Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

Sikeres évet zárt a nehézipar A a idén a legfontosabb: aa energiaigéngek kielégítése„ a kiemeli beruházások befejezése Dr. Szekér Gyula miniszter nyilatkozata A nehézipari ágazat IV. ötéves tervében meghatározott legfontosabb feladatok teljesítése érdekében végzett négyéves munkáról, az eddigi erőfeszítésekről, eredményekről és az idei feladatokról nyilatkozott dr. Szekér Gyula nehézipari minisz­ter az MTI munkatársának. — Népgazdaságunk energia­ellátása — mint mondotta — több éve megfelelő és kiegyen­súlyozott. A világ energiaellá­tásában az utóbbi években be­következett nehézségek hatá­sára azonban kormányunk is több intézkedést tett a hazai energiaellátás biztonságának és hatékonyságának fokozása érdekében. Elhatároztuk a ha­zai energiaforrások — a szén, kőolaj és földgáz — fokozott kihasználását, valamint egy sör energiatakarékossági fel­adat megoldását. A továbbiakban elmondotta, hogy az ipar beruházásainak mintegy 50 százaléka a nehéz­iparban valósul meg, jelentős részük a központi fejlesztési programok keretében. Az ener­giaellátás hatékonyságát és az energiastruktúra javítását cél­zó földgázfelhasználási köz­ponti fejlesztési program kere­tében mintegy 6 milliárd köb­méter földgáz felhasználásá­nak feltételeit teremtjük meg, a földgáztermelés, valamint a gázelosztó hálózat fejlesztése révén. Fokozott ütemben nö­vekszik a vegyipari, a kommu­nális, illetve a lakossági gáz- fogyasztás. A vezetékes és pa­lackos gázzal ellátott lakások száma előreláthatólag megha­ladja a IV. ötéves tervben cé­lul kitűzött 65 százalékos arányt. Jó ütemben halad az alumíniumipari központi fej­lesztési program végrehajtása is. A timföldgyártás fejleszté­sével lehetővé válik, hogy a magyar—szovjet timföld—alu­mínium egyezmény keretében biztosítsuk a népgazdaság fém- igényét és most már alumí­nium feldolgozására összponto­sítsuk anyagi erőinket. A mű­anyag- és műszáligények ki­elégítését célzó petrolkémiai központi fejlesztési program tovább javult. A többletterme­lésnek több mint 90 százalékát a munka termelékenységének növelése biztosítja. Végered­ményben megállapítható, hogy 1974-ben a nehézipar sikeres évet zárt. A legfontosabb feladatok Az idei gazdasági év felada­tai közül az energiaigények ki­elégítésével, a folyamatban le­vő beruházások befejezésével és a következő ötéves tervidő­szakra való zavartalan átme­net megalapozásával kapcsola­tos feladatokat emelte ki Sze­kér Gyula. 6 NépgazcJaságumik ener­giaszükséglete 1975-ben mint­egy 6—7 százalékkal növek­szik. Az energiaigények teljes kielégítése igen nehéz feladat lesz. A kőolaj magas világ­piaci ára a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb terheket ró a költségvetésre. Ezért az energiatermelő és -fogyasztói körben átfogó és széles körű energiagazdálko­dási és -takarékossági intéz­kedésekre van szükség. Ezek az intézkedések — amelyek­nek végrehajtása 1975-ben egyik legfontosabb feladatunk — a következőkben foglalha­tók össze: © Erőfeszítéseket kell ten­ni a hazai energiatermallési lehetőségek maximális ki­használására. © A maximális olajtakaré- kosiság érdekében — a bizton­ságos üzemeltetés keretén be­lül — el kell érni, hogy a széntüzelésű erőműveket a műszakilag lehetséges felső határig terheljük. O A benzin, gázolaj és tü­zelőolaj közületi fogyasztásá­nak szabályozására vonatkozó intézkedéseket következetesen keretében az üzembe helyezés- I végre kell hajtani. hez közeledik a leninvárosi olefinmű. A központi fejleszté­si programokban meghatáro­zottakon kívül több egyedi nagyberuházás megvalósítása is része IV. ötéves tervünk­nek. A villamosenergia-ipar- ban folyamatosan üzembe he­lyeztük a Gagarin és Száz­halombattán a Dunamenti hő­erőműveket és részben az ino- tai csúcserőművet. A kőolaj- feldolgozó iparban új, korszerű kapacitásokat hoztunk létre, és így évi 10 millió tonna kőolaj feldolgozását tudjuk biztosí­tani. — A nehézipar termelése — hangsúlyozta a miniszter — változatlan áron mérve, 1974- ben az előző évihez képest mintegy 8—8,5 százalékkal nö­vekedett. Különösen nagy volt a fejlődés az alumíniumkohá­szatban és a kőolajfeldolgozó iparban, ahol az 1974. évi ter­melésnövekedés meghaladta a 16, illetve a 14 százalékot. A . gazdálkodás hatékonysága is © Az ipari és mezőgazda­sági ágazatokban működő gázolaj- és tüzelőolaj-fogyasz­tók körét ismételten felül kell vizsgálni. Ahol azt technikai lehetőségek megengedik, át kell térni más egyéb rendel­kezésre álló energiahordozók felhasználására. © Valamennyi vállalatnál felül kell keli vizsgálni a faj­lagos energiafelhasználást, és fel kell tárni a csökkentés le­hetőséig eit. Az idén kell elkészülniük Jórészt energiaellátásunk­kal függnek össze idei ki­emelt beruházási feladataink is. Az idén hat nagyberuhá­zást kell befejezni — mon­datta a miniszter: © A szovjet—magyar föld- gázvezeték első szakaszának befejezésével évi 1 miEdárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé a Szovjetunió­ból. O A Thorez külfejtés be­ruházásának teljes befejezésé­vel, illetve a biztonságos ter­meléshez szükséges kapacitás­tartalékok létesítésével bizto­sítanunk keli évi 7,5 millió tonna lignit folyamatos ter­melését a Gagarin Hőerőmű részére. • Az újabb évi félmillió tonna kapacitású rákhegyi bauxitbánya termelése lehe­tővé teszi, hogy a hazai tim­földgyártás nyersanyagellá­tása mellett exportkötelezett­ségeinket is folyamatosan és zökkenőmentesen teljesítsük. © Be kell fejezni az inotai gázturbinás csúcserőmű épí­tését, hogy tovább Aövedjük a villamosenergia-rendszer biz­tonsági tartalékát. © Üzembe kell helyezni az évi több mint 400 ezer tonna hatóanyag-kapacitású péti műtrágyagyárat, a mezőgaz­daság fokozott kemizálásának elősegítése érdekében. © Kiemelkedő fontosságú a Tiszai Vegyi Kombinát ole­fingyárának üzembehelyezése, hisz nemcsak gazdasági, ha­nem politikai feladat is a szovjet testvérüzem folyama­tos etiléneliátásának biztosí­tása. © A népgazdasági terv a tárca területén 1975-ben egy nagyberuházás — a nemzet­közi villamosenergia-koope- ráció részeként megvalósuló 750 kV-os távvezeték — meg­kezdését írja elő. Az előíké- szítés előrehaladásától füg­gően kerülhet sor a bükki energetikai komplexum kere­tében létesítendő külfejtéses lignitbánya megkezdésére. A nehézipari miniszter vé­gül arra utalt, hogy az 1975- ös év az elkövetkező közép­távú tervidőszak báziséve lesz. fcbből eredően az év ten­nivalóit az V. ötéves terv megalapozásának követeimé nyei is meghatározzák. Így például a fokozott ütemű földtani kutatási programok folyamatos t megvalósításával egyidejűleg, 1975-ben kerül sor a hazai ásványi nyers­anyagbázis fokozott igénybe­vételére vonatkozó néhány beruházási javaslat, illetve fejlesztési cél (bükki lignit recski rézérc, észak-dunántúli szén és bauxit) kidolgozására is. Kiemelkedő feladat lesz a tőkés export további fokozása, és takarékos gazdálkodás az anyagokkal, főként a tőkés importanyagokkal. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1975. JANUAR 4., SZOMBAT I A Pest megyei tanács elfogadta az 1975. évi költségvetést Pénteken délelőtt Budapes­ten, a megyei tanácsháza dísz­termében ülést tartott Pest megye Tanácsa. A napirend előtt dr. Mondok Pál, a me­gyei tanács elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Pogány Miklósról, az OTP Pest me­gyei Igazgatósága nyugállomá­nyú vezetőjéről, a megyei ta­nács végrehajtó »bizottságának tagjáról. A testület egyperces néma felállással adózott az el­hunyt emlékének, s jegyző­könyvben örökítette meg mun­kásságát. Az elfogadott napirendnek megfelelően Pest megye 1975. évi központi költségvetését és fejlesztési alap tervét, valamint a helyi tanácsok költségvetési fejlesztési alap szabályozóit, továbbá kötelező előirányza­tait tárgyalta meg a megyei tanács. Az írásban beterjesztett anyaghoz dr. Békési László, a megyei tanács általános elnök- helyettese fűzött szóbeli kiegé­szítésit. (E napirendi pont anya­gainak ismertetését lapunk 3. oldalán közöljük.) Ezt követően az ülés egy­hangúlag elfogadta a megyei tanács és szervei 1975. évi munkatervét, amelyet dr. Csa- lótzky György, a végrehajtó bizottság titkára terjesztett elő. fiktív munka az egészségügyi és szociálpolitikai bizottságban A napirend következő pont­jaként beszámoló hangzott el a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságá­nak működéséről. Az írásban beterjesztett részletes beszá­molóhoz dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke fűzött szó­beli kiegészítést. Mind ez, mind az írásos jelentés megállapítot­ta, hogy f bizottság munkájá­ban érvényesül a testületi elv, s fokozódó szerephez jut a ja­vaslattevő. véleményező tévé• kenység. Ugyancsak a pozití­vumok közé sorolható, hogy á bizottság rendszeresen kikéri meghívott speciális szakember véleményét egy-egy témával kapcsolatban. A bizottság tag­jai minden esetben alaposan felkészülnek a napirenden sze­replő kérdések megtárgyalásá­ra, s a testületek elé kerülő előterjesztéseken kívül, jóná-, hány kérdést saját feladat­ként is megvitattak. Így, egye­bek mellett, az etikai akció­Ortoxilolüzem épül A termelőszövetkezetekben Következetesebben érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége Szabó István elnökletével pén­teken megtartotta idei első ülését, amelyen részt vett Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Zsuffa Er­vin, az MSZMP Központi Bi­zottságának alosztályvezetője. A TOT elnöksége megtárgyal­ta a tsz-ek fizikai dolgozóinak munkadíjazását, és az ezzel összefüggő feladatokat. Meg­állapította, hogy a kialakult gyakorlat közelebb áll a szo­cialista elosztás elveihez, mint korábban. Az aktív korú tsz-tagok egy munkaórára jutó keresete 1968. és 1973. között 8,29 forintról 11,01 forintra, az évi átlagos munkaóra-teljesítés 2 ezer 180 óráról 2 ezer 410 órára növe­kedett, az átlagkereset évi 18 ezer 118 forintról 25 ezer 537 i forintra nőtt. Az erős és a közepes, valamint a kedvezőt­len adottságú tsz-ekben dolgo­zók keresetének differenciáló­dása enyhül, de még mindig nagyobb a kívánatosnál, s túZ- zolt mértékű a megyék közöt­ti eltérés is. A tsz-tagok szá­mottevő részének keresete még nem éri el a társadalmilag in­dokolt mértéket, egy szőkébb rétegé viszont meghaladja az. A legfőbb teendő a kereseti arányok elvszerű, helyes ki­alakítása, a foglalkoztatás mértékében és rendszerességé­ben levő különbségek csökken­tése. A TOT elnöksége elhatároz­ta, hogy érdekelt minisztériu­mokkal együttműködve és egyeztetve elkészítik a terme­lőszövetkezeti munkadíjtáblá­zatot, s ez az ajánlás segíti majd elő, hogy a mezőgazda- sági munkák értékelésében is következetesen érvényesülje­nek munka szerinti elosztás elvei. program végrehajtásáról, az alkoholizmus elleni küzdelem­ről, a házi szociális gondozás helyzetéről, a kórházi beutalá- si rend egyéves tapasztalatai­ról szóló beszámolót tárgyalta meg a legutóbbi időkben a bi­zottság, s összesen 32 javasla­tot tett a végrehajtó bizottság­nak, a megyei szakigazgatási szervek vezetőinek, a járási hivatalok, a városi tanácsok elnökeinek. Kedvező tapaszta­lat, hogy e javaslatok túlnyo­mó többségét az érintettek szí­vesen fogadták és felhasznál­ták. Az írásos előterjesztés és a szóbeli kiegészítés egyaránt aláhúzta, hogy folyamatosan kibontakozik a bizottság ellen­őrző tevékenysége, s ennek so­rán gyakran a helyszínen szá­moltatnak be. Megállapítható az is, hogy a bizottság gyümöl­csöző munkakapcsolatokat ala­kított ki a megyei tanács töb­bi hasonló testületével, s kü­lönösen a művelődésügyi bi­zottsággal. A jövő feladatai között, egyebek mellett, az el­lenőrző tevékenység további erősítését, a helyszíni ülések arányának növelését és a bi­zottság tagjainak jobb tájékoz­tatása említhető. Szervezeti intézkedések Pest megye Tanácsa a teg­napi. ülésén úgy határozott, hogy 1975. január 3-i hatállyal nagyközséggé szervezi Bag— Hévízgyörk, valamint Valkó— V ácszentlászló—Zsámbok kö­zös községi tanácsokat, Verő­cemaros községi tanácsot és Ácsa—Csővár—Püspökhat­van közös községi tanácsot. Elfogadta a megyei tanács a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1975. első félévi mun­katervét, majd úgy határozott, hogy a Pest1 megyei Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyettesévé — a tisztségéről le­mondott Mészáros István he­lyébe — dr. Sátor Jánosnét Il­iászt ja meg. A megyei tanács egyhangú­lag elfogadta azt a javaslatot, hogy a jogi és igazgatási bi­zottság létszámát a feladatok Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat területén új, ortoxi- lolt gyártó üzem épült, melyet szovjet és magyar szakemberek közösen szerelnek. A hatalmas acéltornyokat a Szovjetunió szállította, s hét szakembert a szerelés irányítására hazánkba küldött. A beruházás el­készültét eredetileg 1976. december közepére tervezték. A szerelők — a Budapesti Kőolajipari Gépgyár dolgozói — kongresszusi, felszabadulási munka-felajánlása azonban lehetővé teszi, hogy már 1975 végén meg­kezdhesse a termelést az új üzem. Szerelők az ortoxilolüzem tornyain. megnövekedése következtében felemeli. Ügy határozott, hogy a jogi és igazgatási bizottság tagjává Csenki János megyei tanácstagot és Arany István nyugdíjas megyei végrehajtó bizottsági titkárt választja meg. Felmentések — kinevezések Végül Pest megye Tanácsa személyi kérdésekben hozott döntéseket. Úgy határozóit, hogy 1975. január elsejei ha­tállyal dr. Barta Miklóst, a szentendrei járási hivatal el­nökét felmenti tisztségéből s a Pest megyei Tanács végrehaj­tó Bizottsága szervezési és jogi osztályának vezetőjévé nevezi ki. A szentendrei járási hiva­tal elnökévé, ugyancsak január elsejei hatállyal Rozgonyi Er- nőné dr.-t, a Gödöllői Városi Tanács végrehajtó bizottsága eddigi titkárát nevezi ki. Hozzájárult a megyei tanács ahhoz, hogy Udvardy János egyházügyi titkárt felmentsék tisztségéből, s egyben 30 évi ál­lamigazgatási munkájáért el­ismerését és köszönetét fejezte ki. Udvardy János nyugállo­mányba vonult. 1975. január elsejei hatállyal a Pest megyei Tankes .egrehajtó bizottsága egyházügyi titkárává Lukács Józsefet, a Pest megyei Tanács vb művelődésügyi osztálya ed­digi osztályvezető-helyettesét nevezte ki. Interpellációk A hagyományokhoz híven a tanácsülés interpellációkkal ért véget. Az interpelláló me­gyei tanácstagoknak a szak- igazgatási szervek vezetői ad­tak választ. Ifj. Papp József (Dömsöd) in­terpellációjára, mely a község­beli Rákóczi út felújítására vo­natkozott, az a válasz hangzott el, hogy erre az V. ötéves terv­ben sor kerül. Bernáth József né (Gödöllő) a máriabesnyői MÁV-állomás el­hanyagoltságát tette szóVá. A válasz úgy hangzott, hogy másfél millió forintos költség­gel az V. ötéves terv elején az állomást felújítják, a legsür­gősebb munkákat azonban még az idén elvégzik. Belovai Jánosné (Kóka, Tó­almás) Káka iskolagondjai miatt interpellált. A megyei s .akigazgatás járható útnak a meglevő iskola bővítését tartja, s ezt az igényt az V. ötéves terv összeállításánál figyelembe ve­szik. Németh Veronika (Szob— Ipolydamásd, Márianosztra, Kóspallag) azért emelt szót, mert a gyermekruházati cik­kekből nem zavarmentes az el­látás. A válaszból kiderült, hogy az érintettek a legutóbbi években erőfeszítéseket tettek a helyzet javítására, s ma első­sorban az ipari kapacitások szűkös volta okoz gondokat. A további javítás érdekében or­szágosan intézkednek. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke pénteken fogadta Ali Zaka- ria al Ansari rendkívüli és meghatalmazott riagykövetet, Kuvait állam új magyarorszá­gi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízóle­titkára és Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a Burmái Unió Szocialista Köz­társaságának nemzeti ünnepe alkalmából táviratban fejezte i ki jókívánságait U Ne Win vél átadásánál jelen volt Cse- ; köztársasági elnöknek és U terki Lajos, az Elnöki Tanács i Sein Win miniszterelnöknek. 4 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom