Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM 1975. JANUAR 24., PÉNTEK Maratoni falugyűlés Mi érdekli Erdőkertest? Fekete kontúros szőlőfürtök, levelek és homokbuckák alatt húzódott a vörösterítős elnök­ségi asztal: mögötte foglaltak helyet a járási és községi ve­zetők, hogy beszámoljanak az erdökertesieknek az elmúlt esztendő eredményeiről, gond­jairól, s az idei tervekről. A fekete kontúros címeremblé­ma Erdőkertes felszabadulá­sának harmincadik évforduló­jára készült, dé a község fa­lugyűlésén nemcsak ez a rajz jelezte az együvétartozást, ha­nem a részt vevő lakosság egymást követő kérdései, fel­szólalásai is. Fejlődő egészségügy Az erdőkertesi falugyűlésen megjelent dr. Süpek Zoltán, .a járási hivatal elnöke, dr. Bas- kay Tóth Bertalan országgyű­lési képviselő, Jávor Józsefné megyei tanácstag, Mihály Ist­ván, a járási-városi rendőrka­pitányság vezetője, Honig György, a Hazafias Népfront járási titkára, Fuferenda Pál községi tanácselnök, Dobróczy Zoltánná községi párttitkár és Pálfalvi György, a Hazafias Népfront községi szervezeté­nek elnöke. A nézőtér zsúfolásig meg­telt, a hallgatók-kérdezők többsége nagy kabátban fi­gyelt a tanácselnök beszá­molójára. Fuferenda Pál számot adott a község gyarapodásáról és a hiányokról is. Elmondta, hogy 1974-ben javult Erdőkertes kereskedelmi ellátottsága. Nyílt egy új húsbolt, korszerű mirelit-hűtőpul­tot állított a gödöllői ÁFÉSZ az ABC-áruházba, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat új éttermet nyitott, és egy magánkézben levő büfé kezdte meg működését az ál­lomáson. Az utóbbi esztendőig akadozó volt a falu zöldség­gyümölcs ellátása; Erdőkertes kis házi kertjei nem voltak elegendők az önellátásra. 1974-ben két magán-kiskeres­kedő nyitott zöldség-gyümölcs üzletet, s ez sokat segít az el­látásban. Szintén kiskereske­dő kezelésében nyílt egy mű- szakicikk-bolt ahol olyan ter­mékeket is lehet kapni, ame­lyek sokszor hiánycikkek. Az egészségügy fejlődése is örvendetes volt. Korszerűsítet­ték a körzeti orvosi rendelőt, s új fogorvosi rendelőt nyitot­tak, berendeztek egy gyógy­szertári szobát is. Sajnos, a fenti intézmények átadásával, illetve korszerűsítésével még nem szűntek meg Erdőkertes egészségügyi gondjai. Rekonstrukció 1980-ig Hónapok óta nem találnak gyógyszerészt, aki a készletet kezelné, s míg ez az állapot tart, Veresegyházra kell a be­tegeknek átjárni receptért. A körzeti rendelés sem zavarta­lan. Erdőkertes kiterjedt tele­pülés, s egy orvos képtelen el­látni a körzetet, másik orvos pedig szolgálati lakás híján nem akad. Nem véletlenül dísklenek az erdőkertesi emblémán a ho- n.okbuckák. Ez a talaj a meg­felelő vízellátást és az úthá­lózat kialakítását is nehezíti. Fuferenda Pál tanácselnök el­mondta, hogy olyan mélyen van a víz, hogy a kútfúrás költségeit magánosok nemigen tudják kifizetni. Ezért a jó ivóvíz megteremtése nagyobb­részt o községi tanácsra hárul. Még a hatvanas években készült a váci járással egy közös vízműterv, amely a kö­zeljövőben ismét reálissá vált. A szakemberek szerint a mély rétegekben lehet találni Erdő­kertesen vizet. Ha ez sikerül­ne, megoldható lenne Veres­egyház és Szada vízellátása is. A vízmű tanulmánytervét már megrendelte a községi ta­nács, előreláthatólag március­ra készül el. A vízműrendszer az előzetes számítások szerint 45 millió forintba kerülne: ehhez a lakosság 22 milliós hozzájárulását várják. De a fennmaradó költségekre a községi tanácsnak nincs meg a fedezete. Központi, megyei segítséget vár. A futóhomokot e dombos vidékről könnyen lemossa az eső, ezért igen fontos a köz­ségben az útépítés. A villany- hálózatnak még a fele sincs meg: mindössze 27 kilométer­nyi, többségében a felszaba­dulás előtt készült, keskeny átmérőjű, gyenge teljesítmé­nyű a vezeték. Az esti órák­ban gyakori a feszültségin­gadozás, s nem mindig lehet nézni például a televíziót. Az Elektromos Művek az idén kezdi el a hálózat re­konstrukcióját, elsőként a köz­ség főutcáján, a Felszabadulás úton. A községi tanács egyút­tal szeretne felállíttatni közvilágítási lámpákat is. A rekonstrukció a tervek szerint 1980-ban fejeződne be. Ez a munka nagy terhet jelent a községnek, mert például egy kilométer hálózat megépítése 160—180 ezer forintba kerül, A konyhában tanítanak... Az útépítéshez a községi ta­nács sok társadalmi munkára számít, mert költségvetéséből csak fuvarra futja, a helyi tég­lagyár ad salakot. A községi utak megépülésének egyik biz­tosítéka a lakosság társadalmi munkája, s ennek vannak a községben hagyományai. Az utóbbi 4 évben 10 millió forint értékű munkát végez­tek az erdőkertesnek; az óvo­dánál, a sportölitözőnéi és für­dőnél, fásításban — s több mint egyharmadát útépítésnél. De nemcsak gondjai vannak Erdőkertesnek, hanem jelen­tős eredményei is. Az elmúlt 4 évben korszerű óvoda épülit, járdát készítettek a vasúiig és a Géza utcában, két kisven­déglő, húsbolt, 2 pedagógusla­kás, 6portöltöző, fogorvosi ren­delő, gyógyszertári szoba, pos­ta, a Ganz Árammérőgyár és egy ruházati szövetkezet te­lepe készült el: összességében 15 millió forint értékben. Tavaly augusztus 20-án új intézmény alapjait rakták le. Elkezdték építeni a község 8 tantermes iskoláját, mely hoz­závetőlegesen 13 millió forint­ba fog kerülni. A lakosság előzetesen már 1 millió forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. Ez a falu legna­gyobb szüksége, ugyanis a je­lenlegi iskolaépületben csak 7, terem van: 15 osztályt több napközis és tanulószoba- csoportot kell iitit elhelyezni. Még egy volt szolgálati lakás éléskamrájában, konyhájában Is tanítanak, a pincében tor­náznak, s a gyerekeknek egy valamikori fürdőszobában főz­nek. A tervek szerint az új is­kolába 1975 végén költözhet­nek be a tanulók és a peda­gógusok. Rossz hírét keltik Fuferenda Pál beszámolóját számtalan hozzászólás követte. Sokan hiányolták a kellő köz­biztonságot, a közvilágítást, a vizet, a jó utakat. Szó esett a község különböző részein emelkedő szemétkupacokról, a kóbor kutyákról, vandál „faki­termelőkről”. Néhány asszony azt nehezményezte, hogy he­tekig nem lehet kapni rajzla­pot, színes ceruzát, tűt, cérnát, s a húsboltos panaszolta, hogy egyre kevesebb húst szállíta­nak az üzletbe. Rossz a ke­nyér, kicsi a zsemle, panaszol­ták a lakosok. Sok a besur­ranó tolvaj, életveszélyes az állomás épülete. Megszüntet­ték a zenét a presszóban, rossz hírét keltik az irodalmi szín­padnak. Még egy orvos kelle­ne, mert egy rendelésen 100— 150-en is megfordulnák. A sok-sok kérdésre dr. Sü­pek Zoltán, dr. Baskay Tóth Bertalan, Mihály István, Fufe­renda Pál válaszolt. A tanács­elnök a késő estig elhúzódó falugyűlést azzal fejezte be, hogy a megválaszolatlan fel­szólalásokra levélben érkezik majd meg a felelet. Három évvel ezelőtt meg­szűnt Gödöllőn egy szolgálta­tás: a Magyar Hirdető, amely addig plakátozást és magán­hirdetést is vállalt, becsukta boltját, mert a vállalkozás gazdaságtalannak bizonyult. Azóta a városban itt is, ott is feltűnnek a fákon és a ház­falakon a tenyérnyi cédulák, amelyek eladásra szánt ingó­ságokat és használati tárgya­kat, hízott disznókat kínálnak a járókelőknek. A legfelka- pottabbak Gödöllőn a Szabad­ság téri fák. Ezeken éktelen­kedik a legtöbb — nem is egyszer már olvashatatlanná fakult-szakadt-mállott-ázott — cédula. A rekordot mind közül az a fa tartja, amelyen 28, rajzszöggel, szeggel vagy ragasztóval odaerősített papí­rost lenget a szél. De hasonló a helyzet az állomáson is. A látvány nemcsak a föld­rajz-biológia szakos tanár til­takozását kelti fel bennem, A barokk stílusban épült Grassalkovich-kastély, a fekete márvány baldachinos főoltáráról híres kastélytemp­lom, a klasszicista, kupolás pálmaház, a műemlék érté­kű Mária-szobor, a barokk kálvária, az ugyancsak ba­rokk jellegű, klasszicizált kabatpusztai istálló, a 135 hektár kiterjedésű arboré­tum, a 24 hektáros, védett Erzsébet-park, az európai hírű kastélykert és a nép­szerű Alsópark képei villan­nak fel Gödöllő város nevé­nek hallatára. Ezek a ran­gos műemlékegyüttesek és az egész várost szövevénye­sen behálózó zöldfelületek teszik híressé hazai és nem­zetközi vonatkozásban is Gödöllőt. Célszerű átalakítást! Hazánk zöldfelületben egyik leggazdagabb városa Gödöllő, ahol tiszta még a levegő, tiszta a víz, megfe­lelők a körülmények a nö­vényeknek és az állatoknak, szinte érintetlen természeti környezetben élvezheti az ember a pihenést. Ez az er­dőknek, parkoknak, fásított utcáknak és a csodálatos épí­tészeti alkotásoknak, a mű­emlékeknek köszönhető. Igen, ma még mindezek megvan­nak, de az urbanizáció és az iparosodás egyre veszélyez­teti ezeket a területeket, a kincseket. Mi a természettől és elődeinktől kaptuk e cso­dálatosan szép értékeket, s ők is megőrizték számunkra. Vajon a mai nemzedék tesz-e valamit azért, hogy ezt a ragyogó természeti környezetet fenntartsuk, fejlesszük, védjük; megőriz­zük gyerekeink, unokáink hanem a természeteit kedvelő emberét is. Gödöllő természeti szépségekben gazdag, földraj­zi adottságait tekintve külön­leges helyzetben velő város. Ezeknek a természeti adottsá­goknak a kamatoztatása, a szemet gyönyörködtető fáknak a védelme azonban közüggyé kell hogy legyen. Jó megoldás lehetne a fák megszabadítására az is, hogy fölállítanak egy hirdetőtáblát, ahol a hét egy megadott nap­ján valaki felvenné és elhe­lyezné a hirdetéseket, mond­juk fél hónapra. így két le­gyet is üthetnénk egy csapás­ra. Először megszabadulnának a fák kétes szépségű díszeik­től, másrészt pedig lenne egy | olyan hely, ahol — ha vásá­rolni vagy eladni akar — hir­dethetne a lakosság. Iszlai Albert tanár Bag, Kinizsi u. 33. számára, akik szintén szeret­nének tiszta vizet, levegőt, csodálatosan szép és hasznos állat- és növényvilágot, s akik szintén szeretnének ki­kapcsolódni és sétálni e vá­ros nemzetközi hírű parkjai­ban, arborétumaiban, erdei­ben. Ezek a kérdések nemcsak városunkban, hanem hazánk­ban, és' az egész világon fog­lalkoztatják az embereket. A problémák megoldására vi­lágméretekben kibontakozó mozgalom a környezetvéde­lem. A mozgalom célja a a természeti tényezők hatá­sára kialakult „környezeti egyensúly” felbomlásának megakadályozása, a környe­zet és erőforrásainak megőr­zése, célszerű átalakítása, fejlesztése, továbbá a káro­sodás helyreállítása, megelő­zése. A legfontosabb feladatok Az Országos Környezetvé­delmi Tanács megalakításá­val szervezett és irányított formában indult meg a cél­tudatos munka. Az országos hatáskörű szerv útmutatásai csak akkor hajthatók végre helyesen, ha azokat o helyi adottságokra adaptálják. A központi utasításokat megelőzve a gödöllői városi tanács elnöke és a végrehaj­tó bizottság, a környezetvé­delemmel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek­ből megalakította a gödöllői Természet- és Környezetvé­delmi Bizottságot, amely a tanács javaslattevő és véle­ményező szerve. A bizottság feladata a vá­ros természetvédelmi, műem­lék- és környezetvédelmi ten­nivalóinak meghatározása, a munkák irányítása és javasla­tok tétele. A bizottság mun­katervében szerepel a város fásítási, parkosítási és park- rendezési tervének elkészítte­tése, véleményezése; utcák, parkok faápolásának problé­mái, szemét és szemétlerako­dó helyek jelenlegi helyzete, a fejlesztés lehetőségei; a város belvíz- és szennyvízelvezeté­sének problémái, garézsépítési lehetőségek az új lakótelepe­ken. A bizottság arra törekszik, hogy e munkába bevonja az iskolákat, a különböző társa­dalmi szerveket és a lakossá­got is. Társadalmi munkával is Természetesen e nagyszabá­sú tervek, elképzelések meg­valósításához komoly pénz­ügyi fedezetre van szükség. A városi tanács, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté- r'Um Budapesti Állami, Erdő­rendezősége, a megyei Ter­mészetvédelmi Bizottság, a Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya, valamint a helyi szer­Fontos tanácskozás szín­helye volt január 22-én, szer­dán az aszódi tanácsház. A Pest megyei Tanács illetékes képviselői, továbbá Kis Emil, a járási pártbizottság első titkára, az aszódi párt- és tanácsi szervek képviselői, valamint a település társa­dalmi, gazdasági intézmé­nyeinek vezetői a domony- völgyi üdülőövezet kialakí­tásának • lehetőségeiről tár­gyaltak. A Pest megyei tervezők rö­videsen elkészítik az üdülő­övezet tanulmánytervét, mely Az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója, Asztalos István a minap gyűjtőúton járt Kar­talon. Az előzetes tájékozó­dás alapján számos értékes viseleti ruhadarab — egy tel­jes öregasszony-viselet —, egy kartali lakószoba, többek kö­zött egy parasztágy párnák­kal, valamint egy szövőkész­let és egyéb használati esz­köz került az aszódi múzeum vek. jóindulatú együttműködé­se és áldozatvállalása révén a szükséges pénzügyi fedezet biztosítható. Ezen túl persze tervszerű szervező-irányító munkára, megbízható kivitelezőre és sok önkéntes társadalmi munkásra van szükség. Legsürgősebb feladatunk a parkok, arborétumok, műem- I lékek további állapotromlásá­nak megakadályozása, a hi­ányzó fák pótlása és a re­konstrukciós munka megindí­tása. E munkák megvalósítá­sához szükség van az iskolá­sok szemléletalakítására, a KISZ-esek, a különböző tár­sadalmi szervek, üzemek, vál­lalatok, s a város minden egyes lakójának gyakorlati közreműködésére, az illetékes tanácsi vezetők ezzel kapcso­latos tervszerű és gyors mun­kájára. Szükség van arra, hogy Gödöllő valamennyi pol­gára magáénak vallja a vá­rost, és ne legyen közömbös a környezetkárosítók iránt, akik veszélyeztetik akár a víz, a le­vegő vagy a talaj tisztaságát, a növény- és állatvilágot. Egy emberként kall fellépni és példás büntetést kiszabni a szemetelők, a parkrongálók, fapusztítók, levegő-, víz- és talajszennyezők, az élővilágot károsítok ellen. Például: csemeteültetós Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, a XI. párt- kongresszus tiszteletére kez­dődjön Gödöllőn tudatos, cél­szerű környezetvédelmi tevé­kenység, irányított környezet­átalakítási, környezetfejlesz­tési munka. Ehhez kéri a Ter­mészet- és Környezetvédelmi Bizottság a város valamennyi polgárának segítségét: a cse­meteültetésben, a csemetene­velésben, a parkosításban, a szemetelés megszüntetésében, a műemlékek védelmében, a parkok, arborétumok megvé­désében és szépítésében. A segíteni kész, jószándékú társadalmi munkások megta­lálhatják a kedvükre való el­foglaltságot, mint például a gödörásás, az elültetett cseme- tés gondozása, védelme; to­vábbá felvilágosító, nevelő és irányító munka. Dr. Szabó Lajos, a természet- és környezet- védelmi bizottság tagja Közegészségügyi rendelő Népfrontest Dányban A Hazafias Népfront gödöl­lői járási bizottsága, valamint a dányi községi népfrontbi­zottság január 24-én, pénte­ken este a 2-es számú álta­lános iskolában népfrontestet rendez a község egészségügyi rendjével kapcsolatban. elsősorban Aszód és Gödöllő környékének üdülni, pihenni, kikapcsolódni vágyó dolgozói­nak érdekeit tartja szem előtt. Az elképzelések, a ter­vek szerint az üdülőövezet­ben nem csupán egyéniek, ha­nem vállalatok és intézmé­nyek is kaphatnának terü­letet. Kemping kialakításáról is szó esett. Lehet majd Do- monyvölgyben fürödni, s to­vábbfejlesztik a horgászati le­hetőségeket is. A kertekben ismét felvirágozhat e vidék egykoron híres szőlő_ és gyü­mölcskultúrája. néprajzi tárába. A gazdag népművészeti-néprajzi anyag­nak rövidesen megkezdődik tudományos feldolgozása. A közeljövőben folytatódik a gyűjtés Kartalon. Mint Asz­talos István elmondta, régi menyecskeviseletet (fiatalasz- szony-ruhát) szeretne talál­ni; olyat, aminek tartozéka a fehérrel kivarrott nyak- bavaló és fejkendő. Örszigethy Erzsébet TANULMÁNYÚT A SZOVJETUNIÓBAN Koncert és lemezfelvétel Torma Gabriella gödöllői zongoraművésznő egyéves, tar­tós tanulmányúton tartózkodik a Szovjetunióban. A moszk­vai Csajkovszkij Konzervatórium hallgatója, Tatjana Nyiko- lajevna zongoraművész tanítványaként. A tanulmányutat 1974 őszén kezdte, 1975 nyarán fejezi be. A tanulás mellett folya­matosan készül szovjetunióbeli koncertekre és lemezfelvé­telre is. Winkler Csaba felvétele Cetlik a fán TANULMÁNYTERV KÉSZÜL Domonyvölgyi üdülők KARTALI SZOBA ASZÓDON Menyecskeruha kerestetik i Amiről híres a város Senki ne legyen közömbös! Bizottság a környezet védelméért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom