Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-08 / 6. szám
Falinaptár mellékletünk HOLNAPI, JANUÁR 9-1, CSÜTÖRTÖKI SZÁMUNKHOZ MELLÉKELJÜK LAPUNK TÖBBSZÍNNYOMÁSOS 1975. ÉVI FALINAPTÁRÁT MINDEN OLVASÓNK — ELŐFIZETŐINK ÉS PÉLDÁNYONKÉNTI VÁSÁRLÓINK — DÍJMENTESEN KAPJÁK HOLNAPI LAPUNKKAL. Díszkőt Veresegyházon Készül a Béke őre Először agyagból Szobor az erdőgazdaság parkjában. A szerző felvétele Kicsit szorongva indulok Máriabesnyőre, látogatóba. A Szabadság út végén, a sarkon befordulva, a Damjanich utca 23-as számú házban laknak Sződi Istvánék. Sokan ismerik őket Gödöllőn. Az asszony hosszú időn át postamester volt, maga Sződi István pedig 43 esztendőn keresztül szolgált a gödöllői erdészetnél. Az épület minden zugában — amerre csaH elhaladok — arcképek, tájfesitmények, csendéletek láthatók. Mint egy tárlaton. Tizenkét esztendős korában Sződi István 1898-ban született Dányban, Vácszentlászlón nevelkedett, apja földműves, napszámos ember volt. Pista gyerek már tizenkét esztendős korában segített a mindennapi kenyér előteremtésében, a hat elemi elvégzése után munkába állt, később magánúton tanulta ki a négy polgárit, és még egy kereskedelmi iskolai évet is maga mögött hagyott. Jelenleg hét élő testvére van. Az erdészethez 1926-ban került; sokfelé megfordult, sok mindennel foglalkozott. Az erdészeti építésvezetőséghez került. Utakat és házakat épített, de például Fábiánsebes- tyénben az állami csemetekert artézi kútjának fúrását csinálta. A második világháború alatt Miskolcra küldték a lillafüredi gazdasági vasúthoz tanulni, sikeresen le is tette a forgalmi vizsgát. Ez annak idején kötelező volt, ám az erdővel nem szakadt meg a kapcsolata és ma is szívesen emlékszik vissza például a a Szentendréről a Pap-réten át Visegrádra vezető út építésére, amely öt évig tartott és kézi erővel dolgoztak. Komoly nehézségek voltak, a legmagasabban fekvő részen például harminc méter mélyre hatoltak víz jután, de nem leltek. Harminc esztendő után az elmúlt évben gyalogolta végig a régi utat. A szent ujja Sződi Istvánt a természetszeretete vonzotta az erdészethez, ahol negyvenhárom évi munka után nyugdíjasként is dolgozik. És ami végső soron ezúttal témánkat adja: mindig nagyon szeretett festeni és kora ifjúságában már agyagból próbált alakokat mintázni. Még iskolás volt, amikor a vác- szentlászlói templomban az egyik szentnek letörött az ujja és őt kérték meg, hogy javítsa ki, pótolja az ujjat gipszből. Széttekintek lakásában, nézzük a falon függő képeket. Rámutat az egyikre, amely számára nagyon kedves, még históriája is van. Harminc év után festette meg. Valamikor, tán három évtizede is van, lerajzolt egy erdei munkást Gudrán. Azóta nem ért rá megfesteni, csak most Hogy szobrászkodik is, annak története van. Először akkor akadt dolga a vésővel, amikor édesanyja síremlékét készítette el műkőből. Saját szenvedélyének engedve, tervezett, rajzolt, festett és végül agyaghoz és gipszéhez nyúlt, műkőből újabb szobrokat. alkotott. Á Gödöllői Állami Erdő- és Vadgazdaság Dózsa György úti központi épülete előtt kedves kis parkban áll az egyik szobra. Tudni kell ehhez, hogy az erdészek és a vadgazdálkodók között mindig van egy kis feszültség, mert ugye az erdész telepíti és neveli az erdőt, a vad pedig sokszor tetemes kárt okoz benne. Ám e szobor barátságra hív. Tehetséges unoka Van persze másutt is szobra. Veresegyházon a honvédüdülő kertjében egy szép díszkútja hívja fél magára a figyelmet. Máriabesnyői lakása udvarán félkész állapotban várja a vésőt a Béke őre című most készülő alkotása, amely egy katonát ábrázol. Műterme nincs, így aztán majd tavasz- szal folytatja a munkát, ha az időjárás is kegyes lesz. Sződi István kedvtelésből alkot, fest, készít szobrokat Amikor elkészül valami, elajándékozza. Két unokája komi a nyolcéves Katona Román örökli a nagyapa tehetségét. Az ifjú nagy szeretettél festeget és rajzol, a nagyobbik unoka tizenhat éves, aki inkább sportolni szeret, futni, Ez idáig huszonnégy első díjjal dicsekedhet. A trófeák a nagyszülők vitrinjét díszítik. Csiba József II. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1975. JANUÁR 8„ SZERDA Az út nem akadály Három község gyermekszakorvost kap Peűagógushikást is építenek A domonyiak warn panaszkodhatnak, hogy a lakosságot nem érdeklik a köz- ügyeik. Hétfőn délután, a községi művelődési házban megrendezett falugyűlésen mintegy háromszázan jöttek össze. Vendégeket is kösaönt- hattek, részit vett a falugyűlésen Baskay-Tóth Bertalan, országgyűlési képviselő. Honig György, a Hazafias Népfront járfesá bizottségáiniak titkaira, Benkó Mihály, asz aszódi nagyközségi pártbizottság titkára, valamint Gál Géza, az aszódi nagyközségi közös tanács társadalmi elnökhelyettese is. A gyűlésire érkezett lakosokat Blaubacher József, a Hazafias Népfront helyi bizottságának titkára köszöntötte, majd átadta a szót az országgyűlési képviselőnek, aki röviden ismertette az országgyűlés munkáját. Ezt követően Kiss Károly, az aszódd nagyközségi közös tanács elnöke emelkedett szólásra. és adott részletes tájékoztatót a község fejlődéséről, a Domonyban végzett politikai munkáról, a település tervezett fejlesztéséről. Elmondta, hogy Damony fejlesztésére az elmúlt esztendőben a korábbiakhoz képest igen nagy összeget, ösz- szesen 16 millió forintot költöttek. Jó hír, hogy az új 6 tantermes domonyi iskola már tető alatt van, s a tanácselnök megígérte, hogy szeptemberben már itt kezdődik az új tanév, örvendetes, hogy az új iskola építésével párhuzamosan két pedagóguslakás is készül. Ez a módszer bizony követendő! Kiss Károly szót ejtett az ivóvízhálózat fejlesztéséről is, s türelemre intette a lakosságot. A Galgaivölgyi Víz- és Csatornamű Társulat hatáskörébe nyolc község tartozik, ezek egyike Domomy, ahol a tervek szerint az idei esztendő végére a terület túlnyomó részét el is látják vizzel. A kezdeti munkálatokat már elvégezték, egészséges ivóvíz már most is van. Szó esett az egészségügyi ellátottsággal kapcsolatos gon-'' dókról is. A domonyi körzeti orvos ugyanis elhagyta a községet, azonban már van is helyette jelentkező, napok kérdése a megoldás. Ugyancsak örömteli, hogy Aszód gyermekszakorvost kap, aki Iklad és Domony között is ingázik, így mindenütt helyben oldódik meg a gyermek-.] szakorvosi rendelés. A kereskedelmi hálózatban is várható fejlődés, az idén — s remélhetőleg minél hamarabb — átadiják az új domonyi élelmiszerüzlettel \ kombinált hentesboltot. Az építkezés befejeződött, viszont1 nem talállak még üzletvezetőt. A tanácselnök elmondta, hogy domonyban is tervezik csökkent értékű lakások építését a munkaviszonyban álló nagy családos cigányok részére. Az épületek tetszetős, kétlakásos ikerházak lennének, egyelőre a felmérés folyik. Az iikladi Ipari Műszergyár már jelentkezett, hogy a gyár is „beszállna” az akcióba, hiszen az ő dolgozóik közül is sokakat érint ez a jó kezdeményezés. Az idei tervek közé tartozik, hogy a domonyi auitó- busaforduló bekötő útját megépítik, ezzel a község is bekapcsolódik a rendszeres és az eddiginél gyakoribb autó- busz-fangalomiba. Eddig ennek az útnak a hiánya volt az egyetlen akadály. A tanácselnök beszédét tizenkét hozzászólás követte, többségük a beszámolóban is érintett témákkal kapcsolatban kért szót. F. B. Orgonista és szavaló kerestetik Februárban aranylakodalom Január 1-én alakult meg a gödöllői városi tanácson a társadalmi ünnepeket szervező iroda. Egyelőre egyetlen „megrendelő” sem fordult valamilyen ' szolgáltatásért az irodához, amely egyelőre még apróbb gondjait próbálja megoldani. Nincs szavaló és orgonista sem. Terveik között szerepel, hogy valamilyen formában részt vesznek a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeiben, s a személyi igazolványok ünnepélyes átadása során is szeretnének közreműködni. Az már bizonyosnak látszik, hogy az iroda első nagy „akciója” egy február 15-én tartandó aranylakodalom megszervezése lesz. Fehér Ferenc — a Ganz Árammérőgyár nyugdíjasa — és felesége tartja meg e szép évfordulót. A házaspárnak hat gyereke, 15 unokája és három dédunokája van. Bagi aktivitás Üzemekben, intézményekben, gazdaságokban ... sorra készülnek a különböző kimutatások, statisztikák, átlagszámítások az elmúlt esztendő eredményeiről. Bag községben például feltűnően sokat fejlődött a lakosság aktivitása: 1965-ben a bagiak 120, 1972-tjen 200, 1974-ben pedig 621 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a község épü- lóséhez-szépüléséhez. A Galga menti községet több üzem is patronálja, így például a MEZŐGÉP helyi gyáregysége, a Gödöllői Gépgyár és az egyesült Petőfi Termelő- szövetkezet is. Felújítják a művelődési házat Munkakezdés a közös tanácson Szerző: egy pedagógus-házaspár Könyv Nagytarcsáról Járásunk helytörténetinéprajzi adattára egyre gyarapodik. Legutóbb értékes kiadványt jelentetett meg a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága és a Nagytarcsai Községi Tanács. A könyv a falu történetét és néprajzát tárgyalja. Molnár Lajos és felesége M. Hajdú Margit helyi pedagógusok, hosz- szú éveken át foglalkoztak, s foglalkoznak ma is Nagytarcsa történelmével és néprajzával. A szép kivitelű, színvonalas könvv ünnepi alkalomra, a község felszabadulásának harmincadik évfordulójára jelent meg ezer példányban. A felszabadulás ünnepére a községben ünnepi tanácsülést tartottak, s itt adták át a tiszteletpéldányokat annak a mintegy hatvan nagytar- csainak, akik az elmúlt harminc év alatt kiemelkedő munkát végeztek a faluban. örvendetes esemény a könyv kiadása nemcsak a kis létszámú községben, hanem járási viszonylatban is. Követendő példa a többi községek számára' A Bag és Hévízgyörk területén megoldásra váró állam- igazgatási feladatok 1975. január 3-tól a bagi nagyközségi közös tanács hatáskörébe tartoznak. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozata értelmében 1974. december 18-án a két község tanácstagjai alakuló tanácsülésen — a Hazafias Népfront és a pártvezetőség előkészítő munkája után — szavazták meg a két község tanácsának egyesülését: a határozatnak megfelelően 1975. január elsejétől. A megyei tanácsülésen született határozat szerint a közös tanács neve január 3-tól: Bag nagyközségi közös tanács. Munkaköri leírások A tanácsházán szinte minden helyiségben iparosok dolgoznak, festenek, mázolnak, parkettáznak, falat bontanak: készül az új központ. A tanács dolgozói még ingajáratban közlekednek a két falu között, mindkét helyen akadnak folyamatban levő ügyesbajos dolgok. Könezöl János tanácstitkárt csak véletlenül találtuk meg az irodában, melynek ajtaján az elnök kiírás világít. Majdani szobájában halkan duruzsol az olajkályha, s tele van törmelékhalmokkal. — A legelső munkanapokon költözködtünk. Minden dolgozónak kellett valamilyen helyet találni. Ez elég nehéz volt, ugyanis a bagi tanácsháza kisebb, mint amekkorára szükség lenne. Legelső és legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy mielőbb rendben legyen az épület, mert a jó munka legfontosabb feltétele a megfelelő munkakörülmény v- mondta Könezöl János. — Ezekben a felfordult állapotokban a dolgozókkal csak futólag tudunk beszélni, de már mindenki az új munkakörében tevékenykedik. Sokan vannak, akik egészen új területre kerültek. Most készülnek a munkaköri leírások. — Nemcsak a közös igazgatás kezdete nehezíti a munkákat. Még tart a tavalyi év zárása is. Indulásunkat befolyásolja az is, hogy nagyközségi tanács lettünk, s ez természetesen merőben új jellegű feladatokat is jelent. Az élet a költözködéssel, átszervezéssel megnehezül, de folyamatos feladatainkat igyekszünk ellátni. Mint az országban mindenütt, nálunk is megkezdődött a népesség-ösz- szeírás. Bagón tizenkettő, Hévízgyörkön hat pedagógus és tanácsi dolgozó látja el ezt a munkát. Nem kell átgyalogolni Könezöl János tanácstitkár elmondta, hogy a két tanács eddigi külön terveit kell elsőként összehangolni, hogy mielőbb meginduljon a közös munka. Már most készülnek a februári tanácsülésre, melyen megbeszélik a közös tanács fejlesztési és költségvetési tervét. A két községben csaknem azonos mértékben kell fejleszteni. Egyformán rosszak az utak Bagón és Hévízgyörkön, s a járdák is hasonló állapotban vannak. Bagón nagy feladat az újonnan parcellázott területek útjainak elkészítése, az óvodát mindkét helyen fel kell újítani. Hévízgyörkön korszerű tornateremre van szüksége az általános iskolának, mert a jelenlegi messze az iskolától, egy szükséghelyiségben működik. A bagi iskolánál korszerűsíteni kell a szennyvízelvezető rendszert, s Hévízgyörkön igen nagy munka a művelődési ház átalakítása. Ezt a munkát már az új év első napjaiban elkezdték: mintegy 50 ezer forintba fog kerülni. A jó munkakörülmények megteremtése érdekében a jelenlegi tanácsházát át kell építeni Bagón, ami az előzetes költségvetés szerint 200 ezer forint kiadást jelent. A szűk fejlesztési keret miatt nagyon ügyes gazdálkodásra van szükség, hogy ezt az összeget kifizethessék. Az 1975-re megállapított fejlesztési alap egyelőre azonos a tavalyival: erre a célra Hévízgyörknek 187 ezer, Bagnak 240 ezer forint a lakosság által kifizetett községfejlesztési hozzájárulásból eredő bevétele. Természetesen, mivel hogy a megyei tanácsülés alig pár napja volt, ott kapták meg a nagyközségi címet, még nem tudják, jár-e — s ha igen, mekkora összeg — az állami keretből az új ranggal. A nagyközségi tanács felújítási keretéből több gond megoldására lesz lehetőség. Bagón, átépítik a fogorvosi rendelőt, telefont kap a körzeti orvosi rendelő. Ugyanitt korszerűsítik az óvodát. Hévízgyörkön felújítják az egészségházat. A két községben szükséges felújításokra körülbelül 200 ezer forintot szánnak. Az átszervezéssel, a bagi székhelyű tanács létrejöttével egy időben megalakult a hévízgyörki tanácsi kirendeltség, melyet Fercsik Mihályné vezet, így majd a györkieknek nem kell átgyalogolni Bagra, ha valamilyen fontos elintéznivalójuk akad. Hány lakos van? Könezöl János még nem tudott konkrét tervekről beszámolni, hiszen ezek összeállítása a tanácsülésre vár. A két község térülőién számos gazdasági egység dolgozik: van itt termelőszövetkezet, ÁFÉSZ-egység, az aszódi Vegyesipari Szövetkezet egysége, a MEZŐGÉP telepe és természetesen társadalmi és tömegszervezetek. A tanács a közeljövőben a nem tanácsi szervekkel együttműködési szerződést kíván kötni a lakosság jobb ellátása érdekében. Könezöl János elmondott néhány elképzelést. Jó lenne, ha a KISZ védnökséget vállalna úttörőpark építése fölött. Szeretnének a termelő- szövetkezettel is megállapodást kötni a község érdekében. Mielőbb szeretnék megoldani a két faluban az intézményes szemétszállítást, amelyre a téeszt kérnék fel. A tanácstitkár előtt Ms lapok sorakoznak az asztalon. Az összeíró biztosok hozták be jelentéseiket, s mikor azt kérdezem, hogy mennyi lakosa van Bag—Hévízgyörknek, már tudja mondani az előzetes összeírás eredményeit: Bagón négyezernyolcvanöten, Hévízgyörkön háromezerheU venketten laknak. —ethy— » i