Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-31 / 26. szám
%Mdm> 1975. JANUAR 31., PÉNTEK 3 A metróépítők sikere Elérték a Felszabadulás teret Jelentős állomásához érkezett a budapesti metró építése. Az észak—déli vonalon a Deák tér és a Felszabadulás tér között elkészült az egyenként több mint 500—500 méter hosszú földalatti alagút. A baloldali pajzs csütörtökön reggel ért a Felszabadulás térre. Az elvégzett munkákról dr. Homoki Józsefnek, a Közlekedési Építő Vállalat vezér- igazgatójának, Janicsári Iván építésvezető tett jelentést. Az . eseményen megjelent Huszár István miniszterelnökhelyettes is, aki meleg szavakkal köszöntötte a budapesti metró építőit, kívánt nekik a párt és a kormány nevében sok sikert a további munkához. Befejeződött a TOT tanácskozása A i eddiginél is szervezettebben Csütörtökön Budapesten befejezte munkáját a TOT kétnapos tanácskozása; a második napon a termelőszövetkezetek idei tervezési munkájának közgazdasági szempontjait vitatták meg. Pap József, a TOT titkára elmondotta: a közös gazdaságok az idén 5—6 százalékos üzemi nyereségnövelést irányoztak elő. Ez az elképzelés reális, világosan kell látni azonban, hogy az év elején életbe lépett árintézkedések és 'a különböző közgazdasági szabályozóimódosítások szorosabbá tették a téeszek gazdálkodásának közgazdasági feltételeit. Ezért az eddiginél is szervezettebb és hatékonyabb munkára van szükség ahhoz, hogy a tervezett nyereség megvalósuljon. A beruházásoknál az idén előtérbe kerülnek a rekonstrukciók. A régebbi létesítmények felújítása, korszerűsítése, ugyanis aránylag kis pénzeszközökkel megoldható, iKülönösen” H'"szarvasmarhatartó telepeken kerül sor a létesítmények modernizálására. A TOT szakemberei arra számítanak, hogy az idén a gépi beruházások iránt is megnő az érdeklődés, a termelési rendszerek és az új technológiák ugyanis nagy számú modem gépet igényelnek. Jubilál az MSZBT Ez év júniusában ünnepli 30. születésnapját a csaknem ezer tagcsoportot számláló Magyar—Szovjet Baráti Társaság: a jubileumi évben veszik fel a tagcsoportok sorába, ezredikként az Északi Járműjavító Üzem kollektíváját — mondotta el csütörtöki sajtó- tájékoztatóján Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Az üzemi, termelőszövetkezeti, intézményi és iskolai tagcsoportok ünnepi gyűléseket, barátsági esteket, filmbemutatókat tartanak és fotókiállításokat rendeznek hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Több tudományos konferenciára is sor kerül. Az MSZBT kezdeményezésére az illetékes állami és társadalmi szervekkel közösen az idén először indítanak három olyan barátság vonatot a Szovjetunióba, amelyekkel munkások és dolgozó parasztok gyermekei térítésmentesen látogathatnak el több nagyvárosba. Munkásgyűlés az MGM diósdi gyárában Nem üres kézzel jöttek Tegnap szokatlan időpontban népesült be a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárának ebédlője. Reggel nyolc órakor zsúfolásáig megtöltötték a mintegy 400 személy befogadására alkalmas helyiséget, a munkásgyülésre érkező szocialista brigádvezetők, brigádtagok, a gyár munkáskollektíváinak képviselői. Eredményes esztendő A munkásgyűlést — amelynek elnökségében a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa képviseletében Patkó János, az MSZMP Budai Járási Bizottsága képviseletében Band- zsál Antal foglalt helyet — Mudroch Frigyes, az üzem pártszervezetei csúcsvezetőségének titkára nyitotta meg, majd Masszi Tibor igazgató értékelte a végzett munkát, ismertette az idei év fontosabb feladatait. — Sok gonddal, erőfeszítésA közös cselekvés újabb fórumai Tanácskozott a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága Tegnap délelőtt Budapesten tanácskozott a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága. A tanácskozáson részt vett S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, országgyűlési képviselő is. Kovács Antalné megyei népfronttitkár megnyitója után dr. Békési László, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese mondott tájékoztatót o TV. ötéves terv végrehajtásának jelenlegi helyzetéről. A többi között elmondotta, hogy a terv végrehajtása jó ütemben halad és az eredeti célkitűzéseket néhány te» rülettőt eltekintve —ít: Pest megye jelentősen túlteljesíti. Az eddigi eredmények ismeretében és az idei, pénzügyileg megalapozott, jóváhagyott tervek és a megkezdődött beruházások alapján az ötéves terv végére várhatóan a megye az eredeti 3,6 milliárd forint értéket mintegy másfél- milliárd forinttal túlszárnyalja. E másfélmilliárd érték döntő többsége a megyei erőforrások kiaknázásából, társadalmi összefogásból származik. A társadalmi összefogásnak pedig az egyik legfőbb szorgalmazója, gazdája a népfront. A tájékoztatót követő vitából kitűnt, hogy a helyi kezdeményezések kihasználásában még további lehetőségek vannak. A többi között erről beszélt Szász György, a KIOSZ megyei elnöke, Bedros János, a kemencei Vegyesipari Szövetkezet elnöke, Üjfalvi István nyugdíjas, dr. Barna Lajos, a fóti Gyermekváros igazgatója, a megyei népfrontbizottság alelnöke, és S. Hegedűs László is. S. Hegedűs László hangsúlyozta: a népfrontmozgalomnak Pest megyében is arra kell törekednie, hogy elősegítse a lakosság minél szélesebb körű véleménycseréjét, megtalálja az utakat azokhoz az állampolgárokhoz is, akik ma még kevésbé kapcsolódnak be a közügyekbe. Döntő azonban, hogy minél szélesebb rétegek a tájékozódáson, a véleménymondáson, a javaslattevésen túl kivegyék részüket a cselekvésből, az együttcselekvésből is. A népfrontbizottság elfogadta a továbbiakban a tavalyi népfrontmunkáról szóló jelentést, valamint a bizottság és az elnökség idei munkatervét. D. G. sei terhes, de eredményes esztendőt zártunk 1974-ben. A tervezett 3 millió darabnál több csapágyat, az előző évinél 38 százalékkal több tű- és hengergörgőt, valamint egyéb alkatrészt gyártottunk. jórészt a szocialista brigádok kongresszusi vállalásainak sikeres teljesítése révén — mondta az igazgató. Beszámolt arról, hogy dolgozóik a többlettermelést teljes egészében a termelékenység 5 százalékos növelésével érték el. Ennek megfelelően 13 millió forinttal — 28 százalékkal — növekedett a gyár eredménye, átlagosan 9,3 százalékkal több bér kifizetését tette lehetővé a színvonalasabb munka. Nem csekélyek az idei feladatok: A rekonstrukció meggyorsításával párhuzamosan biztosítani kell a termelés mennyiségének növelését — 120 ezer darabbal több csapágy gyártását írja elő a terv —, és a minőség javítását, miközben a nagyobb volumen ellenére 9 millióval csökkent az előirányzott termelési érték a termékszerkezet változása miatt. Az anyag- és energiatakarékossági intézkedési terv legalább 3 millió forint megtakarítást ír elő, amely csak a gépek kapacitásának maximális kihasználásával, az anyagnormák szigorú betartásával, a gépi állásidők csökkentésével, jobb szerszámok és figyelmesebb munkával, a segédanyagok és az energia pocsékolaját nem tűrő szemlélettel teljesíthető. Edzés — egy menetben Az igazgató hangsúlyozta, hogy van még tennivaló a munkaidő-kihasználás javításában, különösen azokon a munkaterületeken, ahol normával nem mérhetők a teljesítmények. Jobb szervezéssel egyenletesebbé kell tenni a munka iftemét s ennek megfelelően már az idén felére kívánják csökkenteni a túlórák szarná t. Ezt követően a dolgozók közül többen kértek szót, a munka javítását célzó javaslatokat és felajánlásokat tettek. Elsőként Lisztl Ferenc, az edzőüzem Hőkezelő szocialista brigádjának vezetője szólt társaihoz. Brigádja nevében vállalta, hogy 3 százalékkal csökkentik munkahelyükön az energiafogyasztást — többek között — oly módon, hogy ezután a különféle csapágygyűrűket „egy menetben” edzik. Medvác Károly, a fortuna- ellátó műhely Március 21. szocialista brigádjának vezetője újabb felajánlást tett: mint mondta, brigádjuk elhatározta, hogy a használt köszörükövek újraszabályozásával 200—300 ezer forintot takarítanak meg az év folyamán. Például a tokmányok Pápai Lászióné, a szerelde Dobó Katioa brigádjának vezetője ígéretet tett arra, hogy a betegségek és az anyagellátási nehézségek okozta lemaradást behozzák, majd kérte a gyár vezetőit, hogy emeljenek az alacsony órabéreken és fizessék . ki a túlórapótlékot azoknak, akik ezt nem kapták meg. I Andor Lászióné, a szerelde meó dolgozója hasonló kérdésekre hívta fel a figyelmet, majd Monostori lstvánné — ugyancsak a meó szocialista brigád tagjai nevében —, elmondta, hogy szigorúbb ellenőrzéssel, jobb együttműködéssel 600 ezer forint értékben szeretnének hozzájárulni a selejt csökkentéséhez. A felszólalásokat követően Mudroch Frigyes párttitkár ígéretet tett arra, hogy az elhangzott javaslatokat megvizsgálják, megfelelő intézkedéseket tesznek s erről más alkalommal, termelési értekezleten és a jövőben több ízben megtartandó munkásgyűléseken tájékoztatják a dolgozókat. Végül kifejezte azt a reményét, hogy a munkásgyűlés hozzájárul az üzemi demokrácia fejlődéséhez, a gyár előtt álló feladatok sikeres teljesítéséhez. K. Gy. A. Többségük becsületesen dolgozik Javítják a lakosság ellátását A kiskereskedők és kisiparosok munkáját vizsgálta a NEB nehezen bontakozott ki a bányászok ellenállása. A fordulat itt is Sztálingrád után jelentkezett. fgy pl. a munkások között a pécsi bányászok ünnepelték meg a háború alatt először 1943-ban — május elsejét munkabeszüntetéssel. Ez év őszén egymást érték a bányászgyűlések, amelyet a gyors ütemben újjászerveződő bányászszakszervezetek szerveztek. Pécsett, Tatabányán, Dorogon, Tokodon, Salgótarjánban a szakszervezetek taglétszáma nemcsak elérte, hanem meg is haladta a háború előttit. Hosszú évek után elérkezett az a pillanat is, amikor a Kommunista Párt KB-je központi kapcsolatot tudott teremteni majdnem minden fontos bányavidékkel. 1943 végén megalakult a párt Központi Bányászbizottsága, amely szabotázsakciókra és a bányászok fegyveres kiképzésére szólítja fel helyi szervezeteit. 1944 nyarán a tatabányaiak már közvetlen lépéseket tettek a fegyveres harc előkészítésére. Néderman Ferenc, Bu- gyács Imre és mások vezetésével Tatabányán, Vitámvá- ron, Környebányán megszervezték az első partizánsejteket. Kapcsolatot létesítettek a Székesfehérvár közelében levő mintegy 200 főnyi szovjet hadifogolycsoporttal is. Augusztus 24-én Környebányán megbeszélésre került sor a hadifoglyok és a bányászok között. Cél: a hadifoglyok fegyverrel való ellátása, a kitörés és a partizánharc megszervezése volt. Az akcióban oroszlán- rész várt volna a tatabányaiakra. Az akció sikere a szénmedence partizánharcának alapjait vetette volna meg. Sajnos, árulás következtében a Gestapo és a csendőrség nagyméretű „tisztogató” akciót Indított és ezzel vérbefojtotta a sikeresnek induló szervezkedést. A nyilas puccs után a párt illegális bányászújságja, a Harcoló Bányász felhívással fordult a bányák dolgozóihoz. A harc fokozására, a termelés bénítására, a nyilas intézkedések szabotálására szólított fel, majd így folytatta: „Alakítsatok harcoló csoportokat!” Gyilkoljátok a németeket és nyilasokat! Támadjátok meg szállítóeszközeiket, romboljátok szét az utakat, Vasutakat előttük! Vegyétek vissza tőlük a mi élelmünket. Ragadjátok magatokhoz fegyvereiket!... Sajnos, a nyilas hatalomátvétel után kibontakozott terror áldozata lett a párt Bányász- bizottsága; ezzel a központi irányítás megszűnt. Ez ismét a tatai szénmedencét sújtotta legsúlyosabban, fgy itt csak szabotázsakciókra, a gyári és bányaértékek megmentésére futotta a bányászok erejéből. Tatabánya közelében, Sárisápon azonban kibontakozott a fegyveres ellenállás, amelyet Zgyerka János, a helyi szak- szervezet vezetője irányított. A fegyveres csoport a többször gazdát cserélő bányászfaluban kapcsolatot teremtett a szovjet egységekkel és a bánya Vágatain keresztül jutottak el a szovjetekhez a német tüzérségi állások vázlatai, majd jelzőrakéták segítségével irányították a szovjet tüzérség munkáját. Az utolsó támadás során maguk is fegyverrel vettek részt falujuk felszabadításában. A salgótarjáni szénmedence, amely mindig a magyar szervezett bányamunkásság erőssége volt, a háború alatt is sok borsot tört a hatóságok orra alá. 1944 őszén különösen mozgósítólag hatott a határon túl kitört Szlovák Nemzeti Felkelés, majd novemberben a térségben Nógrádi Sándor partizánjainak megjelenése. A bányászok csak az alkalomra vártak és tömegesen jelentkeztek partizánnak. E szénmedencében, Ka- rancslejtősaknán történt a bá- nyászellenállás egyik legjelentősebb epizódja. November 22-én elrendelték — főbelövés terhe mellett — a falvak kiürítését és a férfi lakosság katonai szolgálatra való bevo- nultatását. A bányászok megtagadták a parancsot és levonultak a bányába, ott elbari- kádozták magukat. A bányavezetőség erre kikiapcsoltatta az áramszolgáltatást, leállította a szivattyúkat, a légaknákat felrobbantották, a főbejáratot pedig felrobbantották. A bányában levő több mint 300 bányászt, hol szép szóval, hol fenyegetéssel próbálták felszínre csalni. Amikor a levegő teljesen elhasználódott, a helyzet a föld mélyén kritikussá vált, a németek ígéreteiben bízva, felszínre jöttek. A németek és nyilasok kegyetlen bosszút álltak, 5 bányászt azonnal, kettőt pedig a salgótarjáni laktanyaudvaron lőttek agyon. A Pécs környéki bányászok közvetlen a felszabadulás előtt jutottak el a fegyveres harchoz. A város és környékének gyors felszabadulása következtében fegyveres ellenállásra nem is került sor. A bányászok, főként a fiatalok, felszabadulásuk után a jugoszláv partizánokhoz csatlakoztak, hogy ott törlesszenek a fasiszták okozta szörnyű bűnökért Amíg a bányászok a háború utolsó napjaiban fegyvert fogva harcoltak egy szebb Magyarországért, a felszabadulást követően elsők között voltak, akik a fegyvert csákányra cserélve munkába álltak és a széncsaták győzteseikéit építették felszabadult hazánkat. (Folytatjuk) Mint a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén elhangzott; a megye öt járásában a megvizsgált több I mint száz kiskereskedő és áru- értékesítő kisiparos — néhány kivételtől eltekintve — becsületesen dolgozik, tiszteli, megtartja törvényeinket, tevékenységével hozzájárul a lakosság ellátásának javításához. A párt XI. kongresszusának irányelvei is aláhúzzák: akisiparosok, a kiskereskedők és egyéb magánfoglalkozásúak a társadalmi termelésben hasznos szelepet töltenek be. Arra is rámutatnak az irányelvek, hogy a szocialista szektor mellett továbbra is indokolt a magánszektor szolgáltató tevékenysége. Mindez pedig azt jelenti, hogy e réteg képviselő' is, amennyiben munkájukkal á közösség javát szolgálják, megbecsült tagjai a társadalomnak. Eljárás a törvénysértők ellen Akadnak persze olyan maszekok is, akik e megbecsülésre nemigen tartanak igényt. Viselt dolgaikat hallván jogosan háborodnak fel az emberek. Az említett vizsgálat is fényt derített nemcsak a törvényeket, de a társadalom igazságérzetét is mélyen sértő üzelmekre. Például Spielman Tibor budaörsi műanyagfeldolgozó kisiparos (a törvényes kettő helyett) három alkalmazottat foglalkoztatott, közülük is az egyiket nem jelentette be, a másiknak pedig nem volt munkakönyvé. Sőt azt is megállapította a vizsgálat, hogy illegálisan bérmunkásokkal is dolgoztatott. Kevés a jelentkező Ugyancsak súlyos szabálytalanságok nyomára bukkantak a népi ellenőrök Budakeszin. Körösi Emilné építőanyag kiskereskedőnek például a Volán 1-es vállalat tehergépkocsija szállított, amelyen — mintegy véletlenül — a férje volt a gépkocsivezető. fgy aztán a fuvarlevelek több1 sége olvashatatlan, ellenőrizhetetlen volt. (Felvetődik a kérdés: hogyan fogadták el ezt a vállalatnál?) De ugyanennek a kiskereskedőnek a számlázásnál is vastagon fogott a ceruzája. A 84 forintért beszerzett cementet 120, a 36 forintért kapott homokot 160, a 88 forintért vásárolt betonkavicsot 200 forintért adta tovább. Az ellenőrök kérdésére az árkülönbözetet a magas szállítási költségekkel indokolta, ami természetesen nem felelt meg a valóságnak. Az említettek és társaik ellen a NEB eljárást kezdeményezett, meg is kapják méltó büntetésüket. Ezek az egyedi esetek azonban nem változtatják meg azt az alapállást, hogy szükség van a magán- szektor tevékenységére, egyes területeken további iparengedélyek és jogosítványok kiadására is. Alapvető kereskedelempolitikai célkitűzés, hogy ott indokolt a kiskereskedők, kisiparosok működése, ahol az állami, szövetkezeti hálózat ielenleg még nem tudja kielégíteni a lakosság igényeit. A vizsgálat megállapította, hogy egyes járásokban a magánkereskedők és kisiparosok száma — a terület nagyságához és íélekszámához viszonyítva — alacsonynak mondható. Forgalmuk mindössze egy százaléka az állami és szövetkezeti szektornak. Ugyanakkor csekély mértékben egészítik ki a szocialista ágazat árukínálatát. (Kevés az olyan jó példa, mint a kókai Lajkó Jánosnéé, aki háztartási faárut is kínál a vevőknek, ami az állami boltban nem kapható.) Indokolatlan engedélyek A tanácsoknál általában azt panaszolják, hogy az újabban működési engedélyt kérők úgynevezett divatos, nagyobb hasznot hajtó tevékenységet szeretnének folytatni, a külső, ellátatlan területeken kevés vagy egyáltalán nincs vállalkozó. Ennek következtében olyan helységekben és olyan szakmákban is gyakran adnak ki engedélyt, amely nem az ellátást, a választékbővítést szolgálja. Hiányzik ugyanis elsősorban a községi tanácsoknál (mint elsőfokú hatóságoknál) az igények konkrét ismerete, a tudatos fejlesztési elképzelés. Erre utal, hogy például Tápiószecsön a helyi ÁFÉSZ-nek nagy tüzelő- és építőanyag-telepe van, mégis kiadtak ugyanebben a szakmában működési engedélyt egy magán-kiskereskedőnek. A megyei NEB a vizsgálat tapasztalatai alapján mindenekelőtt tehát a helyi tanácsok kereskedelempolitikájának tudatosabbá, tervszerűbbé tételére hívta fel a megyei tanács szakigazgatási szervének figyelmét. M. J.
