Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-04 / 3. szám
I 1975. JANUAR 4., SZOMBAT Szilárd keretek az ötéves terv megvalósításához Pest megye 1975. évi költségvetése és Seflesztésialap-fiearve Amint arra lapunk 1. oldalán utaltunk, a megyei tanács pénteki ülésén elfogadta az idei központi költségvetést és fejlesztési alaptervet. A testület elé írásban beterjesztett javaslat bevezetőben megállapítja, hogy a tervezésben közreműködtek a helyi tanácsok, a járási hivatalok, különböző intézmények és a megyei szak- igazgatási szervek. A tervjavaslatot megtárgyalták a megyei tanács illetékes bizottságai. A tervezés során egyeztették a megyei és helyi érdekeket, ami a területfejlesztési politika alapvető eleme. Növekvő lehetőségek A megyében levő tanácsok gazdálkodásának eddigi eredményei, valamint az azokból megállapítható irányzatok azt' mutatják, hogy a település- fejlesztés, valamint a költég- vetési ellátás és a költségvetésből történő fenntartás a tervezettnél gyorsabban bővül. A bevételek kedvező alakulása, az anyagi érdekeltség rendszerének helyes alkalmazása, a helyi önállóság kibontakozásával párosuló társadalmi összefogás folyamatosan növeli a megye fejlesztésének lehetőségeit Előbbieket aláhúzza az a tény, hogy 1975-ben 2,1 milliárd forintos •költségvetés és egymilliárdos fejlesztési alap szolgálja a megye haladását, s szilárd kereteket teremt ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv legfőbb megyei céljait elérhessük. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet kapjon a gazdálkodás hatékonysága és az ésszerű takarékosság valamennyi tanács tevékenységében. Reális alapokon Mind a költségvetés bevételeinél, mind kiadásainál, a realitások szigorú mérlegelése érvényesült. Örvendetes, hogy ennek figyelembevételével is pz 1975. évi megyei költség- 'vetés összege 17 százalékkal, 306,6 millió forinttal nagyobb, mint az 1974. évi tervezett pénzmennyiség volt. A költségvetési bevételek minden száz forintjából 33 saját forrásokból, 49 vállalati és szövetkezeti befizetésekből, 18 pedig állami hozzájárulásból származik. Részletesen kitér az írásos anyag a különböző adók és vállalati, szövetkezeti befizetések várható alakulására, majd köLtségvetésd kiadásokat taglalja, v Minőén ágazatban többet Ez utóbbiak summázata- ként azt állapíthatjuk meg, hogy minden ágazatban nagyobb forintösszeget biztosít a költségvetés, mint 1974-ben. Így a többi között az utak, hidak fenntartására 79 millió, belvízrendezésre 32 millió forintot. Ugyancsak növekedett a közterületi parkok, játszóterek karbantartása, gondozása, valamint a dunai strandok működtetésére és felújítására szolgáló pénzkeret is. Szociális és egészségügyi kiadásokra 9,8 százalékkal, 47,2 millió forinttal többet irányoz elő a költségvetés, mint 1974- ben. Egyebek mellett hat általános és nyolc gyermekorvosi körzetet szerveznek a megyében, s összesen 31 új orvosi munkahely létesíthető 1975-ben. Az épületek célszerűbb kihasználásával ötven új kórházi ágyat sorolhatnak majd a meglévők mellé, s növekszik az egészségügyi intézmények eszközellátottsága ugyancsak, így hárommillió forintért vásárolhatnak korszerű gyógyító felszereléseket. Nagyobb kulturális kiadások Szembetűnően megnőtt a kulturális feladatok költség- vetési pénzalapja 1974-hez mérten. Az 1975-re tervezett összeg 187 millió forinttal, 26,3 százalékkal nagyobb, mint volt a tavalyi. A legfőbb feladatot a mennyiségi fejlesztések működtetésének fedezete alkotja, a többi között például 2875 gyermek számára teremtik meg a napköziotthonos óvodai elhelyezés üzemeltetési feltételeit., Említésre méltó, ho-gy a könyvtárak - állományának gyarapítására egymillió, a szakmunkásképző intézetek taneszközökkel történő jobb felszerelésére kétmillió forinttal növelték az 1974. évi előirányzatokat. Nem mellékes az sem, hogy a költségvetés társadalmi tanulmányi ösztöndíjakra hárommillió, az iskolai szemléltető eszközök bővítésiére hatmillió forintot irányoz elő, s a közművelődés fokozódó szerepét jelzi, hogy több, mint kétmillió forinttal emelkedik a művelődési otthonok támogatása. Gondot okoz viszont, hogy bár nőtt az általános és középiskolák korszerűsítésére és felújítására fordítható összeg, jó néhány jogos igényt így sem lehet kielégíteni. Egymillióid, fejlesztési célokra Az írásos anyag második fő része a fejlesztési alappal foglalkozik. Megállapítja, hogy az 1975. évre tervezhető pénzügyi források teljes összege 984,9 millió forint, valamivel elmarad az 1974. évi szinttől. Lényeges eleme a fejlesztési alap bevételi oldalának, hogy a helyi tanácsok eddigi munkájukat javítva, nagyobb gonddal kezeljék a különböző hozzájárulások befizetését, különösen, az út- és közmű- fejlesztési hozzájárulások esetében fontos ez. A fejlesztési alap bevételeinek szerkezete egyébként változatlan, megegyezik a korábbi évekével. Ugyanakkor néhány bevételi forrás jelentősége csökken, így például a telekadóé, a telekhasználati és -igénybevételi díjé. Hangsúlyozza-azt is a költségvetés és fejlesztési alap írásos előterjesztése, hogy 1975-ben a már megkezdett beruházások mielőbbi befejezésére szükséges összpontosítani az erőket, s ugyanakkor minél zavartalanabbá kell tenni az ötödik ötéves tervre való átmenetet. 1800 tanácsi lakás Számítások szerint- 1975-ben — a rendelkezésre álló építőipari kapacitás folyamatos s hatékonyabb kihasználásával — mintegy 1800 tanácsi bérén tanácsi értékesítésű lakás átadását lehet elérni. E jelentős erőfeszítést követelő feladat sikeres végrehajtása esetén is a középtávú tervidőszakra eredetüeg meghatározott 6300 tanácsi bér- és tanácsi értékesitésű lakásból 1975 végéig előreláthatólag csak 4800—5000 átadása történik meg. 1975-ben a tervek szerint tanácsi célcsoportos beruházásként Cegléden 240, Gödöllőn 309, Nagykőrösön 155, Százhalombattán 260, Szentendrén 203, Vácott pedig 131 lakás készül el. A hat városon túl a nagyközségekben és községekben jelentősebb tanácsi lakásépítésre kerül sor Budaörsön, Dabason, Monoron, Nagyiké tán. Fejlődő közműhálózat Évek óta kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a helyi tanácsok a telepszerű, többszintes lakóház-építkezéseknek, s ezzel párhuzamosan a közművek fejlesztésének. A tervek szerint — a társulatokkal együtt — 1975Tbenösz- szesen 110 kilométer hosszúságú vízvezeték üzembehelyezésére kerülhet sor. így Nagykőrösön négy, Százhalombattán 2,5, Érd, Tárnok, Diósd térségében négy, a Gal- ga menti régióban 17, Foton tíz kilométer hosszúságú vezetékszakaszt adnak át rendeltetésének. Jelentősebb fejlesztést valósítanak meg ezenkívül idén Abonyban, Zsá rabokon, Tápiógyörgyén, Döm- södön és Gödön. Természetes és elengedhetetlen kísérője a vízvezetékhálózat bővítésének a csatornák , és a szennyvíztisztító telepek építése. 1975-ben ösz- szesen harminc kilométer hosszúságban bővülnek a csatornák, s itt is jelentős szerepet játszanak a lakosság ösz- szefogását bizonyító társulatok. 1975-ben lényegesebb csatornabővítést hajtanak végre a tervek szerint Érd— Diósd, valamint Budaörs-r-Tö- rökbálint térségében, Daba- son, Aszódon, Pomázon. A további haladás biztosítéka, hogy Ráckeve nagyközségben már megalakult a csatornamű társulat, Érden és Diós- don, valamint Budaörs—Törökbálinton pedig szintén létrejöttek a feltételek ehhez, illetve utóbbi esetben már a munka megkezdéséhez. Negyvenöt tanterem Tovább folytatódik 1975-ben az általános iskolai oktatás körülményeinek javítása. Megyei támogatással 45 tanterem építésének befejezése várható. Ezen belül Gödöllőn nyolc, Vácott — lakásépítéshez kapcsolódva — 16, Galgamácsán hat, Tápiógyörgyén nyolc, Ráckeve- Szigetbecsén négy, Pilisszántón pedig három tantermet vehetnek majd birtokukba az ifjú állampolgárok. Fentieken túl a helyi tanácsok is erőteljesen szorgalmazzák az általános iskolai tantermek bővítését, s terveik szerint jelentősebb fejlesztésre kerül sor idén Tökölön, Döm- södön, Biatorbágyon, Erdőkertesen. Üllőn. Szentendrén megkezdik egy 16 tantermes középiskola falainak felhúzását, ennek befejezése azonban már az ötödik ötéves terv feladatai közé sorolódik. Új óvodák Szorosan ide tartozik az, ami a még ifjabbak, az óvodások, illetve az óvodáskorúak érdekében történik, összesen 1700 gyermek számára kívánnak helyet teremteni új vagy bővített létesítményekben, s ez nemcsak a meglévő gondokat enyhíti, hanem bizonyítéka annak is, hogy a népesedés- politikai párt- és kormányhatározatokat a helyi tanácsok messzemenően érvényesítik tevékenységükben. A megye mind a hat városában bővül az óvodai elhelyezés lehetősége 1975-ben, így Cegléden száz, Gödöllőn kétszáz, Nagykőrösön 175, Százhalombattán kétszáz, Szentendrén száz, Vácott pedig 75 gyermek számára nyílik lehetőség belépni a második otthonba. A városokon túl tekintélyes fejlesztést hajt végre idén Budakeszi, Érd, Túra és Duna- haraszti, ahol száz-száz óvodást helyezhetnek majd el a létesítmény átadását követően. Óvodaépítésre, -bővítésre kerül sor ezenkívül még több községben, így Gyálon, Dányban, Dömsödön, Farmoson, Dabason. Rét művelődési központ Nem lenne teljes a költség- vetés és fejlesztési alap tervezetének ismertetése, ha nem utalnánk arra, hogy 1975-ben — a mégkötött kivitelezési szerződés szerint — befejeződik Szentendrén a 450, Vácott pedig a 600 személyt befogadó művelődési központ építése. Ugyancsak 1975-ben ér véget a váci, illetve ceglédi elme- gyógyászati pavilonok építése, valamint nekilátnak Gyálon a négy munkahelyes körzeti orvosi rendelő építésének. Az írásban beterjesztett terjedelmes és részletes anyagho- dr. Békési László, a megyei tanáoj általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. ra is számolni kell a szakképesítés nélkül tevékenykedő ápolónők, óvónak, pedagógusok alkalmazásával. Érvényes az átgondoltság szükségessége a felújítási munkára is, mert bár a különböző intézmények jelentős része korszerűtlen, és felújításra szorul, esztendőről esztendőre gondokat okoz, hogy az ilyen célra rendelkezésre álló pénzkeretből tetemes összeget nem használnak fel a tanácsok. Beszéde befejező részében dr. Békési László arról szólott, hogy indokolt rugalmasság érvényesül néhány beruházás megkezdésének későbbre halasztásában, mivel az erőket elsősorban a már megvalósítás alatt lévő létesítmények mielőbbi befejezésére kell koncentrálni. A fejlesztési célkitűzések között változatlanul kiemelkedik a lakásépítés és a közművesítés. (Ez utóbbira beszédes bizonyíték az, hogy a társulatok áldozatvállalása, valamint a megyei támogatás eredményeként 1975-ben a lakosság 57 százaléka részesül ivóvízellátásban, míg 1970-ben arányuk csak 27 százalékra rúgott. Befejezésül a megyei tanács általános elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a párt- és a kormányhatározatok következetes érvényesítése a költségvetés és a fejlesztési alap tervének végrehajtásakor szilárd kereteket teremt a hatékonyabb tanácsi gazdálkodáshoz, az ésszerű takarékossághoz, s ezzel a megyei középtávú terv minél sikeresebb teljesítéséhez. Hozzászólások a vitában Bt. Békési 1László ijSSTéde Bevezetőben rámutatott, hogy a negyedik ötéves terv utolsó esztendejének feladatai fokozott erőfeszítést követelnek a tanácsoktól és szerveiktől. Aláhúzta a költségvetés és fejlesztési alap elkészítésének, a tervezésnek azt a fontos jellemzőjét, hogy egyre demokratikusabb módon sikerül összhangot teremteni a helyi és a megyei célok között. Lényeges jellemzője a beterjesztett javaslatnak — mondotta dr. Békési László —, hogy következetesen folytatódnak a megyei tanácsok által jóváhagyott negyedik ötéves terv végrehajtásának munkálatai. A középtávú tervből eltelt négy év eredményei, valamint az 1975. évi terv ismeretében ma már elmondhatjuk — hangoztatta a megyei tanács általános elnökhelyettese —, hogy a negyedik ötéves terv időszakára eredetileg tervezett mintegy 10,5 milliárd forintos, akkor rekordnak szilmitó bevételi előirányzat 1975 végéig nemcsak teljesül, hanem előreláthatóan megközelíti a 14 milliárd forintot. Az eredeti terv várható túlteljesítéséből a költségvetés és a fejlesztési alap egyaránt valamivel tpbb, mint másfél milliárd forinttal részesedik. A továbbiakban az előadó arról beszélt, hogy a költségvetés összegének dinamikus növekedését 1975-ben is egészséges belső arányváltozás kíséri. Nő a saját bevételek, valamint az állami támogatás jelentősége, ami a bevételi tervek szilárdságát és a tanácsok anyagi érdekeltségét egyaránt biztosítja. A költségvetés bevételei sorában 1975-ben tetemes részt képviselnek a megye területén működő vállalatok, valamint ipari, fogyasztási és mezőgazdasági szövetkezetek befizetései. E gazdasági egységektől mintegy 120 millió forinttal több bevételt várnak a tanácsok, mint 1974-ben. E várakozás realitását az adja, hogy a megyében az ipari termelés 5—6, a mezőgazdasági 7—8, a kereskedelmi áruforgalom pedig megközelítően 10 százalékkal emelkedik 1975-ben. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedését jó néhány 1974-ben már üzembe helyezett, illetve 1975-ben átadásra kerülő beruházás, valamint a termelékenység további emelése fedezi. Hangsúlyozta dr. Békési László, hogy a növekvő állami hozzájárulás azt bizonyítja: a központi kormányzati szervek egyre inkább felismerik Pest megye sajátos helyzetét, elismerik égető gondjait, és a népgazdaság teherbíró képességének, valamint a népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelően, növekvő támogatásban részesítik a megyét. A fejlesztési alap tervével foglalkozva a megyei tanács általános elnökhelyettese a többi között elmondotta, hogy a hitelpolitikában, mint általában a gazdálkodás egészében, szigorúbb megkötöttségek érvényesülnek, s ezek logikus következményei a nemzetközi inflációnak, s különböző belső problémáknak. Mindezek ellenére az 1975. évi fejlesztési alap terve szerves része a középtávú tervnek. Folytatódik a közműtársulatok erőteljes támogatása, a járó és fekvőbeteg-ellátás feltételeinek korszerűsítése, az általános és középiskolák felszerelésének további bővítése. Részletesen szólt az előadó a párt és a kormány életszínvo-i nal-politikai intézkedéseinek megyei végrehajtásáról, az ifjúságpolitikai, közművelődési, valamint a közoktatási határozatok költségvetési kihatásairól. Lényeges vonása volt a szóbeli kiegészítésnek az a gondolatmenet, amely a fejlesztések átgondoltságát ölelte fel. így egyebek mellett azt, hogy mind az egészségügyi ellátás, mind az oktatás területén csak olyan létszámfejlesztést szabad végrehajtani, amilyenre a személyi feltételek is adottak, azaz van kivel betölteni a státuszokat. Ezért a költségvetés ösz- szeállításánál ezt lényeges szempontként vették figyelembe, de ennek i ellenére, továbbAz írásban beterjesztett javaslathoz, valamint a szó kiegészítéshez elsőként U. Budai János (Tahitótfalu—Kisoroszi—Pócsmegyer—Sziget, monostor) fűzött észrevételt. Egyebek mellett megállapította, hogy a szentendrei járás növekvő idegenforgalma megköveteli az utak állapotának folyamatos javítását, s ez remélhetőleg érvényesül majd a következő középtávú tervben. Foglalkozott a gyermekorvosi ellátás további javításának szükségességével is. Pappert Adóm (Üröm—Pilis- borosjenő—Solymár) az észszerű takarékosság jelentőségét méltatta, s azt emelte ki, hogy az előterjesztés sokoldalú munkával készült, végső kialakítását a megyei tanács bizottságaiban alapos vita előzte meg. Szász György (Tárnok) az agglomerációs övezet fejlesztésének gondjait részletezte, s mint megállapította, itt hosz- szú évekre terjedően még nagyon sok a teendő. Balogh Pálné (Öcsa) a községi tanácsok tervező munkájának néhány vonásával kapcsolódott a napirendhez. A többi között arra mutatott rá, nem szabad megalapozatlan fejlesztési tervek végrehajtásának nekikezdeni, Dr. Mondok Pál, a megyed tanács elnöke, Cegléd város megyei tanácstagja, a költségvetés és fejlesztési alap tervének vitájában stóláit feL Rámutatott, hogy a takarékosság nagyon fontos elvét helyesen kell értelmezni, s miközben mellőzni szükséges minden fölös luxust, megalapozatlan fejlesztéseket, ugyanakkor nagy gonddal munkálkodjunk mindazoknak a feladatoknak a végrehajtásán, amelyekre adottak a lehetőségiek. Egyszerűbben szólva — mondotta a megyei tanács elnöke —, nincs szükség olyasfajta „takarékoskodásra”, mély meglevő pénzeket fontos feladatoktól vonna el, mert ezekben az esetekben az a cél, hogy a beruházásra, korszerűsítésre szánt összegek mielőbb kamatozni kezdjenek. Az agglomerációs övezet problémáit érintve, azt húzta alá dr. Mondok Pál, hogy az itt sűrűsödő feladatok nem pusztán a megye és a főváros teendői közé sorolhatók, hanem azo- kat elsősorban az országos tervezés során kell figyelembe venni. Örömmel tapasztaljuk — állapította meg —, hogy a legutóbbi esztendőkben ez az irányzat már érvényesül, bér hozzátehetjük, még nem minden szervnél! és nem minden esetben. Az elhangzott felszólalásokra dr. Békési László válaszolt. A válaszadást követően Pest megye tanácsa egyhangúlag elfogadta az 1975. évi központi költségvetést és fejlesztési alapbér vet, valamint a helyi tanácsok költségvetési és fejlesztési alap szabályozóit, továbbá kötelező irányzatait. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a megyei tanács azt a külön intézkedési tervet, mely az 1975. évi gazdasági feladatok sikeres teljesítését és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások hatékony felhasználását szorgalmazza. Az intézkedési terv, egyebek között, hangsúlyozza a takarékos gazdálkodás, a bevételek növelésének és a belső tartalékok feltárásának jelentőségét Kitér a karbantartások és felújítások megfelelő előkészítésére, a biztonsági tartalékok képzésére, a szervezettebb beruházási munka kialakítására. Foglalkozik a tanácsi vállalatok tevékenységével, majd kimondja, hogy a megyei tanács szükségesnek tartja: valamennyi helyi tanács, tanácsi felügyelet aHaibt működő vállalat és költségvetési szerv készítsen részletes tervet a Központi Bizottság 1974. decemberi ülésének határazaita szenemében és a megyei tanács intézkedési tervének ismeretében. Az intézkedési terv végezetül a különböző feladatok felelőseit és határidejét szabja meg, s mint leszögezi, a megyei tanács számít arra, hogy Pest megye lakossága 1975-ban is oly áldozatkészen segíti a helyi tanácsok tevékenységét, mint tette ezt a megelőző esztendőkben. M. O. Napi egymillió Jó évet zárt az ÉVIG ceglédi gyáregység munkáskollektívája. Tavaly 240 millió forint értékű különböző villamos motort készítettek, amelyből jelentős tételt olasz és NSZK piacon értékesítettek. Az idei évet a munkaszervezés javítása jegyében kezdték. Jelentősen, 22 százalékkal megemelték éves tervüket. így ebben az évben naponta több mint egymillió forint értékű terméket állít elő a ceglédi gyáregység. Koppány György felvétele