Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

1975. JANUÁR 1-, SZERDA A mezőgazdáság mind nagyobb szinten elégíti ki társadalmunk igényeit Dimérsy Bmre újévi köszönte/e * t alapozó ttabban, hanem jöv« lei m ükét is biztonságosabt teszik. A egyesült szövel kezetek közül mindössze eg zárja mérleghiánnyal az éve de az sem objektív okok, hí nem a helytelen vezetési móc szerek miatt. Egyébként csa ott és ákkor támogatjuk í egyesülést, ha annak közga: öasági és személyi feltétel- adottak. Természetesen fok( zott figyelmet fordítanak jövőben az illetékes szerve azokra a negatív jelenségekr amelyek során egyes vezeti — pozíciójuk mindenáron vt ló rgegtartása érdekében, rendszerint a tagság érdeke re hivatkozva — látványosé megbuktatják a szövetlcez érdekeit szolgáló egyesülés két. Pest megye nagyüzemi ga daságai eredményeik ismer» tében jogosan bizakodnak jövő év sikerében is. Az 197 évi eredmények még jobbí lehetnek, ha gazdaságaink v- zetői az okos gazda józans gával okulnak, tanulnak a j< len tapasztalataiból. A LEGFONTOSABB fe " adatok: — a zöldségtermelés7 veté területének növelése, ügyel' a hagyományos tájkultún megtartására. A meglevő 5 ezer négyzetméter fóliafel let legalább 50 ezer négya méteres bővítése; — a cukorrépa vetésterül tét 4 ezer 200 hektárral ki növelni, a termelést lelhet ség szerint koncentrált« több üzem összefogásával c< szerű megszervezni; — a szarvasmarha-temyés tésben kívánatos tovább n vélni a tejirányú szakosod ütemét és a fajlagos hozam< — törekedni kell a szakos tott állattartó télepek telj kapacitásának kihasználása és a rentábilis termelés fok zására; — múlaszthatatlan teendő beruházások összehangolása népgazdasági célkitűzésekk az okszerű takarékosság érv nyesítése a gazdálkodásb (minden gazdaságnak takai kossági tervet kell készíteni« — halaszthatatlan az aló tevékenység arányának nöx lese, az ésszerű jövedelei arányok és jövedelemiek)! tás biztosítása; — továbbá a gazdálkodj rend, fegyelem, szövetkéz demokrácia erősítése. AZ 1974. ÉVI eredmény '*■ elválaszthatatlanok as vetkezetekben erősödő öntú tulási folyamatoktól. Egy inkább nő a tagság igénye gazdálkodási rend és fegj lem növelésére. Ezzel igy< szik lépést tartani az álla törvényességi felügyel amely következetes a tön nyesség betartásában. A s: vetkezetek többsége megért te, hogy a törvényességn megfelelő tevékenységet n< külső kényszer diktálja, 1 nem a szövetkezet; törvé alkotó alkalmazása, az ál mi, a csoport- és egyéni érd okszerű összehangolása. A magyar mezőgazdaság utóbbi években mérföldes lé tekkel haladt előre. Nemes évszázados lemaradást pót< hanem felzárkózott a legjc bak közé. Az ország lakos! ga érdeklődéssel figyeli a 1 za, a kukorica termelésén évről évre fokozódó lát« nyos, de megalapozott em kedését. Elismerés kíséri baromfi- és sertéstenyész és -hizlalás szervezettséf Ugyanakkor fokozott várai zás kíséri a cukorrépa, zöldségtermelés és a szarv marha-tenyésztés fellendíts re irányuló erőfeszítései Gazdaságainkban megv mindaz az erő# amely a 1 rakozásokat kielégítheti. A zetők és dolgozók sokszor 1 bizonyították, hogy a népg dasági célkitűzések megvált tása szívügyük. LAKATOS TIBOR, a Pest megyei Tanács ni n nír linltrnl i ne a hogy • legjelentősebb növé­nyünknek, a búzának terve­zett vetésterületét 6 százalék­kal túlteljesítettük. A MÍG EGY ÉVVEL koráb- ban az évszázad legjobb borterméséről adhattunk szá­mot, 1974 az eddigi legrosz- szabb szőlőtermést adta. A hektáronkénti átlagtermés még a 20 mázsát sem éri el, nem szólva a gyönge minő­ségről. A tavaszi fagy, a nyá­ri jég és őszi esőkárok rontot­ták a szplő mellett a gyümöl­csösök eredményét és növelték a gazdák gondjait. A termő- terület gyümölcsösből 160, szőlőből 1320 hektárral csök­kent. A korszerűen művelt nagyüzemi ültetvények ter­méseredményei ez évben is kiegyenlítettebbek maradták, s e tény hangsúlyozza és sür­geti az ágazat rekonstrukció­ját. Állattenyésztésünk ki­egyensúlyozottan fejlődött. Szövetkezeti gazdaságainkban 8,4 százalékkal nőtt a tehén- állomány, 4 ezerrel magasabb a kocaállomány és hosszú idő óta először emelkedett a' juh­állomány. 'A baromfitenyész­tésben is növekedés tapasztal­ható. A szövetkezetek része­sedése elérte a megyei szar­vasmarha-állomány 60,5, a sertésállomány 13,9, a juhál­lomány 69,0, a tyúkfélék 34,6 százalékát. A szarvasmarha-tenyésztés szakosodása célkitűzések sze­rint alakult. A nagyüzemi ál­lomány 6 százaléka hús-, 32 százaléka tej-, 62 százaléka vegyes hasznosítású. Jelentős erőfeszítések történtek a sza­kosított telepek „feltöltésére”: a szarvasmarha-tartó telepek­nek termelőszövetkezetekben 85,8 százalékos, az állami gaz­daságokban 100 százalékos a „benépesítettsége”. A sertés­tartó telepeknél valamivel gyengébb, ez az arány. Javult az állategészségügyi helyzetkép. Jelentősebb járvá­nyos megbetegedés nem for­dult elő. A szövetkezetek gazdálko­dásának* eredményességét mu­tatja, hogy a halmozott ter­melési érték 17,4 százalékkal, a szövetkezeti bruttó jövede­lem 4 százalékkal, a nyereség 3 százalékkal nőtt. Az alapte­vékenység mennyiségi növe­kedése ellenére némely helyen nyugtalanító mértékben nő a mellék- és kiegészítő üzemek aránya A csaknem 60 száza­lékos arány megfontoltságra és a gazdálkodási koncepciók sürgős felülvizsgálatára fi­gyelmezteti szövetkezeteinket. A tagok folyamatos szemé­lyes jövedelemnövekedésével nincs szinkronban a felhalmo­zási alapok képzése. A szö­vetkezeti bruttó jövedelem­felosztásánál jobban kell tö­rekedni a tervszerű, egyenle­tes fejlődést biztosító alapok felhalmozására. Nem lehetünk elégedettek a fejlesztési é% biztonsági alapok képzésével: a gazdaságok várható év végi szövetkezeti bruttó jövedel­méből fejlesztésre mindössze 20 százalékot, biztonsági alap­ra az 1973. évi arányának csu­pán 50 százalékát tervezik. Ez a tendencia elfogadhatat­lan és veszélyezteti a gazdasá­gok jövőjét. A LEGJOBBAN gazdálko­n dó szövetkezetek fejlődé­se' bizonyítja, hogy a vezetés egyik legfontosabb feladata az okszerű jövedelmi arányok képzése és felhasználása. 1974-ben huszonnéggyel csökkent a közös gazdaságok száma az egyesülések követ­keztében. A tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a koncepció hasznos és szükséges folyamat, amely a magasabb szintű, korszerűbb gazdálkodás megvalósításához vezet. Az egyesülések bizo­nyítják, hogy a nagyobb szö­vetkezetek nemcsak a szako­sodás és az iparszerű terme­lés feltételeit biztosítják meg­sá érték megközelíti a 12 mil­liárd forintot. A rendkívüli körülmények ellenére nem nőtt számotte­vően a veszteséges üzemek száma. Hét mérleghiányos tsz 30 millió forint vesztesége el­lenére a nyereség tömege kö­zel 2 milliárd 750 millió fo­rint. Az állami gazdaságok mindegyike nyereséges mérle­get készíthet. örvendetesen nőtt a főbb növényi kultúrák termésátla­ga: búzából 36,2 mázsa, ku­koricából 35 mázsa, cukorré­pából 280 mázsa, burgonyából 122 mázsa termett egy hektá­ron. Csak két jelentősebb nö­vény termésátlaga csökkent, az őszi árpáé és a napraforgóé. A vetésszerkezetben kedvező változást jelent a kenyérga­bona 75, a napraforgó 9,8, a burgonya 4,2 százalékos terü­letnövekedése. Ugyanakkor a zöldségfélék 9, a cukorrá; ' 3,4 százalékos csökkenése egy­értelműen kedvező tendenciá­nak tekinthető. Gazdaságaink­ban mindkét növény területi arányát növelni kell. Pest me­gye jelentős helyet foglal el a zöldségtermelésben. Minden hektár csökkenés a helyi gon­dokon túl országos ellátási problémát is okoz, s a cukor­répa területi csökkenése is az országos gondokat növeli. J ELENTŐS ELŐRELÉPÉS történt a zártrendszerű növénytermelés megvalósítá­sában: a kukorica 23, a bur­gonya 12, a cukorrépa 34, a paradicsom 12 százaléka a jól bevált rendszerek keretében termett meg. 1975-ben továb­bi fejlődés várható a kukorica és a cukorrépa termelési rendszereinek fejlesztésében, A kedvező tapasztalatok ha­tására új termeiésd rendszer alakul a búza, a borsó és a lucerna termesztésére. A ter­melést nagymértékben segítet­te, hogy minden korábbi idő­szaknál kedvezőbben sikerűit biztosítani az alapvető anyagi, technikai eszközöket. Örven­detesen javult a vetőmag-, a műtrágya-, a nővényvédőszer-, a gép- és alkatrészellátás. E megállapítás még akkor is igaz, ha átmeneti zavarok adódtak is a burgonyavető­gumó, a műtrágya és a sze- léktív gyomirtó szerek szállí­tásában. Nagyüzemeink 70 millió fo­rinttal többet fordítottak gé­pek vásárlására, mint egy év­vel korábban.* Az idén 505 új traktor, 630 pótkocsi, 67 kom­bájn, 17 szárítóberendezés ja­vította a műszaki ellátást. A feladatok végrehajtásában a megnövekedett technikai esz­közállomány mellett jelentős volt a gazdaságok dolgozóinak helytállása, a különböző szer­veknek — elsősorban a párt­bizottságoknak — az egész társadalmat mozgósító kezde­ményezése. A rendkívüli kö­rülményeket látva, társadal­munk első szóra megmozdult. A nemzeti összefogás régen látott példáival találkozhat­tunk a felázott szántófölde­ken. A szeptember 20-a és november 20-a között átlago­san lehullott 240 milliméter csapadék sok helyen nehezí­tette vagy lehetetlenné tette a gépek munkáját. A 36 ezer munkás, katona, diák, tiszt­viselő több mint 150 ezer munkanapon segítette ar beta­karítást, 274 vállalati és in­tézményi gépkocsi csökken­tette a szállítás, terheit. A jó együttműködés eredménye nem maradt el. Nagyobb vesz­teség nélkül minden megter­melt terményt betakarítottak. A gazdaságok önzetlen segít­sége a társaknak és a lema­radóknak a társadalmi össze­fogással együtt eredményezte, December 19-ig a gyár va­lamennyi osztályán elkészítet­ték az 1975 évre vonatkozó üzem- és munkaszervezési tervjavaslatot, majd a vezető­séggel közösen az osztályve­zetők összesítették a terveze­tet. Január első hetében már az tíj intézkedési terv szerint irányítják az üzem- és mun­kaszervezést. Régi és új kontrasztja A rekonstrukció hatása már most lemérhető a negye­dik negyedévi eredményekből, melyek még jobbak lehetné­nek. ha a korszerűsítés vala­mennyi üzemrészre kiterjedt volna. Az üzemek között szin­te kiabáló a kontraszt: a mo­sodában, a kártolóban, fésü­lőben csigalassúsággal mű­ködnek a gépmatuzsálemek, az új rekonstrukciók mellett. Természetesen nemcsak a gyorsaságban, hanem a minő­ségben sem tudják azt nyúj­tani, amit az új gépek. A gyár számit arra, hogy az anyavál­lalat az elkövetkező években a beruházási program össze­állításakor a továbbfejlesztés­re érdemes üzemek közé so­rolja s így az ötödik 5 éves terv időszakában tovább ja­vulhat a kistarosai fonógyár technológiai ’színvonala. H. A. A második Schlumbergeren is fokozatosan áttérnek a terv- szerinti termelésre, a teljesít­mény megkétszereződött, 1975-ben már naponta 4500 ki­logramm fonalat ad majd a gép. A rekonstrukció profilvál­tozással járt együtt: a kötő- fonalakkal szemben tovább nő a szövőfonalak részaránya. A fiatalodás folyamata azonban nem ment simán, tenmelésvisszaesést okozott a fonodában is, pár hónapig. A Pamázra kerülő hét 'gyűrűs­fonó gép helyett júliusban és augusztusban nyolc HISPA- NO-gép vette át a termelést Kistarcsán, melyek fonalszál­lítási sebessége lényegesen na­gyobb, jelenleg szövőfonalból percenként 18—20 métert ál­lít elő egy gép. Bár az el­múlt esztendőről nem beszél­hetnek úgy, hogy látványos év volt, mivel a rekonstruk­ció miatt a nyári hónapok­ban süllyedt a teljesítmény­grafikon, azonban már túl vannak a nehezén: augusztus­tól újból fokozatosan felgyor­sult a gyártási ritmus, novem­berben az elófonoda egy óra alatt 12.12 kilométer félkész­terméket állított elő. Ugyanez jellemző a fonodára is, ahol a HISPANO-gépek megjelenése óta 35 százalékkal nőtt a ter­melés. Elsősorban rekonstruk­ciók útján bővüljön a terme­lés” — olvashatjuk a párt XL kongresszusára kiadott irány­elvekben. Tovább fűzve a gondolatot: a régi gépek he­lyébe állított nagy teljesítmé­nyű berendezések jobb Iki­használásául, műszakszám- növeléssel több, s minőségi­leg is kifogástalanabb termé­ket állítsanak elő a vállala­tok. Két ütemben Jó példa kínálkozik erre a Hazai Fésűsfonó- és Szövő­gyár kistarcsai gyárában, ahol 1974-et a? újjászületés eszten­dejeként is említik. 73 millió forint beruházási összegből — két ütemben — valósították meg a részleges rekonstruk­ciót; korszerűsítették az elő­fonódét, két francia gyártmá­nyú Schlumberger géprend­szert szereltek feL A gépcsere első szakasza augusztus 15- tel befejeződött, de addig is, míg at új berendezéseket sze­relték, a régi gépeken dolgoz­tak. Majd október 9-én hoz­záfogtak a második gépcso­port beállításához, s novem­ber első hetében itt is meg­kezdődhetett a próbaüzeme­lés. (A régi előfonodai gépe­ket generálozás után átszállí­tották a pomázi gyárba, mely most kártolt fonal helyett fé­sűs fonalat gyárt). Nem volt látványos év... A rekonstrukció jövőre érezteti hatását Kistarcsán Mezőgazdaságunk, élelmi­szeriparunk és fagazdaságunk dolgozói a jó munka örömé­vel köszönthetik az új eszten­dőt Nem kevés az, ami 1974-ben történt. Igyekeztünk eredmé­nyesen dolgozni a párt és a kormány meghatározta felada­tok megoldásán. Pedig az el­múlt esztendő alaposan próbá­ra tette egész mezőgazdasá­gunkat, egész ágazatunkat Különösen az őszi betakarítás időszakában sűrűsöditek s vál­tak nehézzé a mezei munkák. Most fiz. új év küszöbén jóleső érzéssel szólhatunk orról, hogy egész társadalmunk segített a kedvezőtlen időjárás okozta gondok leküzdésében, s a lel­kesen tevékenykedő mezőgaz­dasági dolgozók mellett cse­lekvőén és hatékonyan részt vett a mintegy 20 millió ton­nányi őszi termény betakarí­tásában. Társadialmi üggyé lett a megtermett nagy ér­ték megmentése. Pártunk Központi Bizottsága méltán fejezte ki ezért elismerését. Üjabb nagy lépést tettünk előre a X. pártkongresszus ha­tározatai s ötéves tervünk megvalósítása útján. Az élel­miszer- és fagazdaság dolgo­zóinak szorgalmas helytállása, a szövetkezeti és az állami vállalatok mind szorosabb együttműködése, a korszerű termelési rendszerek elterje­dése, a hatékonyabb munka- és üzemszervezés révén mind magasabb szinten tudjuk ki­elégíteni társadalmunk igé­nyeit. Tervszerű és összességé­ben kiegyensúlyozott volt a belföldi ellátás élelmiszerben, és növeltük az exportot is. Eredményesen haladt előre a kormányprogram megvalósí­tása. Az 1975-ös esztendő szintén nagy követelményeket támaszt. Készülünk pártunk X. kong­resszusára, felszabadulásunk jubileumi évfordulójára. Az országszerte széles kö­rűen kibontakozott szocialista munkaverseny-mozgalom a dolgozók tennivágyását, né­pünk jó. közérzetét bizonyítja. Pártunk Központi Bizottságá­nak december 5-i ülése meg­határozta soron levő teendőin­ket, XI. kongresszusunk irány­elvei pedig a következő évék tennivalóit foglalták méltó ke­retbe. Ágazatunkban is alapvetően fontos, hogy a rendelkezésre álló anyagi-műszaki bázis tel­jes kihasználásával fokozzuk a termelés ütemét. Rajtunk mú­lik a hazai szükségletek mind színvonalasabb kielégítése, egyúttal növelnünk kell a kül­kereskedelemben jól értékesít­hető cikkek előállítását. Ennek jegyében több cukorrépát ter­melünk 1975-ben, fejlesztjük a zöldség- és gyümölcstermelést, támogatjuk a szarvasmarha­tenyésztési kormányprogram további kibontakozását. Egy­úttal a gazdasági hatékonyság javítását, a tartalékok feltárá­sát és hasznosítását, továbbá az ésszerű takarékosságot kell munkánk középpontjába állí­tanunk. Az új esztendő kezdetén el­ismerésemet és köszönetemet fejezem ki az élelmiszer- és fagazdaság valamennyi dolgo­zójának az elmúlt évben tel­jesített eredményes munkáért. Kérem, hogy az új esztendő­ben megújult erővel, újabb lendülettel dolgozzanak pár­tunk politikájának sikeres végrehajtásán, a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar és a fa­gazdaság fejlesztésén. Eredményes munkát, jó egészséget, sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok mindannyiuknak! DR. DIMÉNY IMRE mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter M EGYÉNK NAGYÜZEMI gazdaságainak dolgozói az 1974-es esztendőre hosszú ideig emlékezni fognak. Még a természet viszontagságaihoz edződött idősebb generáció sem emlékszik olyan szélsősé­gekre, amilyet az időjárás év során produkált; a hó nél­küli tél, a nyári aszály és az őszi esőzések megannyi pró­batétel elé állították a mező- gazdaságot. A próbát dolgozó­ink jól állták, a sok megpró­báltatás ellenére sikeres évet zártak gazdaságaink. Ha volt még kételkedő, az választ kaphatott, képet arról, hogy a nagyüzemi gazdaságok ereje, szervezettsége milyen felada­tok megoldására képes. A megye mezőgazdasága diniqnikusan, a tervelmek és a központi céljainak megfele­lően fejlődött. Javultak a gazdasági eredmények. Az ál­lami gazdaságok 18, a terme­lőszövetkezetek 3 százalékkal növelték nyereségüket, az előállított halmozott termeié­fii típusú munkásszállító autóbuszok Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyáregységé­ben elkészült a 211-es kisautóbusz nullszériája. A buszok motorját és a fődarabjait KGST-kooperációban az NI>K szállítja. Az új konstrukció 34 személyes, s főleg a hazai munkásszállítás Korszerűsítésére hozták létre. A képen az Ikarus ZW-esek a szerelőszalagon. A m€*p$g€&&*SíMS€Ífgi céimh' tethetóh A megye mezőgazdaságának eredményei, legfontosabb feladatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom