Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

1875. JANUÄR 24., PÉNTEK %Mrtav Fokozzák az exportot Változik a gyártmányszerkezet a Mechanikai Művekben Ipari kondenzátorok a takarékosabb energiaszolgáltatáshoz a vuaggazaasagoan le­játszódó nagyarányú árvál­tozások, a nyersanyag- és energiaprobléma, az egyes termékek iránti kereslet csökkenése számos Pest me­gyei vállalatot is arra kész­tetett, hogy intézkedéseket tegyen o világpiaci hatások kivédésére. Felismerve a helyzetet, Törökbálinton, a Mechanikai Művekben is gyors döntések születtek a gyártmányszerkezet arányai­nak megváltoztatására: elő­térbe került a gazdaságos, korszerű, kül- és belföldön egyaránt keresett cikkek termelése. Jó évünk volt” Köztudomású, hogy a vál­lalat egyik fő terméke az olajkályha, de emellett köz­ponti és vidéki gyáraiban fejlesztette kondenzátorokat előállító üzemeit. A híradás- technika, az energiaszolgálta­tás és az ipar különböző te­rületein nélkülözhetetlen ter­mékeiből jelenleg már 600— 700 fajtát készítenek. A ter­mékszerkezet-változás vár­ható piaci eredményeiről, a Mechanikai Művek idei érté­kesítési elképzeléseiről be­szélgettünk Kalász György kereskedelmi főosztályvezető­vel: — Most, a mérlegzárás előtti napokban már nyugod­tan mondhatom: 1974 jó évünk volt. Idei terveinkben viszont túl akarjuk lépni az I milliárdos árbevételt. Nincs okunk bizonytalanságra, a külföldi megrendelések, az eddigi szerződéskötések azt mutatják: a különféle kon­denzátortípusokból (elektro­lit, metál, ipari fázisjavító villamossürítő berendezések­ből) tovább növelhetjük a termelést. Az említett termékekből milliós tételeket gyártottak tavaly, nagy részét exportra. A Mechanikai Művek termé­kei a gazdasági változások el­lenére is stabilan tartják helyüket a világpiacon. A KGST-n belül 1 millió 764 ezer rubel értékű árut expor­táltak, elektrolit-kondenzá­torból pedig 1 millió 971 ezer rubel volt az árbevételük. A korszerű, kifogástalan minő­ségű híradástechnikai, rádió- és televízió-alkatrészek mint­egy 1 millió dollárnak meg­felelő jövedelmet hoztak a vállalatnak. A kondenzátor­gyártásban elérték az euró­pai színvonalat, s ezáltal a nehéz viszonyok közepette is — zöld utat kapnak külföl­dön is termékeik. Két közepes erőmii — Gyártókapacitásunk na­gyobb, mint a belföldi igény. Bár csökkentek az export­árak, kisebb nyereséggel számolhatunk, azonban még így is jövedelmező a nagy tételek értékesítése. Tehát vidéki gyárainkban, Marcali­ban és Abonyban az idén — a korszerű technológia segít­ségével jóval több konden­zátort készítünk. — Az ipari fázisjavító-kon­denzátorokat kizárólagosan a hazai iparnak szánják? — Igen, nem fogadtuk el a külföldi megrendeléseket, éppen azért, hogy ki tudjuk elégíteni a hazai energiaszol­gáltató ipart. Tavaly az exporttal együtt 380 megavár kapacitású ipari fázisjavító­kondenzátort állítottunk elő, teljesítőképességük megfelel két közepes elektromos erőmű 150—160 megawattos termelé­sének. — Vagyis alkalmazásukkal évente jelentős, egyébként ve­szendőbe menő villamos energiát takaríthatnak meg. így is mondhatnánk. A Nehézipari Minisztérium uta­sításában előírta egyes vál­lalatoknak a fázisjavító-kon­denzátorok használatát. — Ha a gyártmányösszeté­telüket nem is szűkítik, csak arányaiban változtatják, ak­kor a többi, még szóba nem került cikk, például az olaj­kályha, a konyhai légtisztí­tó berendezés és egyéb a ta­valyi BNV-n is bemutatott új termékek sorsa hogyan ala­kúi á kereskedelmi prognózis szerint? — Olajkályhából a piac te­lítődése 1973-tól már fokoza­tosan érződött. Ha meggon­doljuk, évtizedes múltja van, s foglalkoztat bennünket a gyártmányrekonstrukció gon­dolata. Dán hőfokszabályozó­kat szeretnénk majd beépí­teni az új szériákba, ezzel az olaj gazdaságosabb felhasz­nálását segítjük elő. A kony­hai légtisztítók gyártása — itt gondjaink vannak az import alkatrész beszerzés­sel. Remélhetőleg hamaro­san találunk megoldást. A kocsifelfutó bak — Az őszi BNV-n nagy ér­deklődéssel fogadták az au­tótulajdonosok a garázsban is jól használható kocsifel­futó bakot. Sőt, a harmoni­ka rendszerű szerszámos lá­dájuk felkeltette a külföldi üzletkötők figyelmét. — A házi szerviznél is jól bevált kocsifelfutó bak egy­re keresettebb lesz, a szer­számos ládából pedig alig győzzük kielégíteni a külföl­di vevőket. Háromszázezer darabos megrendelés érkezett az NSZK-ból, Hollandiából és Belgiumból, ami éves szin­ten 30—40 millió forintot je­lent. Azonos értékben növe­li majd termelési értékünket idei új gyártmányunk, a flexibilis (erőátviteli) ten­gely. Bővül a kondenzátor­piac: komoly, hosszú lejáratú szerződést írtunk alá spa­nyol kereskedelmi partne­rekkel. Tehát aggodalomra nincs okunk. Egyébként, éves tervünk összeállításakor min­den tekintetben igyekeztünk a népgazdasági igényekhez igazodni. II. A. Az irányelvek vitájához (3.) A munkásosztály és az értelmiség szövetsége A PÁRT szövetségi politi­kája sokkal szélesebb kö­rű, minit a munkás-pa­raszt szövetség, amelyről teg­napi cikkünkbe^ szóltunk részletesen. Ezért érthető, hogy nem egy aliapszervezeti taggyűlésen az irányeivek e részéhez kapcsolódtak a hoz­zászólók. A munkásosztály és az ér­telmiség szövetségének nagy múltja és gazdag hagyomá­nyai vannak pártunk politiká­jában, kifejeződik benne a kö­zös érdek kölcsönös felismeré­se. A munkásosztály egész te­vékenységét a tudományra alapozza, ment csak a tudo­mány segítségével lehet a tár­sadalmi-gazdasági életet irá­nyítani. A munkásosztálynak az értelmiséghez való szövet­ségi viszonyát a tudomány iránti álltalános igényén túl, a szocializmus konkrét céljai is szükségessé teszik, mivel a szocializmus nemcsak a tu­dományt, hanem az egész em­beri kultúrát és műveltséget is magasabb színvonalra emeli, és minden ember számára hozzáférhetővé teszi. A párt politikai céljaiból természetesen következik a tudomány, a művelődés, a kul­túra munkásainak és terjesz­tőinek megbecsülése, a velük való szövetség. A munkásosz­Olajtartalmú növények - egyharmaddai nagyobb területen A mezőgazdasági üzemek­ben kisebb-nagyobb termelé­si szerkezetváltozásokra ke­rül sor az idén, mert az eddi­ginél nagyobb mennyiségű alapanyagra van szüksége a növényolaj iparnak. A téeszek és az állami gazdaságok 1975-ben 201 ezer hektáron termeszte­nek különféle olajtartalmú növényeket. Ez 50 000 hektárral haladja meg az elmúlt évi területet, és — ha jó lesz a termés — ele­gendő nyersanyaghoz jut majd az ipar. A tervek szerint 126 ezer hektárra napraforgó ke­rül. A terület legnagyobb ré­szén korszerű fajtákat ter­mesztenek, ezek hozama he­lyenként meghaladja hektá­ronként a 20 mázsát, s így a gazdaságok számára kifizető­dő a termesztés. Termelési rendszerekben — állami gaz­daságok és téeszek összefogá­sával — több mint 48 000 hek­tárra kerül napraforgó vető­mag. Az olajos növények feldol­gozására elegendő az ipari ka­pacitás. A jelenlegi évi 30 000 vagonnal szemben 34 000 va­gon fogadására készült fel az ipar, és megfelelő korszerűsí­téssel növelni is lehet ezt a teljesítményt. Ellenben gon­dot okoz, hogy kevés a tároló. Az új raktárak építését az ipar kooperációs megál­lapodásokkal támogatja, . ilyen célra 1975-ben 28—30 millió forintot költenek a gyá­rak. A hazai mezőgépipar új gé­pek gyártásával segíti a gaz­daságokat. Egyebek között a nagy teljesítményű külföldi kombájnokra szerelhető adap­tert készítenek sorozatban, ez­zel a betakarítási munkákat gépesíthetik. A talajelőkészí­tésnél és a vetésnél is korsze­rű gépeket alkalmazhatnak a termelők, akik az eddiginél nagyobb mennyiségű műtrá­gyával és növényvédő szerrel is biztosíthatják a magas ho­zamokat. A tervek szerint tovább nö­velik a szója termőterületét is. Ez a növény 1974-ben 1400 vagonnyi termést adott, és termesztése gaz­daságosnak bizonyult. Az állattenyésztők elégedettek a szója fehérjetartalmával; fontos takarmány proteintar­talma országosan eléri az 50 százalékot, ami jó eredmény­nek számít A környezetvédelem hasznára Bogon, a monori MEZŐGÉP aszódi gyáregységében öt esz­tendővel ezelőtt kezdték gyár­tani a hulladékégető kemencé­ket. A környezetvédelem fon­tossága indokolta akkor egy olyan berendezés konstruálá­sát, amely alkalmas minden­féle hulladék fertőzésmentes megsemmisítésére. Kezdetben Gardos Katalin felvétele. kísérleti jelleggel készültek ezek a kemencék, az idén vi­szont már 50—60 ilyen gáz-, illetve olajégős berendezést gyártanak mezőgazdasági üze­mek, egészségügyi intézmé­nyek, állattenyésztő telepek, vágóhidak megrendelésére. Képünk a végszereidében ké­szülik tály és az értelmiség viszonya kölcsönhatású. Az értelmiség a munkásosztály politikai cél­jainak megvalósítója, a szocia­lizmus azonban olyan termé­szetes közeget biztosít a tudo­mánynak, a kultúrának és a művelődésnek, amelyben kor­látlanul fejlődhet. Az értelmiség egyetlen tár­sadalomban sem alkot önálló osztályt, hanem olyan réteg, amely a társadalmi munka- megosztásban — a fizikai és a szellemi munka vonatkozásá­ban — sajátos szerepet tölt be: szellemi munkát végez. (E munka általában magasabb is­kolai végzettséget kíván, de nem teljesen azonos azzal.) N apjainkban — és erre sok hozzászóló utalt — különös jelentősége van a munkásosztály és az értel­miség szövetségének. Egyrészt azért, mert az értelmiség számbelileg is nagy csoport­ja társadalmunknak, és mert számuk állandóan növekszik. Számarányukon túl azonban nagyobb a társadalmi-gazda­sági szerepük, s tevékenységük hatása a szocializmus építésé­re. Ma már nincs a társadal­mi-gazdasági életnek egyetlen olyan területe sem, ahol ne lenne szükség az értelmiségre, ahol munkájukat nélkülözni lehetne. Aktív közreműködé­sükkel valósul meg többek között a tudományos-technikai forradalom, a termelés tech­nikai-gazdasági irányítása. A műszaki értelmiség politikai szerepét növeli az is, hogy a termelő munka során közvet­len kapcsolatban van a mun­kásosztállyal. Egy részük a termelés • műszaki-technikai irányításának parancsnoki posztjait tölti be és ezért in­tézkedésük politikailag hat. Közvetve és közvetlenül is érinti a munkásokat. Joggal várhatjuk el tőlük — és ezt kritikaként vetették fel egyes taggyűléseken —, hogy rendel­kezzenek a szakmai döntések politikai megítélésének képes­ségével, számoljanak intézke­déseik politikai következmé­nyeivel, működjenek együtt a dolgozók politikai szervezetei­vel, s biztosítsák a politika elsődlegességének elvét. I NDOKOLJA az is a mun­kásosztály és az értelmi­ség szövetségét, hogy a társadalom szakirányítása nem nélkülözheti a szakembe­rek, az értelmiség közreműkö­dését. Munkájuk azonban ezen a területen csak úgy lehet eredményes, ha a munkásság osztálycéljait szem előtt tart­va, annak megvalósításáért dolgoznak. A társadalom szak­irányítója az értelmiség, de a politikai irányítás a munkás- osatály élcsapatán, a párton keresztül, a dolgozók aktív bevonásával valósul meg. A gyakorlatban ez természetesen nem válik így külön; a kettő egyidejűleg valósul meg, köl­csönösen összefügg. A szakirá­nyítási döntéseknek mindig van politikai tartalmuk is, és a politikai célok is az egyes konkrét társadalmi területe­ken a szakirányú döntésekben realizálódnak. Minél erősebb a munkásosztály és az értel­miség szövetsége — mutattak rá a felszólalók, s több helyütt ezt példával is alátámasztot­ták —, annál jobban kibonta­kozhat az értlemiség szaktevé­kenysége és annál jobban szolgálja a politikai követel­ményeket, amelyeknek a köl­csönhatásban elsődleges, meg­határozó a szerepük. jt IFEJEZÉSRE JUT a H munkásosztály és az ér­telmiség szövetsége az értelmiség társadalmi megbe­csülésében, és az értelmiség politikai elkötelezettségében, a munkásosztály állama, a a szocialista társadalmi rend­szer iránt. A politikai elköte­lezettség az értelmiség egyre szélesebb rétegeiben párosul a munkásosztály világnézetének, ideológiájának elfogadásával. Több tízezrüknél megnyilvánul a párthoz szervezetileg való csatlakozásukban is. Marxista —leninista műveltségük, kom­munista párttagságuk meg­alapozottabbá, politikailag ta- datosabbá teszi szakmai tevé- aenységüket es közvetlenebbé kapcsolatukat a munkásosz­tállyal. Az értelmiség szerepe azon­ban nemcsak a termelés, a gazdasági elet frontján és a társadalom szakirányításában növekszik. Nélkülük nem le­het megoldani a kultúrforra- dalmat, a munkások tíz- és százezreinek szakképzését és a nép műveltségi színvonalának emelését. Tudósok, pedagógu­sok, írók, alkotóművészek tíz­ezrei dolgoznak a kulturális­front élvonalában, s tevékeny­ségük alapvetően befolyásolja az egész lakosság ( kulturális, világnézeti fejlődését. A pedagógusok az ifjúság nevelésének kulcsfontosságú emberei, jó vagy rossz mun­kájuk a mai fiatal nemzedék világnézetének, műveltségének alakulásában tükröződik. Az írók, művészek százezrekhez, milliókhoz szólnak, alkotásaik hatása a technika és a hír­közlés modern eszközei mel­lett megsokszorozódott. Ma már éppen ezért nem elég, hogy az értelmiség egyetértsen a munkásosztály politikai cél­jaival, hanem követelmény ve - lük szemben a szocialista vi­lágnézeti tudatosság. RÖTEL JESEN befolyásol­ja ja ugyanis a világnézeti szilárdság vagy bizonyta­lanság az emberek politikai álllásíoglalásat, s ez az értel­miség társadalmi szerepében nagy jelentőségű. Az értelmi­ség eszmei fejlődésében az utóbbi évtizedben nagy sike­reket értünk el. A nem mar­xisták nagy része is vonzódik a marxizmus—leninizmushoz, mert gyakorlati tapasztalatai alapján meggyőződött arról, hogy csak ez a világnézet ad minden tekintetben korszerű tudományos választ korunk lé­nyeges kérdéseire. A gyakor­lat győzte meg az értelmisé­get arról is, hogy számára csak a szocializmus biztosít­ja az igazi emberi létfeltéte­leket, intellektuális igényei­nek, humanista érzelmeinek kielégítését. Az értelmiség egyes tagjai­nak, csoportjainak világnézeti és politikai szilárdsága nem azonos színvonalú — állapí­tották meg egyes taggyűlése­ken. Sőt, vannak olyan cso­portjai is, amelyeknek eszme­világára, politikai nézeteire erősen hatnak a mai burzsoá és kispolgári elméletek, néze­tek. Ezért úgy kell erősíteni a munkásosztály és az értel­miség szövetségét, hogy a párthoz, a szocializmushoz legközelebb állók csoportjai­ra támaszkodva vegyék fel a harcot az ideológiai és politi­kai téveszmékkel szemben. Po­litikánkban az egység és az elvi alapokon álló harc szer­vesen összetartozik. Elvtelen udvarlással, elvi engedmé­nyekkel nem alakulhat ki szi­lárd egység, viszont az eszmei harcnak is csak úgy van ér­telme, ha politikailag nem ta­szítjuk el magunktól azokat — sajnos erre is van példa —, akik becsületes munkájukkal a szocialista rendszert szolgál­ják. Ezért a munkásosztály és az értelmiség szövetsége csak elvi alapokon fejlődhet. Az el­térő világnézetű értelmiségiek megnyerésének folyamata nem úgy megy végbe, hogy a marxizmus—leninizmus és az egységes értelmiségi cso­portok által képviselt polgári ideológia valahol egy ponton találkozik, hanem úgy, hogy az értelmiség ilyen csoportjai hátat fordítanak a polgári ideológiának és mindenben a marxizmus—leninizmus taní­tásait fogadják el. A TAGGYŰLÉSEK állás- foglalását, hangulatát úgy lehet e témában ösz- szegezni, mint ahogy a kong­resszusi irányelvek is teszik: „A magyar értelmiség a nép részeként alkotó tevékenységé­ben eggyé forr, céljaiban azo­nosul a munkásosztállyal”. FODOR LASZLÖ az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese a napoKoan szociálisra együttműködési szerződést írt alá Földes György, a Dabasi Nyomda igazgatója, . valamint Bereczky László, a dabasi gimnázium igazgatója. A szerződés a már meg­levő kapcsolatok további szélesedését segíti elő. Ismert tény, hogy a Dabasi Nyomda jelentős fejlődés előtt álló üzem, amely mind több művelt dolgozót igényel. Ezért vezették be már korábban a gimnázium gyakorlati foglal­kozásainak tanmenetébe a gépírást, s tették lehetővé ta­nulóik számára, hogy akik kedvet éreznek a nyomdai munkához, már az iskolában elsajá­títhassák e munkakör alapismereteit. A most megkötött szerződés ezt a kezdeményezést fejleszti tovább: a nyomda egy 1MB Executive szedő-írógépet bo­csátott a gimnázium rendelke­zésére. Megállapodás szüle­tett abban is, hogy a nyomda az iskolai tanév első es má­sodik félévében egy-egy hó­napig hetenként egy alkalom­mal oktatási lehetőséget és szakoktatót biztosít a gép­írást tanuló diákok részére, s gondoskodik a diákok-oda- és visszaszállításáról is. Az érett­ségi vizsga sikeres letétele után pedig alkalmazzák az e mun­kakörre alkalmas diáko­kat. Túl a konkrétan nyomdai pá­lyára készülő diákokon, a szer­ződés lehetőséget ad arra is, hogy évente egy alkalommal a gimnázium valamennyi negye­dik osztályos tanulója mégis merkedhessen a nyomda mun­kájával, életével. A kapcsolatok elmélyítése érdekében a gimnázium és u nyomda KISZ-szervezete kö­zös rendezvények szervezését, lebonyolítását vállalta. Meg­állapodtak abban is, hogy a gimnázium diákjai kulturális műsorokkal teszik ünnepélye­sebbé a nyomdában rendezett különböző ünnepségeket. SZOCIALISTA SZERZŐDÉS nyomda és iskola között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom