Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

Jól mulattunk Sülysápon a lakosságnak igen. sok alkalma nyílt Szil­veszter napjának megünnep­lésére. A művelődési házban jól sikerült bált tartottak, s a vendéglők zsúfolásig meg­teltek emberekkel. A legnagyobb érdeklődés a kisvendéglő és a 6. sz. cuk­rászda rendezvénye iránt nyilvánult meig. Űriban, a cukrászdában beat-, az italboltban pedig napi zenekar szórakoztatta az óévet búcsúztatókat. Sülysápon az utcákon min­denütt derűs arcú embereket láttunk közlekedni. Sokuknak kicsi volt a széles országút is. Két pirospozsgás bácsika karonfogva jött velünk szem­ben. — Hogyan érzik magukat? — kérdeztük. Csodálkozva néztek ránk, majd az egyikük megszólalt. — Jól mulattunk, kedve­seim! Ezt be is bizonyították nyomban, mindketten a nya­kunkba borultak és cuppanós csókokat nyomták az arcunk­ra. pedig nem ismertük őket, sohasem láttuk egymást. — Boldog új évet! — kiál­tozták, majd karonfogva to­vább haladtak. Másokkal is megismételiték. Elgondolkozunk. Milyen jó lenne, ha év közben is így szeretnék egymást az emberek az utcákon. (—ky) Az 1975. január 1-én meg­jelent Űjévi köszöntő című írásban nyomdahiba követ­keztében sajnálatos elírás tör­tént. Helyesen: Guba Pál, az MSZMP járási Bizottságának első titkára és Várkonyi Gá­bor, a Hazafias Népfront já­rási titkára. •T M E G Y E ! ' H f R- WA'P; . k Ú L Ó N XVII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1975. JANUÁR 3., PÉNTEK Barázdás tárolás Nem lesz hiány zöldségfélékből Széles barázdáit szánt az eke, s a következő fordu­lóban a monori határ jó bar­na homokja porhanyóan borul az aranyszínű, egiészséigtes sárgarépára a Katalin csár­da környékén. A barázdákat- ugyanis a szorgos kezek szí­nültig töltik, rakják, a kör­nyékbeli közös gazdaságiok édesízű termésével. Nem a hagyományos módon prizmázza a téli és tavaszi ér­tékesítésre szánt áruját a mo­nori MÉK. Lényegesen kisebb a tárolási veszteséig, szebb, tartósabb az értékes portéka is az új barázdás tárolás mel­lett. A 10 vagon sárgarépa szo­ros szomszédságban ott bújik meg a hasonló módon készle­tezett négy vagon kedvelt cu­korzöldség, aztán, hogy a le­vesek tartalmasabbak, ízlete- sebbek legyenek, tárol a MÉK hetven mázsa karalábét, 200 mázsa zellert, négy vagon ke­ményfejű káposzta is a ba­rázdákba került. Pilisen pedig két vagon, nagy vitamintar­talmú kel várja gondos ke­zelés mellett a téli értékesí­tést. Nagyobb hideg esetén a le- vélzöldségeiket fedő földré­teget vastagon terítik szalmá­val — tájékoztat Keményfi László, a MÉK tárolási fele­lőse. Alapvető zöldségfélékből az ellátás, hosszantartó tói ese­tén sem okoz gondot, a járás 17 községének több mint 50 zöldséges boltjában kemé­nyebb hideg esetén is mindig lesz áru, hiszen a tárolt mennyiség bőven kielégíti az egyre növekvő igényekéit. Burgonyáiból az elvermelt készlet jóval meghaladja a tervezett mennyiséget. Mende, Gombai, Pilis, a bőtermő De- ziré és a 'kedvelt güli fajták gazdag termése került a 60 centi vastagon szalmázott és földdisl tetézett hagyományos módon készült prizmáikba. Sű­rűn ágaskodnak a hossiziúinya- kú hőmérők is a prizmákban, kényes portéka a burgonya, vigyázzák is, nehogy befülj-ön, Ak év sportolói A Monor és Vidéke, szoká- ] sához híven, összeállította ez- j úttal is azt a listát, amely az \ év legjobb járási sportolóit tartalmazza. Munkánkhoz, se­gítséget nyújtottak lapunk sporttudósítói, valamint a já­rási sportfelügyelőség függet­lenített és társadalmi aktívái. Neun volt könnyű a dolgunk. Hosszú vita után döntöttük el a sorrendeket, amely bár szubjektív, mégis úgy érez­zük, reális. Ezek után nézzük a listát. AZ ÉV LEGEREDMÉNYE­SEBB NŐI CSAPATA: a Mo­nori SE NB III-as női kosár­labda-csapata. Edző: V er ess László. A huzamosabb idő óta NB Ill-ban játszó gárda az idén is helytállt a bajnokság­ban. Második helyen a mono- | ri Kossuth Lajos általános is­kola mini kosárlabda-csapata ! végzett, akik országos verse-1 nyékén is eredményesen sze­repeltek 1974-ben. AZ ÉV LEGJOBB FÉRFI­CSAPATA: a Pilisi KSK if­júsági labdarúgó-csapata. ' (A csapat tagjai: Pásztor János, Simó Mihály, Opavszki Sán­dor, Mladoniczki István, Gál Sándor, Hegedűs László. Ró­zsavölgyi János, Haluszka István, Gajdos János, Hsztyeh- lik György, Zsigó László, Zsi- gó Ferenc, Duchaj János, Ri­gó Béla). Az 1973—74-es baj­nokságban a 2. helyet szerez­ték meg. Az őszi idényben az első helyen állnak. Több játé­Készül a Üllőn, a Kossuth Tsz-ben az elmúlt év augusztusában kezdték meg a KORI elnevezésű sdsrudak készítését. Az ízle­tes süteményt ma már az ország minden részébe szállítják. Egy műszak alatt 5C50 tasak "ORI-t csomagolnak be. Felvételünkön csomagé" készíti elő a rudacskákat Varga Istvánná. P. iiéfalvy Adorján felvétele’ kost adtak a megyei ifiválo­gatottba is. Évről évre több játékos kerül a felnőtt csapat­ba. Edzőjük: Sárán István és Zsigó János. Második helyen a Sülysápi KSK felnőtt labdarúgói vé­geztek. A területi bajnokság megszűnése után a járási baj­nokságban is az élen állnak az őszi idény után. Szereplésük annál is inkább dicséretes, mert maguk mögé utasították á nagy múltú vecsési és üllői csapatot. No és azért is, hogy edző nélkül harcolták ki a si­kert. A harmadik helyre a Pilisi KSK felnőtt labdarú­góit szávaztuk meg. Évről év­re sok játékost adnak maga­sabb osztálybeli csapatoknak. A megyei bajnokság élmező­nyébe tartoznak, bár ősszel csak a 6. hely jutott nekik. Ed- y.ő: Kelen Endre. Negyedik a Monori SE ifjúsági kosárlab­da-csapata. Edző: Zátrok Ká­roly, ötödik a Gyömrői SE ké- zilabdaesapata. Edző: Arnits Ferenc, hatodik a Monori SE felnőtt labdarúgó-csapata. Ed­ző: Burján Sándor. A LEGJOBB FÉRFISPOR­TOLÓ: Fábián Béla gyöimrői sakkozó lett. Első. osztályú minősítést szerzett, jól szere­pelt a 'különféle csillagszerző versenyeken, s a megyei csa­patbajnokságban is a legjobb szereplők közé tartozott. Má­sodik Kalocsa János, a mono­ri labdarúgó-csapat kapusa. Ebben az évben különösen ki­tett magáért. Sokszor került a megyei forduló válogatottjába. Többször bizonyult hazai és idegen pályán is a mezőny legjobbjának. Magatartásával is kivívta társai és a közön­ség elismerését. Harmadik Ra­knia Mihály maglódi labdarú­gó, negyedik Szabó Imre, a gyömrői kézilabdacsapat leg­eredményesebb játékosa. Ötö­dik Simonovits József monori labdarúgó, hatodik Motolai József sülysápi labdarúgó. Birkózásban a két legered­ményesebb sportoló Róth Ar­túr és, Jávorszki György lett az 1974. évi eredmények alap­ján. Róth a serdülő magyar bajnokságban III. helyezést szerzett, Jávorszki pedig ifjú­sági ezüstjelvényes sportoló lett AZ EDZŐK RANGSORA: 1. Burján Sándor, a monori lab­darúgók trénere, 2. Varga Ist­ván, a Monori SE birkózóinak edzője, 3. Kelen Endre, a pi­lisi felnőtt labdarúgó-csapat edzője, 4. Egervári László, a maglódi labdarúgó-csapat ed­zője. Gér József megromoljon. A 206 vagonos mennyiség Jelszedését január­ban kezdik meg. Ez a tárolási forrna már avult, költségies is, készülnek a tervek olyan korszerű tá­rolóhely kialakítására. ahol optimális hőmérséklet bizto­sítása mellett a tárolási vesz­teség a minimálisra csökkent­hető, felszedését pedig nem akadályozhatja tél, zimankóé, zord hidege sem. Mák, cékla és hagymafélék sem hiányoznak majd a tél folyamán, a gazdag választék- ital bíró üzletekből, fedezd bőven a jó előre biztosított készlet. Az üzletek almaszük­ségletét Dánszentaniklós or­szágos hírű készletéből bizto­sítja a MÉK. A Minisztertanács korábban a zöldségellátás javítására vo­natkozó határozata kedvezően hatott, némileg emelkedett a felvásárolt árumennyiség, amellett a fogyasztói áraikat is megközelítően sikerült a tavalyi szinten tartani. Kiss Sándor Szabálysértések Gyomron az elmúlt évben a szakigazgatási szervhez 83 darab szabálysértési feljelen­tés érkezett. A kivetett bírság összege 25 ezer 550 forint volt, az átlag 308 forint. Harminc­egy ügyet a szabálysértési ál­landó bizottság tárgyalt meg, ezek zöme társadalmi tulajdon elleni vétség volt. MŰSOR MOZIK Monor: Lázadás a Bountyn I—II. Pilis: Apacsok. Vecsés: Madsika játék. ÜTTÖRÖHÄZ Gyömrőn, 10-től 16 óráig ez a nap a sportolóké (szánkó, korcsolya, asztalitenisz, sakk- versenyek), 15.30-tól 17.30-ig fotószakkör haladóknak, és az irodalmi színpad próbája. Emelkedett az ismeretterjesztő előállások és a tanfolyamok száma A művelődési otthonok ve- I zetőd az elmúlt évek során, nemcsak a szórakoztató, ha­nem az. ismeretterjesztő elő- > adósok, rendezvények számú- < nak emelését is szorgalmaz- I ták. Ennek tulajdonítható, I hogy az 1972-ben tartott 126 ismeretterjesztő előadás az 1973-as évben már 223-ra emelkedett, amely 1974-ben tovább növekedett. A művelődési intézmények­ben tevékenykedő szakembe­rek jól tudják, hogy nem elég csak az előadások számának mennyiségi növeléíe, mert ez a résztvevők átlagának emel­kedése nélkül semmit sem ér. Ezért célul tűzték ki a pro­paganda és a szervezettség színvonalának fokozását. Hogy ez mennyire sikerült, mi sem bizonyítja jobban, minit az, hogy az 1972-es évhez képest 1973-ban négyezernél is töb­ben voltak kíváncsiak az elő­adásokra. A természettudományi ren­dezvényeik száma 54-ről 7 2-re, látogatottságuk pedig kétezer 556 főről háromezer 795-re emelkedett, ennek ellenére a legutóbb ülésező járási párt- bizottság az előadások, és az azokon részt vevők számának emelését is feladatul tűzte a művelődési otthonok, illetve a TIT monori járási szervezete elé. (kovács) Villanyhálózat-rekonstrukció Gyomron, a Heves megyei Építőipari Vállalat jó ütemben végzi a villanyhálózat-felújítási munkákat. A 25 millió fo­rintba kerülő munkával előreláthatólag 1976-ban végeznek. Képünkön Horváth Lajos és Balogh István az egyik transz­formátor dobozának festését végzi az Ernő utcában. Mutnéfalvy Adorján felvétele Monori hétköznapok Irhabunda, félrecsapott per- ge kalap és fényes szárú csiz­ma. Gombokat tépő pocak és lelógó végű sál. Az egyik ke­zében kenyér, a másikban egy jókora darab sült kolbász. Annyira lesír róla, hogy ta­gadni sem tudná: íókupec. Az egyik vasadi kocsinál megáll, de nem a ládákban le­vő malacokat mustrálja, ha­nem a lovat. — Nem ló már ez a sár­ga... — és az egyik kezével a nyakára ver, a másikkal két­felé törli zsíros száját. — ötöt adok érte, de csak azért, mert nagyon kell. — Nem adom — válaszol foghegyről a vasadi ember­Már éppen hazafelé készül­nek, vége a monori piacnak, amikor ismét megjelenik. — Kifogod-e nyolcért? A vasadi ember fityiszt mu­tat és a lovai közé csap. A ko­csi meglódul, de a lókupec nem tágít. Megfogja a kocsi hátsó deszkáját és utána­szalad. — Kiálts hátra, hogy tízért ideadod. A vasadi ember hátra se néz. A lovak nekiiramodnak. — No, fogd ki tizenkettőért — lihegi a salját vesztett ló­kupec ... — Állj meg tizen­négyezerért ... — és az eről­ködéstől szétpattant irhabun­dája kétoldalt fityegve lóg utána. A tüdeje zihál, nem bírja tovább a futást. Egy öreg megsajnálja. — Ne erőltesse magát sza­ki, nem az övé a ló. Hízott disznó eladó — ol­vastam a minap Monoron munkába menet az egyik fán levő kézzel írott hirdetést. Alatta név és pontos cím. Visszafelé jövet két nevető öregasszony böngészte az írást, de közben annyira nevettek, hogy még a könny is kicsor­dult a szemükből. — No, ezt jól kifundálták. De akárki tette, most telibe \ találta. Nézem a hirdetést. A hízott szócskát áthúzták és föléje ezt írták: Részeg ... Az Ady Endre úti járdán viselt ruhás férfi ballag, egy nagy karácsonyfát cipelve a vállán. — Láttad a Jóskát... fát vett... — No még ilyent. Megemberelte magát... Ideje is, hiszen minden pénzét el­itta a gyerekek elől — suttog­nak utána o kapukban és a járdákon. Az arcokon megelé­gedés, a családdal együttérző mosoly. — Hiába, a karácsony, csak karácsony, néha csodákat tesz... A TÜZÉP-telep előtt fuva­rosok és rakodók ácsorog- nak. — De nagy fát vettél Jós­ka! — kiáltja oda neki az egyik. ■— Bajkainak viszem, amott jön utánam biciklin — egy fröccsöt megér, mi? Vecsésen hallottam: Karácsony előtt öregek napjára szóló meghívó aljára ezt írták: Evőeszközt hozzon magával. A monori főtéri nagybolt­ban, ha máskor nem is, de délben telt ház vám. Különö sen a csemegepult előtt ácsor gunk sokan. Előttem egy idő sebb férfi áll. — Negyven deka turista szalámit kérek, szeletelve és nevén szólítja az eladónőt — De a végek ne legyenek benne — és suttogva teszi hoz­zá —, Pestre viszem... — Legalább az egyiket be­le kell mérnem, nem lehe másként megkezdeni — és a vevő orra elé tolja. — Nem ma ismerjük mái egymást ugye? Es tudja mi mondanak az emberek.. Hogy maga a legrendesebb ki szolgálónő ebben a boltban . Az eladónő szerényen lesüt a szemét, de látszik, tetszil neki a hízelgés. — Az emberek sokfélék .. — feleli tettetett szerénység gél, és már szeleteli is véko nyan és végek nélkül. A bácsika tovább ballag, eladónő magában merengv megdicsöült arccal néz utá miközben szemrebbenés nél kül az én tíz deka szalámimbi teszi bele mind a két véget.. Kovács György \ l

Next

/
Oldalképek
Tartalom