Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

MFcnt » s~/unufí 1975. JANUAR 9., CSÜTÖRTÖK FÄJKUSZ Új szelek a Rio Grandétól délre VAN VALAMI SZÉP jel­kép abban, hogy az esztendő fordulója egybeesik a kubai forradalom végleges győzel­mének évfordulójával. Az ilyen értelemben Kubában kétszeresen is vidám szilvesz­ter máir elmúlt, de a leg­frissebb jelentések arról ta­núskodnak: gyorsuló ütemben követik egymást Kubában is, szerte Latin-Amerikában is az olyan események, amelyek az idő változását jelzik a Rio Grandétól dé-lre. A SZOCIALISTA SZIGET­ORSZÁGBAN egymást köve­tik az olyan személyiségek és delegációk, akiknek, illetve amelyeknek a kubai jelenlé­te még nem is olyan régen elképzelhetetlennek tűnt. Mint a Magyar Távirati Iroda ha­vannai tudósítójának jelen­téséből kiderül, magas rahgú panamai katonai küldöttség tárgyal a' kubai fővárosban, most mond búcsút vendég­látóinak Juan Bosch, a Domi­nikai Köztársaság minapi el­nöke, negyvenöt costa-rioai képriselő ismerkedik az or­szággal és mindenütt lelkes taps kíséri egy népes mexi­kói kulturális együttes sze­replését. MÉG 1974-BEN is gyakor­latilag csak az utóbbi látoga­tásról lehetett volna szó: köz­ismert, hogy Mexikó volt az egyetlen ország, amely ellen­állt a washingtoni' nyomásra meghozott hírhedt bojkott­határozatnak és egyetlen pil­lanatra sem szüntette meg kapcsolatait a népi Kubával. AZ ELMÜLT ESZTENDŐ VÉGÉN Quitóban, az Ameri­kai Államok Szervezetének konferenciáján annyifa még érvényesült az északi nyomás, hogy a szervezet intézménye­sen nem oldotta fel a bojkot­tot, de tagjainak többsége már világossá tette, hogy kapcsola­tokat keres Kubával. Tette ezt még az a Venezuela is, amely annak idején vállalta, hogy beterjeszti a szégyenletes boj­kottjavaslatot. Most pedig — csaknem másfél évtized után — hamarosan megérkezik Ha­vannába az első caracasi ke­reskedelmi delegáció, amely a hírek szerint olajeladásról is tárgyal majd ... AZ AÁSZ-BAN IS „meg­mozdult a föld”. Újra bebizo­nyosodott, hogy ebben a szer­vezetben nem diktálhat többé az Egyesült Államok. Ecuador a legutóbbi órákban jelentette be: a washingtoni olajfenyege­tőzések miatt tüntetőén távol marad az AÁSZ márciusra tervezett külügyminiszteri ér­tekezletétől. Perez venezuelai elnök a diplomáciai finomsá­gokkal nem sokat törődve, j,agressziónak és politikai fe­nyegetésnek” nevezte az olaj- helyzettel kapcsolatos ameri­kai kirohanásokat, a panamai rádió pedig — eddig ugyan­csak elképzelhetetlen módon — arról beszélt, hogy „az USA- ból változatlanul hiányzik minden megértés déli szom­szédai iránt”. ÜGY TŰNIK, a Rio Grandé­tól délre új szelek fújdogál- nak. 1975 nem sok jót ígér az United Fruitra és az ITT-re alapozott latin-amerikai USA- politikának. A CSEHSZLOVÁK SZO­CIALISTA KÖZTÁRSASÁG kormánya és az Osztrák Köz­társaság szövetségi kormánya megállapodott arról, hogy diplomáciai képviseletük rangját egymás országában követségi szintről kölcsönösen nagykövetségi szintre emelik — jelentette be szerdán a csehszlovák szövetségi kül­ügyminisztérium. HORST SINDERMANN, az NDK Minisztertanácsának el­nöke szerdán hivatalos baráti látogatásra Bukarestbe érke­zett. FRANCIAORSZÁGBAN tett látogatása után Gough Whit- lam ausztráliai miniszterelnök szerdán Rómába érkezett. HÁROMNAPOS jordániad hivatalos látogatását befejezve szerdán Kairóba érkezett Reza Pahlavi iráni sah és felesége, valamint kíséretük. Indokína Fokozódott a nyomás a Lón Nol rezsim legfontosabb utánpótlási vonalára Súlyos harcok Saigontól 80 kilométerre További megállapodás Vientianéban Kambodzsa fővárosának, Phnom Penhnek térségében heves harcok dúlnak a hazafias erők és a kormánycsapatok között. A hazafias erők csapásai következtében a kormánycsapatok kénytelenek visszavonulni, s közben a lakosságot is arra kényszerítik (képünkön), hogy hagyja el otthonát. A kambodzsai népi felszaba­dító erők szerdán immáron harmadik nap lőtték a fővá­ros nemzetközi repülőterét, és tovább fokozták nyomásukat a Lón Nol-rezsim legfontosabb utánpótlási vonalára, a Me­kong folyó mentén húzódó 1-es főútvonalra. A népi erők 107 milliméte­res rakétákkal és 105 millimé­teres ágyúkkal tartják fűz alatt a repülőteret és környé­két. Ennél is érzékenyebb fe­nyegetést jelent a Lón Noi- rezsimre nézve, hogy erősein felélénkült a harci tevékeny­ség a Mekong folyó mentái, amelyen Phnom Penh 'után­pótlásának 80 százaléka érke­zik. Kedden heves harcok folytak Phnom Penhtől 45 ki­lométerre, Neak Luong átkelő­hely körüL A népi erők birto­kukba vették a Mekong part­jának mintegy 20 kilométeres szakaszát. Ezzel elvághatják a Mékongon a Dél-Viatnamból érkező utánpótlás útját. ★ -• — .... Eg y nappal azután, hogy a dél-vietnami hazafiak vissza­foglalták Phuoc Binh tarto­mányi székhelyet, és ezáltal helyreállították a párizsi meg­állapodás aláírásaikor érvény­ben volt állapotot, a saigoni légierő -több bevetésben tá­madta Loc Ninh városát, mint­egy 40 kilométerre keletre Phuoc Binh tartományi fővá­rostól. A saigoni parancsnok­ság szóvivője azt állította, hogy a bombatámadások kizá­rólag katonai objektumok él­len irányultak, de hírügynök­ségi jelentések szerint az F—5 típusú gépek lakott területe­ket, ezen belül élelmiszerrak­tárakat és egyéb polgári léte­sítményeket is bombázbaik. Ngo Khac Tinh saigoni ügy­vezető külügyminiszter szerdai sajtókonferenciáján ugyanak­kor bejelentette, hogy kormá­nya a párizsi megállapodás alá­íróihoz fordul Phuoc Binh tar­tományi főváros eleste miatt. Az ügyvezető külügyminiszter ismét a VDK-ra és a DIFK-re próbálta hárítani a felelősséget a párizsi megállapodás meg­sértéséért, s a helyzet éleződé­séért' Súlyos harcokról érkezett je­lentés a Saigontól mintegy 80 kilométerre északnyugatra fek­vő Ba Den térségéből is. A fontos stratégiai csúcs a DIFK ellenőrzése alatt áll, s a kor­mánycsapatok hasztalan kísér­leteket tesznek elfoglalására. Washingtonban gondos fi­gyelemmel kísérik a dél-viet­nami helyzet alakulását. A kül­ügyminisztérium szóvivője kedden kijelentette, hogy a tartományi székhely eleste „igen súlyos ügy”, de amerikai vélemény szerint nem helyezi hatályon kívül az 1973-ban kö^ tött párizsi tűzszüneti megál­lapodást. ★ Vientianéban ülést tartott a vientianei megállapodás végre­hajtásáért felelős kétoldalú központi vegyesbizobbság ka­tonai albizottsága, hogy ren­dezzen a laoszi főváros semle­gesítésével kapcsolatos bizo­nyos katonai problémákat. Megállapodtak abban, hogy a vientianei félnek azok a fegy­veres erői, beleértve a kato­nai iskolásokat is, amelyek meghaladják az engedélyezett biztonsági erők létszámát, ki­vonulnak a főváros 15 kilomé­teres körzetéből. Az áthelyezés költségeit az ideiglenes nem­zeti egységkórmány fedezi. Erítreai közlemény Az eritreai felszabadításd front Kairóban kiadott közle­ményében hangsúlyozza: az etióp katonai kormányzattal folytatandó tárgyalásokon nem képezheti vita tárgyát Erit- reának a függetlenséghez való joga. A közlemény leszö­gezi, hogy a tervezett tár­gyalásokon kizárólag az etióp kormáinycsapatok Eritreából történő kivonulásának módo­zatairól lehet szó. Mint a kommüniké közli, a jelenle­gi helyzetre való tekintettel a szervezet úgy döntött, hogy fokozza a kormánycsapatok elleni katonai akcióit. MOSZKVÁBAN szerdán el­temették Natália Gyenyisizov- na Brezsnyevát, Leonyid Brazs- nyevnetk, az SZKP Köaponiti Bizottsága főfitkóránalk édes­anyját. Az SZKP és a kor­mány vezetőd, a moszkvai dolgozók képviselőd a tudó­sak hazáiban felállított rava­talnál búcsúztak az elhunyt­tól és fejezték ki részvétüket Leonyád Brezsnyevnek. Leo- nyid Brazsnyev édesanyját a családtagok és a rokonok, va­lamint a barátok kísérték utolsó útjára. A novogyevicsd temetőben, a szertartáson Leo- nyid Brezsnyevvel együtt részt vettek a párt és a kormány vezetőd és azok családtagjai. AZ AFP francia hírügynök­ség szerda reggeli értesülése szerint Portugália és a három angolai felszabadítási mozga­lom képviselői két nap múlva összeülnek, hogy megvitassák a volt afrikai gyarmat függet- lénségével kapcsolatos kérdé­seket. A tanácskozást Portugá­lia déli részén. Algarve tarto­mányban tartják. Peking „hatalmas győzelmei” ... 12 hónappal ezelőtt a per kingi propaganda „hatalmas győzelmeket” ígért a kínai népnek a Mao-féle külpoliti­kai irányvonal megvalósításá­ban ... A helyzet azonban az, hogy minden propaganda csak ak­kor ér valamit, ha politikai realitás van mögötte. És éppen ezt nem lehet' elmondani a maoista vezetők nyilatkozatai­ról és engedelmes sajtójuk­ról. A kínai kormányzat előbb ideiglenes és felületi jelenség­nek nyilvánította az általános enyhülést, majd ráfogta, hogy az közönséges csalás. A világ­ban végbemenő pozitív. folya­matokat azonban semmiféle szubjektív akarat sem állít­hatja meg — meghaladja ez a pekingi vezetők erejét is... A maoisták az elmúlt esz­tendőben boldog-boldogtalant biztosítottak, hogy rokonszen­veznek az arabok ügyével, közben pedig dühödt kiroha­násokat intéztek a genfi béke- konferencia összehívása ellen. Ez a képmutató állásfoglalás teljesen világos. Csou En-laj Jackson szenátornak kijelen­tette, hogy „Peking érdekelt egy erős Izraelben”... Ám a közel-keleti válság körűid sö­tét kínai üzelmek, különösen pedig a palesztin arabok nyo­morúságos helyzetével való spekuláció iily módon leleple­ződött. Európában sem a maoisták kedve szerint alakultak a dol­gok. Az európai biztonsági ér­tekezleten konstruktív mun­kát végeztek, a munka közele­dek a befejező stádiumhoz. Még a legutóbbi NATO-ülés- szakon is — pedig annak résztvevőit aztán igazán nem lehet azzal gyanúsítani, hogy az európai légkört szeretnék megtisztítaná a régi hordalék­tól — elismerték, hogy a genfi Enterprise Az amerikai külügyminisz­térium szerdán megerősítette, hogy a Manilából kifutott amerikai haditengerészeti egy­ség, amely az Enterprise re- pülőgép-anyahajóval az élen jelenleg a Malakkai-szoros felé hajózik, „az Indiai-óceán irányába tart”. Marvin Kalb, a CBS diplo­máciai főmunkatársa hírma­gyarázatában rámutatott, hogy a 7. amerikai flotta Fülöp- szigati kikötőiben horgonyzó ftottaegységek látványos út­nak indításával Washington nemcsak az Indiai-óceán tér­ségében akarja „meglobog­tatni” az amerikai zászlót: a flottadiplomácia igazi . „lé­lektani” célpontja a Közel­Kelet. „Az erőfitogtatás az Indiai-óceánon egyszersmind potenciális erőfitogtatás a Per­zsa-öböl térségében is” — ál­lapítja meg a CBS munka­társa. Egyetlen amerikai kor­mánytisztviselő sem hajlandó megmondani, mi a „művelet­missziót” teljesítő flottaegy­ség végső rendeltetése — hangsúlyozza Kalb —, „áe fel­tehetően azt a célt szolgál­ja, hogy alátámasztást adjon azoknak az utóbbi időben legmagasabb szinten elhang­zott figyelmeztetéseknek, ame­lyek szerint rendkívüli kö­rülmények között az USA esetleg katonai erőhöz folya­modhat az olajkartell (OPEC) hatalmának megtörésére”. fórumon jelentős előrehaladás történt. Furcsa, de tény: az európai biztonsági érbekezlét kimenetelével kapcsolatban nem annyira a nyugat-európai fővárosokban kételkednek, mint%inkább a kontinenstől sok ezer kilométer távolságra fekvő Pekingben. A pekingi kormányzat kétel­kedése mögött az a félelem bújik meg, hogy a pozitív lé­pések Európában a maoisták számára veszedelmes prece­denst teremthetnek Ázsiában. Itt ugyanis mindjobban ural­kodóvá válik a tendencia a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A pekingi propaganda, amely óva int a dolgok ilyen alakulásától, a kollektív biztonsági rendszert nemrég Ázsiát veszélyeztető rendsztmek kiáltotta ki. Ez a torzítás azonban aligha talál bárhol is támogatásra. Aligha öregbíti Kína jó hír­nevét a maoisták provokációs intrikálása Ciprus körül. A pekingi vezetés a ciprusi vál­ság egész ideje alatt figyelem­be sem vette a köztársaság szuverenitását és függetlensé­gét, bár amikor Makariosz Pe­kingben járt, a kínai vezetők „támogatásukról" biztosították. 19.74-ben a kínai vezetők folytatták a politikai flörtöt a chiled Pinochet fasiszta klikk­jével. A közelmúltban az egyik fasisztabarát chilei lap fotót közölt, amelyen a kínai nagykövet melegen üdvözli a diktátort a fasiszta puccs első évfordulója alkalmából. A fa­siszta kormányzat hivatalos szóvivője nem véletlenül tol­mácsolta a junta megelégedé­sét, amikor a kínai nagykövet szabadságáról visszátért San- tiagóba. — Kína — jelentette a chi­lei hivatalos hírügynökség — széles távlatokat biztosít a Chilével való kereskedelem számára. Ezekuitán nincs mit csodál­kozni azon, hogy az ENSZ- közgyűlés 29. ülésszakán a kí­nai delegáció lényegében iga­zolni igyekezett a chilei ter­ror rombolását. így tehát az elmúlt esztendő egyáltalán nem volt a kínai diplomácia számára a Mao- féle külpolitikád irányvonal „hatalmas győzelmeinek” esz­tendeje. Ellenkezőleg: 1974 a kolosszális megrázkódtatások éve volt, amelyek alapjaiban ingatták meg Peking nagyha­talmi és hegemonisztikus poli­tikáját. A. Kantov BAGDADBAN bejelentették, hogy Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök január 18-a és 21-e között hivatalos látogatást tesz Irakban. „Rengeteg statisztikánk van, de valójában fogalmunk sincs arról, hogy mi történik” — nyilatkozta a Newsweeknek az amerikai elnök egyik gazdasági tanácsadója. A má­sik így beszélt: „Az előrejelzési ada­tokban semmi sem volt, amiből er­re (az infláció ilyen arányára) le­hetett volna következtetni”. Más­szóval: az amerikai tanácsadók min­dent elkövetitek azért, hogy elhá­rítsák a felelősséget maguktól az árak — 1973 elején történt — rob­banásszerű növekedése és az inflá­ció azóta is tartó magas szintje mi­att. Pedig a kormány akkoriban többször nyilatkozta, hogy kezében tartja a gyeplőt; és szükség ese­tén elereszti vagy fékezi a lovakat (vagyis az árakat és a béreket). Az­tán hirtelen úgy tűnt, hogy ez a biz­tos kezű adminisztráció mégis el­engedte a kantárt... A közgazdászok az inflációnak egyik válfaját így nevezik: „home made” — otthon csinált. Ez a házi­lag gyártott infláció minden fejlett tőkésországban jelentkezett, mérté­ke évente 3—5 százalék között in­gadozott. Oka: a tőkés kormányok rendszeresen többet költenek, mint amit a nemzeti jövedelem ' lehetővé tenne. Az államháztartások hiánya nem ritkán a 10—15 százalékot is eléri. Azt is mondhatnánk: ezeket az országokat az jellemzi, hogy min­denki, az egyén és,.az állam is, töb­bet költ, mint amennyit megenged­hetne magának. Ezt a takarón túli nyújtózkodást az állam nagyobb pénzkibocsátással fedezte. A bank­betétek utáni kamatláb emelésével pedig sikerült mindig megakadá­lyoznia, hogy az infláció a gazda­sági életben nagyobb nehézségeket okozzon. A kapitalista országok­Infláció 3. Eleresztett gyeplő ban szinte már megszokott ritmus­sá vált az a rend, hogy az áremel­kedést béremelés követte, majd azt újra áremelés, nagyobb — állami — méretben pedig a pénzromlást adó­emelés, kamatlábemelés, állampa­pírok vétele vagy eladása — majd ismételt pénzromlás. A nyugati kormányok a néhány éve kezdődött — különösen nagy­mértékű — infláció éllen is ilyen házi patikaszerekkel védekeztek. A hivatalos kamatlábakat csaknem megduplázták. Az árak emelkedése is ebbe a „védekezés”-kategóriába tartozik. Az infláció megfékezésé­re szolgáló hagyományos módsze­rek azonban ez alkalommal nem használtak. Az otthon előidézett inf­láció ugyanis kívülről is erősödött. A közgazdászok az infláció eme újabb válfaját ,.importált”-nak ne­vezték el. A mostani inflációs folya­matot éppen az otthon előidézett és az importált infláció együttes hatása teszi súlyossá. De honnan ez az im­port áremelkedés? Előző két cikkünkben szóltunk a két alapvető okról, az Egyesült Ál­lamok kormányának felelősségéről, amely évtizedeken át nemzetközi méretekben űzte a „fenn az ernyő, nincsen kas” pénzügyi politikát, és rendszeresen túlköltekezett, hiányát pedig pénzkibocsátással — méghoz­zá nem is akármilyen pénz, hanem nemzetközi kulcsvaluta (dollár) — fedezte. A nyersanyagárak emelke­dése pedig a szó szoros értelmében „olajat öntött a tűzre”. A nyersanyagárak emelkedése tulajdonképpen természetes folya­mat. Az iparcikkek és berendezé­sek árának emelkedése az elmúlt évtizedekben lényegesen meghalad­ta a nyersanyagokét, és ez a fejlődő országokat sújtotta. Hiszen termé­keikért egyre kevesebb árut kap­tak cserébe, s ez lefékezte gazda­ságuk fejlődését. A mostani robba­násszerű nyersanyag-áremelkedés azonban olyan ütemű, hogy több t terméknél máris meghaladta azt a * mértéket, amelyet a reális csere­arányok megkövetelnének. És itt megint a monopóliumok „árkiigazí­tó” szerepe az elsődleges. Egyes or­szágok és mammutvállalatok ugyan­is —s miként régen a műgyűjtők — nyersanyagot gyűjtenek. Igyekeztek a még elérhető árukat minél na­gyobb tételben megvásárolni, fel­halmozni, hogy biztosítsák a maguk számára viszonylag olcsóbb anya­got. Ez természetesen a piacon hi­ányt okoz, és újabb áremelkedést. A pénztulajdonosok (elsősor­ban magánszemélyék) persze, a nyersanyagok mellett mást is gyűj­tenek: aranyat, ingatlant, mű-tár-* gyat. S ezek árai is rakétaszerű gyorsasággal emelkednek. Az arany unciája (54,2 gramm) a szabadpia­con 1974 elején 80 dollárba került, most már 170 dollár fölött van. Az ingatlanok ára megtöbbszöröződött, egy-egy Renoir- vagy Picasso-ké- pért dollármilliókat fizetnek. Oksszaőanyaroutunk hát isimét a magas árakhoz, a tőkés világ pénz­ügyi válságához. A pénzügyi válság természetesen nem mindig jelent gazdasági válságot, de annak elin­dítója lehet. A tartós és magas szintű infláció — amely úgy is fel­fogható, mint a beteg gazdasággal járó árulkodó láz —, hosszú távon általános leromláshoz vezethet. Hogy csak néhány következményt említsünk, a belföldi árak növeke­dése csökkenti a reáljövedelmet, ez értékesítési nehézségeket okoz. Az emberek kevesebbet vásárolnak. A termelés ennek nyomán visszaesik. Ez például a nyugati autóiparban máris bekövetkezett. A termelés visszaesése pedig vagy azzal jár, hogy ez a jelenség végiggyűrűzik az ipar egészén (hiszen például az autóipar hanyatlása visszaveti a csavargyártást, a gumigyártást épp­úgy, mint más, autóval kapcsolatos iparágakat), vagy külföldi piaco­kat keresnek a vállalatok árucik­kük számára. A nemzetközi piac vi­szont szűkül, hiszen az infláció nyo­mán a legtöbb országban fizetési nehézségek keletkeznek, ezért csök­kentik a behozatalt. A növekvő ex­portorientáció, a szűkülő piac ki­élezi a versenyt a tőkés államok között és felfokozza a lappangó ér­dekellentéteket. Az országokon be­lül pedig a munkásosztály és a tő­késosztály ellentétei lesznek éleseb­bek, mert a tőkés állam megpró­bálja az infláció növekvő terheit a bérből és fizetésből élők nyakába varrni. K. A. (Következik: Ki fizesse a válság árát?) i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom