Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

Rajtoltak a népesség összeírok Munkakezdés 1975-ben Következnek a szakági döntők Kotkodács, kotkodács, min­den napra egy tojás — kárál- ták a gödöllői tangazdaság to­jóhibrid tyúkjai január 2-án, 1975. első munkanapján. Negy­venezer baromfi hangoskodott a tangazdaság telepein; Rá­koshegyen, Szárítópusztán, Kiskartalon, József-majorban és Lőrincen. És majdnem egé­szen igazat kotkodácsoltak, ugyanis a december utolsó he­tében vásárolt tojóhibridek mindegyike a prospektus sze­rint évente háromszáztíz to­jást tojik. Az első munkana­pon, beleszámítva a keltetésre szánt tojásokat is, biztosan gyarapodott a gazdaság leg­alább ötvenezer darabbal. A magtiszKtás szezonja Tevékenyen telt el az első munkanap a tangazdaságban. Ezerkétszáznegyvenöt dolgozó­juk közül mintegy kétszázöt­venen gépjavítással foglalkoz­tak, és szezonmunka most a borsó- és búza vetőmag tisztí­tása. A minisztérium határo­zata szerint, mint már hírt adtunk róla, a tangazdaság rendszergazda lett búza- és borsótermesztésben. Már ké­szülnek a megbeszélésre, ame­lyen a járás termelőszövetke­zeteivel tárgyalják meg az idei termelési feladatokat. Tegnap­előtt mozgalmi területen- is akadt esemény: megtartották a vezetőségválasztó párttag­gyűlést. Találkozó a jövő héten Nagy volt a forgalom Jósvai Lajosnál, a járási hivatal el­nökhelyettesénél is. A legfon­tosabb megbeszélésen a né­pességösszeírásról volt szó. Az elnökhelyettestől indultak az igazgatási osztály dolgozói el­lenőrző körútjukra. Jósvai La­jos a mezőgazdasági osztály munkatársaival arról beszélge­tett, hogy az új évben az egye­sülés után, hogyan alakul a tsz-ek sorsa a járásban, s mi­lyen újabb feladatokat kell el­végezni 1975-ben. Fontos téma volt a cukorrépa, fölmérték a számba vehető vetésterületet. A műszaki osztály munka­társai is megfordultak az el- nökhelyéttesi irodában. Arról beszélgettek, hogy a községi tanácsok miképpen kezelik az út- és közműfejlesztési alapot, mennyire törődnek az állami beruházások folytán készülő utakkal, közművekkel. Az elnökhelyettesnek a nép­művelési felügyelővel is volt munkamegbeszélése. Decem­ber végén btfejeződtek a Gal- ga menti népművészeti talál­kozók községi bemutatói, most tovább kell lépni, következnek a szakági döntők. A forgató- könyv elkészítéséhez ismét összehívják majd az operatív bizottságot: a találkozóra a jövő héten kerül sor. Leltár — termelés Üzletkötő-tárgyaló körúton járt az év első munkanapján Kálóczy Jenő, az isaszegi Lig- nifer Fa- és Fémfeldolgozó Szövetkezet elnöke. Az AU­RAS, a KONSUMEX és a MEDICOR képviselőivel tár­gyalt az idei szállításokról. A két ünnep között kezdték el a szövetkezetnél a leltárt, amin körülbelül harminc ember dol­gozik és előreláthatólag január közepén fejezik be. A több munka természete­sen folyamatos. A tavalyi fel­adatokat folytatják, de az első munkanap termelése már a negyedéves árbevételt gyara­pítja. A szövetkezet az első három hónapban tizenhét-ti­zenhárom millió forint értékű terméket állít elő, s az erre az időszakra várható export fél­millió forintnyi. A szövetkezet háromszázöt­ven dolgozójának többsége különböző berendezések gyár­tásával foglalkozik. Január 2-án több megrendelésen is dolgoztak. Diplomatafotelek­be kerülnek azok az írólap­tartó szerkezetek, amelyeket a Fővárosi Faipari Vállalat meg­rendelésére készítenek. A MEDICOR-nak gyártják töb­bek között a PV—2-es vezér­lőegységet. A Magyar Rádió 20-as és 3-as stúdiójába hangszigetelési — akusztikai — burkolat készül. Süketszobának hívják azt a bemérő helyiséget, amelynek hangszigetelését az Építéstu­dományi Intézet rendelt meg a LIGNIFER-nél. A hazai olasz intézet számára is dol­goztak az első munkanapon. Az audiovizuális nyelvokta­táshoz szükséges terem akusz­tikai burkolatát csinálták. Akár tavaly A Szabadság téri ABC-áru- házban csendes nap volt. Vá­sárló is kevesebb akadt a szo­kásosnál, inkább — ahogy az már lenni szokott karácsony után — a csereberélők hozták vissza ajándékba kapott hé­hány számmal nagyobb cipői­ket, ingeiket, s egyéb ruhada­rabjaikat. Herdovics László, az áruház igazgatója elmondta, hogy a forgalom aznap alig néhány száz forint eltéréssel ugyanak­kora volt, mint tavaly az év legelső munkanapján: 185 ezer forint. S bár a számadat ugyanekkora, az eredmény jobbnak is nevezhető, hiszen a karácsonyi vásár, a koráb­biaknál lényegesen nagyobb bevételt hozott. Sajnos, az influenza az áruházi dolgozó­kat sem kíméli, jelenleg is huszonöt százalékuk beteg. Parketta és keiítés A Gödöllői Állami Erdő- és Vadgazdaság incsői fagyárt- mányüzemében friss erővel bőgtek fel a fűrészek. Vári József üzemvezető: — A fűrészüzemünk akác­ból készített ipari hasznosítá­sú árut, amelyet nem szállí­tottunk messzire, csak a fa- feldolgozóig, ahol megkezdő­dött a megrendelésre készí­tendő kerítésgyártás exportra és hazai felhasználásra. Meg­említem, hogy tavaly hét va­gon összeszerelt kerítést küld­tünk az NSZK-ba, az idén ennek többszörösét exportál­juk. Hozzáfogtunk a tölgyből, akácból és cserfából készült parketta gyártásához is, leg­nagyobb része az Észak- Magyarországi TÜZÉP Válla­lathoz kerül. Tegnapi napunk rövid termelési megbeszéléssel kezdődött. Ismertettük a bri­gádtagokkal a feladatokat, a terveket. Bár nem tartozik szorosan témánkhoz, megemlítjük, hogy a fatelep tavalyi huszonnégy­millió forintos termelési ter­vét nagyszerű munkával tel­jesítette. Az idén négymillió forinttal többet vállaltak. Három munkahelyen A gödöllői Városgazdálko­dási Vállalatnál — ahogy már eddig is szokásos volt télen — szabadságon vannak a kubi­kosok. — Három helyen dolgoztak január 2-án munkásaink — mondta Szűcs Gábor igazgató. — Máriabesnyőn a Király te­lepi részen vízrendezés és árokásás volt a feladat, míg a Semmelweis és a Röges ut­cában utat építettünk. És ahogy másutt is, aznap reggel a vállalat központjá­ban a művezetőkkel folytat­tak megbeszélést a vezetek. Az idei feladatokról tanács­koztak. Mert most már ez a tóma. Ö. E.—F. B. — A magányos öregekért. Az V. ötéves tervben 400 hellyel gyarapodik a Pest megyei szociális otthonok be­fogadóiképessége, részben a meglevő intézetek fejlesztése, részben egy Gödöllőn létesü­lő százágyas új szociális ott­hon által, amelynek tervei már készülnek. ...útfélen Tisztelt Szerkesztőség! Segít­ségüket kérem kollégáim és embertársaim nevében. De úgy is fogalmazhatnék, hogy nép- gazdasági érdekből. Az aszódd nagyközségi közös tanács a Az év minden napján magyaros vendégszeretettel várja Önt a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat közlekedési út mellett egy százhatvan centiméter mély árkot ásatott. Az árok az út egy éles kanyarulatában, a Galga közelében van. Meggyő­ződésem, hogy az, aki ezt munkát elrendelte és :y. is, aki ilyen állapotban hagyta félben, nincs tudatában annak, milyen felelősség nehezedik vál- laira. Az árok jelenlegi 'helyze­tében súlyos közlekedési bal­esetek előidézője lehet. Csak a véletlennek és talán az idő­járásnak köszönhető, hogy ed- I dig még nem történt halálos ' baleset Az újság segítségével szeretném felhívni az illetéke­sek figyelmét a veszélyre és kérni, hogy sürgősen intézked­jenek ! ! Pauló József Domony pfcPEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA KP II. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1975. JANUÁR 4., SZOMBAT Könyv a tízéves városról Helytörténeti vagy tájmúzeum?1 Krónikaíró mozgalmat szerveznek A gödöllői városi tanács végrehajtó bizottsága január 2-án tartotta első idei ülését. Az egyik napirend volit: Tá­jékoztató a helytörténeti szoba működésének tapasztalatairól és továbbfejlesztésének fel­adatairól. Ezernyolcszáz látogató Városunkban húsz esztende­je kezdődött a Gödöllő törté­nelmével, ipari-mezőgazdasági fejlődésével, társadalmi életé­vel és gazdag művészeti ha­gyományaival kapcsolatos tár­gyaik, emlékek, gyűjtése. A munka irányítását elsősorban pedagógusok és társadalmi aktivisták vállalták. A végre­hajtó bizottság 1972-ben hatá­rozta el, hogy helytörténeti szobát létesít, ahol az addig összegyűjtött anyag legértéke­sebb részét tárják az érdeklő­dőik elé. A szoba 1972. november 7- ón nyílt meg, a mozi-iskola első emeletén. Aki látta már a szűk kis kiállító helyiséget, meggy őrződhetett arról is, hogy tágasabb teremre, akár ter­mekre lenne szükség. Már a megnyitás utáni hónapokban több százan keresték fel a ki­állítást : egyetemisták, iskolai szakkörök, katonák, a város dolgozói; közöttük azok is, akik részt vettek a szoba lét­rehozásában. A csoportok ré­szére a helytörténeti szoba ve­zetője Heltai Miklós tanár tartott, és tart most is, értő ismertetést Gödöllőnek és vidékének a múltja különösen alkalmas arra, hogy haizaffiságra, haza­szeretetre és internacionaliz­musra neveljen. Gazdag a vá­ros munkásmozgalmi múltja is. Területén több népcsoport és nemzetiség is megtalálható. Ezek gazdag népi kultúrával és ma is őrzött hagyományok­kal rendelkeznek. Kezdettől fogva gondot oko­zott, hogy a helyiség kicsi — LEHÚZTAK A REDŐNYT Spiritusz lesz az ivóban Még alig telt el egy pár nap az új évből, máris sze­gényebb lett a város. De nem sokan siratják a veszteséget, ugyanis az év első napjaiban loezárt egy kocsma. A híres­neves, régen Szauter-féle ivó, amely a Pest megyei Vemdég- látóipari Vállalat kezelésében működött Halászcsárda kis­vendéglő néven. Az előzetes megbeszélés szerint, a vállalat január 6-án adja át a kulcsot, a városi tanácsnak, ahonnan a kulcs tovább kerül a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalathoz. Itt rendezkedik be rövidesen a háztartási bolt, amely jelenleg a Szabadság téren működik; korszerűtlen, BALESETEK Villanyoszlopnak rohant - Gyalogost gázolt Pécelen, a Pesti út 18. sz. ház előtt, a megengedettnél gyorsabban vezette CX 10-47 forgalmi rendszámú gépkocsi­ját Debrei János helyi lakos, s egy villanyoszlopnak rohant. Utasai közül Pócsik Józsefné súlyos. Pócsik Attila pedig súlyos és életveszélyes sérülé­seket szenvedett. A gépkocsi figyelmetlen vezetője, ugyan­csak súlyosan megsérült. Az elmúlt esztendő utolsó napján Gödöllőn, a Szabad­ság út 113-as számú ház előtt — a 3-as főútvonalon —, Jó­nás János domomyi lakos, CS 71-51 forgalmi rendszámú gépkocsijával elgázolta Matuz Sándorné gödöllői lakost. A gyalogost súlyos sérüléssel szállították kórházba; elavult, szanálásra váró épü­letben. A Pest megyei Vendéglátó Vállalat nem nyit új vendég­lőt a halászcsárda helyett, an­nak megszűnésével tehát, csökken az italozó helyek szá­ma a városban. Gazdasági tervük viszont nem lesz ki­sebb. Egy-egy vendéglátóápari egység megnyitása jelentős összegbe kerül, ezért a jövő­ben nem tervezik a vendég­lők számának szaporítását. ja a szoba, továbbá nagyon sürgős az ipartörténeti, vala­mint a pusztuló belytörténeti emlékek összegyűjtésére, meg­vételére. A továbblépés tehát, feltét­lenül szükséges! Két lehetőség Pest megye távlattá művelő­désügyi fejlesztési tervében városunk a múzeum tekinte­tében két alternatívával sze­repel. Az egyik szerint hely- történeti múzeum alakulna, s ennek felügyelete alá tartozna a nagytdrcsai és az isaszegi helytörténeti, valamint a szadai emlékmúzeum is. A másik fejlesztési irány szerint, egy-egy tájegység központjá­ban összegieződnének a kör­nyék régészeti, néprajzi, tör­ténelmi és mozgalmi hagyo­mányai ;' s a művészeti emlé­keket bemutató anyag. Ennek megfelelően Gödöllőn tájmú­zeum létesülne, a járásra is kiterjedő vonzással. E két Lehetőség közül akár­melyik válik is valóra, min­denek előtt városunkban egy olyan múzeumi szervezetnek kell létrejönnie, amely a ter­veket képes lesz révbe juttat­ni. Városunknak a járás leg­jelentősebb szellemi központ­jává kell válnia, amely képes támogatni a járás falvainak erőfeszítéseit is. Mindenek előtt tehát, Gö­döllőn olyan épületről kell gondoskodni, amelyben ele­gendő kiállítóhelyiség, raktár, rendező- és gyűj.tősizobák ta­lálhatók. Azt kell elérni, hogy a megyei múzeumi igazgató­ság felvegye városunkat a múzeumi hálózatba, biztosítva ezzel a szükséges -költségvetést is. Füzetben a legjobbak A végrehajtó bizottság el­ismerését és köszönetét fejez­te ki mindazoknak, a-kik a helytörténeti szoba létrehozá­sában közreműködtek. Még ebben az esztendőben megte­remtik annak feltételeit, hogy városunkban a megyei mú­zeumi szervezethez tartozó múzeum jöjjön létre. Ennek érdekében alkalmas helyisé­geket keres, s az esetleges át­alakításhoz szükséges költsé­geket is biztosítja. A végrehajtó bizottság ha­tározott arról is, hogy meg kell szervezni a városi króni­kaíró mozgalmat; a legjobb munkákat múzeumi füzetek formájában nyilvánossáera is hozzák. A várossá alakulás ti­zedik évfordulójára a tanács kiadja a már szerkesztés alaítt álló Gödöllő múltját és jele­nét ismertető könyvet is. F. B. Gödöllői szőnyegek a Ferencvárosban Szekeres Erzsé­bet gödöllői ipar­művésznek január 3-án, tegnap este 6 órakor kiállítása nyílt a ferencvá­rosi Pincetárlat helyiségében. A huszonegy színes szőnyegből álló kiállítást Pap Gá­bor, a Művészet című folyóirat he­lyettes főszerkesz­tője nyitotta meg. A képen a mű­vész Béke II. cí­mű alkotása lát­ható. és bármennyire gazdag a lát- | nivaló —, a legértékesebb L múzeumi tárgyak is csak zsú- ( foltan helyezhetők el. Van persze, ami be se fért. A hely­történeti szoba felavatása után a gyűjtőmunka új lendületet kapott, s most már az amúgy is szűkös hely, egyre kevésbé elegendő az anyag megfelelő tárolására, nem is bemutatá­sára. Tavaly annyi előbbre lé- ] pés történt, hogy az épületben I egy kis méretű raktárhelyisé­get kapott a helytörténeti szo­ba, amelynek vezetője, mel­lesleg most miár tászteletdíjért dolgozik. Sürgős teendők A helytörténeti szob-a he­tente kétszer, szerdán és pén­teken tart nyiitva. Sajnos, a látogatottság a kezdeti nagy érdeklődés után csappant. Ta­valy — tehát 1974-ben —, mintegy ezernyolcszázan néz­ték meg a valóiban értékes és gazdag kiállítást. A helytörténeti szoba szoros kapcsolatot tart az Országos Mezőgazdasági Múzeummal. Egyben e múzeum baráti kőire jelenti a helytörténeti szóiba legaktívabb bázisát is. Mind­ezeken túl, a kiállítás sem a város, sem a járás múzeumi igényeit nem tudja kielégíteni, sőt még a legjellemzőbb hely- történeti feladatokat sem tud­ja betölteni. Nem lehetséges alkalmi kiállítások szervezése, továbbá nem tudja a város jelenének legjellemzőbb ada­tait gyűjteni, s az érdeklődő­ket, Gödöllőt bemutató kiad­ványokkal ellátni. Ez utóbbi iránt egyébként nagy az ér­deklődéi. A híres, és országszerte is­mert járási folklórból ugyan­csak semmit nem tud bemu­tatni. A város és a járás kép­zőművészeti emlékeit, életét — gondoljunk Székely Berta­lanra, avagy a gödöllői festő- ■ iskolára —, nem reprezentál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom