Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

Gödöllő gazdagodik A legutóbbi tanácsvá- la&ztás óta másodíz­ben adnak számot sa­ját munkájukról és a váro­si tanács munkájáról a városi tanácstagok. A vá­rosi tanácsnak 61 válasz­tott tagja van. Munkájuk­kal és a tanácsüléséken mutatott aktivitásukkal elégedettek lehetnek vá­lasztóik. A tisztségviselők magukénak érzik a város gondját-baját-örömét. Tör­vény adta jogaikkal élve járnak el minden esetben s képviselik választóik ér­dekeit. A tanácstagi és lakóbi­zottsági beszámolók szín­vonala is növekedett. Köz­érdekű kérdések fórumai lettek ezek a találkozók, amelyeken az esetek több­ségében valóságos gondo­kat fednek fel a felszóla­lók. Akadnak azonban túl­zott igények is, amelyek megvalósítására ma még nem állnak a város ren­delkezésére anyagiak. Nem sok, de akad, és ez sok he­lyütt türelmetlenséget szül. Ezért hozta létre a városi tanács tavaly, év elején a tanácstagi alapot Húsz­ezer forintot kapott vala­mennyi körzet, hogy gaz- dálkodja ki belőle a leg­szükségesebbeket. Legtöbb helyen gondosan bántak a pénzzel, és társadalmi munka hozzáadásával sok­szorozták meg ezeket az összegeket. Gyalogjárdák, autóbuszvárók, vízelvezető árkok jelzik városszerte, hogy jó helyre kerültek a húszezer forintok. S így nemcsak a város gyarapo­dott, hanem a társadalmi munka is tervszerűbb, összefogottabb lett. A körzietek társadalmi munkájának összehangolá­sát segítette a városi ta­nács, amikor felelőst je­lölt ki Jakus Lászlóné szervezési főelőadó szemé­lyében. Az ő feladata lett, hogy az akciókhoz elen­gedhetetlenül szükséges támogatást biztosítsa. Mun­kája révén is javult a ta­nács és a tanácstagok kö­zötti kapcsolat. Jól gazdálkodott a városi tanács a rendelkezésére álló pénzzel. Gödöllő gya­rapodását jelzi az alvégi új iskola, a Mátyás király úti általános iskola bővíté­se és az épülő Illés István úti iskola. A bőségesebb választékot, a javuló ellá­tást biztosítja a Kazinczi lakótelep nemrég átadott ABC-áruháza és a korsze­rű bútoráruház. Az új lé­tesítmények sora a negye­dik ötéves terv utolsó évé­ben is gyarapszik. Fokozó­dik a lakásépítés üteme az Alsó-parkban, a János ut­cában és a Szabadság té­ren. Az idén 250 új lakás átadását tervezik a tanács vezetőd. Javul 1975-ben az óvodai és bölcsődei ellátás is. A Kazinczi lakótelepen és az Alsó-parkban egy- egy könnyűszerkezetes óvoda épül fel. A városi tanácstagok írásos útmutatót kaptak kézhez nemrég. Olyat, amelyet kiválóan fel tud­nak majd használni a be­számolók idején. Kiegészí­tésül azonban hadd idéz­zük az útmutatókhoz a kö­zelgő városi pártértekezlet anyagából azt a részt, amely valamennyi válasz­tó számára fontos lehet: „Javult a tanács együtt­működése a tanácsi szer­vekkel, üzemekkel és in­tézményekkel. A Hazafias Népfronttal, a KISZ-bi- zottsággal és az Agrártu­dományi Egyetemmel együttműködési megálla­podást kötöttek a város célkitűzéseinek megvalósí­tása érdekében. Jó kapcso­lat alakúit ki a tanács és az intézmények, az üze­mek között is. Évenként koordinációs értekezleten egyeztetik a legfontosabb feladatokat. A jó együtt­működés bizonyítéka, hogy megháromszorozódott az óvodai helyek és hatvannal nőtt a bölcsődei helyek száma. Csökkentek a szük­ségtantermek, javult az üzemek és intézmények dolgozóinak lakáshelyzete. A tanácstörvény követ­kezményeként a szakigaz­gatási szervek jobban al­kalmazkodnak az ellátandó feladatokhoz, hatékonyab­ban valósul meg az az elv, hogy a dolgozók ügyeit ott intézzék el, ahol azok ke­letkeznek”. E mberek vagyunk, akik hajlamosak arra, hogy szűkebb környeze­tünkből általánosítsunk. Legfőképpen a hibákról szeretünk ilyenkor, a ta­nácstagi beszámolók idején beszélni. Hiba mindenütt van. Gond is éppen elég. Nem árt azonban elgon­dolkozni egy kicsit a gya­rapodást jelző újdonsá­gokról, a város fejlődésé­nek mérföldköveiről sem. Mert ha tárgyilagosak va­gyunk, könnyen belátjuk: nincs mit szégyenkeznünk: Gödöllő gazdagodik, Csiba József A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ____________________• ______________________;__________;__________• II. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1975. JANUÁR 26., VASÁRNAP Gödöllői járás: többet vállalt a 175 ezernél Célegyenesben a Yietnam-akció Hasznos kezdeményezések a községekben A KISZ Központi Bizottsá­gának felhívása nyomán sorra csatlakoztak az ország KISZ- alapszervezetei ahhoz az ak­cióhoz, amelynek célja egy ezerszemélyes, Vietnamban felépítendő szakmunkásképző iskola költségeinek előterem­tése volt. Még javában folyt a szervezés, amikor megyénk tavaly, a forradalmi ifjúsági napok, rendezvénysorozatának napjaiban felajánlotta, hogy a tervezett határidő — 1976 — előtt egy évvel, még az idén átutalja az akció folyószámlá­jára a társadalmi munkákból befolyt összeget. A gödöllői járás KISZ-esei 175 ezer fo­rint befizetését vállalták. Csomagoló irodisták — Az akció során, a vállalt feladatok megvalósításának érdekében végzett vietnami műszakok idején a járás kü­lönféle községeiben tevé­kenykedő alapszervezetek sok segítséget kaptak a KISZ-en kívüli fiataloktól, a munkahe­lyek szocialista brigádjaitól is — mondja Gólya István, a KISZ gödöllői járási bizott­ságának politikai munkatársa. — Emberségből és Őszinte együttérzésből dolgoztak együtt fiataljainkkal olyan KISZ-korúak is, akik megér­tették az akció fontosságát és maguk is tenni akartak vala­mit annak sikeréért. A vietnami egységszámlára befizetett összegek legnagyobb része olyan kommunista mű­szakokból származott, amelye­ken a fiatalok saját munkahe­lyükön, szakképzettségüknek megfelelő beosztásban dolgoz­tak. Hasznos kezdeményezés­nek bizonyult az az elgondo­lás, amelyet a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Tan­gazdaságának kartali kerüle­tében dolgozó fiatalok és az ikladi Ipari Műszergyár KISZ-esei valósítottak meg. Mindkét helyen úgy szervez­ték meg a munkát, hogy saját gépükön dolgozzanak az akció részvevői, s az adminisztratív munkakörök dolgozóit fizikai munkára irányították át. Ik- ladon gépeket, elektromotoro­kat csomagoltak a fiatal iro­disták. Ennek köszönhető egyébként az is, hogy mindkét munkahely KISZ-szervezete negyven-negyven ezer forintot fizetett be eddig — tavalyi vállalásaiknak megfelelően. A sorban ezután az aszódi Petőfi gimnázium következik 15 ezer forinttal, majd a péceli gim­nazisták 7 ezer forinttal. Egyes alapszervezetek sajá­tosságai azonban nem min­denhol tették lehetővé azt, hogy a fiatalok az ikladi vagy a kartali példát kövessék. így került sor arra, hogy a hely­beli tanácsok számára végzett társadalmi munkával keresse­nek pénzt, vagy —■ például ősszel, a kedvezőtlenül alakuló időjárást követő napokban — a helybeli termelőszövetkeze­teknek ajánlják fel segítségü­ket a fiatalok. Orvoslakás, klub, lőtér A KISZ aszódi nagyközségi bizottságához tartozó alap­szervezetek elhatározták, hogy segítenek Domonyban, a köz­ség új általános iskolájának építésénél. Az eddig elvégzett társadalmi munka már jóval ezer óra fölött jár. A veres- egyházi KISZ-esek az új or­voslakás építése körül bábás­kodtak, feladatuk malterhor­dás és betonozás volit. Az ATE tangazdaságának gödöllői kerülete játszótér építését ajánlotta fel. A munkáit már elvégezték, bár a kezdeti időkben sok bosszúságot oko­zott a fiataloknak, hogy ké­sett a városi tanács által megígért vasanyag. — Sok hasznos kezdeménye­zéssel találkoztunk az akció során — mondotta Gólya Ist­ván. — Az erdökertesi fiata­loktól arról kaptunk hírt, hogy segítettek az iskolaépí­tésben, a péceli gimnazisták pedig egy új, korszerű kézi­labdapályával gyarapították iskolájukat. Ezer óra társa­dalmi munkájuk fekszik az új pályában. A túrái fiatalok egy MHSZ-lőtér építési mun­kálatainál segédkeztek, a sza- daiak múzeumkertet alakítot­tak ki, a galgahévizi fiatalok pedig egy negyven személy befogadására alkalmas ifjúsá­gi klubot rendeztek be ma­guknak. Beszámoló februárban Érdekes tapasztalatokkal zá­rult tehát az az akció, amely­nek eredményeképpen ha­zánkból útba indul Vietnam­ba egy ezerszemélyes szak­munkásképző intézet teljes berendezése. A mozgalom legfőbb tanulsága mindenkép­pen az volt. hogy nemcsak a KISZ-tagságot, hanem a munkahelyek szocialista bri­gádjait és KISZ-en kívüli fia­taljait is sikerült mozgósítani e fontos cél érdekében. És ez a tanulság már előrevet va- látnit etz idéi forradalmi if-,: júsági napok feladataiból is, hiszen az eseménysorozat köz­ponti vitatémája éppen a szo­lidaritás lesz. A vietnami akció az elkö­vetkező hetekben zárul, s a jelekből ítélve jóval a vállalt 175 ezer forint fölötti bevétel­lel ér véget. Az akció tapasz- - talatairól és forintokban mér­hető eredményességéről a já­rás KISZ-vezetői február kö­zepén Gödöllőn, a járási párt­értekezleten adnak számot. Berkó Pál Népfronthétfő Január 27-én, hétfőn este a járás hét községében szervez programot a Hazafias Nép­front. A vácegresi pártházban például bizottsági ülésen tár­gyalják meg a népfrontakti­visták a községi tanács idei első félévi munkatervét. Isa- szegen falugyűlés színhelye lesz a művelődési ház, a ke- repesi tanácsháza épülete pe­dig népfrontestnek ad otthont. Vácegresen, Valkón, Domony­ban és Aszódon előadóestet szerveznek a Hazafias Nép-, front községi bizottságai. Irodalmi és fotopályázat A Gödöllői Városi Tanács mű­velődésügyi osztálya a felszabadu­lás 30. évfordulója tiszteletére iro­dalmi és fotópályázatot hirdet. A pályázat célja: bemutatni Gödöllő fejlődését, az elmúlt harminc év alatt elért eredményeinket, váro­sunk lakosainak és dolgozóinak szocialista életét, valamint irodal­mi alkotásokban bemutatni a fel- szabadulás hozta sorsdöntő válto­zásokat. Az irodalmi pályázat címe: „Felszabadulás 1944”. A pályáza­ton 16 éves kortól lehet részt ven­ni, bármilyen irodalmi műfajban (vers, novella, riport stb.). Maxi­mális terjedelem 10 gépelt oldal. A pályázat jeligés. A pályaműve­ket jeligével ellátott borítékban kell elhelyezni, mellékelve az ugyancsak jeligés lezárt borítékot, melyben a pályázó neve és pon­tos lakcíme van. A pályázatokat 1975. február 28- ig kell postán vagy személyesen eljuttatni a Gödöllői Városi Ta­nács művelődésügyi osztályára (Gödöllő, Szabadság tér 7. sz.). A borítékra kérjük ráírni: „Irodalmi pályázat”. A beadási határidőn túl érkező pályaműveket nem vesszük figyelembe. A díjak: I. díj 1500— 1500 forint, II. díj 1000 forint, III. díj 750 forint. Az első három helyezetten kívüli legjobb pályázatokat jutalomban részesítjük. A megfelelő színvona­lat képviselő alkotásokat megje­lentetjük. A fotópályázatot „1944 december 12. — 1975” címmel hirdette meg a művelődésügyi osztály. A pályáza­ton bárki részt vehet, foglalkozás­tól, életkortól függetlenül. Egsgg^ képek és sorozatok (leétöbb .öt képből áli'ö) é^yár^ht'bekuldhet^T A legkisebb méret 30x40 cm. A pá­lyázat itt is jeligés. A pályaműveket 1975. február 28-ig kell postán vagy személyesen eljuttatni a művelődési házhoz (Kossuth Lajos u. 44. sz.). A be­adási határidőn túl érkező pálya- műveket nem vesszük figyelembe. A pályázat díjai hasonlóak az iro­dalmi pályázatéhoz. A legmaga­sabb művészi színvonalat képvise­lő képeket városi kiállításon mu­tatjuk be a közönségnek. A pályá­zatra szívesen várjuk a régi, do­kumentum jellegű képeket is. A szakemberekből álló zsűri dönté­séről postán értesítjük az érdekel­teket. SPORT -{- SPORT -I- SPORT + SPORT A névadó: Muharay Elemér Nagyegyüttes alakult Bagón A Galga menti népművésze­ti találkozó kedvet csináló hangulata sok régi hagyo­mányt felélesztett, sok, kis hí­ján elfelejtett idős népmű­vészt léptetett a színpadra. Polónyi Péter népművelési felügyelő egy, a találkozó ha­tására megszülető népművé­szeti együttesről tájékoztatott. —• A községi bemutatókon látott népi együttesek, s a ré­gi csodákat tudó idős falusiak produkciója nyomán jött lét­re a gondolat: egy olyan nép- művészeti nagyegyüttest kelle­ne alakítani, ahol valamennyi ismert Galga menti hagyo­mány formát kaphatna, meg­valósulhatna. Modell lehetne munkája arra, hogyan lehet és hogyan érdemes régi hagyo­mányokat színpadra vinni. Példát adhatna igazi közös~ ségformátásra. — Természetesen egy ilyen példaadó együttes csak ott jö­het létre, ahol minden felté­tel megvan. A bagi viszonyok bizonyultak erre a legalkal­masabbnak, Itt a művelődési központban évek óta alapos művészeti nevelés folyik, idő­sek és fiatalok egyaránt meg­találhatók a művelődési köz­pont hatáskörében. A művé­szeti munkát a közéletben sze­repet játszó vezetők is támo­gatják. Például a falu egy­kori vb-titkára, Tóth Mihály családjával együtt rendszere­sen szerepel a bagi műsoro­kon. Az alapos felkészültséget mutatja az is, hogy az egyik kórustag emlékezetből 250 népdalt tud felsorolni. Polónyi Péter Bag korábbi néprajzkutatóiról is beszélt. Elmondta, hogy Gönyei Sán­dor, Muharay Elemér és Mar­tin György gyűjtései gazdag helyi hagyományokról tanús­kodnak. A Magyar Tudomá­nyos Akadémián sok bagi em­léket őriznek a film- és hang­szalagok, a feljegyzések. A közelmúltban dolgozta fel Mu. hc.ray Elemér munkáit Mar­tin György kandidátus, az MTA népzenei osztályának ve­zetője, aki maga is írt a bagi táncokról könyvet. Tímár Sán­dornak, a balettintézet tan­székvezetőjének szintén van bagi táncgyűjtése. A filmek, s a régebbi fel­dolgozások alapján számba le­hetett venni a régi együttest, amelynek 1951—54 közötti táncanyagát Muharay Elemér dolgozta fel. A még ma is élő hagyomá­nyok megismerése érdekében a bagi községi bemutatón részt vett a Népművelési Intézet két munkatársa, Vadasi Ti­bor és Vásárhelyi László. A két szakembert a látottak meggyőzték a kezdeményezés életrevalóságáról, s megígér­ték, hogy képzett vezetővel kívánják segíteni az alakuló együttest. Jósvai Lajos, a járási hiva­tal elnökhelyettese, Polónyi Péter népművelési felügyelő és a bagi művelődési központ művészeti előadója járt Vitá­nyi Ivánnál, a Népművelési Intézet igazgatójánál, aki szin­tén szakmailag támogatja az alakuló együttest. Bagó József, a művelődési központ igazgatója a régi jegy­zékek alapján idősöknek és fiataloknak 170 meghívót kül­dött az első próbára. Ez nem­csak összejövetel volt, hanem próba is, mert a jelenlevő Berkes Eszter táncpedagógus és koreográfus vállalta az együttes megalakítását és ve­zetését. Az új csoport már az indulásnál fölvette Muharay Elemér nevét, aki nem csu­pán bagi gyűjtései alapján közismert: más vidékeken is sokat tett a népi kultúráért. Örszigethy Erzsébet A bagi, Muharay Elemér néptánckutató nevét viselő népi együttest a képen látható Berkes Eszter táncpedagógus, koreográfus vezeti. Kresz Albert felvétele Közgyűlés Domonyban Önkritikátlan Ezekben a napokban rende­zik a sportkörök a beszámoló közgyűléseket. Van mit meg­tárgyalni a tanácskozásokon, mert az elmúlt év során sok érdekes dolog történt, s ezek a találkozók egyúttal jó alkal­mat kínálnak arra is, hogy a sportkörök megszabják a jövő évi feladatokat. A közgyűléseket figyelem­mel kíséri a Gödöllői Járási és Városi Sportfelügyelőség is, ahová egyébként eljut min­den beszámoló jegyzőkönyve. Domonyban Munkácsi Sán­dor, a sportfelügyelőség mun­katársa járt kint, aki elmon­dotta, hogy a községi művelő­dési házban megtartott köz­gyűlést nagy érdeklődés kí­sérte. A találkozó rangját emelte az is, hogy megjelent Kiss Károly, az. aszódi nagy­községi közös tanács elnöke, aki egyben a Galga-parti Tsz SK elnöke is. A közgyűlés Huszár János ügyvezető elnök rövid beszá­molójával kezdődött, aki az eredmények mellett említést tett a gondokról is. Elmondot­ta például azt, hogy megoldat­lan a labdarúgóknál az edző­kérdés és sok gondot okoz az is, hogy a játékosok átszállin­góznak az IMI Vasashoz. Ne­hezíti a sportkör munkáját az is, hogy az elnökségben nem mindenkinek azonosak az elképzelései a munkáról. Töb­ben csak hangoztatják azt, hogy a vezetőség tagjai, de a mindennapi munkából már nem veszik ki a részüket. Huszár János beszámolóját a számvizsgáló bizottság je­lentése követte. Jó évet zárt tavaly a sportkör, hiszen 1975-re mintegy 14 ezer forin­tot sikerült „átmenteni”. Emellett ígéretet kaptak arra is, hogy ezentúl a termelőszö­vetkezet mellett a községi ta­nács is támogatja majd őket. A beszámolókat követő fel­szólalások keményen bírálták a játékvezetőket és a fegyelmi bizottságot, bár elkelt volna egy pár mondatos önkritikus felszólalás is, hiszen nem vé­letlenül volt az őszi szezon felére betiltva a domonyi pá­lya. Remélhetőleg idén már nem lesznek ilyen kellemet­lenségek és a rendezők is fel­adatuk magaslatán állnak majd. A sportkör másik szakosz­tályáról, a kézilabdásőkról ke­vés szó esett a beszámoló köz­gyűlésen. Ebben a szakosztály­ban voltak bár működési za­varok a múltban, de ezek sor­ra rendeződtek és ma már biz­tosított a zavartalan munka. Cs. J. i i .

Next

/
Oldalképek
Tartalom