Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-30 / 25. szám
\ 1975. JANUÄR 30., CSÜTÖRTÖK %Md(W Szolidaritás Vietnammal Tiltakozás a párizsi egyezmények aláírásának évfordulóján Az Országos Béketanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és Kiskőrös város társadalmi szervei szerdán vietnami szolidaritási nagygyűlést rendeztek Kiskőrösön. A vietnami béke helyreállításáról szóló párizsi egyezmények aláírásának második évfordulója alkalmából megrendezett nagygyűlésen Kiskőrös szervezett dolgozói vettek részt Megjelent Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete, továbbá Kiss Károly, az Országos Béketanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának al elnöke. A városi művelődési központban megtartott nagygyűlésen Kiss Károly mondott beszédet. Ezután Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete szólalt fel. A gyűlésen a helyi üzemek szocialista brigádvezetői is felszólalták. Messzemenően elítélték a párizsi egyezmények megszegőit, követelték a teljes béke helyreállítását. A TOT ELNÖKSÉGÉNEK FELHÍVÁSA Takarékossági mozgalmat szerveznek a tsz-ekben Szerdán Budapesten megkezdődött a termelőszövetkezeti vezetők kétnapos tanácskozása. A TOT rendezésében a tsz területi vezetők, elnökök és közgazdászok az első napon a közös gazdaságok termeléspolitikai célkitűzéseit vitatták meg. Szél Ferenc, a TOT titkára ! elmondotta: tovább kell javítani a szervező és irányító munkát, s a korábbinál nagyobb tervszerűségre van szükség a közös gazdaságok munkájában. A gazdaságok ugyanis az idén a tavalyihoz képest 6—7 százalékkal növelték a termelési előirányzatot, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban továbbra is a termelő- szövetkezetek fejlődnek a legdinamikusabban. A népgazdasági igényekkel összefüggésben rámutatott: a tsz-ekben némileg módosítani kell a termelési szerkezetet, egyes növényi kultúrákból ugyanis keveset termelnek a gazdaságok, ami hátráltatja a folyamatos belföldi ellátást, ü- letve igen költséges importot tesz szükségessé. A tervek szerint az üzemek előrelépnek a zöldségtermelésben, ezt bizonyítja, hogy a tavalyinál 10 százalékkal több termést irányoztak elő 1975-re. A szövetkezetek árujára igen nagy szükség van, mert a friss fogyasztású zöldség túlnyomó részét a tsz-ekben és a velük szoros kapcsolatban levő háztáji üzemekben állítják elő. A termelés korszerűsítésére továbbra is fenntartják az állami támogatást, az üzemek a kiemelt, 70 százalékos gépártámogatást vehetik igénybe zöldség- termesztő gépsorok beszerzésére. Arra van szükség, hogy a termelők, illetőleg a feldolgozók és a kereskedelem az eddiginél szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki. A közös gazdaságok a tavalyinál nagyobb területeken termelnek majd cukorrépát — összesen 104 000 hektáron —, összefüggésben azzal, hogy a cukor világpiaci ára igen magas, és az ország önellátását a mezőgazdasági üzemek évek óta nem tudják biztosítani. Az értekezleten a TOT elnöksége felhívást intézett a tsz-ekhez, ebben a takarékos- sági mozgalom megszervezését indítványozták. Az elnökség felhívta a termelőszövetkezeti tagságot, hogy tekintse fontos feladatának a takarékossági követelmények fokozottabb érvényesítését, az eddiginél körültekintőbben használja fel a különféle anyagokat, az energiát és a pénzeszközöket; dolgozzék azon, hogy az anyag- és energiahiány szempontjából legjobbnak bizonyuló technológiák gyors ütemben elterjedjenek. A takarékossági célok megvalósítását jól szolgálják az egyre hatékonyabb munka- és üzemszervezési intézkedések. A tsz-ekben a tervtárgyaló közgyűlésen vitatják majd meg a gazdaság takarékossági tervét, amelynek végrehajtását később rendszeresen figyelem mel kísérik. Munkásgyűlések a megyében Ötéves tervüket szeptemberben teljesítik Szerdán az Ipari Szerelvény- és Gépgyár törökbálinti művelődési házában több száz dolgozó részvételével munkásgyűlést tartottak. Az eseményen — amelyet az ISG fennállásának negyed- százados évfordulója megünneplésének jegyében rendeztek meg — részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a vasasszakszervezet főtitkára, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Sófalvi Zoltánná, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára. Az elnökség illetve a vendégek soraiban — a gyár gazdasági, politikai és társadalmi szervezeteinek vezető munkatársai mellett — ott volt Krasznai Lajos, az MSZMP Budai járási Bizottságának első titkára, Varga Ferenc, a budai járási hivatal elnöke, Zakor István, az MSZMP Mátészalkai városi Bizottságának osztályvezetője és dr. Varga Miklós, a mátészalkai városi tanács vb- titkára. Az ISG munkásgyűlését Kovács József, a gyár párt- bizottságának titkára nyitotta meg, majd Nagy József igazgató ismertette az üzem 25 éves múltját, fejlődését Köszöntötte a törzsgárda nagy számban jelenlevő tagjait, azokat a munkásokat, akik az átszervezések, összevonások idején a legnehezebb helyzetben ugyanúgy, mint a felfelé ívelő fejlődés szakaiszadiban, helytálltaik, hűek maradtak a vállalathoz. A gyár mostani szervezete és méretei lényegében 1974- ben alakultak ki. Mai nevét egy évtizede kapta, amikor már korábban az Ipari Szerelvények Gyárával összeolvadt Prés- és Kovácsoltáru Gyárhoz csatlakozott az Angyalföldi Vasszerelvény Gyár is. A vidéki ipartelepítés programja keretében az 1967-es esztendőben a vállalat egysége lett a Mátészalkai Állami Gazdaság motor- és szer- számjajvító műhelye, tavaly pedig a Porkohászati Vállalat csatlakozott az ISG-hez. A szervezeti változásokkal párhuzamosan jelentősen módoévre teljesen használhatatlanná tételére. A nyilasok a politikai foglyok átadását, illetve Németországba szállítását novemberben megkezdték. A fővárosban még megmaradt zsidó lakosságot gettóba tömörítették és megkezdték rendszeres kiirtását. Megindult elsősorban a hadműveleti területekről a lakosság kényszerkiürítése. A nyilasok és nácik célja — fogalmazta meg a Kommunista Párt — az, hogy „Magyarország a náci totális hadviselés időnyerésének taktikai eszközévé” váljon. Ebben a helyzetben a demokratikus és náciellenes erők számára nem maradt más választás, mint a fegyveres ellenállás. „A döntő szó a fegyvereké” olvashatjuk a kommunisták felhívásában. A másodszori német beavatkozást követően — a németellenes erők újjászervezése ismét nagy erőfeszítéseket követelt. A , korábban létrejött és már jól funkcionáló kapcsolatok szétzilálódtak. Űjabb százak és százak kerültek a nyilasok kezei közé, akik pedig elkerülték a letartóztatást, menekülniök kellett. A jól kónspiráló és illegális szervezetek hálózatát ezekben a vészterhes napokban is szervező Kommunista Párt volt az az erő, amely megtalálta a kapcsolatokat a volt partnerekhez, és kiadta az általános nemzeti ellenállás megszervezésének jelszavát. Október végén, november elején azt javasolta, hogy a fegyveres harcban részt venni akarók, összefogására alakuljon egy központi szervezet. A Magyar Front, továbbá különböző, főiként polgári illegális szervezeteik, mint például a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége, a Márciusi Magyarország, a Szovjetunió Barátainak Magyarországi Egyesülete, továbbá horthysta csoportok képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeként november elején létrejött a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A bizottság elnöke Bajcsy-Zsi- linszky Endre lett, a kommunistákat Kállai Gyula képviselte, de néhány megbeszélésen részt vett Rajtk László is. Később csatlakozott a szervezethez a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja is, amely a Kommunista Ifjúsági Szövetség közreműködésével jött létre, és a legkülönbözőbb pártállású és világnézetű, de a náciellenes harcot vállaló ifjúsági csoportokat fogott össze. A bizottság a magyar nemzethez intézett kiáltványában bejelentette, hogy a nemzeti felkelés és szabadságharc szervezésére alakult akcióbizottság célja: mind döntőbb részt vállalni Magyarország felszabadításában, teljes összhangban a szövetségesek, mindenekelőtt pedig a diadalmas szovjet hadsereg céljaival. A szövetség alapvető feladataként rögzítették: „a szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtése. Alapvető szociális változások előkészítése. Szoros együttműködés az összes környező államokkal, a legszorosabb együttműködés a Szovjetunióval.” A bizottság megalakulása után néhány nappal később Kiss János altábornagy vezetésével azokból a főtisztekből, akik megértették az idők szavát, és cselekedni akartak, létrejött a Katonai Vezérkar. Kiss Jánosék a fegyveres felkelés katonai megszervezésén, a Vörös Hadsereggel való ösz- szeköttetés megteremtésén, a csatlakozott katonai egységek konkrét feladatának kijelölésén fáradoztak. Nagy Jenő ezredes elgondolásai nyomán kidolgozták Budapest felszabadításának konkrét tervét. Ez három fő feladatot foglalt magában: A német haderő visz- szavonulásának útjában felrobbantani a közlekedési vonalakat. Megakadályozni a német hadvezetőség elrendelt robbantásait, különös tekintettel a főváros hídjaira, közműveire és gyáraira. A főváros felszabadítására meginduló szovjet támadást pedig a felfegyverzett munkásság és a beszervezett katonai alakulatok közreműködésével fegyveres felkeléssel támogatni. A nagyszerű terv realizálására azonban nem került sor. Árulás folytán a vezérkart, a bizottság tagjait, köztük Baj- csy-ZsilinsZky Endrét és Kiss Jánost és még sok száz hazafit letartóztattak. Vészbírái előtt Bajcsy-Zsi- linszky elítélt társad nevében is bátran vallotta: „Legjobb meggyőződésem szerint tudatosan az ország érdek '-ben cselekedtem, úgy éreztem, hogy a háborúból és a németek oldaláról az országot el kell szakítani, ha kell, erőszakkal is...” Bátor, hazafias tettükért életükkel fizettek. (Folytatjuk.) suit a termékösszetétel: nagyobb súlyt kapott az ipari szerelvénygyártás. Emellett fő profiljuk lett a vas- és ke- ményfémpor alaptermékek készítése, felfejlődött a közúti gépjármű-alkatrészek gyártása és szerelése. — A gyártmányfejlesztés különösen fontos az ipari szerelvények körében — hangsúlyozta az igazgató —, ugyanis korábban nagyüzemi tömeggyártás e téren nem volt, miközben a piac — az építő-, a vegyipar, a vízművek, a fűtőerőművek és az energiaipar — egyre nagyobb mennyiséget és választékot kér ezekből. Az igényeknek ma sem tudnak egészében megfelelni, ezért a terételés növelése egyben a külföldi behozatal csökkenését is jelenti. A piac kívánalmaihoz való jobb igazodás érdekében foglalkoznak az öntvénygyártás gyáron belüli megszervezésének tervével, mert ez jelentősen hozzájárulhat a nagyobb feladatok megoldásához. Az eredményekről szólva kiemelte, hogy 1972 óta dinamikus fejlődés tapasztalható, hosszú idő után ez volt az első év, amikor nyereségrészesedést fizethettek a dolgozóknak — 6 napnak megfelelő összeget. Egy év múltán már 9 napi volt, a tavalyi év alapján pedig 13 napi lesz a részesedés összege. 2 ezer 700 dolgozójuk keresete átlagosan 6,4 százalékkal nőtt évente, a három év előtti 25 ezer forint helyett ma már csaknem harminckétezer az egy főre jutó éves kereset. Mindezt saját erőből; a központi bérintézkedések hatása az említett növekedésen felül érződött. A dyiamikus fejlődés további bizonyítéka, hogy a legutóbbi összevonáskor az ISG összes termelési értékét a terv tavaly 623 millió forintban határozta meg, ezzel szemben 964 millió forint termelési értéket állítottak elő. Az idén további 8,3 százalékos növekedéssel számolnak, több mint egymilliárd forint elérése szerepel az előzetes tervekben. A szakemberek számításai szerint a belső tartalékok fokozottabb feltárásával és a szocialista munkaverseny lehetőségeinek kihasználásával ezt 1975. szeptember 10-ig teljesíthetik. Erős alapokra építhetnek, hiszen tavaly nemcsak a hazai megrendelők igényeinek feleltek meg növekvő színvonalon: 8,9 százalékkal emelték a szocialista országokba irányuló exportjukat és csaknem ötszörösére a tőkés exportot. Az MSZMP kongresz- szusi irányelveinek szellemében pedig számos konkrét felajánlás született az ISG-ben, a munka takarékosabb, termelékenyebb, gazdaságosabb megszervezésére. Az igazgató beszámolóját követően Asztalos Lajos miminiszterhelyettes köszöntötte a munkásgyűlés résztvevőit, méltatta a gyár múltját, majd utalt az időszerű gazdaságpolitikai feladatokra. A többi között felhívta a figyelmet a gyártástechnológia fejlesztésének fontosságára, a korszerű, hatékonyabb módszerek meghonosítására. Mint mondta, a beruházások, az új gépek csak színvonalas, megfelelő technológia mellett válhatnak jobb eredmények forrásaivá. A miniszterhelyettes ezután Gallina Józsefnek, a szerelvény és jármű gyáregység vezetőjének, Papp Gábornak, az armatúnaüzem dolgozójának a Munka Érdemrend ezüst fokozata, Luncz Ferencnének a számviteli és pénzügyi főosztály dolgozójának a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adta át. Gépipar kiváló dolgozója kitüntetést nyolcán, miniszteri elismerő oklevelet hatan vehettek át a miniszterhelyettestől. Ezt követően Méhes Lajos a vasasszakszervezet főtitkára a Szakszervezeti' Munkáért kitüntető jelvény ezüst fokozatát adta át Stupiák Lászlónak a vszb termelési bizottsága vezetőjének, majd öt szakszervezeti aktíva oklevelet kapott. Nagy József igazgatótól még további tizenhat, a munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozó vette át a vállalati kiváló dolgozó kitüntetést, nyolcvanan pénzjutalomban részesültek. K. Gy. A. Felelősséggel dönteni a közös feladatokról Termelési tárná csíkozást tartottak eddig is negyedévenként, munkásgyűlésre azonban első ízben került sor az Alagi Átlátni Tangazdaságban. S mindjárt négyet' is rendeztek. Szerdán, a munkaidő végeztével Szobon, Vácott, Kéripusztán és a központi majorban, Alagcni gyülekeztek a földek munkásai — növénytermesztők, traktorosok —, az állatgondozók, a müheJyibeldek, az építők; ösz- szesen mintegy hatszázan mentek tanácsiba. írásunkban az alagi rendezvényről tudósítjuk az olvasót. Elöljáróiban szögezzük le, hogy ez az esemény eilig különbözött a hagyományos termelési értekezletektől, a munkások és a vezetők ugyanazzal a szándékkal ültek asztalhoz: közösen, felelősséggel dönteni a teendőkről, hogy menjen a munka, hogy olcsóbban jobb és több terményt — gabonát, gyümölcsöt, szőlőt, tejet — adjon az országnak a gazdaság. Amiben mégis különbözött a tegnapi tanácskozás a korábbiaktól, az a téma volt: ezúttal nem egy évnegyed feladatai kerültek terítékre, hanem általános és különösen most időszerű téma: a takarékosság. Miután Döme Mária, a gazdaság pártszervezetének csúcsvezetőségi titkára üdvözölte a résztvevőket — köztük Balogh Lászlót, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetőjét —, Göndöcs Lajos igazgató tartott a feladatokról vitaindító előadást. Előbb a népgazdaság előtt álló feladatokról adott tájékoztatást. E tennivalókból bőven kijut az állami gazdaságok dolgozóiniak, akik — amint a párt kongresszusi irányelvei is rögzítik — a munlcásosztály részét alkotják, mind szorosabban együttműködnek a szövetkezeti parasztsággal, hozzájárulnak a falusi, mezőgazda- sági lakosság szocialista fejlődéséhez. Az igazgató beszámolt arról, hogy a gazdaság dolgozói eddig is helytálltak; a nehéz években, időszakokban, legutóbb a tavalyi őszön, amikor a szeszélyes időjárás ugyancsak próbára tette igyekezetüket, erejüket. Az aggasztó helyzetről vallanak a számok: Az alagi gyűlés részvevőinek egy csoportja. Koppány György felvétele — Október elején még tér- vünk túlteljesítését, 13—14 millió forintos • nyereséget vártunk — mondta Göndöcs Lajos —, azóta, sajnos, alaposan megcsappantak reményeink, s noha a pontos eredményt nem ismerjük még, februárban elkészülő mérlegünk aligha mutait ki 6 milliónál nagyobb nyereséget. Ilyen rendikívüli év után ezzel sem kell szégyenkeznünk, de nyilvánvaló, hogy akadnak olyan gazdálkodási tartalékaink, amiket feltárva, a kedvezőtlen körülmények közepette is hatékonyabban, eredményesebben tevékenykedhetünk. Az idei esztendő sem ígérkezik könnyűnek. Remélhető ugyan, hogy az időjárás a földet művelők kedvére fordul, ám a népgazdaságot sújtó világpiaci viharok, az energia- válság, az alapanyagok árának emelkedése gazdasági életünk minden területén érezteti hatását. — Az állami költségvetés egyensúlyi helyzetének javítása és természetesen a mi saját érdekünk is megkívánja, hogy a tervekben, terveinkben céltudatos, átgondolt takarékos- sági intézkedések szerepeljenek. A mi feladatunk, hogy megvitassuk az üzemtervünk mellékletét képező takarékos- sági intézkedési tervünk részkérdéseit — említette beszédében a gazdaság vezetője, majd . öntetű aharata sorra vette, mely dolgokban lenne kívánatos, ha a nagy-1 vonalúságot a megfontoltság, a hanyagságot a lelkiismeretesség váltaná fel, a munkások javaslatai nyomán. A téma fölöleli az üzem- és munkaszervezés, az anyag- és energiatakarékosság, a szakszerű és hatékony, de nem pazarló növényvédelem, takar- mánygozdálkodás kérdését. S a várt javaslatok nem maradtak el. sorra emelkedtek szólásra az alagi kerület dolgozói — sokan a munkapad mellől, az istállókból, földekről, azonmód ceigöltözetben, gumicsizmában érkeztek, hogy elmondják véleményüket, mit tartanak helytelennek, milyen módszert követendőnek, ki-ki a maga munkájának terepén. Hosszú lenne elsorolni, miről beszélt Mihály András lakatos, Beróczki József traktorős, Szalai Ferenc hegesztő, Horváth István traktoros, Varga Ferenc esztergályos, Orosz János mflanyagüzem-vezető, Ra- konczi Istvánná takarítónő, Kóczián Ferenc fejőmester, Papp Zoltán növényvédő ag- ronómus, Kiss Mihály segédmunkás, Mészáros Lajos lakatos és Kardos József, az állattenyésztő telep vezetője. S ez a munkásgyűlés látnivalóan csak nyitánya volt a közös dolgaik fölött indítványozott vitának. S hogy valóra váljon, amiről szóltak, ehhez — az igazgató szavaival — egységes szándék és szemlélet kívántatik, a munkások, a vezetők, a társadalmi tisztségviselőit A. Z. I *
