Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

Nélkülözhetetlen hűtőgépek • • Uzletter vek, rekonstrukció Egyesülés előtt Aszódon Klubhelyiséget kapnak a Hátaik Termékbemutató Kistarcsán Három tanterem épül Szflas'igeten Kistarcsa és Kerepes köz­ség is megünnepelte felszaba­dulásának harmincadik évfor­dulóját. Ünnepi tanácsülést is rendeztek a történelmi évfor­duló alkalmából. A szónok, Németh Imre, a közös tanács elnöke beszélt a két község munkásmozgalmi múltjáról, s az elmúlt harminc esztendő kiemelkedő vívmányairól. A fejlődést mutatja, hogy az utóbbi esztendőkben évente 96 új ház épül, így a lakásállomány három évtized alatt duplájára duzzadt. A felszabadulás után mindkét községnek egy orvosa volt, most hat van. Ám az egész­ségügyi ellátottság javulása nemcsak ebben mutatkozik, hanem Kistarcsán például új központi orvosi rendelőt és egy fogorvosi rendelőt is átadtak, s Kerepesen ugyancsak befeje­zés előtt áll az orvosi és a fog­orvosi rendelő építése. Bízvást sorolható a szép eredmények közé az új vízmű, amelyet az országúiról is jól látható csil­logó víztorony koronázott meg... Ez az év is eredményekben gazdagnak ígérkezik a két köz­ségben. A kistarcsai ifjúkom­munisták — régi vágyuk telje­sül ezzel — klubhelyiséget kapnak. Az általános iskola átadta erre a célra egyik használaton kívüli tantermét. Az átalakítási munkálatok be­fejezés előtt állnak. Nem kevésbé jó hír, hogy bővítik a Szilas menti ál­talános iskolát, s a lábazati feltöltés már el is készült. Az iskolának eddig egyetlen tanterme volt, a bő­vítés során még kettőt építe­nek hozzá, azaz,.. A lakosság a tanácshoz fordult , hogy ők szívesen végeznének társadal­mi munkát az iskolaépítésen, és akkor még egy tanterem­mel több. A tanács elfogad­ta a javaslatot és természete­sen a munkafelajánlást is, így ha elkészül, négytantermes lesz az iskola. Ez azt jelenti, hogy az alsótagozatosok teljes létszámmal Szilasligeten ma­radhatnak, nem kell bejárnia senkinek Kerepesre. A két község fejlődését rep­rezentálja az a kiállítás is, amelyet éppen a felszabadu­lás harminckettedik évfordu­lója alkalmából nyitottak meg a kistarcsai pártházban. A kiállítás, vagy még pontosab­ban a termékbemutató megis­merteti a látogatót a község is­koláinak, óvodáinak fejlődésé­vel, a községek népviseletével is, de elsősorban az ipari üze­mek munkájával, termékeivel. Kis asztalkán pompáznak a szivárvány minden színében a Hazai Fésűsfonó- és Szövő­gyár gyáregységének fonaljai, a PEVDI helyi üzemének di­vatos női táskái, az egyesült Szilasmenti Termelőszövetke­zet közkedvelt cseppjei, zöld- ségszárítmányai... Üveg mö­gött díszelegnek a VILLÉRT- raktárban található vezetékes kézilámpák, csengők, időre­lék... Nagyszerű fotoösszeállí- tás — akad közöttük színes is — mutatja be a kistarcsai köz­pontú Általános Szövetkezeti Közös Építőipari Vállalat leg­szebb munkáit, például a Petőfi Irodalmi Múzeum födémcseréjét, az új Fradi- pálya szép kivitelű aszta­losmunkáit, vagy a Szov­jet Kultúra Háza belső ki­építését. A kiállítás összeállításáért személy szerint senkit nem le­het dicsérni. Kollektív munka volt. A dekorációt minden ki­állító vállalat, üzemegység maga készítette el. F. B. Tizenkét asszonyt ünnepeitek Asztal mellett énekelt az asszonykórus Egy tucat asszonyt ünnepel­tek január 4-én, szombaton Hévízgyörkőn. öt éve alakult meg a falu tizenkét tagú asz- szonykórusa, amelyet dr. Ba­lázs Józsefné vezet. A meg­alakulás évfordulójának kö­szöntésére baráti összejöve­telt tartottak a hévízgyörki művelődési házban. A járási hivatal művelődésügyi osztá­lya nevében Polonyi Péter, népművelési felügyelő mon­dott köszönetét a kórustagok­nak, az eddigi munkájukért, s nem utolsósorban dr. Balázs Józsefnénak áldozatos mun­kájáért. szakmai vezetéséért. A találkozó vendége volt töb­bek között Béres János, a rá­dió .-'ép zenei osztályának munkatársa, Kresz Albert fo­tóművész. Sára Ferenc, a nép­művészet mestere és dr. Ha­zán István' iskolaigazgató. A vendégek házigazdája Könczöl János tanácstitkár és Kovács Béla, a művelődési ház igaz­gatója volt. A hangulatos baráti össze­jövetelen az asszonyok nem álltak a pódiumra, csak az asztal mellett énekeltek, de ez nem vont le semmit sem pro­dukciójuk értékéből. Időnként az asztaltársaság többi tagja is bekapcsolódott a nótázásba Itt juthattak szerephez az éneklő asszonyok férjei is, akik szintén vendégei voltak a találkozónak. Elmondták, hogy szívesen látják feleségei­ket a színpadon, s a próbák és szereplések idején sokat át vállalnak a háztartási mun­káikból. Az összejijyetelen felidézték a kórus öt évének eseményeit: ebben sokat segítettek azok a magnófelvételek, amelyek rá­diószerepléseikről készültek. Színes diafelvételeket is vetí­tettek, amelyek egy-egy fel­lépésükre emlékeztettek. Ö. E. Galgamácsa újtelepi részén hasonlóképpen mostoha a helyzet a vegyes-élelmiszer­boltban. Az ÁFÉSZ elha­tározta, hogy mintegy hat­százezer forintnyi értékben a domonyihaz hasonló élelmi­szerbolt kerül ide, húsrészleg nélkül, mert a falunak kor­szerű húsboltja van. Már meg­kötötték az építési szerződést az aszódd költségvetési üzem­ben, s a kubikosok megkezd­ték a munkát is. Kiásták az alapot, s amint az idő engedd, betonoznak, majd fölhúzzák a falakat. Kúlépítő katonák Az ÁFÉSZ konfekció üzemé­ben öreg, elavult gépek dol­goznak. Az idén sor Ikerül a gépek egy részének felújítá­sára, illetve cseréjére. Erre a célra mintegy. százezer forin­tot szánnak. Régi hiányt kíván pótolni az ÁFÉSZ, amikor V er se gr e és Vácegresre 25 ezer literes olajkutat épít. Versiegen ez százötvenezer, a másik faion ban százhúszezer forintba fog kerülni. Váeegressn az olcsóbb kivitelezés oka, hogy aiz egyik honvédségi alakulat munkás­kezeket és gépeket ajánlott fel a kút felállításához. Az áruválaszték bővítése érdekében szükséges, hogy az üzletekben nagy teljesítményű, korszerű hűtőgépek legyenek; É975-ban giz ÁFÉSZ százezer roriht értékben tud vásárolni gépeket. Előreláthatólag Gal- gamácsára és Versegre. Az egyesített ÁFÉSZ szék­helye március 31-e után Tú­rán lesz. Az új központ dol­gozói részére szűknek bizo­nyulnak a túrái ÁFÉSZ irodái, ezért a MÉSZÖV és a három szövetkezet, paneles Erdért- irodaházat állít fel. Az aszódi ÁFÉSZ kétszázezer forinttal járul aiz új épület felállítá­sához. A beruházási terv nem vég­leges: s a jelenleg az aszódi ÁFÉSZ-hoz tartozó nyolc köz­ségre az egyesítés után jut­hat majd több, de kevesebb pénz is. Az egyesített ÁFÉSZ tizenhat községének kereske­delmi hálózatát a jövőben egyforma szintre kívánják fej­leszteni. Ö. E. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1975. JANUÁR 7., KEDD Téli műszak (II.) Sárga csizmás asszonyok Dobban a brazil mogyoró Péntek délután négy óra. A rózsaszín-fehércsempés női öl­tözőbe bekukkanthatok, de a férfiöltöző fekete-fehér csem­péi között hazafelé készülőd­nek a férfiak. Vége az első műszaknak, s már teljes ütem­ben megkezdődött a második. A termelőcsarnok oldalánál sö­téten áll a busz, nemrégiben érkezett a Nógrád megyei Va- nyarcról, asszonyokat hozott a halfeldolgozó második mű­szakjára. A FALÁNK MAKRELLA Kis gépház sötétlik a csar­nok előtt, egy huszonötezer kilokajóriás teljesítményű termogenerátor garattal tor­kollik az épületbe. A halakat mínusz tizennyoilc fokon fagyasztotta meg a szál­lító, de a generátor segítségé­vel két óra alatt felengednek. A halszezon októbertől már­ciusig tart. Az előző halévben heringet dolgoztak fel, tavaly ősszel makrellával helyettesí­tették. — Ennek jobb ízű a húsa, a hering csak tengeri növények­kel táplálkozik, a makrella mindenféle halat eszik a nö­vények mellett. Előfordult már az is, hogy egy fagyott hal szájában kis makrellát talál­tunk, — kalauzol Veres Jó­zsef üzemvezető az egyesült Szilasmenti Tsz feldolgozójá­ban. Egy hatalmas teknő fölött fiatal lányok hajolnak a gőz­be, kádakat, kosarakat súrol­nak. Cipőnket félig ellepi az erősszagú, vízben oldott klór, megkezdődött a nagytakarítás Mi történt Cinkotán? Amiről írni szere íinék, az nem újdonság, ellen­ben nagyon tanul­ságos. Lássuk. Gödöl­lő felől jön az ázott HÉV-szerei- vény, Kistarcsán megtelik. A do­hányzó kocsiban vagyunk, üres hely alig akad, ám — minit látni fogjuk — közös téma annál in­kább. Korosodó, bo- rositás férfi fordul ifjabb, de nem ke­vésbé borostás társához. — Reggel is ké­sett, mi? Köd volt. — Késett, a fe­ne egye meg ... Cinkotánál volt valami baleset. — Hallottam én is. Egy kocsi ke­resztbe állt a sí­neken. Busz hord­ta az embereket. Most mondd meg ... ! Kereszt­be állt, ez aztán elég nekik ahhoz, hogy megálljon a forgalom. Egy üléssel odébb pengeaircú, sváicisapkás fi­gyel. s közbeszól. — Igaza van! Ha úgy gondolják egyszer, hát me­hetünk gyalog is. Maga mondja, hogy keresztbe állt. Nemhogy ne­kimentek volna egy villanyfúrész- szel, és már sza­bad is a pálya. Sajnálják azt a nyomorult kocsit, a dolgozó meg csináljon amit akar. — Mi történt tulajdonképpen? — kérdi egy sok- szatyros asszony a szomszédos ülés­ről. Hatan kezde­nek neki válaszol­ni. de végül az iménti svájcisap­kás mellett ülő kopaszodó férfi ragadja magához a szót, ő azonban nem az asszony­nak felel. — Ott mérics­kéltek vagy tízen, jöttek mikrobusz- szal, rohamautó­val. meg fene tud­ja mivel, elküld­ték onnan min­denkit, mert még nézni se szabad. Na. én nem vol­tam ott, de mesél­ték. Mert kérem az, hogy valaki húsz éve egy munkahelyen dol­gozik, nem számít, csak ők fontos­kodhatnak. — Tessék már mondani, mi tör­tént — érdeklődik újra az asszony. Az idősebbik borostásé a szó: — Szemből egy­másnak szaladt két HÉV, de az egyik már előbb kisiklott a cinko- tai strandnál, a mozdony a talpfá­kon gurult. Per­sze köd volt, sem­mit sem láttak. Azt , mondják, öten meghaltak. — Hatan uram, hatan! A sógorom ott volt! — szólít egy hang mesz- szebbről. — Na persze, én azt se hiszem, hogy nem látták egymást a köd­ben. Azért, olyan köd csak nem volt. Este mentem haza én is. Harminc métert biztosan elláttam, ha nem többet — mondja az asszony, áld az imént még sem,miről sem tu­dott — Csak ugye, ki így dol­gozik, ki úgy! Ettől kezdye el­szabadult a pokol. Mindenki tudott valamit. A jelző piros volt, csak ezt a motorvezető nem látta, mart aranyira be volt rúgva ... ugyan kérem, a jelző- rendszier nem is működött... stb., stb., stb. Nos. valahogy így születnek a pletykák. Még sze­rencse, hogy az újságban benne van, mi is tör­tént Cinkotán. F. B. a szabad szombat előtt. A fal mentén, akár a turistaházak­ban, sok-sok „mosdókagyló” sorakozik. Mindegyik fölött vízcsap. A lefolyó csuklónyi szélességű, alul hosszú káva húzódik. — Itt szedik ki az asszonyok a halak belsőrészeit, zsigereit, s a lefolyón keresztül enge­dik a kávába — mondta kar lauzom. Közelében óriás hordó, eb­ben pácolják a hagymát. — Tavaly vettünk tizenöt műanyag kádat — mutat Ve­res József a terebélyes vilár goszöld teknőkre. — Egybe tíz mázsa hal fér. A kizsigerelt, megtisztított halak öt-nyolc napig állnak a pácban, általá­ban négyóránként szokták megforgatni. Az egyik átjáró mellett óriás ezüstszínű tartály áll. Minden adag egyforma Az üvegen piroslik: göngyölt ital, készült: 1975. január 3. Szava­tossági ideje: 30 nap. — Ebben tartjuk az ételece­tet, egyszerre száz hektoliter­nyi mennyiséget. Ez is mű­anyagból van, ha üres, három­négy ember megemeli. GÖNGYÖLŐ NŐI KEZEK A hal ezután a hagymával és a különféle fűszerekkel együtt üvegbe kerül. A cso­magoló asszonyok most is dol­goznak, a megpácolt anyago­kat csomagolni és mielőbb szállítani kell! — Eredetileg fehér volt az asszonyok munkaköténye és gumicsizmája is. A sok pác­létől, hiába mossák, valameny- nyi megsárgul. Két hosszú pult között gyor­san araszol a futószalag. Az asztalok végén ketten ellenőr­zik, hogy mindenütt megtisz­tították-e a halakat, majd to­vábbadják és kis műanyagtál­kában mérlegelik. Ügyes, gyors kezekkel göngyölik a szürkésfehér húst, a sárga hagymát, majd belecsúsztat­ják a babérleveles fűszercso­magot. — Mennyit csinálnak meg egy műszak alatt? — A norma egy perc alatt mindenkinek egy üveg — mondta az üzemvezető, de Vincze György és Kisvári ha­jós műszakvezető mérnökök kiegészítik: — igen gyorske- zűek a dolgozóink, nem ritka a száznegyven—százötven szá­zalékos teljesítmény. A befejező munkafolyamat a tejfehér műanyagfedő üveg­re nyomása és a piros címke fölragasztása. Elkészült a hal, s a csillogó üvegen piroslik: göngyölt hal, készült: 1975. január 3. Szavatósági ideje: 30 nap. Sok-sok brazil mogyoró kö­zött két ember dolgozik az egyik hatalmas csarnokban. (Kovács László felvételei) Ok a pörkmesterek. Az időr sebbik férfi hozzáértően ma­gyaráz : — A pörkölőbe egyszerre tizenkét zsáknyi, kétszázötven- háíomszáz kiló mogyoró fér. Van egy bizonyos pörkölési idő, de ezt nagyon könnyen befolyásolhatja az időjárás. BABIZŰ CSEMEGE — Es csak érzésre veszik ki a mogyorót? — Tudjuk ellenőrizni a mi­nőséget — mondja, majd oda­lép a hatalmas forró dobhoz, megfog egy piszkavas fogóhoz hasonlatos piros fafogantyút, kihúzza, s ömlik ki a finom csemege. — Törje szét, kóstolja csak meg — adja a tanácsot, s mindannyian elkezdjük ízlel­getni. Ügy vélem a babhoz hasonlít az íze leginkább. — Hol ég a tűz, hogy nem ég meg a mogyoró? — Nem benn a térben, ha­nem itt van az oldalánál egy olajégő. Péntek délután csak a „ha­lasok” és a „mogyorósok” dol­goztak, a szárítóüzemben fé­lig tisztított pasztinák pihent, egy másik halomban még fe­kete földesen halmozódott. A teteje már zöldellt. Veres Józseffel a szállításra váró anyagok között is időz­tünk. — A petrezselyem Angliába, a zeller Hollandiába, a vörös­káposzta az NSZK-ba megy, a mogyoró Brazíliából érke­zett. örültem volna ha az üzem­vezető ezt mondja: „ebből a vegyeszöldség-keverékböl pe­dig a gödöllői üzletekben is lehet majd kapni!!”. Örszigethy Erzsébet é t I százezer forint. Jászói Béla ! elmondta, hogy az egyik leg­fontosabb feladatnak tártját Verseg élelmiszer-ellátásának megoldását. A faluban a kö­zeljövőben megszűnik egy ré­gi üzlet, amelyben szűk mintegy 20—25 négyzetméter­nyi az eladótér, a raktár talár még ennél is kisebb. A köz­ségi tanáccsal tárgyaltak ar­ról, hogy a tanácsiház épüle­tében levő használaton kívü­li három helyiségben rendezik i be az új üzletei. Az előzetes | tájékozódáskor úgy látták, j hogy nagy összeg kellene az átalakításra, ezért úgy dön­tött az ÁFÉSZ, hogy nem ke­rül sor a teljes berendezésre, A megoldásról még nem tudnak biztosat, de a vezető­ség elvi döntést taza'JV hogy mindenképpen kell nagyabb, korszerűbb élelmiszerüzlet Versegre. Mint korábban hírt adtunk róla, az idén egyesül az aszó­di, a túrái és a zsámboki ÁFÉSZ. Az év első negyedé­ben azonban még külön dol­goznak, és csak április elsejé­től lehet beszélni közös igaz­gatásról. Üzlet a tanácsházán Jászói Béla, az aszódi , ÁFÉSZ kereskedelemfejleszté­si előadója elmondta, hogy nyolc községük fejlesztési ter­vénél feltétlenül figyelembe kellett venni az április else­jei egyesülést. A tervezést .“mellett az is befolyásolta, hogy még nem készülték el az éves végeredmények. E két té­nyező miatt az 1975-re szóló beruházási tervük nem minő­síthető véglegesnek. A fejlesztésre fordítandó összeg csaknem egymillió hét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom