Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

MOHOB’VIDfn XVII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1975. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Számvetés tavalyról Január, de általában az el­ső negyedév a számvetések ideje — tartják a társadalmi és gazdasági szervek vezetői. És így is van. Ez az az idő­szak, amikor a vezetők tagsá­guk, dolgozóik elé állnak, hogy nekik és velük együtt számot adjanak az elmúlt év eredményeiről, tapasztalatai­ról. Ezt tették a népi ellenőr­zés monori járási bizottságá­nak tagjai is. — Az elmúlt évben — mon­dotta Cseh Kálmánná, a bi­zottság elnöke, mint a napi­rend előadója — hét ülést tartott a monori járási népi ellenőrzési bizottság. Kettővel többet, mint az 1973-as év­ben. A tagok üléseken való akti­vitásának értékelése és a szakcsoportok átszervezésé­nek ismertetése után elmon­dotta, hogy a monori járás­ban hét nagyközségben és egy kisközségben működik ellen­őrzési csoport, amelyekben 52 népi ellenőr tevékenykedik. Ezek a helyi párt-, illetve ta­nácsi szervek felkérésére és önállóan is számtalan vizsgá­latot és ellenőrzést tartottak saját községükben, de sokat segítettek a járási bizottság­nak is. A tagok 80—90 százaléka részt vett a községi ellen­őrzésekben. Maglódon és Sülysápon le­mondások miatt a vezetők ki­cserélődtek. A tanácsi végrehajtó bizott­ságok nemcsak segítették a csoport tevékenységét és nem elégedtek meg azzal, hogy üléseikre a vezetőket minden alkalommal meghívták, ha­nem alkalomadtán be is szá­moltatták őket. Értékelték, elemezték a munkájukat, Ül­lőn meg is dicsérték azt. Az elmúlt évben két ízben hívták meg a községi csopor­tok vezetőit a járási népi el­lenőrzési bizottság üléseire. A meghívottak a napirendre tűzött vizsgálatok tárgyalásai­ba is bekapcsolódtak. A járási bizottságon je­lenleg 124 népi ellenőrt tartanak nyilván az előző évi 127-tel szemben. A számuk csökkent, de tízzel emelkedett a munkások és a fiatalok aránya. Az elmúlt évben megtartott tíz vizsgálatba összesen 98 népi ellenőrt — tizenkilenccel többet, mint az elmúlt évben — vontak be, akik összesen 408 munkanapot fordítottak ellenőrzési feladatokra. Egy népi ellenőrt egy-két vizsgá­latnál többször nem foglalkoz­tatták. A végzett munka eredmé­nyessége vizsgálatánál a bi­zottság megállapította: az érintett szervek többsége és a felügyeleti hatóságok a vizs­gálatokat elismeréssel fogad­ták, a javaslatokat intézkedé­sek követték. Az eredményességet nem­csak jobb szervezéssel biztosí­tották, hanem azzal is, hogy a vizsgálatok előkészítésére több időt adtak az abban részt ve­vő népi ellenőröknek. A tíz vizsgálat során vagy utána kilenc esetben tettek különféle javaslatokat a vizs­gált és három esetben a fel­ügyeleti szerveknek, öt esetben szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Ez minden egyes esetben bírságkiszabással végző­dött. Két alkalommal fegyelmi fe- lelősségrevonást is kezdemé­nyeztek. Az igen élénk és széles kö­rű vitába — főleg a jelenlevő községi NECS vezetői — a sa­ját területükön fellelhető ká­ros jelenségeket ismertették Elmondották egyebek közt hogy a bizottsághoz beérkező panaszok száma 1973-hoz ké­pest csökkent, éppen úgy, mint a más hatóságok eseté­ben is. Ez a törvényesség szi­lárdságán kívül azt is bizo­nyítja, hogy az utóbbi évek­ben sokat javult a tanácsok tevékenysége. Kovács György Együttműködési szerződés Erősödik a tanács és a népfront kapcsolata Ecser tanácsa legutóbbi ülé­sén a községi tanács és a Ha­zafias Népfront helyi bizott­ságának kapcsolatairól, a ko­rábban kötött megállapodás tapasztalatairól tárgyalt. — A megállapodásban fog­lalt programok megvalósítását minden évben értékeljük, ese­tenként módosítást, kiegészí­tést alkalmazunk az időközben jelentkező feladatok miatt. A megállapodás a társa­dalmi munkára való moz­gósítástól, a község szépí- tési mozgalmának meghir­detéséig a településfejlesz­tés megannyi kérdéséig, feladatáig sok mindenre kitér — húzta alá egyebek közt a beszámoló. A tanács és a Hazafias Nép­front kapcsolata minden vo­natkozásban jó. Eredményes az együttműködés. A népfront Gyömrői és kávai üzemünkbe varrodai munkára férfi és női dolgozókat felveszünk. Gyakorlattal nem rendelkezők betanítását vállaljuk. GYÖMRŐ! RUHAIPARI 7,ÓVETKEZET Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 69-71. kivette részét az új óvoda épí­téséből, s a régi bővítésénél meghirdetett társadalmi mun­ka szervezéséből. Mozgósított járdaépítésre, segítséget nyúj­tott a legutóbbi tanácstagi be­számolók megtartásakor. Az ülés másik napirendi pontjaként a végrehajtó bi­zottság beszámolója hangzott el a végzett munkáról. 1974-ben a héttagú végre­hajtó bizottság — egyebek mellett — a tanácstagi beszá­molókon, illetve a jelölőgyű­léseken elhangzott közérdekű kérdéseket összegezte, továb­bá a község iskolájának, óvo­dájának működését, Ecser közművelődési helyzetét érté­kelte. Vb-anyagként szerepelt a gyermek- és ifjúságvédelem megvalósítása, a község köz­rendjének, közbiztonságának helyzete. A községi tanács végrehajtó bizottsága a múlt évben be­számoltatta a szakigazgatási szervet tevékenységéről, érté­kelte a lakáshelyzetet, vízellá­tást, egészségügy helyzetét, színvonalát. A vb-ülések napirendi pont­jai munkaterv alapján kerül­nek megtárgyalásra. A hozott határozatok reálisak, megvaló­síthatók és előremutatók. A döntést, illetve a határozatokat mindenkor alapos indoklás előzte meg. Ha elvétve, de előfordult olyan eset is, hogy a ho­zott határozat tartalmilag kifogásolható volt. Például a végrehajtásra meg­jelölt határidő nem volt konk­rét, vagy nem volt világosan meghatározva a tényleges fel­adat. A jövőben arra kell tö­rekedni, hogy ezek a hiányos­ságok megszűnjenek — álla­pítja meg a jelentés, kiemelve, hogy a községi tanács végre­hajtó bizottságának igen jó a kapcsolata az MSZMP községi alapszervezetével, a Hazafias Népfront elnökségével, a köz- -'•qbcn működő gazdasági egg­'s igékkel. Jandó István MŰSOR MOZIK Gomba: A „Saturnus” csap­dájában I—II. Monor: Ulzana. Űri: Macskajáték. Vecsés: Be­kötött szemmel. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 15 órától nyolca­dikosok klubja, 18-tól KISZ- szervezetek a klubban, házi­gazda a Ruhaipari Szövetke zet KISZ-szervezete. Monoron, 19-től viccparádé, Hátha vala­ki nem ismeri címmel. Utcanevek A gombai községi közös ta­nács végrehajtó bizottsága még tavaly határozatot hozott ar. ról, hogy az eddig névtelen utcáknak nevet kell adni. A táblák a napokban megérkez­tek, s megkezdődött azok el helyezése is. Kis bolt, nagy forgalom. Eredményes évzárás A Cegléd és Környéke Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat 193. számú kis ÁBC-áru- háza Monoron, a Rákóczi te­lepen, a Jászai Mari téren épült. Kovács Lajosné, az üz­letvezető elmondotta, hogy a kis áruház alig egyéves, de a Rákóczi telep lakosai mári: megszerették. Ez a forgalmon is meglátszik. — Hány millió forint volt az elmúlt évi terv? — Az 1974. évi tervet hat­millió forintra tervezték fe­lettes szerveink. Ezt egymillió 800 ezer forinttal túlteljesítet­tük. Annak is köszönhető ez, hogy aránylag kicsi az áruhá­zunk, s tudunk a vásárlókkal beszélgetni. Megkérdeztük pél­dául, hogy mik azok az áruk, amikre szükségük lenne, s igyekeztünk azokat be is sze­rezni. Az üzlet jó menetelé­hez persze, hozzátartozik még az is, hogy az élelmiszereken kívül vegyi és a műszaki áruk nagy választéka található ná­lunk. A vásárlóknak nem kell a vasúti síneken, a vagono­kon átmászni, vagy a lezárt sorompónál 10—15 perceket várakozni, hogy bejussanak a központi üzletekbe. Még az OTP keretében is be lehet ná­lunk szerezni egyes árukat. A hitelleveleket helyben állítjuk ki, ezért sem kell a Rákóczi telepi lakosoknak a központi OTP-be befáradniuk. És még valami: a FÜSZÉRT monori fiókja mindig készségesen állt rendelkezésünkre, a hét bár­mely napján, ha áruhiány mu­tatkozott — Melyek voltak a hiány­cikkek? — Inkább műszaki áruknál fordult elő ilyen, például rá­diók, hűtőgépek, bojler- és villanyfelszerelési cikkek ese­tében. Vasas Mihály a kávék között válogat. Péter László felvétel« — Milyen árukat kerestek leginkább? — Széntüzelésű tűzhelyeket és kályhákat, centrifugákat, porszívókat. — Van-e már törzsvásárló­közönségük? — Tekintettel a sajátos hely­zetünkre, csak törzsvásárló­ink vannak. — A bolt nem régen épült, vannak-e hiányosságók? — A Rákóczi telep lakosai köszönettel tartoznak a köz­ségi tanácsnak, hogy ezt a kis áruházat a Jászai Mari téren építtette fel. Sajnos, az üzlet megépítésével egyidőben a ta­nács az idevezető utat nem az üzlet bejáratáig betonoztatta. A betonozás a Kállai Éva út kereszteződésénél véget ér. On­nan sáros, mély út vezet to­vább az üzletig. Esős időben az élelmet, kenyeret szállító gépkocsik meg sem kísérlik, hogy az üzletig jöjjenek. A Kállai Éva út sarkán lerak­ják az árut, onnan mi hordjuk be. Nem nagy távolságról van szó, csak 20—30 méteres utat kellene megépíteni, s rögtön kényelmesebb dolga lenne el­adóknak, vevőknek egyaránt. Vitéz Imre Falugyűlések hárem községben Az 1974. évi tanács és szer­veinek munkáját, a IV. ötóves terv időarányos végrehajtását tárgyalják meg azokon a falu­gyűléseken, amelyeket a gom­bai községi közös tanács szer­vezésében tartanak meg há­rom községben. A falugyűlé­sek ideje és helye: Gomba, február 6-án, tanácsháza, 16 óra. Bénye: február 10-én, általános iskola, 16 óra. Ká­va, február 11-én, általános iskola, 16 óra. Megindult a munka az új tsz-ben A ZÁRSZÁMADÁST MÉG KÜLÖN TARTJÁK Sülysápon, mint ismeretes, a men del Leóin,' Völáffürfifá ’Pe­tőfi és Virágzó tsz tagsága összevont közgyűlésén úgy ha­tározott, hogy Tápióvölgye né­ven egyesülnek. Érdeklődésünkre Sülysápon az új nagygazdaság vezetői el­mondották, hogy a Tápióvöl­gye Tsz-ben máris megindult az élet. A sűrűpusztai központi gépudvart megnagyobbí­tották, a műhely dolgozói már hozzá is fogtak a köz­pontosított gépek javítá­saihoz. A munkagépek vezetői, vala­mint a nagy tsz egyéb dolgozói minden reggel ugyancsak Sű­rűpusztán kapják meg az el­igazítást. A tehergépkocsik Mendén kaptak helyet. Az új tsz 4528 hektáron gaz­dálkodik, ebből szántó területe 3236 hektár. Tekintettel a ked­vező időjárásra, a földeken már több mint egy hete pöfög­nek a gépek. Javában folynak a késő ősszel félbehagyott ta­lajmunkák. A tsz traktorosai mindenütt szántanak, szerves trágyát és műtrágyát szórnak. Megindult a termelés a len­cseföldi fóliakertészetben is. Tizennégy sátorban 8400 négyzetméteren korszerű fűtő- és öntözőberendezés működik. Jól halad a telep szervestrá­gyázása, s mindenütt folynak az előkészületek a paradicsom- és paprikapalánták nevelésé­hez. E növénykéket lassan már pikírozni lehet. Az egyesült közös gazdaság három volt termelőszövetkezetében jelen­leg a főkönyvelők és az iroda­személyzet készíti és értékeli a múlt évi gazdálkodás eredmé­nyeit. Mendén, Sülyben és Sá­pon előreláthatólag február hónap közepe táján tartják saját zárszámadásukat, most még külön-külön. A Tápióvölgye Tsz vezetői végül elmondották, hogy o hangulat jó, az emberek min­denütt nagy érdeklődéssel vesznek részt a munkában. Feladataikat pontosan ellát­ják, s biznak abban, hogy az idén is megtalálják számításu­kat az új egyesült termelőszö­vetkezetben is. K. L. Veze.őségválaszíás A Monori Járási Szolgálta­tó Ktsz pártalapszervezete a napokban tartotta meg veze­tőségválasztó taggyűlését, amelyen titkárrá Pálinkás Csaba gépkocsivezetőt válasz­tották meg. Ifjú gárda Újjászervezték az Ifjú Gár­dát a monori gimnáziumban. A gárda parancsnoka Zátrok Károly testnevelő tanár lett A Dunába csúszott a szel os kert Dunaföldváron újból mozog a folyam partján emelkedő löszfal. A Duna hídjátói Paks irányában levő „öreghegy” lösztalaja a folyóba csúszott Az anyagi kár tetemes, inert a dunaföldvári tsz-ek társulá­sának jól karbantartott szőlős­kertje jelentős részét tönkre­tette a földcsuszamlás. A vizs­gálat illetve az anyagi kár ér­tékének megállapítása folyik. Feltehetően a kötetlen lösz és a talaj mélyén a víz által ki- vájit üregek sora okozta ismét az omlásit. parsang a vígság, mulato- -*■ zás ideje. Ezekben a na­pokban, hetekben egymást érik a bálok, megelevenednek a régi népszokások. A fiata­lok különösebb jelentőséget nem tulajdonítanak minden­nek. Nem így az idősebbek, akik ma is szívesen emlékez­nek, beszélnek, a régmúlt idők szokásairól. A maglód! Szever Pálné- val, Gohér Jánossal, Sajben Pállal beszélgetünk, felidézve az ötven évvel ezelőtti farsan­gok emlékét ★ Szever Pálné: — A fonás és a farsang ünnepe elválaszt­hatatlan volt egymástól. Fonó­házakba jártunk esténként, ti­zennyolc-húszán is összegyűl­tünk egy-egy háznál. . Én magam alig múltam 12 éves, amikor a „praszlicát” először a kezembe vettem.., — A községben hol voltak fonóházak? — Ó, hát sok helyen. Haj- dúékr.ál, Kriskóéknál, Bógyi- séknál, Kisséknél... Vala­Régi farsangok mennyi helyet úgysem tudnám felsorolni. — És hogyan teltek az es­ték? — Bizony nem volt könnyű a kócot rágni, a fonaltól sú­lyos orsókat pörgetni estéről estére. Mégis szerettünk a fo­nóba járni: beszélgettünk, pletykálkodtunk, énekelget­tünk is... ★ No, azért vonzotta más is az eladó sorba kerülő lányokat. S hogy mi az, Gohér János szavaiból derül ki: — A jószágot ellátva, a ház körüli teendőkkel végezve, mi legényemberek is felkerestük esténként a fonóházakat. Vic­celődtünk, élcelődtünk a lá­nyokkal. Olykor egy-egy csók is elcsattant. Gohér János egy kedves, a fonóházaknál elmaradhatatlan játékos szokásról is beszél: — Széket helyeztünk a szo­ba közepére, s arra firtalem- bert, vagy leányt ültettünk le... „Kérek egy csókot!” — mondta a széken ülő legény­ember, s a csókot adó lány­nak még egy-két pengőt is kellett fizetnie. Ez így foly­tatódott tovább, helyet cserél­ve mindig más-más fiatalem­ber, leány került a székre. Közben gyűlt a pengő is ... — A pénzt mire költötték el? — Abból vettünk petróleu­mot, tűzrevalót a fonóház la­kóinak. ★ Szeverné arcán mosoly fut végig: — Ahogyan teltek-múltak a hetek, jócskán benne jártunk a farsangban, készültünk ám a fonóbálra, de mennyire! A fonást befejezve a bálokat is a fonóházaknál tartottuk. Szénen felöltöztünk, megfé- sülködtünk, izgatottan vártuk az estét... — Bizonyára nem üres kéz­zel mentek e házakhoz ... — Többen frissen sült ré­test, káposztásat, túrósat vit­tünk, mások disznótorost, hurkát, kolbászt hoztak ma­gukkal ... Farsang lévén, pampuskát, herékét sütöttünk. — Azért mi legényem berek sem hagytuk alább! — szól közbe Sajben Pál. — Ünneplő­be öltöztünk mi is, fekete nad­rág, fehér bő ujjú ing, paszo- mányos mellény volit a ruhá­zatunk, hozzá lakkos csizmát húztunk. Mi gondoskodtunk zenéről, italról... Egy-egy fo­nóbál két napig is eltartott. Történetek a fonóházakról, régi farsangokról. Kicsit ho­mályosodó, de ma is eleven emlékek. Milyen jó is felidéz­ni őket. — Nem vígság, mulatozás jellemezte ötven évvei ezelőtti fiatalságunkat. Munka, elfog­laltság maradt télire is. Mégis a farsangot jó kedvvel töltöt­tük — mondja Szeverné. — No, de kellett is a vígság, mulatozás. Farsang után szigo­rú böjt következett, ami hús- vétig tartott. J. L Csökkeni a panaszét száma Ülést tartott a népi ellenőrzés járási bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom