Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

) Az idén: szakszervezeti választások Takarékosság, minőség, hatékonyság TANÁCSKOZOTT A SZOT ELNÖKSÉGI ÜLÉSE Január 1-én lépett életbe az új rendelet, amelynek végre­hajtására a vállalatoknak, szö­vetkezeteknek újítási szabály­zatot kell kidolgozniuk. A sza­bályzatok elkészítése, s álta­lában az újítómozgalom vál­lalati irányítására az Orszá­gos Találmányi Hivatal elnö­ke a SZOT-tal és a szövetke­zetek érdekképviseleti szer- iveivel közösen irányelveket bocsát ki. Ezekről az irányel­vekről tárgyalt hétfői ülésén a jSZOT elnöksége. | A többi között kimondják iaz irányelvek: a vállalati sza­bályok akkor rendelkeznek (helyesen, ha a pénzben kimu- jtatható nyereségnövekedés mellett hasznos eredményként jveszik figyelembe azt is, ha Javasolt újítás kimutatható i nyereségnövekedéssel nem | jár ugyan, de elősegíti például, hogy a vállalat az ál­landóan 1 növekvő műszaki színvonallal lépést tartson, Vagyis kiküszöböli vagy csök­kenti a műszaki elmaradás­ból adódó veszteségeket. Az irányelveit értelmében a Vállalati újítási szabályzatban meg kell jelölni, hogy az újí­tási javaslatokat a vállalat — mely szervénél, hol, mikor és milyen formai kellékekkel el­látva lehet benyújtani. Bizto­sítani kell a javaslatok gyors, akadálytalan bejelentését, nyilvántartásba vételét. A kormányrendelet ki­mondja, hogy a pénzben mér­hető hasznos eredmény esetén az újítási díj legkisebb mér­téke általában a hasznosítás első éve alatt keletkezett eredmény kettő, beruházási újítás esetén egy százaléka. Az irányelvek rámutatnak, hogy ez csupán a minimális újí­tási díj. Az újító és a vállalat meg­állapodhat több év alatt ke­letkező haszon alapján törté­nő díjazásban, illetve nagyobb százalékarányú újítási díjban is. Igen fontos annak helyes szabályozása, hogy a vállalat mikor, milyen feltételek alap­ján tesz javaslatot a kiváló újító kitüntetés adományozá­sára. E kitüntetést, amelynek arany, ezüst és bronz fokoza­ta van, a kormány alapította. Az irányelvek részleteit a továbbiakban a kitüntetésre való előterjesztés alapvető feltételeit hangsúlyozva: nem szabad kirekeszteni a kitünte­tés lehetőségeiből például azo­kat a főként fizikai dolgozó­kat, akik nagymérvű pénzbe- ni megtakarítást nem érnek ugyan el újításukkal, de rend­szeresen újítanak, hasznos ja­vaslataikkal állandóan segítik a vállalat eredményes gazdál­kodását, vagy akik pénzben nem mérhető,' de igen hasz­nos újításokat dolgoznak ki a munka- és egészségvédelem javítására. A kormányrendeletihez kap­csolódva az irányelvek azt is kimondják, hogy a vállalatok vezetői, a szövetkezetek veze­tőségei rendszeresen, de leg­alább évente egy alkalommal újítási feladattervet kö­telesek készíteni, illetve pályázatot kell kiírni. A továbbiakban az elnökség a szakszervezeti vezető szer­vek újjáválasztásáról hozott határozatot. Eszerint 1975-ben újjá kell választani az ösz- szes választott szakszervezeti szervet és tisztségviselőt a szakszervezeti bizalmiktól a Szakszervezetek Országos Ta­nácsáig. A szakszervezeti szerveket és a választott tisztségviselő­ket közvetlen módon taggyű­lésen, vagy kétszakaszos vá? lasztás keretében, illetve köz­vetett módon bizalmi küldött- értekezleten, megyei szakszer­vezeti szerveknél küldöttérte­kezleten, országos szerveknél kongresszuson választják. Taggyűlésen kell megvá­lasztani a vezető szerve­ket mindenütt, ahol annak felté­telei biztosítottak. Kétszaka­szos választási módszerrel kell megválasztani a szakszerveze­ti szerveket ott, ahol a több műszak vagy egyéb munka­helyi adottságok miatt taggyű­lést nem lehet összehívni, de biztosítani lehet a közvetlen munkahelyen történő szava­zás feltételeit. Bizalmi küldöttértekezleten olyan helyeken kell a válasz­tást teljes egészében lebonyo­lítaná, ahol a tagság közvet­len részvételét a választáso­kon biztosítani nem lehet. Küldöttértekezleten kell meg­választani a megyei szakszer­vezeti szerveket, kongresz- szuson választják az iparági- ágazati szakszervezetek köz­ponti vezetőségeit és a Szak- szervezetek Országos Taná­csát, valamint a számvizsgáló bizottságét A SZOT elnöksége megtár­gyalta annak az előadói be­szédnek a vázlatát is, amely az MSZMP XI. kongresszusa irányelveit tárgyaló SZOT- ülésen hangzik majd el. r Fiatalon, felelősséggel Pest megyében a tanácsta­gok 16 százaléka 30 éven aluli fiatal. Amikor megválasztot­ták őket döntően azt nézték, hogy ki mennyire képes vá­lasztói érdekeit képviselni. A fiatalok többsége már jelölé­se előtt is dolgozott a közös­ségért — így az ifjúsági szer­vezetben, a munkahelyen, a lakóhelyi társadalmi munká­ban is részt vett —, megfelelt a bizalomnak. Közéjük tartozik Nyári Ist­ván, aki a Piliscsabai Nagy­községi Közös Tanácsban a 25. (kkrtildidgeti) választókörzetet képviseli, 1967 óta. Akkor 21 éves volt. Eredeti foglalkozása lakatos, érettségizett, jelenleg a Ganz-MÁVAG járműgyár­egységben művezető. Naponta ingázik Piliscsaba és a fővá­ros között. A pártszervezet számontartja — Azzal, hogy a ligetiek 1973-ban harmadszor is meg­választották tanácstagjuknak, véleményt mondtak róla. A fiatal tanácstag felelősséggel tartozik a község fiataljainak is, képviseli-e és megfelelően képviseli-e érdekeiket a ta­nácsban? Számon kérték-e ezt Nyári Istvántól a piliscsabai fiatalok? — Alkalmasabb fórum, mint a területi KlSZ-szerve- zet, a KISZ-taggyűlés, a vá­laszadásra aligha lehetne; ilyen vitaestre azonban mind ez ideig még nem került sor. Viszont évente beszámolok a gyári pártalapszervezetben, hogyan teljesítem tanácstagi megbízatásom. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy tudják a gyár­ban: tanácstag és végrehajtó bizottsági tag vagyok a lakó­helyemen. Összeegyeztethető- nek tartják a gyári munkát a községi társadalmi munká­val, örülnek neki. Hangsúlyo­zom: a pártalapszervezetben ezt méltányolják. A gazdasági i vezetők nem ennyire. Tréfá- san-komolyan, de mindig tud­tomra adják, ha tanácsülésre, vb-ülésre megyek: hiányzóm benn. Megértem őket, hiszen motorkocsikat gyártunk, sok­szor feszített tempóban, nagy értékeket állítunk elő, huszon­egy beosztottammal komplex munkáknak vagyunk a része­sei, megértem tehát, ha hiányzóm, de mit lehet mást tenni? Havonta egy-kót nap, ha távol vagyak. S a hiányzá­som is igyekszem pótolni. — Mit csinál szabad idejé­ben? —- Kevés a szabad időm. Hétköznap, mire hazaérek, a tanácsházán már nincs senki. Gyakran zavarom a lakásukon a tanácsi vezetőket, előadókat és még gyakrabban levelezek velük egy-egy választóm ügyében. Nem ritka, hogy szombaton, vasárnap is mű­szak van a gyárban. Kevés szabad időmet barátaim kö­zött töltöm; felváltva, egy­más lakásán lemezeket hall­gatunk, bridzselünk. Az alap az információgyűjtés — A társaságban magán kí­vül más közéleti ember is van? — Nincs. — Mit szólnak ahhoz a ba­rátai, hogy ön tanácstag? — A falu dolgaival úgy van­nak ők is, mint a legtöbb ember, észreveszik a fejlődést, meg azt is, ami nincs és többnyire ez utóbbit teszik szóvá, kritizálják a tanácsot. És nekem mondják, mintha egyes egyedül én leírnék a ta­nács. Általában nincs is vita közöttünk, mert jórészt olyas­mit kifogásolnak, amit én is kritizálok. Az én dolgom azonban nehezebb, mert én a másik oldalt is látom. Igaz, hogy járda is kell, jobb közvi­lágítás is; a klubhelyiség is kicsi, de egy bizonyos pénz­összegből mindenre egyszerre nem futja. — Két igazság áll tehát egy­más mellett és döntenie kell. Nem jár ez néha lelkiismeret- furdalással, vajon jól válasz­tották-e ki a legfontosabb feladatot? — Sajátos módon a műve­zetői munkakör és a tanács­tagság sok mindenben hason­lít egymásra. A gyárban a hu­szonegy munkatársam munká­ja, keresete, közérzete némi­leg rajtam múlik. Kisebb-na- gyobb horderejű ügyekben na­ponta állást kell foglalnom. Benn is, itthon is az elsődle­ges, a fő szempont mindig a közösségé. A megalapozott ál­lásfoglaláshoz, döntéshez az igények, a vélemények soka­ságának az ismerete nélkülöz­hetetlen. A tanácstagi mun­kának éppen ezt az oldalát, az igények, a vélemények össze­gyűjtését tartom a fontosabb­nak. Különösen szerencsés helyzetben vagyok azzal, hogy anyám pedagógus, ő aztán gyűjti a szülőktől, a gyere­kektől, a kollégáitól az infor­mációkat, hozza nekem a problémákat. Én pedig továb­bítom azokat, legtöbbször közvetlenül a végrehajtó bi­zottságnak. A végrehajtó bi­zottságban a tanácselnökön kívül még ketten vagyunk fiatalok. Inkább a bizalom — Miként érvényesül egy nagyközség tanácsi testületéi­ben a demokratizmus? — Marxista—leninista esti egyetemre járok, gyakori vita­téma ez ott is. A szocialista demokrácia létét-nemlétét mindig a személyek határoz­zák meg, azok, akik az adott szervezetben élnek. Hiába be­szélünk szocialista demokrá­ciáról, ha a testület tagjai vé­lemény nélküliek, ha a véle­ményüket nem' mondják el, ha nem javasolnak, nem vitat­koznak. A piliscsaba! közös tanács tagjainak többsége ak­tív, agilis. Egyébként éppen Ligeten történt a legutóbbi tanácstagi választáskor, hogy A hármas követelmény szellemében :.. Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelé­kenységének növelése, az önköltség csökkentése, a mi­nőség javítása. A termelés növekedése mindenek előtt a termelékenység emelkedésétől függ ... Gyorsabb ha­ladást kell elérni az üzem- és a munkaszervezésben, amelyet a vállalatok, a szövetkezeteik gazdálkodásának szerves részévé kell tenni. Átfogó és ésszerű takaré­kosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden te­rületén ... (Az MSZMP kongresszusi Irányelveiből) Általános gyakorlat vál­lalatunknál, hogy az éves tervkészítés munkája két hó­napig tart. Ezalatt több terv­variánst készítünk nyers­anyaghelyzet és piaci keres­let figyelembevételével. Az idén e munka három hónapot vesz igénybe, mert az el­készült tervvariánsokat — a népgazdasági helyzet ismert körülményei miatt felül kell vizsgálnunk és a vállalati gaz­dálkodás tartalékainak fel­tárásával kell kiegészítenünk. Vállalatunk belső elszámo­lási rendszere több mint 20 éves múltra tekint vissza. Le­hetőséget ad arra, hogy a tel­jes termelésünk nyersanyag, segédanyag, üzemanyag fel- használására megalapozott vállalati anyagnormák állja­nak rendelkezésünkre. E nor­mák felülvizsgálata évente megtörténik, és az önelszámo­ló üzemeink éyes terveit már e felülvizsgált normákkal, normatívákkal adjuk ki. Eh­hez kötődnek a premizálás, illetve egyéb belső anyagi ösz­tönzés célkitűzései. Az anyagtakarékossági in­tézkedések tartalékát tehát már az elkészült vállalati terv tartalmazza. Csökkenő importtal — exportnövekedés Üj leckeként merült azon­ban fel a tőkés fizetési mér­leg további javításának igé­a népfront egyik jelöltjét a választók nem fogadták el, pótválasztáson egy másik je­löltet választottak tanácstag­nak. A tanácsüléseken is élénk viták alakulnak ki. leg­utóbb én emeltem szót azellen, hogy a tanács Klotild- ligeten eladjon egy központi fekvésű szép telket. Bármilyen középületre alkalmas lenne. Az eladási javaslatot leszavaz­tuk, elvetettük. — Milyen tekintélye van a községben a tanácstagnak? — Nem jó kifejezés ez, hogy tekintély. Az jelez valamit, ha a választók felkeresik ügyes­bajos dolgaikkal az embert, de ezt nem nevezném egysze­rűen tekintélynek, inkább bi­zalomnak, felelősségnek, an­nak, hogy elfogadják-e az em­ber véleményét. A hivatalok­ban, intézményekben pedig választóim ügyeit tolmácsol­ván, félig-meddig hivatalos személynek tekintenek, aki­nek válaszolni kell, akit min­den indok nélkül nem lehet elutasítani. Mindez azonban szerintem kevés. Valószínűleg januárban fogom javasolni: hozzon a végrehajtó bizottság egy határozatot, amely kötele­zi a pilis csabai tanács elő­adóit a tanácstagoknak adan­dó írásbeli válaszokra. Az írásbeli válasz dokumentum. A környezetvédelem — Jelenleg miilyen problé­ma foglalkoztatja? — A környezetvédelem. Li- i geten az utóbbi években na­gyon sok felék talált gazdára, parcellázott a tanács is, és sok magánszemély is adott el telket. Az új tulajdonosok közül sokan v.ágják, pusztít­ják a fát. Legutóbb Is az egyik tulaj pontosan harminc gyönyörű tölgyfát vágott ki. Helyére krumplit ültetett. Én az ő helyébe nem többet, mint nyolc fát vágtam volna ki, a ház; helyét, a többi hadd zöl­delljen! Hamarosan valami­lyen határozatot feltétlenül hoznunk kell, a pusztítás meg­akadályozására. Deregán Gábor hye úgy, hogy a tőkés im­port csökkentésével fokozzuk a tőkés exportot. A konzerv­ipar legfontosabb import­anyaga az ónozott lemez és a sajnálatosan egyelőre tőkés importtá vált cukor. Mind­kettő elkerülhetetlenül szük­séges számos tőkésexportcik­künk gyártásához. Tőkés piac­ra mintegy negyven országba szállítunk, a közel száz­féle terméket. A feladat tehát az volt, hogy a tőkés export volumenét tovább növelve is a cukor- és a lemezfel­használás ne csak fajlagosan csökkenjen, hanem abszolút mértékben. A terv ilyen mó­dosítása előtérbe helyezte a cukor nélküli, vagy az ala­csony cukortartalmú gyárt­mányokat. Ezek a zöldség­konzervek, hús-, ételkonzer- vek és a natúr gyümölcs- konzervek. Nyersanyag-szerződéskötési feladatunkat 1975-re már ko­rábban teljesítettük. A meg­változott helyzetben azonban további zöldségtermeltetési szerződésekre van szükség. A már leszerződött, több mint 70 ezer tonna zöldség meny- nyiségét növelni kell, ami újabb feladatot jelent ter­meltetési osztályunknak. Az ehhez szükséges kapacitások­ról, gyártmányösszetétel-válto- zásról műszaki szervezési in­tézkedésekkel kell 1 gondos­kodnunk. Ez a már elkészült szervezési műszaki intézke­déseink felülvizsgálatát kö­vetelte meg. Kereskedelmi partnereinkkel és külkeres­kedelmünket bonyolító vál­lalattal az összetételében meg­változott árualapot kellett egyeztetnünk. Végső eredménye a mun­kának, hogy terveinkben a cukorfelhasználást 400 ezer ki­lóval csökkenteni tudtuk, és a tőkés arányt változatlan ónozott lemezfelhasználással tovább növeltük és 1975-re újabb, közel egymillió dol­láros -tőkésexport-növekedést tudtunk előirányozni a de­mokratikus kontingens telje­sítése és a belföldi értékesí­tés 10 százalékos növelésé­vel. E nergiatakarékosság — hosszú távra Az energiahordozókra vo­natkozó fokozottabb takaré­kosság ugyancsak a műszaki intézkedési terveink felülvizs­A Dél-Pest megyei Mező- gazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetsége agrokémiai laboratóriumának vezetője két érdekes kísérletről tájé­koztatta lapunk munkatársát. Mint azt Borsos Arnold ag­rármérnök elmondta, úgyne­vezett transpirációgátló szer­rel kezelték a kiültetésre ke­rülő palántákat s így sikerült a minimálisra csökkenteni a növénykék vízpárologtatását. A Folicote nevű szer 1:19 arányban hígított oldatába mártott palánták 8—10 napig frissek maradnak a kiültetés után. A fejlődés szempontjá­ból kritikus időszakban nem fonnyadnak el, ezért a szer használatával sokkal kevesebb gálatát követelte meg. Ere­deti tervünk is tartalmazta azokat az intézkedéseket, ame­lyek már a következő évben a vállalatnak anyagi hasz* not hoznak. Most számba vettük azonban azokat a le­hetőségeket is, amelyek hosz- szabb idő alatt térülnek meg és fokozott pénzeszközök rá­fordítását követelik meg, ám megtérülésükre csak közép­távon számíthatunk. Így készült el az energia­takarékossági intézkedési ter­vünk, amely tíz intézkedés 'együttes eredményeképpen fajlagos energiamegtakarítás­ban már jövőre 3 millió 345 ezer forintot hoz. Igaz ugyan, hogy ebből a vállalat önkölt­ségét 1975. évben mintegy 10 százaléka érinti, a ráfor­dítások nagyobb része csak a következő években térül meg. Évente — ez mór szintén több, mint két évtizedes ha­gyomány — felülvizsgáljak a munkanormáinkat. A vállalat munkásközvéleménye által elfogadott alapelvek, hogy a normák rendezése az egyes munkák és dolgozók jövedel­me közötti aránytalanságot szünteti meg, ugyanakkor a termelékenység növekedése út­ján a normarendezés mindig nagyobb alapbér-növekedéssel jár. így történt tavaly is. Nagyobb termelékenység: emdkedő bérek A szakszervezeti tanácsunk­kal egyetértésben 1974. folya­mán 136 normát változtat­tunk meg, 22 normát pedig használaton kívül helyez­tünk. Egyidejűleg megfele­lően emeltük az alapbéreket, s ezáltal az idén dolgozók jö­vedelme alapbérben minimum 4,5 százalékkal, összes jöve­delemátlaga legkevesebb négy százalékkal emelkedik. A jövedelemnövekedésnek a termelékenység növekedése megteremti a pénzügyi fede­zetét, mivel a tervezett ter­melésemelkedést szinte kizá­rólagosan a termelékenység emelkedéséből, alapvetően műszaki, szervezési intézke­désekből fedezzük. A módosított tervek alap­ján egyébként januárra ma­rad az üzemek terveinek ki­adása. Ezek az üzemek és a szocialista brigádok munka­versenyének alapját jelentik majd. Középpontba — a leg­utóbbi szocialista brigád ve­zetői értekezletünk határo­zatainak megfelelően — a ta­karékosságot, a minőséget és a hatékonyságot helyezzük. Reméljük, hogy eleget is tu­dunk tenni a követelmények­nek. Kovács Sándor a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója palántát kell pótolni, újra ül­tetni. Másik kísérletsorozatunk eredménye az erdő- és fenyő- telepítéseket teheti biztonsá­gosabbá. Telegdi Pál erdő- mémők vezetésével a nagykő­rösi termelőszövetkezeti er­dőgazdasági társulás terüle­tén először ültették a facse­metéket úgy, hogy a kiásott gödör aljába közvetlenül a gyökér alá 2—3 dekás műtrágya tab­lettákat helyeztek. Két év elteltével az idén a kontrollcsemeték fejlődéséhez képest 8—12 centiméterrel na­gyobb# növekedést tapasztal­tak. A kísérletet kiterjesztet­ték* gyümölcsfa- és szőlőül­tetvényekre is — hasonló si­kerrel. K. Gy. A. Palántafrissítő és tabletta Két érdekes kísérlet t Az újítómozgalom vállalati irányításáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom