Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám

‘xMriap 1975. JANUÁR 28., KEDli Elhunyt Múriússy Félix Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Máriássy Félix filmren­dező, Kossuth-díjas érdemes művész, a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola tanára, a Filmfőiskolák Nemzetközi Szerve­zetének (CILECT) elnöke, a Magyar Film- és Televízióművé­szek Szövetségének titkára, életének 56. évében váratlanul el­hunyt. Temetéséről később intézkednek. Kulturális Minisztérium Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Magyar Film- és Televízióművészek Szövetsége, Színház- és Filmművészeti Főiskola Művészetek a művelődési házban A művelődési házak egyik fontos feladata a művészetek népszerűsítése, megszeretteté­se. Tehetik ezt kétféle módon is. Ügy, hogy a művészetek legjobb alkotásaival — szín­házi estek, tárlatok, hangver­senyek és irodalmi programok keretében — ismertetik meg a művelődési házba látogató közönséget. S úgy is, hogy le­hetőséget biztosítanak a mű­vészetek alapismereteinek el­sajátításához a különböző amatörmozgalmak szervezése és támogatása kapcsán. Ez a kétféle tevékenység egymás­tól el nem határolható, s ott végzik jól dolgukat a műve­lődési házak vezetői, ahol ez a kettősség természetessé vá­lik, s termékenyítőén hat egy­másra. Jó példája ennek az érdi művelődési központban folyó munka. Kezdjük talán az itt folyó művészeti munka bemutatá­sát az irodalmi tevékenység­gel. A háznak három irodal­mi csoportja is van. Több, mint hat éve működik itt az érdi Vörösmarty gimnázium irodalmi színpada, amely em­lékezetes sikert aratott ta­valy a Szóljatok játszók, re­Alkotó pedagógusok szemléjén Megnyílt a pedagógus képzőművészek megyei tárlata Huszonkilenc képzőművész csaknem száz alkotása nyílt meg ünnepélyesen vasárpap Ráckevén, a járási hivatal ta­nácskozótermében, amely ez­úttal először töltötte be — igen alkalmasan — azt a ne­mes hivatást, hogy kiállító- termül szolgáljon. A bemuta­tott valamennyi festmény, grafika, kisplasztika közös vo­nása, hogy Pest megyében dolgozó pedagógus képzőmű­vésztől származik, ám ezen felül mindegyikük sajátos al­kotói jegyeket visel magán, a legkülönfélébb felfogások és mondanivalók hordozója. Az ünnepélyes megnyitón — a nagyszámú érdeklődő és a kiállító művészek között — megjelent Balogh László, a Pest megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, Klamó József, a ráckevei járási pártbizottság titkára is. Megnyitó beszédet Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács vb művelődésügyi osztályá­nak vezetője mondott, a társ­rendező szervek nevében is, melyek képviseletében Sófalvi Zoltánná, az SZMT titkára, Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizott­ságának titkára és Raffai Bé­la, a ráckevei járási hivatal elnöke jelent meg. Hangsúlyozta Hargitai Ká­roly e szép vállalkozás jelen­tőségét, amelyre az első da- basi bemutatkozás után most második alkalommal kerül sor, egyben méltó tiszteletadásként és megemlékezésül hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójára. Felhívta a figyelmet arra, hogy igen sok rajztanár is tevékenykedik a megyében, kiknek munkásságáról tiszte­lettel és elismeréssel kell szól­ni, mindenekelőtt a tanulók ábrázolókészségének, művé- szetszeretetének felébresztésé­ben, fejlesztésében, a gyer- mekrajzversenyek és -kiállí­tások szervezésében. A tárla­ton szereplő megyei pedagó­gusok azonban még ennél is többel jelentkeznek: alkotá­sokkal, amelyek egyben évről évre önnön fejlődésükért foly­tatott küzdelmüknek is meg­nyilvánulásai. Az idei tárlat díjazottait Csömöri László, a járási hiva­tal művelődési osztályvezetője ismertette. E szerint az I. dí­jat a zsűri Somodi Lászlónak (Szentendre) ítélte oda. A két II. díjat Kiss Ernő (Alsóné- medi) és Heiling György (Abony) kapta. A III. díjasok: Bamóth Zoltán (Abony), Agócs Attila (Pilisszántó), Fe- gyó Béla (Gyál), László Lilla (Gödöllő). A ráckevei járási hivatal különdíját kapta: Ra- dóczy Mária (Gvál) és Mözsi Szabó István (Fót). Az ünnepélyes megnyitó ke­retében dr. Losonci Miklós művészettörténész, lapunk műkriti'kusa tartalmas tárlat- vezetés keretében ismertette meg a jelenlevőket a kiállítók mindegyikének művészegyé­niségével, egy-egy találó jel­lemzéssel körvonalazva alko­tópályájukat, törekvéseiket, s méltatta Fegyó János muzeo­lógus értő tárlatrendezését. Február 6-ig tekinthető meg Ráckevén a kiállítás. Ezt kö­vetően országos zsűri válo­gatja ki a legkiemelkedőbb alkotásokat, amelyeket azután a pedagógus képzőművészek első országos kiállításán mu­tatnak be. Nagymaros bélyegtervezője Új bemutatók a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában és a Stúdió Galériában Zombory Éva két ismert bélyegrajza. A bélyeg a grafika új tar­tománya, története a múlt szá­zadban kezdődött, s az első magyar bélyeg 1871. május el­sején a budai nyomdában kő­nyomatú eljárással készült. Azóta a filatélia hazánkban közkedvelt szórakozás és mű­velődési forrás, több tízezren gyűjtenek bélyeget nálunk, a posta Bélyegmúzeumot is lé­tesített. A siker egyik oka, hogy szép a magyar bélyeg, jó úton halad a képzőművészet új ma­gaslatához. A korszerű magyar bélyeggrafika kiváló művelő­je a’ többnyire Nagymaroson alkotó Zombory Éva, aki Bu­dapesten, a Fényes Adolf te­remben mutatja be művésze­tének magas készenléti fokát. Ez magabiztos vonalvezetés­ben, ízlésben és. kidolgozás­ban figyelhető meg. Egy biz­tos, sokan éppen Zombory Éva színben és rajzban egyaránt kellemesen megoldott bélyeg­sorozatai nyomán szeretik meg a halasi csipkét, a népi kerámiát, figyelnek fel jobban az üvegablakok, a régi magyar ékszerek és lepkék szemet gyönyörködtető formáira. Az egyedi darabok közül a szer­kezet nagyvonalú arányossá­gával tűnik ki a hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­jára készült Zombory-bély'eg. Nagyszerűé-' éldázza azt a tényt, hogy esztétikai tör­vények meL szabbíthatók a bélyeggrafika közegében is, így nemcsak postai szolgálat, hanem képzőművészeti tevé­kenység. ★ A Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza ad otthont a 30. évforduló tiszteletére meg­hirdetett iparművészeti pályá­zat anyagának. Mértéktartás­ban, ízlésben és kivitelben egyaránt meggyőző a kollek­ció, mely ötvöseink, textilter­vezőink, keramikusaink nem­zetközi rangját bizonyítja. Ez a formanyelv közös vonásai mellett nemzeti és egyéni sa­játosságokat is felvonultat, eb­ben rejlik összetett érték­rendje. A díjazott alkotások Bódy Irén, Székely Ildikó, Majoros Árpád és Csekovszky Árpád művészetét dicsérik, de Búzás Árpád, Kopcsányi Ottó és Perez János munkái is kifo­gástalanok. ★ A budapesti Stúdió Galériá­ban Váró Márton szobrai fo­gadják a látogatót. Alig har­mincesztendős a Székelyud­varhelyt született, Debrecen­ben élő alkotó, kinek művei már sikerrel szerepeltek Nagy­váradon és Mamaián. Joggal kísérte figyelem munkásságát, hiszen valóság­látása mély és eredeti, a klasz- szikus formák szépségétől az elvonatkoztatott alakzatok le­hetőségéig terjed; bő a ská­lája. Előttünk áll egy fiatal alkotó, Váró Márton, a szob­rász, akinek nagyobb a jövő­je mint a múltja. Losonci Miklós gélők országos vetélkedő ke­retében a salgótarjáni terüle­ti döntőn. Az együttest dr. Koltai Györgyné vezeti. A Pethes Imre munkásszínjátszó kör a helyi iparitanuló-inté- zet, valamint a középiskola diákjaiból verbuválódott Böty- kös Zoltán vezetésével három esztendővel ezelőtt. S ugyan­csak Bötykös Zoltán vezeti a harmadik együttest, a Mikru- színpadot is. Mindhárom cso­port nevezett a most folyó, .Hazánkról szóljatok szép sza­ra k című országos vetélkedő­re: a gimnazisták a Trilógia című dokumentumműsorral, a színjátszókor a Csak a béke című oratoriküs játékkal, a Mikroszínpad tagjai pedig A mi nemzedékünk című doku­mentumjátékkal készül a márciusban sorra kerülő me­gyei döntőre. Az amatőrök irodalmat megismerő és megszerettető tevékenységét jól egészíti ki az az előadói est sorozat, amely a közelmúltban indult s amelynek keretében eddig Bánki Zsuzsa, Mensáros László, illetve Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa lépett dobo­góra. A továbbiakban Mikes Lilla, Harsányi Gábor és Bes­senyei Ferenc mutatja be egy-egy est keretében önálló műsorát. Rajzórák - tárlatok Évek óta működik már a művelődési ház keretében a Nagy Balogh János képzőmű­vészeti csoport, Szepes Gyula festőművész-rajztanár vezeté­sével. Modell utáni rajzolás, képelemzés, képzőművészeti előadás szerepelt eddig & meglehetősen szűkös lehető­ségekkel rendelkező szakkör tevékenységében. Februártól azonban végre megfelelő, tá­gas helyiséget kapnak, a munkához feltétlenül szüksé­ges felszereléssel, modellel, de ez az alkotóterem_ egyúttal megteremti a lehetőségét a házi tárlatoknak is. » Ezt - *— p képzőművészet megszerettetését segítő — te­vékenységet jól egészítik ki a művelődési központban ren­dezett tárlatok. Sági István, Kós Károly szülőföldjén című néprajzi fotókiállítását, amely februárban nyílik, március ele­jén a budai járás képzőművé­szeti szakköreinek közös tár­lata követi. Még ugyancsak márciusban rendezik meg Hincz Gyula festőművész ki­állítását, majd áprilisban mu­tatják be a járási gyermek­rajzverseny legsikeresebb al­kotásait. Pávakör és táncház Az érdi bukovinai székely Pávakör hírét ma már szerte az országban ismerik. Az együttest négy esztendővel ez­előtt Szentesné Káka Rozália, a népművészet ifjú mestere alapította. A tizenhat énekes­hez azóta egy háromtagú hangszeres együttes és egy ugyancsak tizenhat tagú né­pi tánccsoport csatlakozott. Nehéz lenne felsorolni, hogy hol és hányszor léptek már fel az elmúlt esztendők alatt. Csak tavaly huszonöt alkalom­mal álltak a közönség elé. Az 6 kezdeményezésükre alakult a közelmúltban az érdi Táncház, amely már az első alkalommal — mint meg­írtuk — kirobbanó sikert ara­tott. A folytatás is biztos: feb­ruárban kalotaszegi program­ja lesz a Táncháznak, márci­usban bukovinai székely együtteseket hívnak meg Tol­nából és Baranyából. Április­ban fiatal és idős népművé­szeket mutatnak be az érdi közönségnek. Tavaly — saját bevételeik­ből, jutalmaikból — egyhetes népművészeti tábort rendeztek Gyulán a Pávakör tagjai ré­szére. Ez a jó kezdeményezés az idén már járási szintűvé bővül: az érdi Pávakörön kí­vül a járás hét Pávakörének három-három tagja is részt vesz majd a táborozáson. A tervek szerint a Népművelési Intézet e tábor keretében ren­dezné meg háromnapos orszá­gos Pávakör-konferenciáját. Zene és báb Az érdi művelődési központ ad otthont az állami zeneisko­lának, amelynek fiatal hallga­tói zongorázni és hegedülni Emlékezés Szerb Antalra A fasizmus esztelen pusztítá­sának Balf környékén több mint kétezren estek áldozatul. Köztük a humanista eszméket valló irodalomtörténész, Szerb Antal Is. 1945. január 27-én a balfi munkaszolgálatos-tábor- ban halt bele a nélkülözésekbe, kínzásokba’ A soproni járás la­kossága 1968-ban emlékművet állíttatott a balfi hegytetőn a mártírok tiszteletére. Szerb Antal halálának évfordulóján, hétfőn a balfi és kópházi kom­munisták, KISZ-tagok és úttö­rők elzarándokoltak a Szerb­emlékműhöz, lerótták kegyele­tüket és elhelyezték a talapza­ton az emlékezés koszorúját Befejeződtek a területi döntök A József Attila születésének 70. évfordulója alkalmából meghirdetett országos szava­lóverseny Pest megyei terüle­ti döntőt befejeződtek a szom­baton rendezett ceglédi talál­kozóval, amelyen a ceglédi és a nagykátai járás, valamint Cegléd város szavaiéi, illetve együttesei léptek dobogóra. Ezúttal tíz szavaló, valamint két nagykátai és a tápiószent- mártoni együttes mutatkozott be a szép számú közönség előtt. A négy Pest megyei terüle­ti döntőn összesen negyvenhét szavaló és kilenc együttes mu­tatta be műsorát. A Baranyi Ferenc költő által vezetett zsűri, eltérően a korábbi gya­korlattól, nem a helyszínen döntött, hogy kik jutnak a február 15-én Cegléden sorra kerülő megyei döntőre. Ennek a döntésnek a meghozatalára — az összesítések alapján — ma kerül sor. TV-FIGYELŐ Még egyszer? Bár az 5 tusa záróadása, a szombat esti mo­zaik játék jobban tetszett, mint a többi — ennek is volt ugyan egy nagy hibája: a megfejtés­re egy perc alatt rájöttek a játékosok —, mégis kissé ijed­ten hallgattam Horváth János bejelentését: a tévé újabb tu­sokra készül. De ne ilyenekre, mint ez a mostani! Mert végül is képte­lenség, hogy a tévé ne ismer­je fel, vagy ne ismerje el: ez a játék teljes és tökéletes ku­darccal járt. Nem szábad ilyen érdektelen, unalmas ver­sengésekkel bosszantani a né­zőket. Tusakodni persze lehet később is, máskor is. De egé­szen más alapokon. Fogadni például -r ilyen já­tékot láttunk is — csak fon­tos dolgokban érdemes. Vagy ha a tárgy maga jelentéktelen, legalább a tét legyen nagy. Ha a tét is kicsi, meg a tárgy is apróság, mint a tévében volt, a fogadás érdektelen. Hogy egy hasonlatot mond­junk: senki sem írt még drá­mát, vagy regényt a fogfájás­ról. A tévé 5 tusája közben azonban folyton az volt az ér­zésem, mintha egy olyan szán­házi előadást látnék, amely­nek az a konfliktusa, hogy a főhősnek 'fáj a foga. Lám: lehet. Csak el ne kiabáljuk: mintha javulna a tévé moziműsora. Mintha mos­tanában igényesebben válasz­tana a mozik filmjei között. Mintha az utóbbi időkben jobban egyeztetné a szórakoz­tatás és a művészet szempont­jait. Sok jelentéktelen kommersz film után egy hete a Luis Maile rendezte Viva Maria je­lezte a változást. Aztán foly­tatódtak a változások. Szom­baton például a világhírű Truffaut két filmjét láttuk. A rövid Kölyköket, a kritikusból rendezővé lett filmművész első alkotását, majd utána a világ­hírű Bársonyos bőrt. Truffaut a francia „új hullám” egyik kirobbanó egyéniségeként in­dult. Négyszáz csapás című filmje ennek az irányzatnak talán máig legjelentősebb al­kotása. A Bársonyos bőrben azonban már nyoma sincs az újhullámos indulatoknak. Té­mában és előadásban egyaránt konvencionális alkotás ez, amely éppen annyira ragasz­kodik a francia film hagyo­mányaihoz, mint amennyire a Négyszáz csapás igyekezett el­távolodni tőlük. Aki pedig vé­letlenül éppen az új Jancsó film, a Szerelmem, Elektra után nézte végig Truffaut filmjét, törhette a fejét, mi különleges van benne, mit eszik, vagy mit evett rajta an­nak idején a világ. A Bárso­nyos bőr persze mindennek ellenére a maga nemében jó \film, s érdemes volt megis­mertetni a nézők millióival. A jó folytatás másik jele a vasárnapi Ványa bácsi voilit. Ezt a szovjet filmet ugyan néhány éve a mozik már ve­títették — a Bársonyos bőrt csak a filmmúzeumok — még­is nagyon szívesen végignéz­tük még egyszer. Csehov drá­mái ugyanis olyanok, mint a versek, vagy a zeneművek: szépségük teljessége csalt többszöri találkozás után tárul fel. Mindez azt igazolja: lehet. A tévé filmközvetítéseinek nem kell okvetlenül belefulladniuk a kommercializmus mocsará­ba. A tábornokok miséje. Drámai hatású NDK-filmet láttunk vasárnap este a Hét­ben. A chilei tábornokok hála­adó miséjét, közvetlenül az 1973. szeptember 11-i puccs után. Fegyveresektől, marco­na géppiszitolyosoktól körülvé­ve hallgatták végig a tábor­nokok a hálaadó, Ta Deumos istentiszteletet. A Templom­ban tömjénfüst, orgonaszó, kó­rus. Odakinn az utcákon üldö­zés, lövöldözés, fegyverropo­gás. Ez a kontraszt tette drá­maivá a filmet. Fasizmus tombol a távoli országban. Már a püspöki kar is tiltakozik. Azok is, akik 1973. szeptemberében a hála­adást celebrálták. S mint a film hírül adta, „ismeretlen fegyveresek” azóta már rá is lőttek az egyik főpapra. A kérdőjel tehát, amely az NDK filmje végén a nézőre felkiál­tójelként meredt, valóban tényleges veszélyre figyelmez­tet. ökrös László tanulnak. Ezenkívül a művelő­dési központ is működtet egy tangóharmonika és gitártan- folyamot. Egészen a közeljö­vőben kerül sor egy tizenhat tagú kamaraénekkar megala­kítására, amely a magját ad­ná a későbben megalakítandó érdi felnőtt vegyes karnak. Mindez annak az eredménye, hogy egyre több az érdeklődő a komoly zene iránt. Ez pedig újabb feladatot állít a műve­lődési központ vezetői elé: hangversenyek rendezését. Tudják, hogy például a dabasi járásban, ahol korábban nem volt számottevő tábora a ko­molyzenének, ma már egyre népszerűbbek — elsősorban a fiatalok körében — a hang­versenyek. Ezért tervezik, hogy talán már a közeljövőben — az érdi iskolára támaszkodva —ifjúsági hangversenysoroza­tot indítanának. A bábművészettel jelenleg t ét kihelyezett — iskolai — lubban foglalkoznak rendsze­resen a fiatalok. S mert a2 érdeklődés másutt is mind na­gyobb: a közeljövőben újabl két bábszakkört indítanak Hogy mi a titka a bábozáí népszerűségének? Nemcsak i játék szeretet«, hanem az t lehetőség is, hogy a bábcso­portok rendszeresen dobogói kapnak a művelődési közpon' színpadán minden alkalom­mal igen népes és hálás gyer­mekközönség előtt. Tanulni, és tanítani, szóra­kozni és másokat is szórakoz­tatni — ez az amatőrmozgal­mak tevékenységének lényege Ezért népszerűek nemcsal a^ok körében, akik a művé­szeteket ilyen fokon művelik hanem azok körében is, akii csak szeretik a művészeteket amelyek eredményeihez eljut ni segítenek az amatőr mű vészeti mogzalmak bemutatói bemutatkozásai is. Prukner Pál Emlékezetes filmek sorával, áldozatkész munkássággal ír­ta be magát a magyar film- történetbe. Nemzedékek sorát nevelte, tanította a filmművé­szet mesterségére és megérté­sére. 1939-ben került kapcso­latba a filmgyártással, a 40-es években vágó, majd segédren­dező lett a Hunnia Filmgyár­ban. A felszabadulás után doku­mentumfilmeket készített, majd 1949-ben mutatkozott be önálló játékfilmalkotóként. Ér­deklődése általában az aktuá­lis témák, a munkásélet, a mai társadalmiunk erkölcsi problémái felé fordult. Mint rendezőt a környezet pontos kidolgozása, a részletmegfigye­lések gondos felsorakoztatása, a valóság életteljes tükrözésé­nek igénye jellemezte. A fel- szabadulás előtti idők haladó mozgalmaival foglalkozó alko­tásaiból őszinte pátosz sugár­zik, pályája kiemelkedő állo­mása volt az 1955-ös esztendő, ekkor alkotta a Budapesti ta­vasz, s az Egy pikoló világos című filmjeit. Sokoldalú ren­dező volt. 1948-tól a Színház- és Film- művészeti Főiskola tanára volt, halála a filmbarátok, a filmszakma és a leendő film­művész-generáció súlyos vesz­tesége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom