-e az ellátás? A kérdésre Csibra Józsefiétől, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelőjétől kértünk választ — A zöldségtermesztés színvonala a hatvanas évek végén visszaesett A gazdaságok munkaerőhiánnyal küszködték — kivált Pest megyében —, a termelési színvonal mérsékelten emelkedett A szűkös árualap sem a tartósítóipar igényét nem elégítette ki, sem a lakosság ellátásához nem volt elegendő. — Az ipar nyersanyagellátását az 1971-es kormányintézkedések segítettek megoldani. — Részben a felvásárlási árak emelésével, részben a termesztéshez és a betakarításhoz szükséges gépek vásárlásához nyújtott ártámogatás eredményeként ma már a konzervgyárak kellő mennyiségű paradicsomhoz, babhoz, zöldborsóhoz s egyéb zöldséghez jutnak, noha a tartósítóipar kapacitása az utóbbi tizenöt évben megháromszorozódott. A kedvező helyzet megteremtéséhez a gyárak maguk is hozzájárultak, számos ösztönző módszerrel, példáúl a növényvédelemre fordított költségek egy részének átvállalásával. A tanácskozásokon a mezőzöldséggel. A nagyüzemi .termelés föllendítését s a kisgazdaságok támogatását célul tűző kormányhatározat, a sokak álltai vitaminprogramnak nevezett rendelkezés tavaly márciusban látott napvilágot. Időszerű hát a kérdés: — Változott-e a helyzetkép? — Egyelőre az első háromnegyed év adatai állnak rendelkezésünkre — válaszolta Csibra Józsefné —, s ezek szerint burgonyából 7,2 százalékkal, zöldségből 6,2 százalékkal többet vásárolt a kereskedelem gazdaságainktól, a megvett gyümölcs mennyisége 5,6 százalékkal elmaradt a korábbi év hasonló időszakában vásároljál. Az új támogatási formák számottevő fejlődést még nem hozhattak, de például a primőrtermelésben máris érződik hatásuk, a fólia alatt termesztett korai zöldségből bőven jutott a piacra. — Hogyan alakultak az árak? — A már említett okok miatt júliusban drágább volt a zöldség, a gyümölcs, mint egy esztendővel korábban, de augusztusra, szeptemberre már kedvezőbben alakult a piaci kép, mintegy 15 százalékkal olcsóbban árulták a zöldséget, mint egy évvel azelőtt. — Az idei teendők? — Megyénkben az évi zöldségfogyasztás, 1969-ben 104,6 kiló volt személyenként, ez 1973-ban 86,6 kilóra csökkent. Az adatok összevetéséből világosan kitűnik, hogy mi a teendő. Több zöldséget kell termelni, korszerűen, mind nagyobb hozamokra törekedve, gazdaságosan. Egy lépés a megoldáshoz vezető úton: a gazdaságok kockázatának mérséklése, a termelés gazdaság és a kereskedelem i biztonsága érdekében a MÉK szakembereinek eszmecseréin ! több évre — szerződésben — évről évre fölvetődik azon- I szavatolja a legfontosabb zöld- ban, hogy mindmáig megöl- ségek és gyümölcsök minimá- daitlan a lakosság ellátása friss ! lis felvásárlási árát. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap az Országos Testnevelési és Sporthivatalban tett látogatást, ahol az intézmény vezetőivel az ifjúság és a tömegek testedzésének helyzetéről folytatott megbeszéléseket. Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter tegnap hazaérkezett Moszkvából, a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának üléséről. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tegnap Moszkvából visszaérkezett Budapestre a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának üléséről. Szekér Gyula nehézipari miniszter Moszkvában képviseli hazánkat az Orenburg—nyugati gázvezeték építésével foglalkozó kormányközi együttműködési bizottság első ülésén. Marjai József külügyi államtitkár meghívására tegnap a magyar fővárosba érkezett Hans-Jürgen Wisohnewski, az NSZK külügyi államminisztere. 4 i 4 Több ezer szoknya
