Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

Falinaptár mellékletünk HOLNAPI, JANUÁR 9-1, CSÜTÖRTÖKI SZÁMUNK­HOZ MELLÉKELJÜK LAPUNK TÖBBSZÍNNYOMÁ­SOS 1975. ÉVI FALINAPTÁRÁT MINDEN OLVASÓNK — ELŐFIZETŐINK ÉS PÉL­DÁNYONKÉNTI VÁSÁRLÓINK — DÍJMENTESEN KAPJÁK HOLNAPI LAPUNKKAL. Díszkőt Veresegyházon Készül a Béke őre Először agyagból Szobor az erdőgazdaság parkjában. A szerző felvétele Kicsit szorongva indulok Máriabesnyőre, látogatóba. A Szabadság út végén, a sarkon befordulva, a Damjanich utca 23-as számú házban laknak Sződi Istvánék. Sokan ismerik őket Gödöllőn. Az asszony hosszú időn át postamester volt, maga Sződi István pedig 43 esztendőn keresztül szolgált a gödöllői erdészetnél. Az épület minden zugában — amerre csaH elhaladok — arcképek, tájfesitmények, csendéletek láthatók. Mint egy tárlaton. Tizenkét esztendős korában Sződi István 1898-ban szüle­tett Dányban, Vácszentlászlón nevelkedett, apja földműves, napszámos ember volt. Pista gyerek már tizenkét esztendős korában segített a mindenna­pi kenyér előteremtésében, a hat elemi elvégzése után mun­kába állt, később magánúton tanulta ki a négy polgárit, és még egy kereskedelmi iskolai évet is maga mögött hagyott. Jelenleg hét élő testvére van. Az erdészethez 1926-ban ke­rült; sokfelé megfordult, sok mindennel foglalkozott. Az er­dészeti építésvezetőséghez ke­rült. Utakat és házakat épí­tett, de például Fábiánsebes- tyénben az állami csemetekert artézi kútjának fúrását csinál­ta. A második világháború alatt Miskolcra küldték a lil­lafüredi gazdasági vasúthoz tanulni, sikeresen le is tette a forgalmi vizsgát. Ez annak idején kötelező volt, ám az er­dővel nem szakadt meg a kapcsolata és ma is szívesen emlékszik vissza például a a Szentendréről a Pap-réten át Visegrádra vezető út építé­sére, amely öt évig tartott és kézi erővel dolgoztak. Komoly nehézségek voltak, a legmaga­sabban fekvő részen például harminc méter mélyre hatol­tak víz jután, de nem leltek. Harminc esztendő után az el­múlt évben gyalogolta végig a régi utat. A szent ujja Sződi Istvánt a természet­szeretete vonzotta az erdészet­hez, ahol negyvenhárom évi munka után nyugdíjasként is dolgozik. És ami végső soron ezúttal témánkat adja: mindig nagyon szeretett festeni és ko­ra ifjúságában már agyagból próbált alakokat mintázni. Még iskolás volt, amikor a vác- szentlászlói templomban az egyik szentnek letörött az uj­ja és őt kérték meg, hogy ja­vítsa ki, pótolja az ujjat gipszből. Széttekintek lakásában, néz­zük a falon függő képeket. Rá­mutat az egyikre, amely szá­mára nagyon kedves, még his­tóriája is van. Harminc év után festette meg. Valamikor, tán három évtizede is van, le­rajzolt egy erdei munkást Gudrán. Azóta nem ért rá megfesteni, csak most Hogy szobrászkodik is, annak törté­nete van. Először akkor akadt dolga a vésővel, amikor édes­anyja síremlékét készítette el műkőből. Saját szenvedélyének enged­ve, tervezett, rajzolt, festett és végül agyaghoz és gipszéhez nyúlt, műkőből újabb szobro­kat. alkotott. Á Gödöllői Állami Erdő- és Vadgazdaság Dózsa György úti központi épülete előtt kedves kis parkban áll az egyik szob­ra. Tudni kell ehhez, hogy az erdészek és a vadgazdálkodók között mindig van egy kis fe­szültség, mert ugye az erdész telepíti és neveli az erdőt, a vad pedig sokszor tetemes kárt okoz benne. Ám e szobor ba­rátságra hív. Tehetséges unoka Van persze másutt is szobra. Veresegyházon a honvéd­üdülő kertjében egy szép díszkútja hívja fél magára a figyelmet. Máriabesnyői laká­sa udvarán félkész állapotban várja a vésőt a Béke őre című most készülő alkotása, amely egy katonát ábrázol. Műterme nincs, így aztán majd tavasz- szal folytatja a munkát, ha az időjárás is kegyes lesz. Sződi István kedvtelésből alkot, fest, készít szobrokat Amikor elkészül valami, el­ajándékozza. Két unokája ko­mi a nyolcéves Katona Ro­mán örökli a nagyapa tehet­ségét. Az ifjú nagy szeretettél festeget és rajzol, a nagyobbik unoka tizenhat éves, aki in­kább sportolni szeret, futni, Ez idáig huszonnégy első díjjal dicsekedhet. A trófeák a nagy­szülők vitrinjét díszítik. Csiba József II. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1975. JANUÁR 8„ SZERDA Az út nem akadály Három község gyermekszakorvost kap Peűagógushikást is építenek A domonyiak warn panasz­kodhatnak, hogy a lakos­ságot nem érdeklik a köz- ügyeik. Hétfőn délután, a községi művelődési házban megrendezett falugyűlésen mintegy háromszázan jöttek össze. Vendégeket is kösaönt- hattek, részit vett a falugyű­lésen Baskay-Tóth Bertalan, országgyűlési képviselő. Honig György, a Hazafias Népfront járfesá bizottségáiniak titkaira, Benkó Mihály, asz aszódi nagy­községi pártbizottság titkára, valamint Gál Géza, az aszó­di nagyközségi közös tanács társadalmi elnökhelyettese is. A gyűlésire érkezett lako­sokat Blaubacher József, a Hazafias Népfront helyi bizottságának titkára köszön­tötte, majd átadta a szót az országgyűlési képviselőnek, aki röviden ismertette az országgyűlés munkáját. Ezt követően Kiss Károly, az aszódd nagyközségi közös ta­nács elnöke emelkedett szó­lásra. és adott részletes tájé­koztatót a község fejlődésé­ről, a Domonyban végzett politikai munkáról, a telepü­lés tervezett fejlesztéséről. Elmondta, hogy Damony fej­lesztésére az elmúlt esztendő­ben a korábbiakhoz képest igen nagy összeget, ösz- szesen 16 millió forintot költöttek. Jó hír, hogy az új 6 tanter­mes domonyi iskola már tető alatt van, s a tanácselnök megígérte, hogy szeptember­ben már itt kezdődik az új tanév, örvendetes, hogy az új iskola építésével párhuzamo­san két pedagóguslakás is ké­szül. Ez a módszer bizony kö­vetendő! Kiss Károly szót ejtett az ivóvízhálózat fejlesztéséről is, s türelemre intette a lakos­ságot. A Galgaivölgyi Víz- és Csatornamű Társulat hatáskö­rébe nyolc község tartozik, ezek egyike Domomy, ahol a tervek szerint az idei esztendő végére a terület túlnyomó részét el is látják vizzel. A kezdeti munkálatokat már elvégezték, egészséges ivóvíz már most is van. Szó esett az egészségügyi el­látottsággal kapcsolatos gon-'' dókról is. A domonyi körzeti orvos ugyanis elhagyta a köz­séget, azonban már van is helyette jelentkező, napok kérdése a megoldás. Ugyan­csak örömteli, hogy Aszód gyermekszakorvost kap, aki Iklad és Domony között is ingázik, így mindenütt hely­ben oldódik meg a gyermek-.] szakorvosi rendelés. A kereskedelmi hálózatban is várható fejlődés, az idén — s remélhetőleg minél ha­marabb — átadiják az új domonyi élelmiszerüzlettel \ kombinált hentesboltot. Az építkezés befejeződött, viszont1 nem talállak még üzletveze­tőt. A tanácselnök elmondta, hogy domonyban is tervezik csökkent értékű lakások épí­tését a munkaviszonyban ál­ló nagy családos cigányok ré­szére. Az épületek tetszetős, kétlakásos ikerházak lennének, egyelőre a felmérés folyik. Az iikladi Ipari Műszergyár már je­lentkezett, hogy a gyár is „beszállna” az akcióba, hiszen az ő dolgozóik kö­zül is sokakat érint ez a jó kezdeményezés. Az idei tervek közé tarto­zik, hogy a domonyi auitó- busaforduló bekötő útját meg­építik, ezzel a község is be­kapcsolódik a rendszeres és az eddiginél gyakoribb autó- busz-fangalomiba. Eddig ennek az útnak a hiánya volt az egyetlen akadály. A tanácselnök beszédét ti­zenkét hozzászólás követte, többségük a beszámolóban is érintett témákkal kapcsolat­ban kért szót. F. B. Orgonista és szavaló kerestetik Februárban aranylakodalom Január 1-én alakult meg a gödöllői városi tanácson a társadalmi ünnepeket szerve­ző iroda. Egyelőre egyetlen „megrendelő” sem fordult va­lamilyen ' szolgáltatásért az irodához, amely egyelőre még apróbb gondjait próbálja meg­oldani. Nincs szavaló és orgo­nista sem. Terveik között szerepel, hogy valamilyen formában részt vesznek a forradalmi if­júsági napok rendezvényeiben, s a személyi igazolványok ün­nepélyes átadása során is sze­retnének közreműködni. Az már bizonyosnak látszik, hogy az iroda első nagy „ak­ciója” egy február 15-én tar­tandó aranylakodalom meg­szervezése lesz. Fehér Ferenc — a Ganz Árammérőgyár nyugdíjasa — és felesége tartja meg e szép évfordulót. A házaspárnak hat gyereke, 15 unokája és három déduno­kája van. Bagi aktivitás Üzemekben, intézmények­ben, gazdaságokban ... sorra készülnek a különböző kimu­tatások, statisztikák, átlagszá­mítások az elmúlt esztendő eredményeiről. Bag községben például fel­tűnően sokat fejlődött a la­kosság aktivitása: 1965-ben a bagiak 120, 1972-tjen 200, 1974-ben pedig 621 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a község épü- lóséhez-szépüléséhez. A Galga menti községet több üzem is patronálja, így pél­dául a MEZŐGÉP helyi gyár­egysége, a Gödöllői Gépgyár és az egyesült Petőfi Termelő- szövetkezet is. Felújítják a művelődési házat Munkakezdés a közös tanácson Szerző: egy pedagógus-házaspár Könyv Nagytarcsáról Járásunk helytörténeti­néprajzi adattára egyre gyarapodik. Legutóbb ér­tékes kiadványt jelente­tett meg a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága és a Nagytarcsai Községi Ta­nács. A könyv a falu tör­ténetét és néprajzát tár­gyalja. Molnár Lajos és felesége M. Hajdú Margit helyi pedagógusok, hosz- szú éveken át foglalkoz­tak, s foglalkoznak ma is Nagytarcsa történelmével és néprajzával. A szép ki­vitelű, színvonalas könvv ünnepi alkalomra, a köz­ség felszabadulásának har­mincadik évfordulójára jelent meg ezer példány­ban. A felszabadulás ün­nepére a községben ün­nepi tanácsülést tartot­tak, s itt adták át a tiszte­letpéldányokat annak a mintegy hatvan nagytar- csainak, akik az elmúlt harminc év alatt kiemel­kedő munkát végeztek a faluban. örvendetes esemény a könyv kiadása nemcsak a kis létszámú községben, hanem járási viszonylat­ban is. Követendő példa a többi községek számára' A Bag és Hévízgyörk terü­letén megoldásra váró állam- igazgatási feladatok 1975. ja­nuár 3-tól a bagi nagyközségi közös tanács hatáskörébe tar­toznak. A Népköztársaság El­nöki Tanácsa határozata ér­telmében 1974. december 18-án a két község tanácstag­jai alakuló tanácsülésen — a Hazafias Népfront és a párt­vezetőség előkészítő munkája után — szavazták meg a két község tanácsának egyesülé­sét: a határozatnak megfele­lően 1975. január elsejétől. A megyei tanácsülésen született határozat szerint a közös ta­nács neve január 3-tól: Bag nagyközségi közös tanács. Munkaköri leírások A tanácsházán szinte min­den helyiségben iparosok dol­goznak, festenek, mázolnak, parkettáznak, falat bontanak: készül az új központ. A ta­nács dolgozói még ingajárat­ban közlekednek a két falu között, mindkét helyen akad­nak folyamatban levő ügyes­bajos dolgok. Könezöl János tanácstitkárt csak véletlenül találtuk meg az irodában, melynek ajtaján az elnök ki­írás világít. Majdani szobájá­ban halkan duruzsol az olaj­kályha, s tele van törmelék­halmokkal. — A legelső munkanapokon költözködtünk. Minden dolgo­zónak kellett valamilyen he­lyet találni. Ez elég nehéz volt, ugyanis a bagi tanácshá­za kisebb, mint amekkorára szükség lenne. Legelső és leg­fontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy mielőbb rend­ben legyen az épület, mert a jó munka legfontosabb felté­tele a megfelelő munkakörül­mény v- mondta Könezöl Já­nos. — Ezekben a felfordult állapotokban a dolgozókkal csak futólag tudunk beszélni, de már mindenki az új mun­kakörében tevékenykedik. So­kan vannak, akik egészen új területre kerültek. Most ké­szülnek a munkaköri leírások. — Nemcsak a közös igaz­gatás kezdete nehezíti a mun­kákat. Még tart a tavalyi év zárása is. Indulásunkat befo­lyásolja az is, hogy nagyköz­ségi tanács lettünk, s ez ter­mészetesen merőben új jelle­gű feladatokat is jelent. Az élet a költözködéssel, átszer­vezéssel megnehezül, de fo­lyamatos feladatainkat igyek­szünk ellátni. Mint az ország­ban mindenütt, nálunk is megkezdődött a népesség-ösz- szeírás. Bagón tizenkettő, Hévízgyörkön hat pedagógus és tanácsi dolgozó látja el ezt a munkát. Nem kell átgyalogolni Könezöl János tanácstitkár elmondta, hogy a két tanács eddigi külön terveit kell első­ként összehangolni, hogy mielőbb meginduljon a közös munka. Már most készülnek a februári tanácsülésre, me­lyen megbeszélik a közös ta­nács fejlesztési és költségveté­si tervét. A két községben csaknem azonos mértékben kell fejleszteni. Egyformán rosszak az utak Bagón és Hévízgyörkön, s a járdák is hasonló állapotban vannak. Bagón nagy feladat az újon­nan parcellázott területek út­jainak elkészítése, az óvodát mindkét helyen fel kell újíta­ni. Hévízgyörkön korszerű tornateremre van szüksége az általános iskolának, mert a jelenlegi messze az iskolától, egy szükséghelyiségben műkö­dik. A bagi iskolánál korsze­rűsíteni kell a szennyvízelve­zető rendszert, s Hévízgyörkön igen nagy munka a művelődé­si ház átalakítása. Ezt a munkát már az új év első nap­jaiban elkezdték: mintegy 50 ezer forintba fog kerülni. A jó munkakörülmények megteremtése érdekében a je­lenlegi tanácsházát át kell építeni Bagón, ami az előzetes költségvetés szerint 200 ezer forint kiadást jelent. A szűk fejlesztési keret miatt nagyon ügyes gazdálkodásra van szükség, hogy ezt az összeget kifizethessék. Az 1975-re meg­állapított fejlesztési alap egye­lőre azonos a tavalyival: erre a célra Hévízgyörknek 187 ezer, Bagnak 240 ezer forint a lakosság által kifizetett köz­ségfejlesztési hozzájárulásból eredő bevétele. Természetesen, mivel hogy a megyei tanács­ülés alig pár napja volt, ott kapták meg a nagyközségi cí­met, még nem tudják, jár-e — s ha igen, mekkora összeg — az állami keretből az új rang­gal. A nagyközségi tanács felújí­tási keretéből több gond meg­oldására lesz lehetőség. Bagón, átépítik a fogorvosi rendelőt, telefont kap a körzeti orvosi rendelő. Ugyanitt korszerűsí­tik az óvodát. Hévízgyörkön felújítják az egészségházat. A két községben szükséges fel­újításokra körülbelül 200 ezer forintot szánnak. Az átszerve­zéssel, a bagi székhelyű tanács létrejöttével egy időben meg­alakult a hévízgyörki tanácsi kirendeltség, melyet Fercsik Mihályné vezet, így majd a györkieknek nem kell átgyalo­golni Bagra, ha valamilyen fontos elintéznivalójuk akad. Hány lakos van? Könezöl János még nem tudott konkrét tervekről be­számolni, hiszen ezek össze­állítása a tanácsülésre vár. A két község térülőién szá­mos gazdasági egység dolgo­zik: van itt termelőszövetke­zet, ÁFÉSZ-egység, az aszódi Vegyesipari Szövetkezet egy­sége, a MEZŐGÉP telepe és természetesen társadalmi és tömegszervezetek. A tanács a közeljövőben a nem tanácsi szervekkel együttműködési szerződést kíván kötni a la­kosság jobb ellátása érdeké­ben. Könezöl János elmon­dott néhány elképzelést. Jó lenne, ha a KISZ védnökséget vállalna úttörőpark építése fö­lött. Szeretnének a termelő- szövetkezettel is megállapo­dást kötni a község érdekében. Mielőbb szeretnék megoldani a két faluban az intézményes szemétszállítást, amelyre a téeszt kérnék fel. A tanácstitkár előtt Ms la­pok sorakoznak az asztalon. Az összeíró biztosok hozták be jelentéseiket, s mikor azt kér­dezem, hogy mennyi lakosa van Bag—Hévízgyörknek, már tudja mondani az előze­tes összeírás eredményeit: Ba­gón négyezernyolcvanöten, Hévízgyörkön háromezerheU venketten laknak. —ethy— » i

Next

/
Oldalképek
Tartalom