Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

\ A japán küliigyminiszter a Szovjetunióba érkezik ’ Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy a két or­szág külügyminisztériuma kö­zött született megállapodás értelmében Mijazava Kiicsi japán külügyminiszter janu­ár közepén hivatalos látoga­tásra a Szovjetunióba érke­zik. Kar/a/aínen nyilatkozata Ahti Karjalainen finn kül­ügyminiszter az Utasét cí­mű lapnak adott nyilatko­zatában a finn fővárost ja­vasolta az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet állandó szervezetének székhelyéül. Púja Frigyes hazaérkezett Belgrádból Külügyminiszterünk látogatásáról közleményt adtak ki Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere jugoszláviai hivatalos és baráti látogatását befejezve, csütörtö­kön délután visszautazott Budapestre. Búcsúztatására a belgrá­di főpályaudvaron megjelent vendéglátója, Milos Minies, a Ju­goszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, külügyi titkár (külügyminiszter) és más személyiségek. Jelen volt Ziga Vodu- sek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete és Zegnal János, a Magyar Népköztársaság belgrá­di nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Púja Frigyes csütörtökön este hazaérkezett Budapestre. A szocialista Magyarország és a szocialista Jugoszlávia kapcsolatai az élet minden területén, s a legkülönbözőbb szinten egészségesen fejlőd­nek, amit a múlt esztendő­ben Joszij Broz Tito elnök budapesti látogatása is tanú­sított. Így külügyminiszte­rünk — mint az újvidéki Magyar Szó írta — „nem Nekünk nem jár N em akarok pletykál- kodni, így azután el­hallgatom, kikről van szó. Az egyik nagyközség ' vezetőd hivatalos formában azt kérték a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárától, hogy adjon ki számukra hivatalos enge­délyt, ami szerint, ha a megyei tanácsházán jár­nak, akkor gépkocsijukkal a megyeháza udvarán par­kolhatnak, lévén, hogy a főváros belvárosi részén szinte megoldhatatlan a gépkocsi elhelyezése... Ami utóbbit illeti, tény­leg nehéz ügy helyet talál­ni a négykerekű bádog­szekérnek azon a környé­ken, de... Olyan sokat jár­nának a nagyközség veze­tőd a megyei tanácsra, hogy ez mindennapi gond­juk lenne? Ezért, hogy fa­nyalogva vették tudomá­sul a tagadó választ? Vagy inkább azért, mert „ha a járási hivatal elnökének jár, akkor nekünk miért nem?’’. Aha, itt már üstökön ra­gadhatunk valamit, ami dehogy gépkocsicédula, de­hogy " aprócska pörsenés egy amúgy szép arcon. Olykor bibircsókká nő ez a „nekünk nem jár”, ilyen és olyan ügyekben. Mert hisz’ éppen a napokban kívánt valaki toliam moz­gatója lenni azzal, hogy „követeljek már ki” Diósá­nak egy önálló műszaki ügyintézőt. Mert mégiscsak disznóság, hogy egy ekkora s ennyit építő községbe Érdről jár át meghatáro­zott időre a tanács műsza­ki ügyintézője... S mi volt_a végső tromf? „Ha jár Érdnek, akkor Diósá­nak miért nem adják meg?” Mert nincs rá szük­ség, mert nincs rá státus és bérkeret, mert... Sértő­dötten távozott. „Szóval ennyire fontos egy állam­polgár igyekezete? Lessük csak, mikor jön Érdről a tisztviselő?” Miért kell lesni? Tudják, mikor van ott, hiszen megbatározott időt tölt a községben. De ezt már nem hallotta, íj gy érzem, úgy tapaszta­lj lom, hódít, új híveket szerez ez a „nekünk nem” jár szemlélet. Amiben persze, van némi egészsé­ges mag is, csak nehéz megtalálni. Elfödi, beta­karja az érzékenykedő, mindenre sziszegő-jajgató kivagyiság, s eltorzítja az eredendően nemes igyeke­zetét. Az ugyanis nemes vonás, ha valaki, valakik azt vallják: nem vagyunk alábbvalók másoknál. Az azonban már eltorzulása az egészséges igyekezetnek, ha méricskélni kezdenek, ott mi van, ami nekünk nin­csen. Ha külső jegyekben vélik megszerezni, megta­lálni a rangot, tekintélyt, előbbre lépést. Innét szár­mazik azután, hogy az az igazgató is vezérigazgatói címért kapaszkodik, aki négyszáz fős üzemet vezet, s aki mindeddig békében megvolt. Mi történt? Csu­pán annyi, hogy a járás­ban a másik gyár igazga­tója — három telephellyel, 1800 emberrel — megkapta ezt a címet... S ha csak ez lenne! De van cifrább, drágább mód­ja, útja is ennek a félté­kenykedő tiprásnak, tipró- dásnak. Amikor a járási székhelyen higanygőzlám­pákat állítanak a kora es­tétől reggelig kihalt főtér­re, éjszakai mulatót hoz­nak tető alá a másik járá­si székhelyen, s amikor — mert ilyen hosszú a lánco­lat-! — segélyért jelentke­zik a nagyüzem szakszer­vezeti bizottságán az, aki­nek háza, nyaralója, gép­kocsija van... ö is azzal érvelt: nekem nem jár?! Húzzuk csak tovább a boronát, mi akad meg a fo­gai között? Az „elemzés”, mely két, teljesen eltérő adottságú, rendeltetésű üzem dolgozóinak kereseti viszonyait veti össze, s megállapítja: nálunk ala­csony az egy főre jutó ke­reset, lépéseket kell tenni bérpreferencia megszerzése érdekében. A termelőszö­vetkezeti egyesülés, ame­lyet követően több lett a függetlenített vezető, mint volt egyesülés előtt a két gazdaságban összesen, A hivatalos tudakozódásra a válasz: a járás másik, nemrég egyesült gazdasá­gában is ilyen funkciók vannak, náluk miért ne le­gyenek?! E nyhén fogalmazunk, ha azt írjuk: a szocialis­ta közgondolkodástól idegen ez a magatartás. Igazabban szólunk, ha ki­mondjuk: ellentétes azzal! Majmolása egy régen le­tűnt korszak sikkjének, a mutasd magad többnek, mint amennyi vagy hazug biztatásának követése. Aki mindig másokra figyel, az nem képes fölmérni a ma­ga arányait. Aki csak má­sok lépteit méricskéli, az elfelejt közben maga dol­gozni, tevékenykedni, an­nak az lesz a fontos, amit áhít, s nem az, amit elér­het. Ne gondoljuk, ne higy- gyük, hogy — mint szíve­sen hangoztatják sokan — mindez csak a vezetők né­melyikét éri el, fertőzi meg. Hiszen sok százan ír­ták alá azt a kérelmet, hogy N. községben álljon meg a gyorsvonat... Miért, annyi utas lenne rá? Dehogy. Csak éppen ez a gyorsvonat tizenkét kilo­méterrel odébb, egy másik községben — forgalmi okokból, a szembejövő sze­relvény miatt — megáll... S ez sarkallja a megye egyik városa középiskolá­jának szülői munkaközös­ségét arra, hogy újra meg újra előálljon a tervvel: külföldön nyaraljanak a gyerekek... Miért. Csak. Mert ezzel rálicitálhatná­nak mindenkire... Olcsó fogás most azt kér­dezni: miért nem a mun­kában, a célszerű, ésszerű cselekvésben, közös és sze­mélyes gyarapodásunk egyeztetésében lessük, mér­jük, mit tettünk magunk, s több-e, amit mások el­értek? A cifra tódításoknál az olcsónak látszó, egysze­rű igazságok azért értéke­sebbek, mert a józan értel­met hívják segítségül. S e józan értelem az. mely le­intheti az ágálókat, az örökös kapszkodókat, s ha kell, rendet teremthet. Nemcsak s nem mindig puszta kérleléssel, figyel­meztetéssel. Mészáros Ottó azért látogatott Belgrádba, hogy megoldást találjon a legutóbbi hivatalos külügy­miniszteri vagy magasabb szintű megbeszélések óta felmerült problémákra. Ilyen problémák ugyanis nincse­nek”. Púja Frigyes és ven­déglátója, Milos Minies a tárgyalásokon, mint az arról kiadott közlemény tanúsítja, áttekintették az országaink közötti kapcsolatok fejlődé­sét, alakulását. A megbeszéléseknek, a köz­lemény tanúsága szerint, egyik központi témája volt a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok fejlődése, ezt jól tükrözi két adat: 1974-ben a kétoldalú áruforgalom ér­téke hozzávetőlegesen 210 millió dollár volt, az idei terv pedig már 265 millió dollárt írt ielő. A két külügy­miniszter, megállapította, hogy gazdasági kapcsolataink tovább szélesedtek, adottak a lehetőségék a kölcsönös ér­dekek alapján azok további bővítéséhez. Országaink jó kapcsolatá­hoz jelentősen hozzájárul, pozitív szerepet tölt be a Ma­gyarországon élő horvát, szlo­vén és szerb nemzetiség és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség. A két külügymi­niszter készségét fejezte ki az együttműködés további fejlesztésére e területen. Á tárgyalásokon bebizo­nyosodott, hogy a magyar— jugoszláv kapcsolatokat a hullámzástól mentes, állan­dóan felfelé ívelő fejlődés jellemzi. Púja Frigyes kül­ügyminiszter a csütörtökön véget ért hivatalos látogatás során összegezte az együtt­működés eddigi eredményeit és felmérte: hol és milyen te­rületen van lehetőség a bőví­tésre. VILÁG PROLETÁRJAI, ECYESÜUETEKI MEGYEI XIX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM ÁRA »0 FILLÉR 19?5. JANUÁR 10., PÉNTEK Közművek 222 millióért Víztornyot kap Nagykőrös és Túra A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat idén 220 mil­lió forint értékű munkát vál­lal, 40 millióval többet,' mint az elmúlt esztendőben. Mint­egy 110 millió forintért bőví­tik a vízvezetékhálózatoit, és több községben víztároló me­dencét építenek, 25 millióért csatornát fektetnek, 5 millió forintért pedig kutakat fúrnak. A fennmaradó 60 millió forin­tért szolgáltatásokat rendelték náluk. Idei legnagyobb munká­juk a Galga völgyében épülő, — nyolc község ivóvízellátását megvalósí­tó — regionális vízmű 35 milliós programja. A beruházás, amely 1973-ban indult, s előreláthatólag 1977— 1978-ban fejeződik be, össze­sen 200 millió forintba kerül. Az idén év végéig, mintegy 60 kilométernyi hálózat és há­rom ikertározó medence épül meg Aszódon, Bagón és I kia­dón. A regionális vízmű köz­ponti telepe ugyancsak meg­épül az idén Aszódon, ahol szennyvíztisztító telepet is üzembe helyeznek. Alvállalkozóval építtetik a nagykőrösi és a túrái 700—700 köbméteres, va­lamint a tápiógyörgyei 200 köbméter űrtartalmú víz­tornyot. Bébicipők Ceglédről Újabb méretekkel bővül a választék A ceglédi Cipőipari Válla­latnál a napokban néhány egyedi modell készül: azok a mintadarabok, amelyeket a kereskedelemnek mutatnak be az igények felmérése cél­jából. Eddig a ceglédi vália- lat a 18-as számot viselő bébi, vagy más néven induló ci­pőktől a 30-as számú gyer­mekcipőkig 24—25 modellt gyártott évente 18—20 féle szinben. Most bővítik a választékot, megkezdik a 31-es, 32-es, 33-as és 34-es lányka ci­pők gyártását. Idén a második félévben vár­hatóan 75—80 ezer párat ké­szítenek az új termékből, de mint Sípos Bálint igazgató el­mondta, ha többet kér a ke­reskedelem, azt is tudják tel­jesíteni. Ezek a méretek eddig igen gyakran hiányoztak az üzle­tekből, ezért határozták el Cegléden'a mérettáblázat ki­bővítését. A gyár szakemberei — gondolva a több gyermekes családokra — azt tervezik, hogy néhány fazont a 27-estől a 34-es méretig gyártanak, te­hát a hasonló korú testvérek­nek külsőre egyforma, csak méretében eltérő cipő vásárol­ható. A ceglédi Cipőipari Vál­lalat az idén 520 ezer pár gyermeklábbelit készít, 50 millió forint értékben, az V. ötéves terv végén pe­dig várhatóan 620 ezer párat gyártanak. Közben tovább ja­vítják termékeik minőségét, bővítik a választékot újabb modellek terveztetésével. amelyek a magasabb épületek lakásaiba is képesek eljuttat­ni a vizet. Cegléd külső részén tovább folyik a főnyomóveze- ték-építés. Tavaly 500 méter­nyi 400 milliméter átmérőjű azbesztcemen leső vet fektettek le, az idén 4 kilométer hosszú­ságú vezeték épül. Tovább épí­tik a vízmüvet Tápiógyörgyén is, idén 11 millió forintért, s jövőre befejezik a munkát. Tavaly év végén ivóvíz­társulat alakult Kókán és Tápiószecsőn. A munkálatok idén megkez­dődnek, Kókán 9 millió forint értékű, Szecsón nyólcmilLlió fo­rint értékű hálózatot építenek ki. Dunakeszin folytatódik a fejlesztés, az első félévben be­fejeződik a 2-es számú fő­nyomóvezeték építése, elkészül egy kétszer ezer köbméteres víztároló medence, valamint elkészül 3 ezer köbméternyi vizet adó 5—6 csőkút. 1975-ben átadják a szennyvíztisztító- telepet is, amelyet ugyancsak a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat üzemeltet. Szennyvíztisztító-telepet kap az idén Manor és Zsámbék is. Cz. V. Föllendülést hozott a Bőven került primőr Pest megye piacaira Gyakorta elhangzó intelem, A PEVDI monori konfekcióüzemében bérmunkában több ezer lönböző fazonú szoknya varrását kezdték meg. Koppány György felvétele kü­a itáplállkozástudomány mű­velői ki tudja hányszor ajánl­ják figyelmünkbe: a kalória- dús étkek — zsíros húsok, tésztafélék — helyett egészsé­gesebb több zöldséget, gyü­mölcsöt enni. S vajon kerül-e elegendő asztalunkra a vita- mindús kerti terményekből, annyi, amennyit óhajtanánk, a kívánalmak szerint ala­kul-e az ellátás? A kérdésre Csibra Józsefié­től, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának szakfelügyelőjétől kér­tünk választ — A zöldségtermesztés szín­vonala a hatvanas évek végén visszaesett A gazdaságok munkaerőhiánnyal küszködték — kivált Pest megyében —, a termelési színvonal mérsékel­ten emelkedett A szűkös áru­alap sem a tartósítóipar igé­nyét nem elégítette ki, sem a lakosság ellátásához nem volt elegendő. — Az ipar nyersanyagellá­tását az 1971-es kormányin­tézkedések segítettek megolda­ni. — Részben a felvásárlási árak emelésével, részben a termesztéshez és a betakarí­táshoz szükséges gépek vásár­lásához nyújtott ártámogatás eredményeként ma már a kon­zervgyárak kellő mennyiségű paradicsomhoz, babhoz, zöld­borsóhoz s egyéb zöldséghez jutnak, noha a tartósítóipar kapacitása az utóbbi tizenöt évben megháromszorozódott. A kedvező helyzet megterem­téséhez a gyárak maguk is hozzájárultak, számos ösztönző módszer­rel, példáúl a növényvédelemre fordított költségek egy részé­nek átvállalásával. A tanácskozásokon a mező­zöldséggel. A nagyüzemi .ter­melés föllendítését s a kisgaz­daságok támogatását célul tű­ző kormányhatározat, a sokak álltai vitaminprogramnak ne­vezett rendelkezés tavaly már­ciusban látott napvilágot. Idő­szerű hát a kérdés: — Változott-e a helyzetkép? — Egyelőre az első három­negyed év adatai állnak ren­delkezésünkre — válaszolta Csibra Józsefné —, s ezek sze­rint burgonyából 7,2 százalék­kal, zöldségből 6,2 százalékkal többet vásárolt a kereske­delem gazdaságainktól, a megvett gyümölcs mennyisége 5,6 szá­zalékkal elmaradt a korábbi év hasonló időszakában vásá­roljál. Az új támogatási for­mák számottevő fejlődést még nem hozhattak, de például a primőrtermelésben máris érző­dik hatásuk, a fólia alatt ter­mesztett korai zöldségből bő­ven jutott a piacra. — Hogyan alakultak az árak? — A már említett okok mi­att júliusban drágább volt a zöldség, a gyümölcs, mint egy esztendővel korábban, de augusztusra, szeptemberre már kedvezőbben alakult a piaci kép, mintegy 15 százalékkal olcsóbban árulták a zöldséget, mint egy évvel azelőtt. — Az idei teendők? — Megyénkben az évi zöld­ségfogyasztás, 1969-ben 104,6 kiló volt személyenként, ez 1973-ban 86,6 kilóra csökkent. Az adatok összevetéséből vi­lágosan kitűnik, hogy mi a teendő. Több zöldséget kell ter­melni, korszerűen, mind nagyobb hozamokra tö­rekedve, gazdaságosan. Egy lépés a megoldáshoz vezető úton: a gazdaságok kockázatá­nak mérséklése, a termelés gazdaság és a kereskedelem i biztonsága érdekében a MÉK szakembereinek eszmecseréin ! több évre — szerződésben — évről évre fölvetődik azon- I szavatolja a legfontosabb zöld- ban, hogy mindmáig megöl- ségek és gyümölcsök minimá- daitlan a lakosság ellátása friss ! lis felvásárlási árát. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese teg­nap az Országos Testnevelési és Sporthivatalban tett láto­gatást, ahol az intézmény ve­zetőivel az ifjúság és a töme­gek testedzésének helyzetéről folytatott megbeszéléseket. Dr. Biró József külkereske­delmi miniszter tegnap haza­érkezett Moszkvából, a KGST külkereskedelmi állandó bi­zottságának üléséről. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tegnap Moszkvából visszaérkezett Bu­dapestre a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisz­teri bizottságának üléséről. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter Moszkvában képviseli hazánkat az Orenburg—nyu­gati gázvezeték építésével fog­lalkozó kormányközi együtt­működési bizottság első ülé­sén. Marjai József külügyi ál­lamtitkár meghívására tegnap a magyar fővárosba érkezett Hans-Jürgen Wisohnewski, az NSZK külügyi államminiszte­re. 4 i 4 Több ezer szoknya

Next

/
Oldalképek
Tartalom