Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
1075. JANUÁR 5., VASÁRNAP Pándi hagymatisztítók Ami Mm részletkérdés Egy termelőszövetkezet Kiuxuíiát ad télen is tázierunyoiic asszonynak. Nem nagy agy. Az asszonyok hagymát tisztítanak, amiből saárítimányt készít a Pest megyei Zöldség- Gyümölcs Feldolgozó Vállalat. Feltehetően ez a ténykedés nem esik icülönösebb súllyal latba sem a gazdaság. sem a vállalat mérlegében. Amikor az elmúlt esztendő derekán a pándi tsz ünnepi közgyűlését tartotta — fönnállásának negyedszázados évfordulóján — Kiss Lajos elnök is éppen csak futólag említette a dolgot. Egészen természetes, hogy ilyen alkalmakkor, midőn huszonöt év küzdelmekkel, gondokkal, kudarcokkal sűrűn tűzdelt történéseit, a kisparaszti parcellák nagyüzemi gazdasággá formálódásának, eseményeit, az agrárproletárból szövetkezeti gazdává lett tagság életének sorsfordulóit veszik számba, kevés szó jut a részletkérdésekre. Részletkérdés? Ahogy vesz- szíik! Miként hál’istennék, pontosabban a szántó-vető ember igyekezetének, a társadalmi átalakulásnak, a tudomány fejlődésének az ország szinte valamennyi közös gazdaságában tetszetős statisztikával érzékeltethetik a mezőgazdaság szocialista átalakulásának folyamatát, Pándon is imponáló eredményről bizonyosodhat meg, aki a tsz történetét áttekinti. Huszonöt esztendő történetét néhány mondatban össze- . foglalni, képtelen vállalkozás lenne, egy-egy jellemző adalékot még papírra vethetünk. Az alapítók, huszonhármán, többségükben nincstelenek, 1949. október 11-én kezdték a közös gazdálkodást; a terület fele állami íartalékföld volt. 1950-re 308 katasztrális holdra kerekedett a pándi termelőszövetkezet határa, hét lovuk, másfélszáz bakájuk, tizenhárom tehenük és tizennégy növendék szarvasmarhájuk volt. Egységes a hajszín Az asszonyok egy rossz, pajtaféle épületben dolgoznak. Ülnék körben a fal mellett, előttük kosár meg zsák, kapkodják a hagymafejeket, hántják a hajából, kezükben villog a kés. Fejűik bekötve, haragos zöld, vagy barna kendövei, némelyikük kezén gumikesztyű, az egyik vaskosabb termetű, a másik madár csonti!, ami szánté egységes, a . hajszín: ősz. Ez, amit az első percben fölmérhetek, azután csak álldogálok középen, s a szememből patakzik a könny. Ki mosolyog, ki vigasztal, természete szerint. Jó negyedóráig csak a hangokat hallom: — ... Na, tetszik a munkánk ... Szorítunk helyet magának is... Jól fizetnek ám, én. megkerestem ma 37 forintot ... Én ötvenet, háromnegyed héttől háromnegyed ötig... Nem is merem megmondani az embernek, azt mondaná: ezért a pénzért akár otthon is maradhattok... Ez a bűz beleeszi magát a ruhába. a hajba, a bőrbe, mindjárt pörköltnek is fölapríIhatnának miniket... Huzat csap meg, csapódik az ajtó. — Gyere csak te is — szólnak a jövevénynek —, panasznap van. — Még egy hatalmas tülkölés a zsebkendőbe, s végre kitisztul a látásom is. Fiatal asszony álldogál előttem, kaján tekintettel. Mondja a nevét, Czire Istvánná, csoportvezető. „Én is kaptam munkát, helyben" — Aztán nehogy bedűljön ám ennek a sok siránkozásnak — figyelmeztet főnöki szigorral. Ettől igazán érdekelni kezd,, mi hált az igazság. Segítenek itt az asszonyokon, vagy bagóért dolgoztatják őket? Utóbb kikerekedik a kép, amint az érdekeltek fölvázolják. Íme! Gjlenes Lászlóné: — Négy családom van, de odahaza már csak egy lány. Az uram nyugdíjas. 61 éves. Az egy hold háztájim kukorica terem, aprójászágöt, két malacot tartunk, kell a takarmány. Egy kis hazad jól jön a gyerekeknek, s ha kell, ők is jönnek segíteni Ceglédről, Monorról, Zuglóból. A háztartásban meg számít aiz a pénz is, amit itt megkeresek. A hagyma kilójáért 76 fillért kapnak az asszonyok, s most a tárgyilagosság kedvéért többen megjegyzik, hogy ritkán ilyen rohadt és sáros a hagyma, mint ez az utóbbi szállítmány, egyébként többet keresnek, havonta 1600 forint körül jön ki a fizetség. Fodor Kálmánná: — A férjem tíz évig tsz-tag volt, de amikor gyengén fizetett a gazdaság, elment Pestre, a Középületépítő' Vállalathoz. Már 60 éves, még dolgozik, most ugyan lábtöréssel betegállományban van. A két fiam önálló ember, odahaza csak ketten vagyunk. Végül is jó, hogy én is kaptam munkát, itt helyben. özvegy Boros József né: — Én magam is tsz-tag vagyok, nyugdíjas. Néhány hónapig otthon maradtam, 979 forintot kapok, nem kellett volna munkát vállalnom, de különben csak unatkoznék. No meg a pénz! Németh Jánosné: — Hat éve vagyok itt a hagymában. A lányaim mindhárman Pestlőrincen laknak — két fiú és egy lány unokám is van —, magunkban élünk a férjemmel, öt leszázalékolták, nem nagyon dolgozhat, kell a pénz, amit megkeresek. Özvegy Molnár József né: — A férjem után kapott özvegyi nyugdíjból, árvaellátásból, a kis kertből, szőlőből nagyon szűkösen élnénk meg 13 éves kislányommal, ha ez a munka nem lenne. Demjén Sándorné: — A férjem 69 éves, 600 forint nyugdíjat kap, én 65 éves leszek májusban. Hat éve fizetem az SZTK-t, szeretnék magam is nyugdíjat kapni. Három felnőtt lányom van, de nem szorulunk rájuk. Malatinszki Jánosné: — A férjem 69 éves, leszázalékolták, három felnőtt gyermekünknek a saját családjukat kell eltartaniuk. Németh Józsefné: — Férjem a Patyolatnál dolgozott, leszázalékolták. A lányom, vejem haza adja a fizetését, együtt osztjuk be, de az én keresetemre is szükség van. 1 A pénz jól jön Hasonló sorsok, hasonló életek. A tizennyolc asszony között szinte kivételnek számít a Tiszavasváriból négy Mezőgazdasági szakmémökképzés A MÉM Szakoktatási Főosztálya tájékoztatót adott ki a minisztérium felügyelete alá tartozó egyetemeken 1975-ben induló, kétéves, levelező tagozatú szakmérnök- és szak- állatorvos-képzésről. A Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági karán mezőgazdasági üzemgazdasági- vállalatszervező, öntözés-mezőgazdasági vízgazdálkodás és növényvédelmi (nappali tagozatú) oktatás kezdődik. A gödöllői egyetemen mezőgazdasági üzemgazdasági- vállalatszervező, mezőgazda- sági pénzügyi-számviteli, szarvasmarha-tenyésztési, ba- romfitenyésztési-bairomfiipari és takarmánygazdálkodási tagozat indult mezőgazdaságtudományi karon. Az egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán agrárgépész gazdasági, mezőgazdasági munkavédelmi, mezőgazdasági vízgépész és kutaitásd szakmér- nökképzés kezdődik. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági karán növényvédelmi (nappali tagozaton) és mézőgazda- sági szabványosítási; az egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karán növénytermesztési (termesztési rendszerek) szakmérnökök képzését kezdik meg. gyermekkel, anyóssal — „86 éves a mamánk” — ideszármazott Kende Miklósné, akinek férje hirdetés útján talált a pándi gazdaságban SZTK-ügyintézői állást, avagy Karsai Sándorné, férje szintén elég jól keres a fővárosi építő vállalatnál, a fia pedig a tsz-ben traktoros. S Kozma Szilárdné is, a főkönyvelő felesége: „Anyagmozgató vagyok, rakodó. Nem szegyen a munka, s noha nem szűkölködünk, a pénz jól jön”. Ne.m szégyen a munka, ae szó ami szó, az ifjabbak nem különösebben törik magukat a hagymatisztításért. Amit akkor értek meg igazán, amikor még másnap is fintorogva húzódnak el tőlem _ a pesti autóbuszon. Akik mégis vállalják a munkát — ha panaszkodnak, bosszankodnak is — örülnek neki: — Legtöbben soha nem voltunk tsz-tagok, elég buták voltunk, hogy,, nem leptünk be. Most mégis a termelőszövetkezettől kapunk, alkalmazottként, munkát, nyáron a növénytermesztésben is, s nem kell sehová utaznunk a kenyérért. Kötelesség Föllapozom azt a régi jegyzetblokkot, amibe tavaly azon a bizonyos ünnepi közgyűlésen a következőket írtam föl: Az első esztendőben zárszámadáskor kiosztott gabona, zsír, szalonna, paprika, burgonya értéke — a 42 tagnak — 50 ezer 278 forintot tett ki, tavaly nem egy tsz- tag természetesen egymaga, többet keresett ennél. Az idők során nyolc éve, mérleghiányos is volt a tsz, azóta árbevételük 20 millió forint fölé emelkedett, vagyonuk meghaladja a 25 milliót, nyereségük a 3 és fél milliót. Jövedelmükből kellő arányban jutott fejlesztésre, s minden eshetőségre számítva másfél millió forint biztonsági alapot is tartalékoltak. Az eredményekben vajmi kevés része van a zöldségtisztító tevékenységnek — a hagyma mellett paprikát, zellert, paszternákot is előkészítenek a feldolgozáshoz —, legalábbis akkor, ha a könyvelés adatain mérjük az eredményességet. S ha nem? Az elnök, Kiss Lajos akkor így fogalmazza meg a választ: — A gazdaság Pánd határában gazdálkodik, a_ falu földjein, kötelességünk 'gondoskodni tehát azokról, akik itt élnek, s igényt tartanak rá. Ki tenné helyettünk? ★ Az idén a pándi termelőszövetkezet előtt — Tápióbicske és Tápióság közös gazdaságával egyesülve — a modern gazdálkodás tágabb horizontja tárult, de remélhetően továbbra sem feledkeznek meg a „részletkérdésekről”. Apor Zoltán Taksonyi tapasztalatok • A kongresszusi előkészületek félidejében Pártalapszervezeteink elérkeztek , a XI. pártkongresszus előkészületeinek félidejéhez: mögöttük a beszámoló taggyűlések, előttük a vezetőségválasztás, s a kettő között — éppen e napokban zajlik — a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveinek ismertetése, megvitatása. Aki azt hiszi, hogy a kongresszusit megelőző politikai munka e három fázisa elkülöníthető, egymástól elválasztható kampányfeladat, amelyet egy tollvonással kipipálhatunk a naptárban, ugyancsak nagyot téved. Mit ér az olyan beszámoló taggyűlés, amelyen nem vonták le az elkövetett mulasztások tanulságait, s ami után nem erősödik a jobbítás szándéka, a kommunisták tenni akarása? Őszinte önvizsgálat Ez a véleménye Szabó Imrének, a taksonyi csúcspárt- vezetőség titkárának. — Vakok lennénk, ha nem ismernénk fel a beszámoló taggyűlések őszinte önvizsgálatának, a végzett munka szigorú értékelésének előnyét, hasznát: ezt kell kiinduló alapnak tekinteni a további munkához. Íme, néhány példa: a mindössze hat esztendeje alakult pedagógus párt- szervezet nagyszerű eredményeket ért el a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésében, de nem sikerült szoros együttműködést megvalósítani a KISZ-szervezettel. Mindkét célt határozatban tűzte maga elé a pártszervezet, s míg az elsőt példásan hajtotta végre, a másodikban mulasztásokat követett el. Ami a fizikai dolgozók gyermekeit illeti, a taksonyi iskolában minden segítséget megkapnak a .tanuláshoz;, illetve a., tovább-, tanuláshoz: a napközi otthoni felvételtől az egyéni foglalkozásokig. Ennek köszönhető, hogy Taksonyban, legutóbb csupán egyetlen tanuló nem jelentkezett továbbtanulásra a nyolcadikosok közül, ő is azért, mert nem tudott még dönteni a pályaválasztásban. Ennek a pártszervezetnek a továbbiakban az ifjúsági törvényből adódó feladatokat, a KISZ- és az úttörőszervezet közötti együttműködési szerződés végrehajtását, a KISZ- szervezet munkájának fokozott támogatását kell szorgalmaznia. Javítani a tömegpropagandát Egy másik példa, ezúttal a községi alapszervezet életéből: — Mint a községi aliapszer- vezetek legtöbbjében, nálunk is sok az idős korú, nyugdíjas Tavaly: már kilencezer ember: 47-ből 25-en. Ilyen korösszetétellel' érthető, hogy elég magas azoknak a száma, akik még a nyolc osztályos iskolai végzettséggel sem rendelkeznek: harmincán vannak ilyenek, közülük hatan a fiatalabb korosztályból! Mindezekből következik,_ hogy _ az alapszervezet vezetősége és a csúcsvezetőség szorgalmazza a differenciált — a párttagok általános műveltségéhez és politikai előképzettségéhez igazodó — pártoktatást. És most jön az érdekesség: az alapszervezeti vezetőség beszámolója megállapította, hogy miközben évről évre növekvő érdeklődés mutatkozik a párttagság és apárton- k'vül'iek körében a középfokú politikai oktatás — a marxista —leninista esti középiskola iránt —, aközben az elmúlt négy évben ötvenszázalékos arányú volt a lemorzsolódás az alapfokú politikai szemináriumokról. Jól jellemzik ezt a számok is: az elmúlt négy évben a községi pártszervezet 8 tagja végezte el a marxista esti középiskolát, kettő pedig most jár az esti egyetemre. Ebből következik, hogy a pártszervezet legsürgősebb feladata: javítani a tömeg- propaganda-munkát, rendszeressé tenni az oktatás ellenőrzését. Együtt a pártszervezettel Az ÁFÉSZ pártszervezete kommunistáinak jó munkáját az eredményes pártépítés, és a gazdasági vezetéssel kialakított, elvszerü, szoros együttműködés fémjelzi. A taglétszám a négy évvel ezelőtti 13- ról mostanáig 25-re emelkedett, részint átigazolásokkal, részint pedig saját nevelésű párttagokrielvételével. A párttagutánpótlás kiválasztását igényesen és a párthatározat szellemében végezték: mind a négy párttag, akivel az alapszervezet sorait az utóbbi Pátyon a Zsámbéki-medence Lenin Tsz részlege adja át a megrendelőknek az NDK-gyártmányú IFA tehergépkocsikat az Autókereskedelmi Vállalat megbízásából. Az előző években átlagosan évente háromezer darab került ki erről a telepről, tavaly viszont már kilencezer ilyen típusú teherautót adtak át a megrendelőknek. Képünkön: az utolsó átvizsgálás után menetkész a gépkocsi. Nagy Iván felvétele években erősítették, fizikai dolgozó és fiatal. Ami pedig a gazdasági és pártvezetés kapcsolatát illeti, követendő példaként állíthatjuk minden munkahely elé. A szövetkezet vezetői minden fontos gazdasági döntés előtt meghallgatják a pártvezetőség véleményét, javaslatait; tanácskoznak az alapszerveze. vezetőivel a jutalmazások és kitüntetések szétosztása előtt, alkalmazási és személyi ügyekben, együttműködnek a pártszervezettel a kulturális események előkészítésében. Tartalmas aklivilást — Jó a pártszervezet kapcsolata a szakszervezeti, az ifjúsági és a nőbizottsággal is — mondja a csúcspártve- zetőség titkára, aki maga is az ÁFÉSZ dolgozója; szállítási osztályvezető. — A fentiekből következik, hogy szövetkezetünkben a termelés pártellenőrzése, és a tömegszervezetek pártirányítása megfelelően érvényesül. Mindezt szerénytelenség nélkül állapíthatta meg beszámolójában a pártvezetőség. Én most mégis a kritikai észrevételekre teszem a hangsúlyt; arra hogy a párttagok aktivitása a taggyűléseken még mindig nem a legjobb: olykor egész társadalmunkat érintő, további munkánkat meghatározó, fontos kérdésekben sem nyilvánítanak véleményt. Az aktivitás hiánya aztán úgy hat vissza a pártvezetőségre, hogy nem kap elegendő támpontot, ösztönzést a további tennivalók megfogalmazására. Nos, ha támpontra, útmutatásra van szükség, azt most bőven megtalálják pártszervezeteink — a párttagság és a .pártvezetőségek — a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben. Csak figyelmesen kell tanulmányozni, és egységesen értelmezni. Nyíri Éva A tsz társasága Vadászörötaök és -gondok A nemrég eggyé lett két téesz — a szentmártonkátai és a tóalmási — tagjai már korábban közös vadásztársaságot alakítottak, amely összesen kétezer hektárt mondhat magáénak. Csányi Mihály, a téesz párttitkára, a vadásztársaság elnöke mondja: — Tulajdonképpen kicsi a mi vadászterületünk, erdőnk is kevés, így legföljebb 70—80 őzzel dicsekedhetünk, amikor a 14 kerülhet tervünk szerint puskavégre. Ebből 8 a bak s kettőt még nem lőttünk ki, de az idény végéig, február 28-ig meglesz a trófea. Fácántojás kotlóstyák matt Az őz a terület egyetlen nagyvadja, csupán nyaranta, búzaéréskor és ősszel, a kukoricára kirándul ide néhány vaddisznó a gödöllői erdőkből. Tavaly egyet sem sikerült leteríteni közülük, ravasz jószágok ezek. Két esztendeje ugyan hét agyarast ejtettek el, ám akkor csapatostul dézsmálták a termést. December végéig hét vasárnapon lehetett nyúlra vadászni és bőven került terítékre belőlük. Fácánból 2300 darab kilövését tervezték és eddig 1600-at ejtettek el. — A fácánt mesterségesen tenyésztik — mondja — ösz- szeszedjük a tojásait, vesszük Is pénzért, aztán vásárolunk évente 50—60 kotlóstyúkot, alája teszünk ezer tojást, s kikel 7—800 fácáncsibe. Fogolyból mintegy 2 és fél ezres a törzsállományunk, ebből hétszázat ejtettünk el, terv szerint. Fácánra, fogolyra külországi vendégek is jönnek, tavalyelőtt tíz olasz, most ugyanannyi és még ugyanannyi francia is. De ennél a vendégjárásnál nemrég sokkal nagyobb is volt a határban: Nagykátáról középiskolások, Lőrinckátáról pedig felsőtagozatos gyerekek jöttek nyulat hajtani. Ezúttal a vadászat hálóval történt, eleven nyulakat fogtak be. A zsákmány 550 tapsifüles, darabjáért 350 forintot fizet a MAVAD. A nyulakat külföldre viszik vérfelfrissítésre. Légpuskás lesipuskások Szép pénzhez jut a vadásztatásból, élővad eladásból a vadásztársaság, de kell is, mert sok a költség: telente táplálni kell a vadat és egész évben őrizni a vadorzóktól. — Vadőrünk gyakran talál hurkot, amivel fácánt, foglyot akarnak fogni— említi Csányi Mihály. — Nemegyszer sikerül is nekik. Tavaly két helybeli hurokvető fiatalembert elcsíptünk, kiróttak rájuk fejenként 200—200 forint szabálysértési bírságot. Bizqny ez nem elrettentő és nem is visz- szatartó büntetés. Az idén meg egyik éjjel vadőrünk felfedezte, hogy zseblámpa fényénél hárman légpuskával lövik a fácánt a fákról. Amikor észrevették felfedeztetésüket, felkapták a zsákmányt és elszaladtak Mégis kinyomoztuk kilétüket, jászberényiek voltak, feljelentést tettünk ellenük. Vajon mekkora bírságot kaptak, mert igazán kellene már valamit tenni a vadorzók ellen... Ezt különben az ország minden vadásza sürgeti, valóban hathatós intézkedésre lenne szükség a mind több légpuskás, lesipuskással szemben. Sz. E.
