Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

~xMdfW 1975. JANUAR 5-, VASÄRNAP NAGYOBB FEGYELEMMEL, FIGYELEMMEL A társadalmi felelősségtudat növelése a biztonságosai)!] közlekedés feltétele Hasznosan zárfa első eszfendejét a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács A Pest megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöksége az idei első ülésén immár a megalakulása óta több mint egy esztendő munkájára te­kinthetett vissza, meghatároz­va egyben az új esztendő fel­adatait. Az idei tennivalók egy cseppet sem lesznek kisebbek, sőt a közlekedésbiztonság kérdéseivel még hatékonyab­ban kell foglalkozni, hiszen még nagyobb forgalom vár­ható — amint arról dr. Honti János rendőr ezredes, megyei főkapitány, a Közlekedésbiz­tonsági Tanács elnöke szó­lalt bevezetőjében. • • Összehangolt együttműködéssel Hangoztatta, hogy a moto­rizáció fejlődésének további gyors ütemére számíthatunk. Ez természetesen előnyös, hi­szen a jobb közlekedés felté­teleinek megteremtését szol­gálja, de ugyanakkor problé­mákat is rejt magában, ame­lyeket közösen kell megolda­nunk. Utalt arra a sajátos vo­násra, amely Pest megye hely­zetét jellemzi a főváros ható­körében, ezért is nagyon lé­nyeges tennivalónak jelölte meg a közlekedési összehan­goltságot Budapesttel. Szoros együttműködés kívánatos a budapesti Közlekedésbiztonsá­gi Tanáccsal, amellyel az idén valószínűleg közös értekezlet­re is ül össze a Pest megyei KBT, illetve elnöksége. Ezt indokolja az a közismert hely­zet, hogy különösen hétvége­ken a budapesti lakosság nem jelentéktelen százaléka közle­kedik a megye területén, ezen belül is több különösen for­galmas útszakaszon, mint amilyen a Soroksári út, a Rác- kevére vezető út, Szentendre, a Dunakanyar kirándulóhe­lyei. Az áteresztés megoldása nagyon bonyolult feladat, mi­közben torlódások keletkeznek és a forgalom lassúbbodása felesleges ingerlékenységet, kapkodást vált ki egyes gép­kocsivezetőkből. Az elnökség egyetértett dr. Honti Jánosnak azzal a meg­állapításával, hogy a közleke­dés biztonságáért érzett fele­lősséget társadalmilag tovább kell szélesíteni. A helyzet azt kívánja, hogy ezt a feladatot a területen működő vala­mennyi állami, társadalmi, gazdasági szerv tegye magáé­vá. További nagy lehetőségek mutatkoznak a társadalmi se­gítség feltárásában, kibonta­koztatásában. Azokat a leg­megfelelőbb megoldásokat kell közösen keresnünk, amelyek­kel a legeredményesebben tu­dunk hozzájárulni Pest megye területén a biztonságosabb közlekedéshez, az állampolgá­rok életének, személyi tulaj­donának minél jobb megvédé­séhez. gyermekek közlekedését, mi­vel leginkább velük adódhat­nak a legváratlanabb helyze­tek. Közlekedési úttörőrajok megalakítására törekedtek, és jelenleg már a megyében 120 iskolában 1500 taggal műkö­dik ilyen raj. Különféle köz­lekedési vetélkedőket is szer­veztek az iskolákban. A me­gyében 250 fő vett részt járási és 35 fő országos vetélkedőn a nemzetközi iskolai közleke­dési kupáért. A megye orszá­gosan ebben hatodik helyezést ért el. Több közlekedési út­törőparkot létesítettek társa­dalmi összefogással. Pilisvö- rösváron, Százhalombattán, Pilisszentkereszten, Pilisszán­tón található már ilyen park és Cegléden, Monoron, Nagy- kátán, Veresegyházon készül­nek hasonlók kialakítására. A megye jelentősebb községi, városi vezető óvónői részére KRESZ-oktatást szerveztek Pilisszentivánon, hogy előse­gíthessék a már megfelelő érettségű óvodás gyermekek felkészítését is a helyes köz­lekedésre. Vezess baleseti nélkül — Vezess kiválóan A legkisebbektől a legna- gyobbakig terjed természetesen azoknak a köre, akiket a kü­lönféle előadásokba, vetélke­dőkbe igyekeztek bekapcsolni. Felnőtteknek is több KRESZ- vetélkedőt szerveztek már, a Vezess baleset nélkül mozga­lomba pedig a megyéből eddig 119 vállalat küldte be nevezé­sét. Ez a mozgalom különösen alkalmas arra, hogy a gépjár­művezetők fegyelme és figyel­me egyaránt tovább szilárdul­jon. Az idén ennek érdekében szervezik meg a magán-gépjár­művezetők részére a Vezess kiválóan mozgalmat. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is szorosan együttmű­ködni kívánnak a KISZ szer­veivel és az SZMT-vel adott területeken, így például ifjú­sági táborokban vagy szak- szervezeti iskolákban, vagy a munkavédelmi felügyelők köz­lekedési ismereteinek gyarapí­tásában. A statisztika nyelvén Előadások, vetélkedők Az 1975. évi munkaprogra­mot Tóth Gyula rendőr alez­redes, a megyei KBT ügyin­téző elnöke terjesztette elő, s ezzel együtt részletes tájékoz­tatást nyújtott az 1974-ben végzett munkáról. Tájékozta­tójából kitűnt, hogy az első legfontosabb teendő a szerve­zeti keretek megteremtése volt, de már ezzel egyidejűleg a megyei Közlekedésbiztonsá­gi Tanács az illetékes szervek­kel szorosan együttműködve, igen hatékony munkát fejtett ki a balesetek megelőzésében, felvilágosító, oktató munkában egyaránt. így például több mint 300 előadást rendeztek 55 filmvetítéssel 8 ezernél több gépjárművezető és 15 ezer más hallgató részére a helyes közlekedésről. Iskolák­ban közel 100 előadást tartot­tak, zömében ugyancsak film­vetítéssel mintegy 8 ezer diák számára. A helyes közlekedés­re nevelést más módokkal is. segítették, előtérbe helyezve a Tanulságos képet nyújt a baleseti statisztika is, amelyet ugyancsak ismertetett Tóth Gyula rendőr alezredes. Esze­rint 1974-ben Pest megye te­rületén 1509 sérüléses baleset fordult elő, az előző évi 1596 esettel szemben. Ebből halálo­san végződött 160 (1973-ban: 159), súlyos sérüléssel végző­dött 749 (1973-ban: 801), köny- nyű kimenetelű volt 600 (1973- ban: 636). A kár nagyságrend­je közel 4 millió forinttal volt kevesebb, mint 1973-ban (20 millióról 16 millió forintra csökkent) a rendőri beavatko­zást igénylő baleseteknél. A já­rások többségében kedvezően alakult a baleseti statisztika, különösen a halálosakat ille­tően, így például a dabasi já­rásban 22-ről 14-re csökkent, a ráckevei járásban 21-ről 16-ra, Nagykőrös városban pedig egyetlen sem fordult elő, 1973- ban pedig három volt. Aggasz­tó viszont a váci járásbeli hely­zet, ahol a halálos balesetek száma 12-vel több volt, mint 1973-ban, és az összbalesetek száma is emelkedett, 200-ról 216-ra. Az eddigi vizsgálatok szerint jó néhányat a cement­szállító gépkocsik okozták. Egyelőre még érthetetlen okok folytán a Főt és Budapest kö­zötti útvonalon növekedett a balesetek száma, amelyeket most szakértő bizottság vizs­gál. A megye összbaleseti sta­tisztikája azonban javuló ké­pet mutat, ami annál is inkább értékes, mivel egy esztendő alatt tr megye területén 18 szá­zalékkal növekedett a gépjár­műforgalom. A Pest megyei Közlekedés­biztonsági Tanács elnöksége részletesen megvitatta az elő­terjesztéseket és felszólalt Madarász Viktor, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkárságának tagja is. Az el­nökség egyetértőén fogadta el a közlekedésbiztonsági tanács elé kerülő éves munkaprog­ram-tervezetet, amely megha­tározza a további szervezési és működési feladatokat, to­vábbá a baleset megelőzési te­vékenység területeit és a tö­megkommunikációs, propa­gandamunkát. Az idei munkaprogram pontjai között szerepei, hogy a KBT tevékenységében részt­vevő érdekelt szervekkel és in­tézményekkel együttműködési megállapodások szülessenek a hatékonyabb közös munka ér­dekében. Ugyané célból a na­gyobb gépjárműparkkal ren­delkező szervek gépjárműelő­adóit munkaértekezletre kí­vánják összehívni. Tapaszta­latcserét szerveznek a szom­szédos — Szolnok, Fejér, Nóg- rád — megyék KBT-titkársá- gaival. Az elnökség elősegíte­ni kívánja KRESZ-oktatópá- lyák építését, a titkárság gon­doskodik megfelelő csapat képviseletről a nemzetközi is­kolakupa országos döntőjé­ben, elkészíti a Vezess baleset nélkül mozgalom megyei megszervezését, gondoskodik járásonként a legjobban mű­ködő iskolai közlekedési úttö- röraj megjutalmazásáról. Új kezdeményezések Több kezdeményezés is sze­repel a munkaprogramban így például községi, városi, járási, megyei általános isko­lai, középiskolai, szakmunkás- képző iskolai és főiskolai KRESZ-vetélkedők megszer­vezése. Továbbá módszertani bemutatók a helyes közleke­dés oktatásáról a megye veze­tő óvónőinek, valamint a vá­rosokban, járási székhelyeken olyan jellegű előadások meg­rendezése, amelyek a baleset okaival, jogi következményei­vel, kihatásaival foglalkoznak. Tervezik azt is, hogy az SZMT munkavédelmi felügye­lőségével kidolgozzák a na­gyobb üzemekben és intézmé­nyekben a jelentős tömegek — gyalogosok, kerékpárosok, gépkocsivezetők — KRESZ- oktatásához szükséges előadá­sokat. Tanulságosnak ígérkeznek azok a tapasztalat-felmérések is, amelyeket szerveznek a megye baleseti helyzetéről, valamint a legújabb sebesség- korlátozó intézkedések betar­tásával kapcsolatos észrevéte­lekből. Már az első félévben megvizsgálni kívánják, hogy hány baleset következett be gyorshajtás miatt. Mindezek és az ezekhez ha­sonló közlekedésbiztonsági te­endők — amint az többször is hangsúlyozottan szóba került az elnökségi ülésen — csakis a társadalmi bázis továbbszé- lesítésével valósítható meg még hatékonyabban. Ehhez Pest megyében rendelkezésre állnak a szükséges adottságok. L. Z. Csikóménes Csipkéskúton A Szilvásváradé Állami Gazdaság lipicai törzstenyé­szetében világrajött csikókat egy-három éves koruk között a Bükk-fennsíkon, Csdpkés- kúton tartják. A csipkéskúti ménes megközelítőleg nyolc­van csikóját a fajta szárma­zási helyének megfelelő ter­mészetes környezetben neve­lik. így válnak edzett, a fá­radalmakat jól bíró, igényte­len, emellett kecses járású, te­herszállításra, de sportcélok­ra is egyaránt alkalmas lo­vakká. A korábbi hetek nedves, kedvezőtlen időjárását követő­en most már a behavazott Bükk-fennsíkm hajtották ki a lipicai csikóménest. A csikó­sok felügyelete alatt több órát töltenek a havas tere­pen, s edződnek a szélsőséges időjáráshoz. Műemlékvédelem Támogatás a tulajdonosnak Az országban alig több mint ezer műemlékként védett né­pi épületet tartanaik nyilván, s ennek több mint fele ma­gántulajdonban van. Az épü­letek fenntartásához, felújítá­sához 1971 óta az Országos Műemléki Felügyelőség áta­lányként vissza nem térítendő támogatásban részesíthette a magántulajdonban álló védett népi épületek tulajdonosát. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter most módosította az 1971. évi jogszabályt, na­gyobb anyagi támogatásra adott lehetőséget, így a népi műemléképületnél háromezer helyett négy-ötezer, a műem­léki jellegű épületnél kétezer helyett háromezer-négyezer, a város-, illetve falukép-jelentő­ségű épületnél pedig ezer he­lyett kétezer-háromezer fo­rint lehet,az éves fenntartási átalány, amit az épület ren­deltetésének, értékének, nagy­ságának, fenntartási költségei­nek, továbbá a tulajdonos szociális, jövedelmi és vagyo­ni helyzetének figyelembevé­telével határoznak meg. A most megjelent módosító rendelkezés intézkedett arról is. hogy nagyobb felújításkor eseti támogatást kapjanak a magántulajdonban áll-o, mű­emlékileg védett épületek gaz­dái pénzben vagy sajátos — például nád, zsindely — épí­tőanyagban. Ennek értéke el­érheti a korábbi 25 ezer he­lyett a 30 ezer forintot is. Az új miniszteri utasítás január 1-én lépett hatályba. Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye A január 6-án életbe lépő fogyasztói árváltozásokról Január 1-én a kormány ha­tározatának megfelelően né­hány, nagy mértékű világpiaci áremelkedéssel leginkább érintett ágazatban felemelték a termelői árakat. A termelői áremelést kivál­tó okok miatt szükséges mó­dosítani egyes területeken a fogyasztói árakat is. Erre 1975. január 6-án kerül sor, a termelői áraknál lényegesen szűkebb körben, és kisebb mértékben. Az állami költségvetés azok­nál a fogyasztási cikkeknél, amelyeket a lakosság széles rétegei rendszeresen vásárol­nak, vagy amelyeknek például a háztartási munka megköny- nyítésében számottevő szere­pük van, illetve a gyermekcik­keknél és a lakosság szeré­nyebb jövedelmű rétegei által keresett olcsóbb áruknál a termelői árakban bekövetke­zett emelkedést túlnyomó részben közömbösíti. Egyes cikkcsoportokban az árak részben emelkednek, részben csökkennek. Ez a helyzet például a ruházati cikkeknél, ahol az árnövekedé­sek és csökkentesek összessé­gükben kiegyenlítik egymást. Az egyes területeken a je­lentősebb árváltozások a kö­vetkezők : A KOHÁSZATI TERMÉ­KEK körében a hengerelt és húzott termékek (különféle lemezek, huzalok, csövek) ára átlagosan 10 százalékkal emel­kedik. A VAS- ÉS MŰSZAKI CIK­KEK közül a háztartási villa­mos hűtőszekrények, mosógé­pek, centrifugák, porszívóik, forróvíztár'olók, motorkerék­párok, személygépkocsik hír­adástechnikai termékek, zo­máncozott és alumíniumedé­nyek stb. fogyasztói ára vál­tozatlan marad. A sodronyfonatok, lakatok, evő és tálalóeszközök, háztar­tási vágóeszközök, motorke­rékpár-alkatrészek ára rész­ben emelkedik, részben csök­ken. 5—8 százalékkal emelkedik a kéziszerszámok, vízszerelvé­nyek, csaptelepek, épületvasa­lások, zárak, szegek, általános szeráruk, valamint átlagosan 21 százalékkal a mezőgazdasá­gi szerszámok ára. A fürdő­szoba felszerelési cikkek közül fürdőkád ára 12 százalék­kal emelkedik. A tüzelőberen­Kétéves, univerzális képzésű csoportba 1975. szeptember 1-ével I FONÓIPARI TANULÓNAK BEISKOLÁZUNK az általános iskola 8 osztályát elvégzett, 14-15 ÉVES LEÁNYOKAT Juttatásaink: naponta teljes ellátás (reggeli, ebéd, vacsora) térítésmentesen: szállás vállalatunk leányszállásán: vasárnapi étkezési jegy, térítés nélkül; a rendes tanulmányi ösztöndíjon felül jutalomösztöndíj. Jelentkezni lehet a P. F. V. Lőrinci Gyár személyzeti és oktatási osztályán, személyesen vagy levélben, iskolai jelentkezési lapon. Cím: 1183 Budapest, Gyömrői út 85-91. dezéseknél általában 2—6 szá­zalékos az árnövekedés. A ke­rékpárok ára 5 százalékkal, az alkatrészeké 3 százalékkal drágul. Egyes elektromos ház­tartási kisgépeik áremelkedése átlagosan 5 százalék. A szá­razelemek ára kb. 40 száza­lékkal emelkedik. A VEGYIPARI TERMÉKEK közül a mosó- és mosogatósze­rek, a szappanok, a f ogkrém és a csecsemőápolási cikkek fogyasztói ára nem emelkedik. A világító petróleum ára vi­szont a jelenlegi 4 forintról 6,20 Ft-ra növekszik. Emelke­dik egyes háztartási tisztító- szerek fogyasztói ára is, más tisztítószereknél (egyes bútor­fényező, szőnyegtisztító sze­rek) az árak csökkennek. A kozmetikai cikkek közül az arc-, ajak-, hajápoló és bo­rotválkozószerek ára 8 száza­lékkal, a kéz- és lábápoló sze­reké 15 százalékkal, a ‘Borot­vakrémeké 23 százalékkal, a kölniké, parfőmöké 31 száza-* lékkai emelkedik. A gumiipari termékek köré­ben egyaránt lesznek árcsök­kenések és áremelkedések. így a kerékpárköpények ára 11 százalékkal csökken, míg a személygépkocsi abroncsköpe­nyek ára 12 százalékkal, a motorkerékpár-köpenyeké 16 százalékkal, a motorkerékpár- tömlők ára 18 százalékkal nö­vekszik. A műanyagipari termékek­nél is lesznek áremelkedések és árcsökkenések. Az árválto­zások átlagos mértéke a köz­hasznú háztartási műanyag cikkeknél plusz 1 százalék, az építési célú műanyagoknál pe­dig plusz 5 százalék. A fotócikkek közül a fil­mek ára 12 százalékkal, a fo­tópapíroké pedig 36 százalék­kal növekszik. A BÚTOROK fogyasztói ára átlagosan 3.2 százalékkal emel­kedik. A fényezett és a festett bútorok fogyasztói árszintemel­kedése 0,5—0,6 százalékos lesz, a kárpitozott bútoroké pedig átlagosan 7,0—7,5 szá­zalék. A konyhabútorok átla­gos áremelkedése nem éri el az 1 százalékot. A kizárólag fából készült gyermekbútorok (gyermekjáróka, festett és szí­nes gyermekágy, apróbútorok, gyermekszekrény és szekrény­falak) fogyasztói ára nem emelkedik. Drágulnak viszont a kárnítozott gvermekbúterok. A RUHÁZATI TERMÉKEK árszínvonala összességében kismértékben csökken. Az ár­változásra általában az jel­lemző, hogy a hagyományos anyagok (tiszta gyapjú, tiszta pamut, valódi bőr) felhaszná­lásával készült termékek fo­gyasztói ára emelkedik, míg a kizárólag vagy túlnyomórészt műanyagokból, szintetikus anyagokból készülteké csök­ken. A bőr felsőrésszel és bőr talppal készült férfi- és női cipők ára emelkedik. A nem bőr talpú cipők csoportjában kisebb mértékű áremelkedés, illetve árcsökkenés lesz. A gyermekcipők ára általában nem emelkedik; a bébicipők, valamint az úgynevezett „Stabilizált” áras gyermekci­pők ára változatlan. A méteráruk közül a tiszta pamutból készült szövetek ára átlagosan 3 százalékkal emel­kedik, a szintetikus szállal kevert pamutszöveteknél ha­sonló nagyságrendű ajz ár­csökkenés. A tiszta gyapjú felhasználásával előállított szövetek ára mintegy 18 szá­zalékkal emelkedik, a gyapjú- szintetikusszál keverésű szö­vetek ára — a keverési arány­tól függően — 3—4 százalék­kal nő. A műszál felhaszná­lásával előállított gyapjútípusú szövetek ára mintegy 10 szá­zalékkal csökken. A szőnyegeknél átlagban 15 százalékos az áremelkedés. A konfekcionált ágyneműk árszínvonala változatlan ma­rad. A gyapjútakarók ára 24 százalékkal, a szintetikus ke- verésűeké 5 százalékkal, a műszáitípusúaké 10—12 száza­lékkal, a paplanoké pedig 20— 24 százalékkal emelkedik. A konfekcionált felsőruhá­zati termékek árváltozása a méterárukban bekövetkezett áremelkedéseket és árcsökke­néseket követi. Csökken a szintetikus anyag­ból készült felnőtt és gyer­mek felső kötöttáruk ára. A kártoltgyapjúból kötött felső- ruházati termékek ára emel­kedik. A fésűs tiszta gyapjú szövetből készült férfiöltö­nyök 10—21 százalékkal lesz­nek drágábbak, míg a gyapjú­szintetikus szálból készült szö­vetnél az áremelkedés 4—10 százalék. A gyermek fésűs­szövet öltönyök ára változat­lan marad. A harisnya, harinyanadrág fogyasztói árszínvonala nem változik. A szintetikus szálból készült felnőtt és gyermek zokniknál -5—10 százaiéit kö­zötti árcsökkenés lesz. Számottevően, átlagosan mintegy 10 százalékkal csök­ken a ‘rövidárutermékek ár­színvonala. A biztonságért Zobákon Továbbfejlesztik Zoháikot, a Mecseki Szénmedence legfia­talabb üzemét, amely az 1964. évi termelési rajt óta több mint hatmillió tonna fekete­szenet adott. A kitűnő minő­ségű, kokszolható zobáki szénre elsősorban az új blok­kal bővülő Dunaújvárosi Vas­mű tart igényt, tehát hosszú távon biztos fogyasztóra szá­míthat. A közismerten kedve­zőtlen természeti adottságok, bányaveszélyek leküzdésére, megelőzésére számos intézke­I dést tettek. A biztonság foko- ' zására ennél az üzemnél 15 millió forintot költenek az év folyamán. így például vala­mennyi dolgozót ellátnak olyan készülékkel, amely oxi­génszegény levegőben is lehe­tővé teszi a menekülést. Kor­szerűsítik a hírközlő és riasz­tó hálózatot, valamint a tűz­és metán előrejelzés rendsze­rét. Arról is döntés született, hogy két és fél éven belül ön­álló mentőállomása lesz a komlói Zobák bányának. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom